Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

kölcsönös segítés; a béke. Gazdasága nem ismer válsága liât, nem ismer munkanélküli 6éget. Fejlődése egyenletes Célkitűzése nem a töké3 maxima lia haszna, hanem a népek anyagi és kulturális szűk segle leinek maximális kielégítése. l£z a gazdasag biztosítja a dől" gozó nép életszínvonalának rend szeres emelését. Itt nincs késhe gyig menü verseny, ezt a demo (cratikus tábort országaink ba gáti együttműködése, a köl (csönös segítség jellemzi, — Ennek megfelelően a demo kratikus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kom munista Pártjának világtörte nelmi XIX. kongresszusán ősz szehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termeié sének növekedését 1929-től /95.t-ig Ebből az összeállításból az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjetunió növekedése hat szór volt gyorsabb, mint aa Egyesült Államoké, nyolcszor gyorsabb, mint Angliáé és ti­zenkétszer gyorsabb, mint Franciaországé, Malenkov elv­társ megmutatta, hogy a népi demokráciák fejlődése is ha­sonlíthatatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké Rákosi elvtárs azután rámu látott arra hogy a béketábor gyors gazdasági fejlődését az erős honvédelem előfeltételeinek megfelelő növekedése kíséri. Majd rátért a békéért folyó harcra, amelyet következetesen vezet a Szovjetunió é3 amely­ben elévülhetetlen érdemet szer­zett. majd részletesen ismertette a világot átfogó békemozgalom gddigt eredményeit, máltatva a bécsi békekongresszus jelentősé­gét és áttért hazánk gazdasági helyzetére. Amint a tisztelt országgyűlés, a pénzügyminiszter elvtárs elő­terjesztéséből látja, az 1953 as évi költségvetésünk bevételi oldala 52.739,000.000 forint, majdnem tízmillíárd forint emel' kedést mutat aa 1952-es évvel szemben. Ez aa emelkedés megfelel az 1952-eî» év gazda- Bágj fejlődésének. A költségve lés egyensúlyban’ van, illetve nyolcszázhetvenöt millió forint felesleggel zárul. A forint vá­sárlóértéke változatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szilárdsá­gát és egyben dolgozó népünk Áldozatkészségét mutatja a harmadik békekölcsön sikere. (Ennek a kölcsönnek 1.S00,000.000 forintra tervezett kibocsátási (összegét nyolc nap alatt har. minchét százalékkal túljegyez­ték. A jegy-zésben, melynek végösszege 1.781,000.000 forint, 13,154.000 áliapolgáruuk vett részt, jóval több, mint ahány (család van országunkban. A békekölcsön sikere hazánk meg­növekedőt gazdasági erejének As népünk politikai egységének örvendetes megnyilvánulása. Közölhetem a tisztelt ország gyűléssel, hogy a jövő hó­nap 20-án befejeződik a Szov­jetuniónak fizetendő jóvátétel. Annak idején az ellenséges hírve­rés azt állította, hogy a jóváté­tel kibírhatatlan terheket róváí- lainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, mellyel a jóvátétel! összeg jelentékeny ré­szét elengedte és a maradék tel­jesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a kötelességünket becsülettel tel­jesíteni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével, sikerrel és gyorsan építhettük szocialista jövőnket. " Ipari termelésünk ez év 11 hónapja folyamán tervünknek megfelelően egyenletesen és (erőteljesen fejlődött. Szénter. melésünk az idén 22.2 százalék­kal, bauxit termelésünk 58 százalékkal. nyersolajtennelé­eück 18.4 százalékkal, alumi- miumtermelésünk 16.2 százalék­kal, timföUltermelésünk 22 5 százalékkal, acéltermelésünk 34 százalékkal, vlllamosenergia- termelésünk 20.3 százalékkal nőtt meg. Iparunk Ipari termelésünk ebben az év­ben a tavalyihoz viszonyítva, ha «december folyamán is teljesítjük tervünket, 22 Százalékkal nö­vekszik. Ez a szám a terv globá­lis teljesítésére vonatkozik. Ezen belül a terv egyes célkitű­zéseinek túlteljesítése mellett vannak lemaradások is. Rákosi elvtárs ezután részle­tesen foglalkozott a szén- és olajtermelésünk kérdéseivel, majd így folytatta: Tervteljesítésünkre hátrányo­san hatott ki az idei aszály, melyre a mezőgazdaság tagla iásánál részletesen kitérek. Emellett azonban azok a gazda­sági célok, melyeket tervünk az 1952-es évben célul kitűzött, reálisnak mutatkoznak, és hála munkásaink és értelmiségünk közijs erőfeszítéseinek, lényegé ben megvalósultak, Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági