Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

Balota-puszta homokján így épül az új mezőgazdaság. A halasi dolgozó parasztok találóan ..ürsrerí'katónak” ^ ne­vezik a terméketlen, futóho­mokos területeket, ame.yek ben Kiskunhalas határa jócs bán bővelkedik. Balota-puszta is ílven. _Le­het ugvan, hogv az ürge sírva szaladt rajta keresztül, mert nem talált rajta élelmet r* de a szegő .voarasztok megpró- báltak benne gyökeret verni. A fehértói, fűz si feketefej do­bét a nasrvsrazdák kaparintot­ták kézbe, a kispénzű, de föld- reváervó k »emberek kiszorul­tak a homokra. A bal itai kisgazdák élete azután hosszú évtizedeken ke­resztül kemény harc volt a mostoha talaj ellen. Ha lábra- ieltek az őszi, vagv tavaszi szelők, egész vetéstábláikat sodortak el a harmadik határ­ba- Száraz esztendőkben a rozs nemcsak, hogy szemet nem adott, de szalmája is alig tgv kemencefűtot lett. A ku koriea bőesőiű években sem adott többet, mint amin egy malackát úSv-aüogv meg lehe­tett hizlalni. Akadt egy-két merészebb gazda, aki búzává is kísérletezett az a'iasabb ré­szeken, de hamar rájött, hogy nem éri meg a kockázatot. Az egykét . kulák, aki börcsög- szerü földénsé-gében összevá-á; rolta a tönkrement balotai kisgazdák földjeit is — rá sem meut a birtokra, bérletbe ad ta. vagy fogadott juhászaival birkalegelőnek hasz. álta. Ba­lotai földön élni tehát nem jelentett jövedelmező gazdál­kodást, hanem tengődést, majdmind g vereséggel vég ződő harcot a természettel, a mövstoha talajjal. 3övede'mező gazdálkodás a futohomokon Ez volt a múlt Mert . á magyar mezőgazdaság szocia" ista átépítésének terve Ba.ota jusztát sem hagvta ki számí- -ásából. 1949-ben állami gazda­ság alakult tíalotán. S három­éves működése során bebizo­nyította, hogy a génekkel, az úi termelési módszerekkel futóhomokon is lehet jövedel­mező, évről-évre fokozódó gazdálkodást folytatni. Vegyük például az idei esz­tendőt. A fagykár és aszály ,a jó termőföldek hozamát is megvámolta, hát még a balo­tai futóhomokot! Hogyan alakult mégis a gazdaság ter* nóserodménve a kisen raszto- iéval szemben és miért mu .átkozik meg fölénye? Rozsból a gazdaság termes­credmény-e 7-25 mázsa volt holdanként. Az egvóni Gazda­ságuké 2—3 mazsa között mozgott Búzából ö.30 mázsát aratott a gazdaság, — az egvéni pai-asztok közül jól járt az, akinek a vetőmagja visszatérült Zabból a gazda Ság 7 mázsás tervét 9 mázsa­ra teljesítette — az egyénieké még a felét sem ( érte el A gazdaság takarmányrépából 20 holdról 3200 mázsát takarított be. — ami holdanként löO má­zsás átlagot jelent. Az egyé­nileg gazdálkodó parasztok legjobb minőségű földiem sem termett több 50—60 mázsánál. A gazdaság négyszer- kaszálta lucernaveté-ét. Egész nyáron zölden etettö az áfátokká’, ugvanakkor téli tárolásra 227 mázsát is tudott biztosítani. A siker forrása : a fejlett módszerek alkalmazása Boszorkányság? Csoda?, Nem. A nagyüzemi termelési módszerek a szovjet agro­technika felhasználásának ész­szerű, természetes következ­ményei mindezek. A vetés gépekkel, 22—28 cm mélységben felszántott talaj­ba kerül. A gazdaság homo­kon is elvégzi a mélyszántást, mert a télen összegyűlt csa­padék mindennél fontosabb, éppen a szárazságot nem tűrő futóhomokon. A szél ellen po dig úgv védekezik, hogy a mélyei.szántott területet azon­nal beborítja szalmatörekkel- A szántást évről évre mélyí tik néhány centivel. A gépek után a tervszerű, bőséges is tállótrágyázáa segíti az ered menyes termelést. Holdanként 130 mázsa jól kezelt istálló trágyát kapnak a gazdasáe földjei — ezen a télen a ter­vezett 170 hold helyett 21' joldon végzik el a trágyá­zást. A műtrágya használata mindezen kívül persze ma g á tó. értetődik. A vetés idejére és módjára is