Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

Gerő elvtárs útmutatását követni minden művezető becsületbeli kötelessége 'f őbb értekezleten volt szó M a termelékenység eme­léséről. a géveli jobb kihatsz- tolásáról és a vezetés munká­idnak me o javításáról. Gerő elvtárs a-Kö ponti Vezetőség november 29-i ülésén elmon­dott beszédében többek között hangsúlyozta: .'Maradéktala­nul mety kell valósítanunk a termelékenység növelésének 1953-ra előírt feladatát az ipar valamennyi duóban cs mindenegyes üzemében•” Mint az amik üzemrész fc Idős vezetője, sokat gondol­koztam azon, honnan lehetne a termelékenvséaet tovább emelni műhelyünkben, fölpJJ azért is. mert gépparkunk már elén korszerűtlen. Az 1952-es döntő tervév megvalósítása inén sok nehézséd megoldása elé állított. Nem estem két- sédbe, mert bíztam dolgozó­társaimban. Őket hívtam se­gítségül eoireav nehezebb fel­adat megoldásánál. Gépmű­helyünk dolgozói sikerrel tet­tek eleget kötelezettségeiknek• A vállalatvé'-ctőséa — u-'y gondolm jó munkámén kitüntetett azzal< hoau vezető­iem. és ellenőrzésem alá he­lyezte az asztalos, festő és 7.1/A' -műhely dolgozóit « meg bízott ezeknek az üzemeknek átszervezésével. Különösen fontos ez gyárunk életében, mert termelésünk döntő része exportra kerül. Gyártmánya­inkért mi drága külföldi anya­gokat kapunk. Gerő elvtárs beszédéből megértettem, hogy nekünk, művezetőknek együtt kell haladni iparunk fejlődé­ivel, jobban, céltudatosabban és körültekintőbben kell ve­zetnünk. Most még arról szeretnél: szólni> hogy a gépműhelyben hogyan készültem fel a jövő- évi terv sikeres végrehajtásá­ra. Első ténykedésem az volt. hogy a gépparkot generáló- zással termelőkénessé tegyem. Ezért a legjobb esztergapadot generál ja vitással átalakítóm gyorsvágásra. Az eszterga’ gépnél kiesett munkaerőt, be­osztottam harmadik műszak­ba. Ezzel biztosítottam a ter­melés további egyenletes üte­mét december hóban is. 'Ter­vem szerint a következő évben az egész a épparkot kisebb aer nerál javításokkal termelőké­pesebbé teszem. Emelett igen nagy gondot fordítok a szak- mod tanulásra, az elvtársi se­gítség állandósítására. ty álladóm, hogy az 1952- w évben elért 120 száza- iétíos átlagteljesítményt 1953. első negyedében 10 százalék­kal növelem és a terv szerűsé­get a műszaki előfeltételek biztosításával, a munka jó megszervezésével 05 százalékra emelem. Nekünk, műve-élőknek, igen sok. segítséget, ad a következő tervév munkájához Gerő elv­társ beszéde. Valójában akkor teszünk igazi gazdái, vezetői a reánk bízóit üzemrésznek, ha nem felünk az újtól, ha bát­ran kezdeményezünk és min­den esetben a párt útmutatá­sa nyomán haladunk és a párt, kor mám/ határozatát ma radéktalanul végrehajtsak. Elmondotta'. FISCHER RÓBERT művezető, K e cs kémé ti Gé pg ad r. A mátéházi állami gazdaság­ban az állattenyésztők, tolaján lásókat tettek december 21 tisz­teletére. Felajánlásaikkal a november 7-re indított versenyt fokozzák. A fejögulyások vállalták, hogy íejésl eredményeiket 120 százalékra emelik. Mamuschits János fejesi terve 102 liter. De­cember 21-re 122 litei't vállait ás ma már 111-nél tart. Káplár Kálmán eddigi Ö6 literes íejésl átlagát szintén 111 literre fo kozta. Vállalta, hogy eléri a napi 115 literes eredményt. A tehenészek szép eredményeiket — a-z egyedi takarmányozás és moslékolás mellett — az ál e.,ok tisztántartásával és fokozott gondozásával érték el Versenyben vannak a göbö- lyök gondozói is. Vállalták az eddigi 1 kg-os napi hízlalási súly gyarapítását úgy, hogy a göbülyök átlagos súlyát egy hónap alatt 6-ról 8 mázsára emelik. Sasvári Adám, aki 20 göböly gondozását végzi, máris elérte a napi 1,40 kg-os súly- gyarapodást. Az állattenyésztők mellett a dohányosbrigád tagjai is mun­kafelajánlást tettek. Kálmán Mária eddig napi 240 dohány csomó simítását és kötözését végezte. Megfogadta, hogy december 21-re eléri a napi 384 csomót. Jelenleg napi teljesít menye máris 340 csomó. A szovjet állam alkotmánya Készüljön tel a tavaszi szervezettebb munkára a esáíaljai termelőc^oport A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben * van még tennivaló a betakarítás terén. A gyapotföldeken például nagy részt ott van a betakarítatlan gubó. Gyorsítani kellene a szőlő betakarást, a tagság tüzelő ellátása sürgeti az engedélye­zett fairtást is. A szervezet-en- ség pedig kapkodást szült a cso­portban. A vezetés esélytelensé­ge miatt a tagság soraiban elaludt a versenyszellem, nem képesek a különböző fel­adatokat egyidöben, jól elvé­gezni. A téli hónapok nagyszerű al kálóm arra, hogy a tagság szer- ‘ Vezetten felkészüljön a tavaszi munkára, A csoporthál azonban a tagok téli foglalkoztatására csak a favágás szerepel a terv ben. Holott van jócskán más teendő is: a gépek kijavítása a vetőmagvak előkészítése, trá gyahordás és sok egyéb. Ha mindezt elmulasztják a tél folyamán, tavaszra újra ugyanolyan szervezetlenül, kap kodva és elkésve indul meg a munka, ahogyan az őszi beta karítás során folyt. Ezt akadá tyozza meg a vezetőség azzal hogy tervszerűen készüljön fel a jövőévi feladatokra, okulva az idei elmaradás példájából. Akik veszélyeztetik a megye becsületét Megyénk üzemeiben a dolgo­zók nap-nap ulán fokozzák munkájuk ütemét, hogy tervü­ket teljesíthessék, túlteljesí.hes- sék, hogy adósságmentesen ‘ép- hessenek át az újév küszöbén. Falvainkban is igen sok dolgo­zó példát mutat, hogy elvégezze azt a mrnikát, aminek elvégzé- j Rozália sére a minisztertanácsi határo, zat kötelezi. De még mindig vannak megyénkben járások, ahol kint van a kukorlcaszár a cukorrépa és a burgonya pe­dig szedetlen. Ezek a járások veszélyeztetik megyénk dolgo­zóinak becsületét. A kukorica KÉT CSALAD ÉLETE a dusnoki termelőszövetkezetben Folynak a zárszámadások megyénk minden termelöcsoport Jáván. Az eredmények aszerint különböznek egy-egy csoport ban, ahogyan a tagság a közös munkát végezte az esztendő fo­lyamán. Az a tag, aki a nyáron a fák hüse alól nézte, míg a többiek dolgoznak, bizony nem dicsekedhet majd teli kam­rával a jövedelemelosztás után. Hanyagságával elsősorban ön magát csapta be, de megkáro­sította becsületeden dolgozó társait is. A dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség termelőszövetke­zet a rossz időjárás ellenére is eredménnyel zárja az éve*. Az állammal Szem­beni tartozását becsülettel, elsőnek teljesítette, A csoport tagságának olyan dolgozó parasztok mutatnak pél­dát, mint Sánta László és Ma* dáesi József, Sánta László középparaszt­ként lépett a csoportba most egy éve. — Nem nélkülöztem egyént gazda koromban sem ■ mondja. — De rabja voltam a földnek g családommal együtt többet robotoltam, mint sok cse­léd. Egy ilyen aszályos esztendő még a földemet is kihúzta volna a lábom alól. A csoportban pe­dig tisztán megkapom végzett munkám után a járandóságot. Sánta László növénytermesz­tési brigádvezető a csoportban, B mint ilyen azzal mutat példát, hogy egymagának 900-on felü, van a munkaegysége ez évben Ehhez járul még három csa­ládjának jövedelme. Madácsi József sertésgondozó szintén egyedül 780 munkaegy­séget szerzett, Negyedmagával dolgozik, így a család összes munkaegysége: 1100, A termelőszövetkezet eddig 5 forint készpénzt és másfél kilogramm búzát osztott mun­kaegységenként, előlegül a vég­leges zárszámadásig. Könnyű tehát kiszámítani, hogy Alndá- csiék és Sánta Lászlőék a becsü­lettel végzett munka után szép járandóságot kannak-­szár letakarítaiian még- a ba jai és a bácsalmási járásokban. A szorgalmas dolgozók földj ‘i között még mindig éktelenked nek letakarítatlan kukoricaszár- területek, A bajai járás elnöke, Oszterman Béla elvtárs és a báesabiiási tanácselnök, Hunger elvtárs munkáját sem dicsérik ezek a határban éktelenkedő kukoricaszárak. A cukorrépa felszedésében a ba­jai és a bácsalmási járások mel­lett a halasi járás is igen elma­radt, Bunyik Agostonné járási tanácselnök úgylátszik keveset jár a határban, mert kü'önben már járása behozta volna az elmaradást. De a burgonyasze- désben is messze hátulkullog a kiskunhalasi járás, A mélyszán­tásban pedig a bácsalmási és a bajai járások a megyei szé- gyentáb'a állandó szereplői. Tizouliat évve] ezelőtt. 1930 december 5-én megszületett a Szovjet Szociálist 1 Köztársa sások Szövetségéute ií.i alkot mán y a. A Szovjetunió sztálini al kotmánya megszabja a szov iet állam alapelveit', a szovjet állampolgárok jogait és köte­lességeit. Az alkotmány első cikkelye kimondja: A Szov,A Szódalista Köztárs isúgok Szövetsége a munkások és pa­rasztok szocialista illa ma. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista .Forradalom ered­ményeképpen Oroszországban az emberiség történetében elő szőr született ú.itíousú állam- Ez az állam töooé nem a dől gozó tönv-gek elnyomásának eszköze, bauern új társadalmi kapcsolatok megteremtésének eszköze. A szovjet állam mindörökre eltörölte az embernek ember által való kizsákmányolását. A szovjet állam kimondta és a gyakorlatban is biztosította a Szovjetunióban élő nemzeti­ségek teljes egyenlőségét, mindörökre véget vetett « nemzeti elnyomásnak. A szov­jet állam biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát. A cári önkényuralom, a ma­roknyi tőkés és földbirtokos helyett maga a uép lett ni ország teljhatalmú gazdája. A szovjet hatalom idején ha­talma« ipar, nagymértékben gépesített szocialista mező- gazdaság jött létre a Szovjet­unióban. A kommunista párt vezette dolgozó tömegek az állam hozzáértő és gondos gazdáinak bizonyultak. Meg­sokszorozták az ország gazda »ágát és nagyhatalommá, a béke, a demokrácia és a szo- eializmus bástyájává tették a Szovjetuniót. A Szovjetunió politikai alap­ját q dolgozók küldötteinek szovjetjei alkotják, amelyeket a nép választ, a nép soraiból A Szovjetunió 1951-ben meg­választott legfelső tanácsának tagjai között például 418 munkás. 269 paraszt vau, A többi 029 küldött a dolgozo értelmiség soraiból került ki A szovjet küldöttek állandó kapcsolatot tartanak válasz­tóikkal, rendszeresen beszá­molnak választóiknak és a tö­megek ellenőrzése alatt álla­nak. A Szovjetunió gazdasági életét — mint az alkotmány kimondja — az állami nép- gazdasági terv szabja meg ós irányítja a közvagyon növe­lése. a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának sza­kadatlan emelése érdekében. A Szovjetunió alkotmánya kimondja é« a gyakorlatban is biztosítja a Szovjetunió min­den polgárának jogát a mun­kára, üdülésre, művelődésre, az aggkori betegségi és mun* kaképtelanségi anyagi ellá­tásra. A Szovjetunióban nincs és nem is lehet munkanélküliség- A Szovjetunió szakadatlanul fejlődő népgazdasága, a ha­talmas természetátalakító munkák, a kommunizmus nagy építkezést i nek megvalósítása egyre több munkáskezet, köve­telnek. 1955-re, az új ötéves terv végére, a nmukások és alkalmazottak száma a Szov­jetunióban mintegy 15 száza­lékkal emelkedik 1950-hez ké* pest. A munkások és alkalmazot­tak reálbére egy dolgozóra számítva az elmúlt évben kö­rülbelül 57 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. A parasztok reáljövedelme ez ulatt az idő alatt mintegy 60 «zúzalékkal emelkedett. A Szovjetunióban a háború befejeződése óta ötízben szál­lították le az élelmiszerek és iparcikkek árát. A szovjet állam állandóan gondoskodik a dolgozók üdü­léséről. kvről-évre bővül az üdülők, szanatóriumok, kiu­tak. parkok, sportpályák