or­szágból, fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező ipari országgá változtassuk A tervnek meg felelően gyorsabban nőtt ipa­runknak az a szektora, amely a termelőeszközöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóké. Az arány 1953-ban á kettő között 60:40 lesz. Az ötéves terv folyamán irányt vettünk arra, bosrv a* ipart decentralizáljuk, vidékre helyezzük le. Ennek első eredményei abban mutatkoz­nak, hogy 1938 han az ország gyáripari munkásságának 02 százaléka volt Budapesten. Ma pedig 56.7 százaléka. A vidék iparosodását mutatja, hogy 1938-at száznak véve, az ipari munkásság száma Pest és Bács-Kiskun megyé­ben 456, Szolnok megyében 312, Fejér megyében 306, s Ha.idirBihar, Heves, IvormV rom, Esztergom megyében is megduutáaódptt. A tervgaz­dálkodás folyamán a. koncent­ráció azzal iárt. hogv I93S-baa meglévő 3900 vállalat helyett, melyeknek 87 százaléka a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztatott, az idén 1339 vállalat maradt, amelv azon; ban majdnem kétszer annyi munkást foglalkoztat. Az úi tervésztendő jó meg­kezdésének egyik előfeltétele, bogv a hátralévő.-két hétben azok az iparok; amelyek le vannak maradva a terv telje­sítésében, ezt a, lemaradást erejük telles megfeszítésével behozzák, amellett, különösen nagy súlyt kel] helyezni ar­ra. hogy ne ismétlődjék me« az elmúlt eszterdő utolsó hó­napjának az a hibája, hogy minden erőt csakis a tervév befejezésére iisszoontosítot- tak és emiatt elhanyagolták a januári termelés előkészítő sét. Ennek következtében a .kmuári termelés erősen le­maradt a decemberihez ké­nest és roe«z hatása hosszú hónapokon át mutatkozott a tervteliesítés számaiban. A mi iparunk általános hi­bája még mindig, hogv nem tud egyenletesen, ritmiku­san termelni. A hónap dső árkádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túl­órázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonló­an ismétlődik a negyedévi terveknél. Jelentkezik _ ez az egész esztendő termelésében ahol az év elején történt le­maradást a tervév végén kap­kodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni. Rákosi elvtárs foglalkozott azzal, hogv gazdasági éle­tünknek gyenge oldala a terv- fegyelem, Meg kell követel­ni gazdasági vezetőinktől a legnagyobb takarékosságot, a minőséget, harcolni kell az önelégültség, gondat'ansúg és óberteleuség ellen. Jövőévi tervgazdálkodásunk meg valósítására, szó ziiegy ­venhateze,. úi munkaerő, be­állítása válik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogv a .mun­kaerőszükséglet messze túl haladja a felnövő munkáké oes évjárat számát. Érdemes ezzel ’kapcsolatban, rámutatni arra, hogv Angliából, amely pedig büszkén jóléti állam­nak nevezi magát, ennek az évnek első felében százezer ember vándorolt ki, mert nem tndfco megélhetését biztosíta­ni. Olyan gazdag országban, mint Hollandia, állami segít­séggel és támogatással kül­dik évento külföldre a kiván­dorló ifjúság tízezreit, mert aa országban nem tudnak számukra munkát és megél­hetést biztosítani? Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülé­sét mutatják. Mutatják ipari munkásságunk és technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amiko?. az eredménye­ket felsoroljuk, hálásan kel! megemlékeznünk arról a sok­oldalú. önzetlen segítségről, melyet felszabadítónk, a. ba­ráti Szovjetunió változatlanul nyu.it nekünk, A Szovjet ta­pasztalatok kimeríthetetlen tárháza szint© korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbe­csülhetetlen támogatást je­lent szocialista építésünkben- Fokozódik annak a kölcsönös segítésnek jelentősége is, mely a. néni demokráciákkal egyre inkább nő és amely egyro komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlődésünk­ben. Mezőgazdaságunk Rátérek most mezőgazdasá­gi termelésünk alakulására- N ö v én v lerraelés Liliket rend - kívül hátrányosan befolyásol­ta a kedvezőtlen időjárás és ennek következtében a mező­gazdaság eredménye jelentő? sen elmaradt tervelőirányza­tunkhoz képest. Ismeretes, hogv májusban hosszantartó erős fagyok voltak, június végétől kezdve pedig'hét hé­ten keresztül olyan aszály és olvan hőség uralkodott, amely­re — a Meteorológiai Inté­zet megállapítása szerint — ebben q. században nem volt példa. Ősszel viszont október és november hónapokban majdne-, kétszer annyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály kedvezőtle­nül nagy károkat okozott a kaoásnövénvekben. Az őszi esők zavarták a betakarítást, megnehezítették az őszi, ve­tést. a mélyszántást, a jövő tavaszi munkálatok megfelelő előkészületeit. A károk, ame­lyeket a fossz időjárás oko­zott, kapitalista időkben ka­tasztrófát jelentettek volna* mint ahogy katasztrófát je­lentenek a szomszédos Jugo­szláviában. ahol most való? ságos éhínség dúl és a pa­rais,ztok százezrei jutnak kol­dusbotra. A mi állatnunk azonban, a dolgozó nép állama, és mint ilyen, jól szervezett, - erős. előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondosko­dott népgazdaságunk zökke­nésmente,« fejlődéséről is. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozik, hogv igen jelentős mértékben csökkentettük élei- miszeikivitelünkeh, ugyan­akkor baráti országokból, el­sősorban a Szovjetunióból je? leutékeuy mennyiségű takar mánvgabonát és abrak tu kor­mányt vásároltunk. Ez lehe­tővé tette, hogy csökkentsük a kukorica- és burgonyabe- szolgáltatás mértékét és ez­által enyhítsünk a dolgozó parasztság helyzetén. Több. mint 300 millió forint érték­ben meghosszabbítottuk n me­zőgazdasági hiteleket és sok millió forint ú:i támogatást n vu itott a nk vetőmag vásár­lásra és hasonló célokra. Vé­gül. de nem utolsó sorban, mozgósítottuk azokat a tar­talékokat, melyeket az előző évben gyüjtüttiink. Ezután Rákosi elvtárs hangsúlyozta: 1 egf ont osa b b feladatunk, hogv utolsó hold­ig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír. Majd áttért az állattenyész­tés problémáinak ismerteté­sére. Kedvezőbb képet, mutat ál­lattenyésztésünk fejlődése. Ez részbem annak- következménye, hogv a tavalyi .ió termés ha? tására állatállományunk meg­növekedőit. A rossz takar­mány terméé következtében .most komoly gondot okoz a megnövekedett áll atállomúny áttejeltetése, V igyáznuiif» kell. liogv a rendelkezésünkre álló takarmányt gondosai) Őrizzük meg, takarékoskod- iuok a meglévővel és biztosít­suk, hogv az állatállomány ad dig is. amíg újra zöldtaka* mán,nyal táplálhatjuk. na csökkenjen. Be kívánok számolni a me­zőgazdasággal kapcsolatban a falu szocialista átépítésé­nek kérdéseiről is. A termelő­szövetkezeti mozgalom az 1952-es esztendő folyamán egyenletesen és erőteljesen fejlődött. A termelőszövetke­zetek és csoportok száma 658-cal nőtt. 92-403 dolgozó paraszt család lépett a szö­vetkezeti termelés útiára. Ha­zánkban jelenleg 5315 termelő­szövetkezet és csoport mű­ködik. A termelőszövetkeze­tek szántóföldi területe 2213 ezer kát. hold- Ez az ország szántóterületének 22.8 {száza­léka- Ehhez hozzájárul még a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága, melv 173 ezer kát. hold, az ország szán­tóterületéinek 1-8 százaléka. A 318-500 főt kitevő termelőszö­vetkezeti család kezén vám te­hát jelenleg az ország szántó- területének 246 százaléka, majdnem negyede. A termelő­szövetkezetek összterülete (szántó, szőlő, legelő, etb) 2-600.000 hold. összeg tagjai­nak száma 446.900. A termelőszövetkezetek fej­lesztésénél vigyáztunk arra, hogv a fejlődés ne legyen gyors. A fősúlyt inkább a meglévő szövetkezetek fej­lesztésére, megerősítésére, ve­zetőinek jobb kiképzésére, a munkafolyamatok jobb meg­szervezésére, a munkafegye­lem javítására fektettük- Ezt a politikát tovább is folytatni fogiuk. Meg akarok emlékezni rö­viden a begyűjtésről Az. a?zálv dacára a begyü.r tés menete kielégítőnek mond; ható. ami az állampolgári fegyelem megszilárdulásával és a begyűjtő Szervek jobb munkájával függ össze. Dol­gozó parasztságunk búzabe- adási kötelezettségét novem? bér végéig kilencvenkilenc százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok ,teljesítése, ami ,arra mutat rá, hogv a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogv amit a kulák nem ad be, azt a kötelezettségükét már teljesített, dolgozó pa­rasztokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkás­paraszt szövetséget, törvény­telen is> s ezért fel kell ellene lépni. A begyűjtési terv tel­jesítésében is sok az egye­netlenség. Búzabeadási tervet például Zala megy© száztizén- négv százalékra teljesítette október végéig, ugyanakkor Bács-Kiskun megye csak 85 egész öttized százalékra, ív önellátásunk zavartalan menete megköveteli, hogv be­gyűjtési tervünket melyet