megtanítja a gazdaság a dolgozó parasztokat. Szep­tember 22-re, száz százalékig keresztsorosan elvetette az őszi kalászosokat. Ha igaz az. hogy a korábban vetett gabo­na tud a téli fagvok . idejére megbokrosodni, mennyivel job­ban vonatkozik ez a homokra, almi a uövéav élete kemény haro a laza talaj és a szél el­len! S mennyivel inkább szük­ség van homokon a keresztso­ros vetés előnyeire, mint bár hol! A gazdaság keresztsoro­san vetett rozsa ma már olyan magas, hogy kaszálni lehetne. Abból lesz jó termés, sűrű. megdőléstől nem veszélyezte- tett gabonatábla. A vetésforgó jelentőségét az egyénileg gazdálkodó parasz­tok ie tudják, de kis táblái­kon nem tudnak ragaszkodni hozzá, A gazdasáa úgy vá­lasztja mert a kalászosok elő- teteménuét, hooátértékes táp­anyagok maradjanak utána a talajban. Az idei kalászosokat például pillangós növény, borsó után vetették, ami tud. valevőleg nitrogént és egyéb tápanyagot bagv a földben. Az egvéni gazdák nem ér­tették meg még pár éve sem az - őszi takarmánykeverék termesztésének jelentőségéi Balotán. A gazdaság példát mutatott 30 holdon 850 má z*a értékes takarmányt nyer­tek a bükkor,vös rozsból és zabból. Ez a vetemértv is ja •vitja a talaj minőségét, ápri­lis-májusban már felszabadul utána a föld más vetés szá mura- Ez a baszna mindazon felül, hogy pótolhatatlan és bőséges takarmányt biztosít. A jó példa eredménye A 'balotai állami gazdaság nem foglal lazik ma még ú i növényfajt* termesztésével- Gabonát és takarmányfélét vet mint évtizedeken át az egyénileg dolgozó parasztok De .bebizonyítja azt, hogv a kenyérgabonatermelés is csak úgy lehet eredményes, lia bát­ran szakítunk az ósdi módsze rekkel. S különösen beb.zo nyitja, hogy a futókomoko is van lehetőség a termésered ménvelí ijdőiárástól független fokozására. De mindennek fel­tétele is van: a kisparcellán egybeolvasztása, a gének hasz­nálata, a közös munka. S, ennek a feltételnek árár egyre szaporodik azoknak a balotar egyénileg dolgozó pa­rasztoknak száma, akik része seívó akartiak Válni a megvál­toztatott futóhoiBok bő tor ménének. A gazdaság tőszóm szédsáaábau született mell a Petőfi te rmelőszö vetkezet, amely egyike megyénk leg eredményesebben gazdálkodó csoportjainak. Naponta úi be­lépők kér-k felvételüket. S az állami gazdaság patronáló sának. példájának nem kis i-é ze van abban, hogv a ter‘ melőcsouort eredményesen vonja soraiba a nagyüzemi gazda’kodás fölényéről meg győződött balotai kisparaszto* kát. S 'az összefogó emberek ke- zenyomán ígv alakul át mind­inkább a balotai bontok is termékeny, bő kenyeret adó területévé megyénknek. Két- levél A bátyai és üszódi föld müvesszövetkezet levelezői be­számolnak az ősz* kapásnö­vények begyűjtésének állásá­ról. A bátyai levél így szól: A földművesszövetkezet vezető­sége a tanáccsal és többi ti}* megszervezetek vezetőivel együtt a párt é« kormányzat utasítását a tervek teljesíté­sére vonatkozólag törvénynek tartják. Ezért megszervezték a begyűjtést, majd komoly agitációs és népnevelőmunkat folytattak a dolgozó paraszt ság körében. Élenjáró, szemé­lyi példamutatással az elsők között teljesítettél.- beadási köteiézettségüket a szövetke­zet, a tanács vezetőségi tag­jai, aktívái. Ezzel mozgósítot­ták a dolgozó parasztok szé les tömegeit, s a Község a mai napig begyűjtési tervét 94 százalékra teljesítette. A ve­zetőség tovább fokozza helyi ágosító munkáját a terv túl­teljesítése érdekében. Üs ódról ezt írja a szövet­kezeti levelező: — A szövet kezeti ügyvezető „ín-.gemlííi” a kauásnövéhyefe begyűjtésé­nek fontosságát, de a vezető­ségi tagok egyhangú „megái lapitása” szerint a nagy aszály miatt a tervét úgysem tudják teljesíteni. A vezető ség szerint ..megállapították'’, hogy