Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

PETŐFI SÁNDOR ES SZABADSZÂLLAS

Petőfi haramia engesztelhetetlen volt. Július 17"én röpcédulát helyezett e] a nemzetgyűlési követek asztalkáin- libben a következőket írta: .^Figyelmeztetem és kérem a nemzetgyűlési követeket, hogy ft megbélyegzett emberrel senki, közülük egy sorban ne üljön, nem az én irántam i szívesség vagy barátságnál, hanem azon tiszteletnél fogva- mellyel e testület magának tartozik.’’

Miiven tragikus, hogv Petőfi. n uéu vezére,' akinek jelentős szerepe volt szabadsátrunk kivívásában, a népképviseleti alapon összeült nem zetgy ülésnek nem lehetett latna, nem lehetett ott., ahol a nép sorsáról tanácskoztak „A nemzetgyűléshez” e. versében hasznos tanácsokat adott a nemzetgyűlés megnyitására összejött képviselőknek.. Tanácsai hozzánk is. a szocializmust építő magyar néphez is szólnak:

Vf járási és községi kidtúrvVhonok megyénkben

,.ILn eaykor rfz emberiségnek, lesz erkölcsi 1ereje, hogy az ősök vitézi tetteinek színhelye vtán okulásul n gyalázat helyén is emlékművet emel, gz országban az egyik legmagasabb oszIjd — Szabadszállásnál; jut.” — Ezt írta nívó« Gyula Petőfiről szóló híres könyvében, utalva arra, hogv Petőfi szabad szá 1 lás i kép viselője! öltsége

müven gyalázatos kudarccal végződött.

1848 március 15-e után, mikor a magyar nemzet az új. demokratikus alapokon nyugvó országgyűlés összehívására készült, országszerte megtörténtek a képviselőválasztások- Petőfi, a nagy népforradalmár is fellépett szülőföld .ión. a KisTvun ságon, a szabadszállási kerületben, melyhez Fül előszállás, K uiiszoiit- miklós és Lacháza is tartozót t.

Petőfi június 11-én felkereste kerületét és röpiratot ősz tutt szét. amelyben hangoztatta: „Ha engem megválasztotok. követnek, én azt dicsőségnek fogom tartani, ti vedig, úgy hiszem, nem váltotok velem kárt, sem szégyent” Utána visszament Pestre. Amíg Pesten volt, a. másik jelölt. .Vagy Károly, a szabadszállási református pap fia fellází tóttá , ellene a népet azzal, bog y Petőfi lazító és haza* *, áruló. így történt, hogy a nagy költő a június 35-i választáson csúfosan megbukott. A felbőszített nép vas- villákkal akarta agyonverni, még élete is veszélyben forgott.

^ Petőfi nagy haragra ser je üt, hírlapi cikkeket írt, de haragja nem a félrevezetett nép, hanem a reakciós felbujtok elleti irányult. „És ennek ma kellelt történnie, hogy engem agyon akart verni a magyar név. ma, június 15-én, ma három hónflpja, liogu már- ci-un 15-e volt, midőn, első va- lék azok közt, akik a magyar hód szabadságáért szót emeltek. síkra szálltak. De én azért nem a névet kárhozta- . tóm, hanem ámítúit, félrevezetőit. kiket egykor törvény és <sten egyaránt mealakoltat. A név énélőttem szenti mert gyönge, mint az asszony mint a gyermek. Dicsértessék a név neve most. és mindörökké.” Ezt olvashatjuk- június 19-én megjelent nyilatkozató bau.

Petőfi ebben az időbon. a kudarc hatás« alatt írta . Az ipostol” című nagv elbeszélő költeményét. tennék hősét. Szilvesztert a, fiatal jegyzőt is elkergette a fö'ldesúr és, a nap által felbújtatott nép. Akárcsak Petőfi. Szilveszter sem csüggedt ed. Elhatározta, hogv ezután kétszeres erővel küzd a. népért, hogv öntudatra ébressze.

Petőfi kudarcával hírlapi cikkek özöne foglalkozott., sokan kiálltak mellette. Nyilatkozott. Nagv Károly is, Petőfi .lieu,föle. Már-már párbajra került a fcor. de Nagy Károly gyáván meghátrált a pi«z- t.olvpárbaj elől. „Hogy föl nem pofoztam, annak köszönheti, mert. nem ajzarom tenyeremet bemocskolni piszkos nótájával” — így- nyilatkozott Petőfi Bacsó János uevü fiilÖDSzállási barátjához írt levelében, amelynek eredetije megyei levéltárunkban olvasható. Ugyancsak ott olvasható annak a beadványnak a fogalmazványa, >s, amelyet Petőfi a hozzá hű kunszeri tmiklósi es laeházji választók nevében aZ

igazságügyminisztériumhoz intézett. Az összeült nemzet- gyűlés július 10-én foglalkozott is a beadvánnyal, bizottságot küldött kij az ügy ki: vizsgálására, de egyéb nem történt. Pedig Petőfi június végén a szabadszállási néphez 'ntézett rő’piratban azzal biztatta polgártársait, hogv készüljenek az ú.i követválasz- tásra, mely egy hónap múlva bizonyosan meglesz...

„Ott álltok a teremnek

küszöbén,

Melyből a nemzet sorsa jö>< , ki majd.

Megállj átok, ne légietek be- még.

Hallgassátok ki intő

szózatom... Egy ember szól, de milliók nevében.

H°zát kell nektek is

teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél

És tartósabb is, kell

alkotnotok, Egy fii hazát, ahol ne

légyenek

Kiváltságok kévéin nagy

tornyai,

Sötét barlangok, denervér- tauyák,

EOy új hazát, hol minden szögletig

"Eljusson a nav s tiszta

levegő.

Hogy minden ember lásson s év legyen.” K. I.

Az ötéves terv végére min den községben kultúrotthon lesz Államunk nemcsak jogot, ds tehetőséget is nyújt a müv ködöshez. December 21 én megyénkben a bajai és a bácsalmási járás dolgozói járási kultúrotthont avattak. Kunszálláson és Szalkszentmártonon és még 7 községben épült fel a kultúrotthon Sztálin elvtárs születésnapjára,

A kultúratthonok építésében aktívan résztvettek a községek dolgozói. Drágáéi apraja-nagy- ja társadalmi munkával segített, hogy három hét alatt készüljön el az új kultúrotthon, A lakosság egyharnxada jelent

meg az avatáson. Az ünnepi műsor keretében a DISZ- fiatalolc szerepelték. Bácsalmáson a kőmüvesj KSZT dolgozói végeztek lelkes munkálj versenyben építették a kuttúia járási székházát, fiz ünnepi mű soron a honvédség és az úttörő kultúrcscport szelepeit nagyszámú közönség előtt. Kunszálláson 500-an vettek részt. Baján lelkeshangutajtú dolgozókkal zsúfolásig megtelt az új kultúrotthon. Az avatáson fellé, pett a hercegszántói dé'szláv kultúrcsoport, a vaskúti zenekar, a nagybara|cskai tánccsoport.

Megalakul Baján a múzeumi bizottság

gyűlésen a város Üzemeinek; élenjáró dolgozjoi mellett ott voltak a dolgozó purasztsá' trunk és haladó értél-misé*. fiúink képviselőj is- A iuagala- kult múzeumi bizottság lelkei fogadalmát tett, how mindenkor résztvesz a múzeumügy fejlesztésében, hogv a Tűri István Múzeum megfelelhessen kultúrforrádalmi és nép- uevelő hivatásának- A múzeumi bizottság etrvben ígéretet tett arra is. hogy- lehető' sége'k szerint bekapcsolódnak a múzeáiis értékű anyag felkutatásába, és gyűjtésébe is.

Nyolcvan éves « moszkvai l*o í iieeh n i ka i Múse u m

Baján is megünnepelték, a Nemzeti Múzeum 150 éves fennállását. Ebből az alkalomból a Dunakiállítác és a Magyar Festészet Mesterei vándorkiállítás mellett n Tiirr István Múzeum történetére s a múzeumi munkára vonatkozó képk-iállítást rendezték. A város dolgozói átérezve az évforduló jelentőségét és csak az ünnepség napján 3148 látogatója volt a kiállításnak.

Az üninepséfi'gel kapcsolatosan megalakult a városban a múzeumi bizottság- Az alakuló

Kik kaptak könyvjutalmai az elmúlt héten

íSz'álin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című történelmi jelentőségű művében megjelölte a szoeiuli/ipusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet fo- í el tételei közt a politechnikai oktatást, A politechnikai oktatás marxista, értelmezése szerint minden szovjet ifjú és lány köteles lesz egyrészt elsajátítani a modern termelés általános teehnológiai és szervezési elveit, másrészt pedig a termelés négy főágának: az energiatermelésnek, a gépgyártásnak, a vegyészeti iparnak és a mezőgazdaságnak legegyszerűbb folyamatait. Az ötödik ötéves terv-ben a Szovjetunió közoktatása már határozott lépésekkel közeledik a kitűzött cél felé. Az is- kojánkívüli oktatással is elősegítik a szovjet, emberek politechnikai képzését. Ezt a célt szo.gáija többek közt a nyolcvanadik évfordulóját ünneplő moszkvai politechnikai Múzeum. Képünk V. R, Viljamszot, a műszaki tudományok doktorát mutatja be, mint több fiatal látogatóval együtt megtekinti az új. kiállítási tárgyakat.

Megyénk munkás-paraszt le- velezői az elmúlt héten értékes soraikkal gazdagította^ a megyei párts ajtót. Szocialista szektoraink levelezői örömmel számoltak b© Sztálin elvtárs 73. születésnapjára tett vállalásokról. o döntő tervév sikeréért vívott harcról és az elért eredményekről.

Jó levelező munkájuk .ered’ menyeként a szerkesztőségünk könyvjutalomban részesítette a legjobb levelezőket. Molnár István né Kecskemét. Hűtőipari Vállalat dolgozói"

Bakanek Jánosné. a. Bajai Gyapjúszövetgvár muníkaér- demrendes kétszeres sztahanovistája. Prelsinger .Teréz

fonodabizalmi , és Prelsinger Béla levelezőink az ijzsmben megtartott levelező ankéten kapták meg eddigi jó levelezői munkájuk elismeréséül a i utalómkor y veket. Mi n dany- nyian ígéretet tettek, hogv 8

következő idődben még hűségesebb levelezői lesznek a Népújságnak.

Legjobb termelőszövetkezeti levelezőnk közé tartozik Tóth Károlyié, a kisszállást Petőfi tsz könyvelője. — Nagv öröm fogott ej. amikor a szét" kesztő elvtáréak könvva.ián- dekát kézhez kaptam. A múlt- bau ■ egv esc led ember leány:* még ahhoz sem igen fért hozzá, hogv újságot, olvasson) nem pedig, hogv ő maga, is részt vegvon tollal a kéjben a lap szerkesztési munkájában, — írta 1‘iveiében Tóth Ká- rolyné. j

irodalmi hír

A Kecskeméti Irodalmi Kör pályázati felhívásának ered. ményét az anyag torlódása következtében1 nem tudták de cember 21-én ! közzétenni, A» eredményt 1053 január 11J számunkban közöljük.

11 f. i wt p

A DOLGOZAT

lenne, gyakran ellátoaat hozzánk és a nagymamát marná nak nevezi.

Most valószínűleg 13 évei vagyok,. Iskolába járok, szorgalmasan tanulok, nvároat vedig a kolhoz méhészének $etH- tek a méhek, j gondozásában, — Ha elvégzem az iskolákat, beiratkozom ai egyetemre, mert szeretnék minél többet, tudni. Nagymama azt mondja, ha sokat, tanulok, talán fel tudop* kutatni az atkám. Sokszor mondogatja. a nagymamg, azt is, hogy mindeknek a háború: a2 oka s azért kell erőseknek lennünk, azért, kell, harcolnunk <t békéért, hogy ne legyen, többé háború.

ANYÁMAT IS A HÁBÓ- BU ÖLTE MEG, a háború miatt. maradtam anyátlanul ék óvatlanul• • J Pedig apám talán éh de hogyan találjuk meg egymást'? Ha tudnánk mi az igazi nevem, könnyeb ben menne.Ide így — ki. tudja, megtalálóimé valaha? Hiszen én Pjotr Dubravin vagyok és lehet, hogy ő egy — lvan Puszil jövet j keres..