az oszálv miatt csökkentet­tünk, pontosan végrehajtsuk. Ennek minden előfeltétele megvan, A továbbiakban Rákosi elvtárs foglalkozott egészségügyünkkel és népünk kulturális színvonalá­nak emelkedésével, közoktatá­sunk kérdéseivel. Majd így foly- tatta: A növekvő kulturális szükséglet­ről tanúskodik, hogy az idén 85 millió néző látogatta a mo- zit és ez év első kilenc hónap, jában 42 százalékkal több a színházlátogatók száma, mint a távalyl év azonos szakaszában. Az operaházat egy év alatt hét százhatvan ezren látogatták meg, ami az 1938 as év hatszo­rosának felel meg. A Munkácsy- kiállításnak 430,000 nézője volt. ,,A kommunizmus útján“ című kiállításnak egy hónap alatt több mint 200.000 nézője volt. A rádióelötizctők száma jelenleg 830.000 és jövőre, amikor húsz­ezer vezetékes rádiót is be fo­gunk kapcsolni, számuk meg­fogja haladni az egymilliót. A gyors fejlődés megnöveli a kulturális javait minőségével szemben támasztott igényeiket Megköveteli kulturális munkánk eszmei, müvésaí színvonalának emelését é3 azt, hogy a művészi alkotó munka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nagy kérdéseit, a szocialista épí tést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szo­cialista eszmeiség és tudatos­ság. Külön nagy várakozással tekintünk íróink működése elé, akik az idén hosszú eszmei vi­tákban tisztázták az irodalmi alkotó munka számos fontos kérdését, s akiktől a megtisz tűit felfogásnak megfelelőm, új magasabb színvonalú müveket várunk. Feladataink összefoglalva: mik a legfonto eabb feladataink? 1. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét hogy szó eialista építésünk fontos szaka szpt jelentő negyedik tervévün két is jól teljesítsük. 2. Az ipari termelés terén s tervfegyelem megszilárdítást mellett, különös figyelmet szén teljünk az alapanyagok, a szén a fémkohászat, a termelés kér (léseinek. 3. A mezőgazdáság terén ál iitsuk figyelmünk középpontja ba a terméseredmények fokozá­sát és a falu szocialista építésé uek. a termelőszövetkezetek to vábbi egyenletes, szervezett fej iesztéséuek tervét. 4. Úgy a népgazdaság, mint az államigazgatás területén har coljunk a legszigorúbb taka rékosság megvalósításáért, a ve zetés megjavításáért, a büro­kratizmus minden megnyilvánu lása ellen. 5. A kultúra, a népművelés,- a közegészségügy, a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a to vábbfejlödés előfeltételeinek biz tosításáról. 6. Erősítsük fneg minijén esz közzel a népi demokrácia állam polgári fegyelmét, társadalm rendjét, áUamvédelmét és faonvé del m ét. 7. Fejlesszük, tovább népűn! politikai öntudatát, hazafiassá gát, 8 Erősítsük nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja ve zetése alatt a munkás-pa ra-szt szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tö mörült demokratikus erőik to vábbi összeforrását. 9. Legyünk fnég fiúbb katonái a felszabadító Szovjetunió ve zette hatalmas béketábornak és védjük meg minden impe rialista agresszióval szemben még elszántakban a tábor ránkeső szakaszát. Az 1052, es esztendő népi demo kráciánk további megszilárduiá sának éve volt. Ez a meg szilárduláa nemcsak gazdasági egészségügyi vagy kulturális élet tényeibea, és statisztikai adataiban tükröződik vissza. Elmélyült és ! megerősödött né púnk egysége, népi demo kráciánkhoz való hűsége, zavartalan volt a munkás-pa­raszt szövetség, a demokratikus erőknek aa az egysége, mely s Magyar Függetlenségi Nép frontba tömörülve a Magyar Dolgozók Pártja vezetéseve! nemzetünk életének minden moz aanatában megnyilvánult Elme lyült a béke megvédésébe? szükséges nemzetközi összefo gás, a haladó emberiséggel való szolidaritásunk érzése és tudata Gondoljunk csak a tömegűiig, kozásnak és felháborodásnak an nak az egységes, viharos meg nyilvánuld»ára, mely Deklim nisz elvtárs ; meggyilkolása után a görög monarchofasiszták kai szemben létrejött, a am elv impozánsan megismétlődött, ami kor Puclos j elvtársat a francié rekació börtönbe vetette Mindannyian tanúi voltunk ár­nak, hogy á Szovjetunió Kom munista Pántja XIX, kongresszu sát - egész dolgozó pépünk f legnagyobb figyelemmel. ro konszenvvel figyelte és tanuhná nyozta. Ezt a figyelmet és rokonszon vet alátámasztja és elmélyíti t hála és köszönet érzése mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom