Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-07 / 287. szám
N A SZAKSZER SEZET1 AKTÍVA FELADATA Irta. JS. ALhtLSZKJLV, a leningrndi Kirov-ayár üzemi bizottságának elnökhelyettese Futószalagon gyártott kerti traktoruk A leningrádi Kirov” gyár dolgozói sikeresen teljesítet tök a XIX. partkotigrtssius tiszteletére tett válla-ásu kát és többezer tonna acélt, hen- cert'ltárut, nversvas- és acél- öntvényt termeltek terven fe lül- A gyár dolgozói most to vábbfejlesztik eddigi sikerei két. k szélesítik a munkavei- senv-mozsraanat. Ebben nags segítségükre van, hosrv a gvár minden dolgozója naiv figyelemmel.tanulmányozza a XIX. . i)ártk ongresszus an vaa.át. A kongresszusi, anyag tanul- tnányozását minden műhelyben, minden részlegen megszervezték. A népnevelők fel olvassák a dolgozok előtt Sztálin elvtárs beszédét> mégis mértetik őket a kongresszus határo'-ataivaU az új ötéves terv krngresszusi irányelvéé vei. Ez a hatalmas politikai tö megnmuka a gvár pártbr Zottság'amdí közvetlen vezető se alatt folyik A munkába'• tevékenyen résZtvesz a szak szervezet is A szakszervezet íktivkták rendszeresen be szélütéseket folytatnak a dói gozókkal. A hemrer ő műhely üzemi bizottságának kezdeme- nvezésére találkozót szervez tek n dolgozók és Baikov mű- vezető elvtárs. kongresszus küldött között. Baikov elvtárs ismertette a kongresszus munkáját, beszélt arról a felejtke tetlen benyomásról, ame-vet a küldöttekben a üatrv Sztálin beszéde tett. Jelentős munkát végez a. szakszervezet a szemléltető agitáció fejlesztése terén. Az összes műhelyekben és részlegekben feliratokat füararesztét- tek ki. amelyek úi munkasikerekre, a kongresszus irány elveinek teljesítésére hívják fel a dolgozókat. A vörös sarokban kiállításokat szervez tel- a kongresszusi anyagok ból, diagrammáiiat függesz tettek ki, amelyek az új öt éve« terv célkitűzéseit ismertetik. A szakszervezet általában arra törekszik, hogy min den dolgozó ió. megismerje az ötéves terv célkitűzéseit A névnevelőmunkában komoly seaítsédet jelent a gyári kultúrottlrm. A gvári kultúr otthonban nemrég f Imffeszt - vált rendeztek a XIX. part- kongresszussal kaDcsoiatban. A filmek bemutatták a párt jelentőségét, vezető- .irányító szerepét a szovjet nép éieté ben- Most a kultúrotthon ban előadások folynak a szovjet hazáról, a kommunizmus n&£> építkezéseiről. Az előadók is mentetik az eddigi eredményeket, az ötödik ötéves terv fel adatait, a szovjet nen előtti háta.más fejlődés távlatait A knltárottkonban megnyílt e«v kiállítás is az 5. ötéves tervről. Számos diagramma, rajz. fénykép mutatja be. milyen óriási lehetőségek nyílnak a szovjet nép előtt az új sztálini ötéves tervben. A gvár profiljának m gfeleiőén a kohászat fejlesztésének kérdésével külön rósz foglalkozik a kiállításon. A XIX. pártkongresszus anyagának ismertetésében nagy munkát fejt ki a gyári szakszervezeti könyvtár is. A kongresszus tartama alatt a könyvtárban minden nap kifüggesztették az aznapi kongresszusi felszólalásokat. A kongresszus óta több irodalmi estet rendeztek, ahol a pártnak a kommunizmus épí lésében Betöltött szerepéről szóló könyveket olvastak fees vitattak meg. V. Szajunov, M. Nyikityin Sztál in-dí.ias írók és mások szemelvényeket olvastak fel regényeikből. M DuQyin, tí. Kozsun é-s A- Csi- vilihin költők a kommuniz mils nagy építkezéseinél tett utazásaikról beszéltek. A könyvtári tanács a műhely könyvtárak vezetői számára értekezletet tartott, ahol megtárgyalták a kongresszus auvag propagandájának kérdéseit. A XIX. pártkongresszus új dicsőséges lapot nyitott meg a kommunista társadalom fel építéséért vívott harc történe tőben és a világ munkásmoz ga.mában. A történelmi kon gre-szus anyaSának mélyreható. részletes tanulmányozá sa megkezdődött. Gyárunk szakszervezete a pártszervezet vezetésével tovább fokozza politikai tömegmunkát, hogy a kongresszus anyagát minden dolgozó közkincsévé te gye. „Az ifjú gárda" a phenjani színpadon Irta 1 Vltalij Latov A szép koraőszi napon a földalatti színházhoz sietnek y barbár amer'kai bombázásoktól meggyötört phenjani lakosok. J. MejtUsz szovjet zeneszerző >,Az Ifjú garda” cí mű kiváló operáját mennek meghallgatni. Felgördül a függöny. A zsúfolásig megtelt színház közönsége lélegzetvisszafojtva figyeli a színpadon lejátszódó cselekményeket. ... A börtön komor boltívei alatt a padlón ülnek a gvilkov fasiszták áital megkínzott hő» ifjúgárdisták. Válj» Boré be kötözi a vallatásról v sawitérő Sïergej Tyulenyin sebeit. — Nyílik a cellaajtó és egy Ge- stapo-pribék kihívja Valkot . A foglyok felemelik fejüket: tudjak hogv társukat kivégzésre viszik. A fiatal mártír, me eg, szív bő] jövő szavakkal fordul harcostársaihoz... Ole,g Kosevoj és Ljubov Sevcova a komszomoldalt kezdi énekelni. Vanya Zemnuhóv. Dija Gromova és Szergej Tyuleny n is rázendít. A dallam árad. egy re jobban szárúval... A foglyok büszkén eme!:'; fel fejüket. .. Még le sem gördül a függöny, máris dübörgő taps zúg fel a nézőtéren. A közönség a dicsö krasz-uodoni ifjúgárdk-- ták mellett az imperialisták által megszállt délkörén] vidékeken harcoló hős partizánokra gondol. A koreai fiatalokat nagy lelkesedéssel tölti el a szovjet művészet ragyogó alkotása. B.ztatást merítenek belőle a barbár betolakodók elleni harchoz. 1950 őszén, amikor az ame riikaiak fasiszta hordái betörtek Észak Koreába, a koreai ifjak és lányok a krasznudoni ifjúgárdistákhoz hasonlóan, harci egységeket szerveztek, összeköttetést teremtettek a partizánokkal, kieiklattak a.z intervenciósok vonatait és harcra hívó röpiratokat terjesztettek a lakosság körében Egv sötét éjtszakán a szenesen i if.iúgárda tagjai 150 hazafit szabadítottak ki az amerikaiak börtönéből. Az an- csuí ifjúgárdisták pedig a vízbefoitástói mentették meg honfitársaikat. A koreai fiatalok nagyon megszerették „Az ifjú gárda című operát és megfogadták, bogv követik a fiatal krasz- nodoni hősök példáját. Eme'kedik a kórházi ágyak száma Komájában A Román Munkáspárt é.s a kormány gondoskodása folytán állandóan emelkedik a kórházi ágyak száma a Komán Népköztársaságban. így például 1948-hoz viszonyítva e kórházi ágyak száma 155.1 százalékkal, a szülőotthonok száma pedig 321.1 százalékkal emelkedett. L, P. Berija elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán tarto’t beszédében elmondotta, hogy Szoy- jet-IJkrajna, amelynek fenná-ljsa alatt készben kellett a kUU földi teriiletrablók hadjárata után a romokból és üszőkből újjászületnie, ma lényegesen több nyersvasat termel, mint Franciaország és Olaszország együttvéve, több acélt és hengo- reltárut ad, mint Franciaország és több mint háromszor any- nyit, mint Olaszország. Teljesítőképességüket számítva majdnem háromszor annyi traktort gyárt, mint Franciaország és Olaszország együttvéve. Az ötödik ötéves tervben az ukrajnai gyárakban lényegesen megnövekedik a traktorok gyártása is. Képünkön uz újtípusú sorozatban gyártott kerti traktoro. kát láthatjuk a harkovi „Ordzsonikidze,f-traktorgyár udvarán. A MÚLT: A háború előtt Lengyelországban a legfontosabb iparágak a külföldi tőkések kezében vo.tak, A külföldi tőke részesedése az egyes iparágakban a következő volt: Bányászat és kohászat 76% Kőolajipar 85% Fémipar 62% Elektromos ipar 89% Vegyészet 83% A külföldi tőkések rablógazdál vonása, a szüksége» beruházások elmaradása és a primitív gyár tási viszonyok következtében a termelés 1913-tól 1938-ig áliau dóan csökkent. A csökkenés legfontosabb iparágakban a kö vetkező volt; Szénbányászat 25% Acélgyártás 25% Nyersvastermelés 46% Műtrágyagyártás 14% A tőkés gazdálkodás húsz esztendeje alatt egyetlen új iparág sem keletkezett, sőt meglévők Is elsorvadtak. A foglalkoztatottak 100% túli sudarakkal elárasztott különleges folyosón haladunk át Az ügyeletes orvos felvilágosít arról, h >gy a 30 lépés, melyet a sugárözönben megtettünk, póto ja a földalatti munkát végsők napfényvesztesé get. Ezután az orvos hív> hogy leheljük be a „fenyőerdő leve nőjét”, örömest engedünk r o hívásnak és a legapróbb szén- szemcséktől is meg szabadít jut: légzőszerveinket. * % Mindez talán csak kép"ele tilt. ben van így? Szó se róla: a látottakból mindent megtoló hatunk különböző bánya inkban. Egyedül a Kumjan cég-bányában több mint 50 bányásznak van saját gépkocsija. A Donyecmedencében a bányászok ezrei vásároltak motorkerékpárt. A fejtést és szállítást központilag irányít'' diszpécser-szolgálat A meg ta lálhik a Krasznoarmejs'k közelében lévő Dimitrov-bánya 0. sz. tárnájában. Nem ujdon só 1 a földalatti vilamos sem; már évek óta megvan a sznyezsniji, makejevkai és vo rosilovszki bányákban. Hatalmas léptekkel halad• nah a technikai tökéletesedés útján a szovjet bányák. száma a nagy. és középipari üzemekben 1928-bah 800.000 fő volt, ugyanakkor a nyilvántartót! munkanélküliek száma 456.00Ó- re rúgott. A nyilvántartásba nem vett és részleges munkanélküliekkel együtt ez a szám meg haladta az 1 milliót. Az ország lakosságának mindössze 38 Szá zaléka kereste megélhetését az Iparban. Az ipari termelés egy főre eső hányada egyötöde volt Franciaország egyfőre eső átlagának és több mint két és fé«l«'l volt kevesebb z olaszországi átlagnál, A JELEN: Az áüamosítással, a nagyszabású beruházásokkal, az új üzemek építésével és a méglé vők korszerűsítésével a termelés 1945. és 1951. között a főbb cikkekben a következő növekedést mulatja: Szén több mint Acél közel VUlanyenergia 200% Szerszámgépgyártás 700% Műtrágya 200% A Lengyel Népköztársaság jelenlegi össztermelése a háború előttinek háromszorosa. Számos új iparág keletkezett, mint például a gépkocsigyártás, a hajógyártás, a szervetlen vegyiipar, stb. Az iparban foglalkoztatottak száma 1952-ben már több mint 2 mil’.iôra emel kedett, a munkanélküliség megszűnt. Az egy főre eső ipari termelés értéke elérte a franciaországi színvonalat és 30 százalékkal meghaladja váz olasz, országit. A Jövő: A hatéves terv időszakában 1287 új, nagyszabású Ipari létesítményt helyeznek üzembe. Ezeknek egy része már mű kötUk is. A legtöbb beruházást a Szovjetunió testvéri segítsége teszi lehetővé. 1960-ban az ipari termete» globálisan tízszeresen múlja majd felül a háborúelőtti színvonalat. Megindul a haza* nyersanyagok nagyarányú kiaknázása, szabályozzák a f° lyókat, új hidroenergetlkai léte sítményeket építenek. A párt és népi kormány beláthatatlan táviatokat nyitott meg a szocializmust építő Lengya Nép köztársaság előtt inari vonalon is. Alekszej lonov: Holnapunk bányái Amikor a bányavároshoz érkezünk, csodálkozva kérdezzük; hol vannak a törmelékkúpok? Törmelékkúp nincs és nem is lesz. A bányamunka megszervezésének új módszerei biztosítják, hogy egészen kevés törmelék kerüljön csak ® felszínre. Ami fajút, azt a legközelebbi szárazérbe borították. A felkerítő nem hasznos lwzeteket a földfels'ín el- egyengetésére használják fel. — Hát a faraktárak hol vannak? A faraktárakat központosították és mindegyikük három-négy bá>iyát lát el. — Egyébként a faanyag szükséglet minimálisra csökkent; a támpi'Urcket jórészt hosszú- életű fém* vad y betonanyagból készítik. A bánya közelében ernyő• $zerű tető alatt személygépkocsik állnak; a fhérnökök és munkásak magánautói. Lehet belőlük 30 vagy 40. Körülbelül ennyi ember do gozik egy műszakban. Azelőtt csak a izén felhozatalánál, elosztású’ mái. a főraktárban és a. különböző műhelyekben több- száz ember doígozött minden műszakban. Hogy tudnak m>st ilyen kis létszámmal napi 2 ezer tonna kőszenet kitermelni ? A fődiszpécser otthonosan berendezett irodájában az Íróasztalnál ül- Különböző színű lámpácskák és feliratok gyűlünk ki sorra előtte. Egy belülről megvilágított pulton sötét négyszögek mozognak. — Egyszerre csak az egyik négy sző a megáll és két percen át mozdulatlan marad. A dis'ps- cser a mikrofmhoz hajol és beleszóls — Halló ötös nyugati!-— Itt ötös nyuöati, — válaszol egy nyugodt hang. — Mi történt a kombájnjukkal? — kérdezi a diszpécser. Már három perce áll.-— Erősen csökkent a sebessége, valószínűleg eltompultak a fogak. Már itt is van 0 lakatos. — Jól van, nézzenek utána, de ne tartják vissza a szenet — mondja a dis vik-ser, aki tudja, hogy az adott pillanatban mi történik a bánya termelési körzeteiben és anélkül, hogy szobájából kimozdulna, egymaga irányítja a termeié si folyamatot. Beülünk a kasba és gyorsan leereszkedünk néhányzzáz méternyire a földfelszín alá. A bányában nappali fényt árasztanak a lámpák: és hála a hatalmas ventillátoroknak a levegő sem rosszabb, mint a földfelszínen. Villanymozdony vár bennünket, a hozzákapcsolt utas- szállító kocsikkal; valóság js földalatti vil amos. A fejtési szint ragyoaó fényben úszik- A futószalagról szüntelen áradatban ömlik a csillékbe « szén. — Sokan dolgoznak a fejtésnél? — kérdezzük egy bányásztól. — Mi kelten — feleli, társára mutatva• — A kombájnt én irányítom, társam a futószalagra és a fém-támszerke- setre ügyel. A földfelszínre visszaérkezve megnézzük a bánya egészségügyi berendelését. A tusoló remek, csillognak a csempék és a fémcsövek. A zuhanyozás után nem is ked meg törülközni. Mire a bányász az öltözőbe ér, a testét simogató meleg levegő már fel W szárította a nedvességet. Ezután kék szemüveget veszünk fel és lassú léptekkel ibolyán1 lengyel ipar múltja, jelene és jövője A SZÁMOK TÜKRÉBEN