kapásnövénv a község ben nem található. Ezen a vé­leményen van a tanács végre­hajtó bizottsága is. Sírá koz­nak és semmit sem tesznek a begyűjtés érdekében, A két levé] élesén megmu­tatja. hogy ott, ahol a veze­tők, a község gazdái nem sí ránkozással. hanem jó munka szervezéssel töltik az idejü­ket, az aszály és főleg- a re­akció hírverése felett győzel­met aratva, teljesítik a tervet mely törvény még az úszód* vezetők és dolgozók számára is! Javul a tömevszervezeti munka a csátaljai Jöldművessziivetltexeínél Csátalján egy Ï. típusú egy tszcs alakult át a napokban III. típusú csoporttá 28 tag­gal. 266 kb, földdel. Az újon­nan alakult c-ouort tagjai többnyire szövetkezeti tagok bóí tevőd k össze, akik követ­ték a csoportba elsőknek belé­pett szövetkezeti vezetőség' tagokat. Jól halad a szabadfeleslegek felvásárlása is a csátaliai.szö­vetkezetnél, az aktívák felvi­lágosító munkája uvomán ö szövetkezeti tagok eddig már 200 kg füstölt szalonnát és közel 100 kg hasított Sertést adtak el a szövetkezeti felvá­sárló ak. Javulás mutatkozik a. részié,gvbefizettetés terüle­tén is, A szövetkezeti dolgo­zók. megértették a mozgalmi munka jelentőségét és ver. senyb'n végzik a hátralékok bef zottetését. A fel világos1 to munka nyomán a tagság kő zel 1000 forintot fizetett be az utolsó héten, megértve azt, hogy saját vagyonát gyara uítia a részjegy rendezéssel. A kezdeti eredményeket fo­koz: ák a csátaliai földműves- szövetkezet aktívái és gye- kezzenek behozni a silóter­vüknél. mutatkozó lemaradd *ukat is. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő a* . INOG­DATSMGAtTATAS Kelebsán a múltra emlékeznek,.. ÍV, „A rég! nagybirtokos-nagylaké? rendszer idején hasonlá időjárás százezrek számára hozott volna éhín­séget « százezreket jutatott colntt koldusbotra.1' (Ger5 elvtárs beszêdébâl.) 'em esik. de zuhog az eső. — Mintha most, december elején akarná kipótolni, amit a nyáron elmulasztott. Gilá- n.ui Ferenc a fcclebiai tanácsházán aggodalmasan tekinget kifelé a gyorsan sötétedő estébe. Messze van a tanya, botor­kálhat a sárban kifelé. A tanácselnök vígasztalra a falubarmtorult gazdái. — Ne szidd az esőt, Ferenc. j,Jinyeli a mi homokunk, hu kétannui lesz is. Legalább jövőre nem fáj annyit a, fejem a falu beadásának teljesítése miatt. Bár mindenki olyan becsülettel eleget tett volna> mint te. De annyian siránkoz­nak... , — Siránkozni a legkönnyebb — válaszol Gilányi. —, Hogy kevés termett, az igaz. De messze járunk még (V> igazi szükségtől. S ha én a kilenc hold homokomról tud­tam teljesíteni a beadást s még maradt elég magamnak is, akkor más is tudná. Közben a tarisznya Után nyúl. Későn jut máma meleg vacs trához, meg minek hurcolja vissza a reogel hozott kasz­tot? A tanácselnök a jókora darab fehér kenyérre meg a frissvágású szalonnára néz. Elmosolyodik. — Szereted a hasadat-, Ferenc, mea úgy Worn, van is mit belerakni — Éheztem én már etetőmben eleget Vér bátyám! — veti fel fejét Gilányi Ferenc. * Így indul meg a beszélgetés Vér tanácselnök és GHá- nyi Ferenc között a regi időkről. Mindkettőjülcnek vannak emlékei. Agám báró Podmaniczky cselédje volt — kezdi a szót Gilányi. — Kilencen voltunk testvérek és bizony felettük vHna a világ minden kommencióját. nemcsak azt a kévését* amit kaptunk, A jótermésű esztendőkben is sűrűn meg­történt hát, hogy anyám megcsalta a lisztet korpával, még kukoricaliszttel, Mondogatta szegény: nézzétek, piskótáké- nyerd sütöttem. Felnőtt koromban vtéa többször volt benne részem. Em­lékszem, 1930-ban igen s áraz esztendő vólt. Közel sem ilyen, mint a mostani, mégis valóságos éhínséget hozott ránk. Nem termett gabona, de méa krumpli és kukorica sem, amivel a szegénység a kenyeret szokta pótolni. A cselédség beperelte az uradalmat, mert nem kapott kommen- dót, de persze, hiába. A báró azt mondta: az uradalom is vesztes, csináljuk, ahogyan tudjuk. Hát csináltuk. Marha­répát főztünk jócskán s azt kevertük a kevéske krumpli közé. Mikor meg nem volt mibe keverni, hát magát ettük a répát levesnek, vagy savanyítva főzeléknek. Aki evett már főtt marharépát, tudja, milyen étel az. Mé9 most is meg­keseredik a számíze, ha vissza gondolok rá. De a répát is úgy loptuk el a malactól, amivel kukorica híjján hizlaltuk. El lehet képzelni, hogyan hízott meg a répától. Nem hits és szalonna, de pacal lett qz egész,.. Volt olyan esztendő is, hogy nem kellett malac, mert magunk ettök meg a kukoricadarát — kenyér helyett. A3 asszony sírva sütötte, mert a kukoricalisztes, korpás kuli- mászt darabokban kellett kiszedni a kemencéből. Kifordult a falatja az ember szájából. Hej, az volt a nyomorúság! Vér elvtársnak is jut eszébe példa a múltból. — Az öreqszülémék még rosszabbul jártak egy ilyen rossz esztendő miatt. Mesélték, hody akkoriban ugyanilyen szárazság volt Keleb iá n. Még q kutak is kiszáradtak, föld> ember, állat csak kínlódott víz hiányában. Az akkori kör• mányhoz folyamodott a falu segélyért. Ki is utaltak Sze­gedről valamennyi a ab mát. Mindenkinek alá kellett ír- egy kötelezvényt, hogy ekkor meg ekkor ennyi és e kamattal együtt visszafizeti, A faluért nanvavámék lei­kezesek — vesztükre. Mert a következő esztendő is ba ütött ki, a népek nem tudták visszafizetni a búzát. S öreg- aváméknak mindenük elúszott g kezességen. Utolsó pálmáju­kat is elárverezte a bank. Utána harminc évid. hakílukij cselédeskedtek-. • Es !1 'ß volt a műit. Nemcsak Kelebián, de bárhol at ország* ban emlékeznek a múlt ínségeire, az öregek saját tapasztalatukból, a fiatalok az idősebbek elbeszéléseiből, —, Mert-a mi fiatalságunk már nem ismeri a marharépa és kukoricamáié korszakát. Államunk évven azért aondoskodik « tartalékok megteremtéséről, hogy ebben. az országban egyetlen dolgozó sem éhezzék. Kelebiának is azért keU tel• iesítenie beadását, minden terményből, mert a falu péksége is naponta süti a friss kenyerek százait. Emlékezzék min­den dilaoző paraszt. a múlt nyomorúságára és mérje össze a jelennel, S ha becsületesen számot vet a különbséggch ne késlekedjék kötelezettségének teljesítésével! Megrovást érdemel ...A CSATALJAI ÖÉP ÁLLOMÁS A bácsszentgyörgyi tanácsná- za udavarán kizöldült szalmaka­zal áll. A nyáron a csátaljai gépállomás csépelte annak a zabszalmának termését és a felelőtlen munka miatt gok szem került a szalmába, ami most kicsírázott és beborítja az egész kazait. A csátaljai gépállomás most a a őszi terv teljesítésében és hátulkullog, A gépállomás vezetősége vigyázzon, nehogy aä elmaradást most is rossz minő­ségi munkával párosítsa, mint á nyár folyamán. Ellenőrizze a traktorosok munkáját, hogy az előírt mélységben szántsangkl A nyári rossz munka eredmé­nyét a zöld kazal hirdeti, az idei rossz minőségű mélyszán tás pedig a jövőévi termést ve szélyézteti.Tanuljon a :gép - állomás a nyárt hibából! ’ ...A BAJAI AVESZ VEZETŐSÉGE A bácsbokodi állami gazda ság silözási munkájában igen elmaradt. Ennek egyik fő oka, hogy a bajai ÁVESZ a gazda­ság egy hónappal ezelőtti kérel­mét a bürokrácia útvesz őjébe sodorta. A gazdaság terve ugyanis számításba vette a silő- gépek villannyal való meghajtá sát. Ezéit a gazdaság a ba­jai ÁVESZ-től transzformátor, házának átalakítását kérte S egy hónapi sürgetés után, halo­gatás után a gazdaság újabb kérelmére azt válaszolta az AVESZ vezetősége, hogy a gazdaság az átalakítást írásban kérje. Miért nem hozták ezt a feltételt azonnal a gazdaság tudomására s nem egy hónap Után?

Next

/
Oldalképek
Tartalom