Az osztályban mély csenő volt. Mindönki Pjotrra nézett akinek szeme könnyesen fény lett. A tanító lassan letette r füzetet és halkan ennyit mon doit— F el i/o, i vagyon szén dolgozatot írtál. ■,

Petya Dubravin szorongva ült az iskola vadjában és aggodalmaskodva figyelte- Ivan Szemjonovicsot, a tanítót, akinek asztalán füzethalmaz torit yosodott. Most egy hete, hogy megírták az első iskolai dolgozatot, amelynek a tanító ezt. a címet adta: „Elbeszélés magamról.”

— Magatokról, szüléitekről, otthonotokról írjatok — magyarázta a tgnító — hogyan éltek, hogyan vesztek részt a2 ottho-ni munkában,

Petya nehezen látott a, dolgozat írásához. Míg körülötte sercegtek a, sebesen sikló tollak. a, füzet <'isö la nia előtte még mindig üresen fehérlett. A többinek könnyű írni, de milyen nehéz nekem — gondolta Petya, —Avisze.n alig Indok magamról valamit, csak amit a nagymama <’lmondott. És eszébe int olt az is, hogy valahányszor a, nuauimma beszélni kezdett a múltról, az emlékekről, mindjárt könny öntötte cl a szemét.

Aztán mégis .megkezdte a dolgozat írását. Lesz,. ahogy lesz — gondolta, <• amikor tetette a tollat, érezte, hogy erre aligha kav kettesnél jobb osztályzatot. Ezért ült most olyan szorongva, mert tudta, eren az órán kerül sor a dolgozatok ismertetésére,

A tanító már m*a is szólal? meleg, baráti hangján:- JÓL VAN GYEREKEK,

elég jó dolgozatot írtatok-. — Mondhatom tetszett az első munkátok-.. Sok. jó dolgozat van és a jók között is van egy, amely... de különben mit beszéljek róla, — inkább fcl'd- vasomt

Levette a legfelső füzetet, mafa elé tette. Az osztály el- csendesedett és a tanító megkezdte az olvasást:

• A uwívmamával élünk kettesben."

Petya meghallotta üz első mondatot és a, szíve összeszo- rnlt, a feje zúgott és a szí me előtt s‘ inas s:ivár-oángkarikák láncoltak. Hiszen ez <iz ö mondáin, dolgozata első vár szava!

A TANÍTÓ OLVASTA TOVÁBB:

..A nagymamát Dar ja Ro- manovnának lií "iák, engem Pjotr Dub rav innak. De lehet, hoov nem is Dubravin és nem is Pjotr vagyok. Ezt nem tudom, de nem tudja a nagymama sem. És senki az edész kolhozban. 1912 júliusában — ahogy nagymama elmondta — amikor a fasiszták Voronyezs- hez értek és mindenki elhagyta a várost, a nagymama is elindult kelet felé. Két asszony csatlakozott hozzá, az egyik bőröndöt cincit, és nagy batyut a hátán, a másik euu kis gyermeket, aki ‘a karjaiban aludt. Ez a nyírinek én voltam. Rengeteg név vándorolt Iíz útun s uhoav a nagymama mondta, a. fasiszták repülőgéi- peikről, lőttek ránk ős bombákat dobtak le. .-. Amikor N.o- raja Vszmaiiy falu halárába értünk, megint bombázott egy repülő lén. A nagymama ke- és fején me a sebes-ült, s amikor mPuáhrz tért, fehér kórházi áduban feküdt. Hu is ott voltam mellette, mindkét lábamon megsebesültem.,. Az <iss~onvnak, akinek a karján a ludtam. nyomét veszett és nyomtalanul eltűnt társnője is, aki a bőröndöt és a batyut cipelte. Amikor a nagymama felavóavult. magához vett. elesett fia után Pjotmák nevezett és a Dubravin is a nagymama fiának neve.

A nagymama, ha kicsit hangos is. igen ló asszony. Mindenben segítek neki az otthoni munkában. még padlót is mosok. Jól élünk a nagymamával, mindenki gondoskodik rólunk, a kolhoz is, a falusi szovjet is. Anton Grigorjevics. a part- titkár oly SA. mintha rokonunk