há­lózata. Csupán 1952-ben 4.5 millió szovjet polgá,- "dűlt az ország legszebb vidékein fek­vő szanatóriumokban, A Szovjetunióban jelenleg több, mint 57 millió ember ta­nul. Az új ötéves terv során a nagyvárosokban s ipari köz­pontokban bevezetik az álta­lános kötelező tízéves okta­tást és megteremtik a feltéte­leket ahhoz, hogy a kjiÉelező tízéves oktatás • az ország minden városában és falujá­ban megvalósulhasson. A Szovjetunió alkotmánya kimondja, és a gyakorlatban ;s biztosítja polgárai számára a demokratikus szabadságjo­gokat: a szólásszabadságot, sajtószabadságot, gyülekezési szabadságot, a vallás gyakor­lásának szabadságát, A szovjet alkotmányt a szovjet állam és a szovjet ál* lampolgárok béketörekvésó hatja át. A szovjet alkot­mány mélységesen tisztelet­ben tartia a népek nemzeti függetlenségét és szuvereni­tását. A szovjet állam fenn­állásának első napjaitól kezd­ve hirdette (külpolitikájának békeszere tő\ elveit. A szovjet kormány ma is* változatlanul következetesem és szilárdan a világ békéjé­nek politikáját folytatja, ki­fejezve ezzel a Szovjetunió népeinek akaratát és törekvé­seit. A. Szovjetunió Kommunistái Pártja Six, kongresszusán Sztálin elvtárs rámutatott ar­ra, hogy a kommunista 'párt érdekei azonosak a békeszerető népek érdekeivel, a Szovjet­unió érdekei elválaszthatatla­nok a viláa békéjének iWyé- tőh Ma, amikor az impérialiste agresszorbk- új háborúba akarják sodorni az emberisé­get, a szovjet alkotmány, er­kölcsi segítséget nyújt mind­azoknak. akik a békéért, de­mokráciáért és. a haladásért harcolnak az imperializmus­sal és a. háborús gyújtóiatok­kal szemben. A Bajai 64—2 Építőipari Vállalat dolgozóinak harca tervük időelőtti teljesítéséért Olvastuk a Népújságban a Kecskeméti 64/1. Építőipari Vál­lalat dolgozóinak verJenyfelhí­vását és mi, a Bajai 64/2. Építőipari Vállalat dolgozói aldioz bejelentjük csatlakozá­sunkat. Verseny-pontjaink: Vállaljuk december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyár részére 1953. április 30-ra át­adásra tervbevett raktár épü­letét már december 21. napján átadjuk rendeltetésének. A Ba­jai Tangazdaság építkezésénél a 100 folyóméter hosszú istálló építőmesteri munkáját, küllő vakolás kivételével, elvégezzük. Az idénymunkáslakás építő- mesteri munkáját december 21- re átadjuk, az eredetileg tervbe­vett 1953. április 30 helyett. A bácsalmási építkezéseknél dolgozók vállaljuk, hogy az oU folyó építkezés építőmesteri belső munkáit december 31 he­lyett december 21-re elvégez­zük, a Kiskunhalasi Sernevál- éjntkezésénél pedig, az egyik létesítmény teljes építőmé téri munkáját december 21-re, egy másik létesítményt pedig ugyancsak erre a napra .tető alá hozzuk. Valamennyi építkezé­sünk tervbevett határideje 1953, április 30 volt. Munkánk eredményeivel készülünk a béketábor nagy ve­zetőjének születésnapja méltó megünneplésére. A Bajai 64/2. Építőipari Vállalat dolgozói. Feketerágót ítélt el a bíróság Marosa Kálmán, Sükösd, Hu­nyadi-utca 838. szám alatti lakos már az elmúlt évben pó­rul járt, amikor engedély nél­kül borjú- és birkafeketevágá­sért elítélték. Nem okult. Ahe­lyett, hogy a becsületes dolgozó parasztok példamutatását kö­vette volna, inkább a ku'ákok szekerét igyekezett tóiul és romboló tevékenységükhöz segédftezett nyújtón', Ez a segít ségnyujtás most abban állott, h°gy egy 150 kilós sertést vá­gott le feketén. Ezúttal is leleplezték. A hu- Iákok gaztetteinek követője újra a bíróság elé került. A b» jai járásbíróság másfélévl bőr tönre, 300 forint pénzbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkob­zásra, a közügyektől való 3 évi eltiltásra és a levágott sertés elkobzására ítélte. w letMszi versenye december 21-re

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom