Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-28 / 304. szám
MALENKOV ELVTÁRS: »À gyarmati és függő országok népei egyre határosottablmn szállnak szembe az imperialista leigázókkal“ Marokkótól, a Fülöpszigetekia én Kairótól a Fokvárosig a aaamiatt és félgyarmati orszórtakban megindult a föld ■az imperialista rabszolgatarto]- lába alatt. Ellenállhatatlan * rövej, tör felszínre az évszázadok óta elfojtott gyűlölet és karaa. A népi felháborodás roppant, trónokat sövör ej, a lapjaiban támadja, meg az imperialista gyarmati rendszer tartó pilléreit. Az utóbbi időben a világsajtó különösen avakran foglalkozik azokkal az eseményekkel, amelyek a francia, imperialisták uralma alatt álló északafrikai országokban játszódnak le. A francia kormány bukásainak olcai között szerepeltek a tuniszi terrorintezkedések és a vietnami háború is. A tuniszi és marokkói helyzet eavik. legfontosabb napirendi pontját képezi a Kairóban most kezdődött arab-ázsiai értekezletnek. Ezen az értekezleten az arab államokon kívül Irán, Afganisztán, India. Pakisztán, Indonézia és Etiópia delegátusai is résztvesznek. Tunisz népe küzd az imperialisták ellen A tuniszi néo a szabadsá gért harcoló gyarmati népek első soraiba lénett. A világ minden becsületes emberének haragiát és tiltakozását von iáik magukra az »merik; gyarmati rablók útját követó t'ran°ia imperialisták, akik a terror minden eszközével igye keznuk fenntartani uralmukat Tuniszban. A tuniszi hazafiak hősi harcát az egész haladó világ rokonszenvo és ezolidari tása kiséri. A második világháborúban résztvett tuniezáak azt roméi ték, hogv a fasiamu« szétzú zása után megkapnák majd a háború alatt megígért szabad sági o gokat. Csalódtak. A francia gyarmatosítók amint elmúlt feiük felől a A1 har — félredobták minden ígéretüket. A tuniszi nép helyzete méS csak súlyosbo dott, mert ma már a legyen gült Franciaország verseny társai: az Egyesült Államok és Anglia is részt követelnek R gyarmati koncból. Az olaj feltárására például koncesz- gziót szerzett magának Tu- rtiszbam az egyik amerikai társaság. Nem kevésbbé erdek lödnek az amerikaiak Tunisz iránt stratégiai helyzete miatt. 1954-ig az amerikaiak 15 nagy katonai támaszpontot szande kozmát itt berendezni. Tunisz militarizálása azon cban nem meSv egykönnyen. Hatalmas népi mozgalom bon takozott ki az ellen, hogv Tunisz az amerikaiak ..száraz földi repülőgéoanyahajója’ legyem. Ez a mozgalom szorq •an összekapcsolódik a tűni' szí nép nemzeti felszabadító harcával- Tunisz ma az elemi» emberi és nemzeti logokért ví vott haro színtere. Ezen nem változtat az sem. hogv a bej Párizs nyomására két olyan rendeletét írt alá. amelyben továbbra is biztosítja a francia gyarmatosítóknak befolyá sát Tuniszban. Tunisz népe a kommunisták által vezetett bős francia munkásosztályban mindinkább felismeri támoga tóiát, ezövetségesét._ barátját és egyre nagyobb bizalommal tekint harcának vezetője, a Tuniszi Kommunista Párt felé. Az iraki helyzet 'Az elmúlt napokban fokozott erővel, láncolt fel az iraki nép ellenállása az angol-amerika\ imperializmussal, a katonai diktatúrával szemben. Irakul ókori Mezopotámia —„ a Ti pris és Euf rátesz folyó kö'.e ■— vidékén elterülő királyság- Irak régóta fontos szerepel látszik az anaol imperialisták középkeleti terveiben, erről « területről elégíti ki Anglia n nersolaisziikséaleteinek jelentős részét. A Perzsa-öböltől M őszüli a gazdag, elsősorban anaol kézben lévő nyers- olajtelepek bíródnak, amelyek I9i7-ben 7 millió tonna olajat adtak. AnOlia óriási hasznát húz az ország nyersein iának, elrablásából és ez mind nagyobb ellenállást vált ki íz iraki népből. Október vádén a. négy el' lenzéki párt petíciót intézett Abdullah réaens herceghez, amelyben több belpolitikai reform végrehajtását, valamint az 1930-ban kötött kizsákmányoló angol-iraki olajszerződés hatályon kívül helyezésit követeli. Az iraki miniszterelnök kénytelen volt lemondani és a katonaság megszállta Bagdad kulcsfontossáaií pontjait. A fővárosban egymást követtek a tüntetések. A rendőrség több alkalommal lőfegyvert használt a tüntetők ellen és az egyik napon mintegy 150 demokratikus érzelmű emberi gyilkoltak meg. Az események világosan bizonyítják, hogy az anaol és az amerikai imps riálízmus az iraki reakcióval összefogva — több más közel- keleti ország példájára — katonai diktatúrát igyekszik bevezetni Irakban, hoav vérbe- fői,pisák a népi mozaatmat és megőrizzék az olajtársaságok profitját. Az iraki nép azonban folytatja harcát és egyre hatalmasabb anti-imperlalista tüntetések rázzák meg az országotA yietnami nép legendás harca az imperialista betolakodók ellen Sötét gyarmati terroruralom Algírban és Marokkóban Tunisztól nyugatra, a Föld közi-tenger déli partján sok száz kilométer hosszúságban húzódik a francia imperiaüs ták elnyomása alatt álló rná sík két ország: Algir és Ma rokkó. A francia r kizsákmá nyolók évtizedek óta 1 a. legkí méletlenebb rablógazdálko dást folytatnak «zen a teriile ten. Az utóbbi időben a fran cia imperialistákhoz csatja koztak. Az amerikai bankáros és iparfejedelmek is. Azóta Algír és Marokkó nőne két szeres kizsákmányolás súlya alatt görnyedozik. Az imperialista kizsákmányolás szőr nyű nyomorba taszította a két ország népét. A. marokkói na raszt napi jövedelme 3 forint. Az algíri és marokkói mm; kasok 12—16 órai megfeszített munkával a létfenntartáshoz szükséges költségek felét sem keresik mpg Több. mint fe millió marokkói él ócska plélemezekből é« sárból össze tákolt kunyhókban, hegyolda lakba vájt barlangokban. A nagyobb városok bennszü’ött negyedeiben az ilyen kunyhó bért az arab munkásnak lia vonta 3000 frank lakbért kell fizetnie, amikor a legszerencsésebb körülmények között sem tud havi 12 ezer franknál többet megkeresni. A marokkói és az algiri néo P függetlenségi harcot összekapcsolja a jobb életviszonyokért folytatott küzdelemmel A francia burzsoázia, mint mindig, most is a véres terror eszközeivel próbálják to vóbbva is elnyomásban tarta ni a két ország dolgozóit. Hat esztendeje folytatja hősi, sikeres harcát a vietnami nép a francia ayarmatosítátc Vietnam — francia, elnevezése szerint Indokína — 50 éven át a francia birodalom gyarmata volt. Francia pénzemberek, vállalkozók, bánvar és ültetvénytulaidonosok szívták a vérét a vietnami dolgozóknak. A második világháború alatt a javán hódítók tét ték kezüket a gazdag tartományra• mely mindia hatalmas mennyiségű rizst, kau csukot. értékes faanyaaot, szenet, petróleumot szolgáltatott az idegen kapitálist álmák. A vietnami nép elszánt harcot folytatott a javán betolakodók ellen és hatalmas mérvű felkeléssel űzte ki a japánokat orszáaából. A vietnami név szabad lett Nem engedte kezeire vissza-, rakni a francia rablóuralom láncait. A Munkapárt és on nak legendás hírű vezér*’,, 11 '> Si Minit elvtárs vezetésével megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az Ú.1 köztársaság hajlandó lett volna Franciaország gai szoros szövetségi viszonyra lépni. Ez azonban kevés volt azoknak a nagytőkéseknek, akik. az indokínai bank révén azelőtt korlátlan urai voltak Vietnamnak. Az indokínai bank zs oldj árban működő generálisok és tengernagyok 1!)J6 szent emberében _ megtámadták Iíaifong városát. A francia gyarmatosítók a vietnami néo szabad életére törtek, ezzel megkezdődött a hatéves küzdelem. A francia gyarmatosító csapatok eleinte nagy sikereket értek el, de azután megfordult a kocka. Most a francia zsoldos csapatok, idegenlégiósok az utolsó erödeik^t védik kétségbeesetten Vietnamban. A hős vietnami nénhadserea a~- orszáa területének már 90 százalékát felszabadította- A francia monopolisták az amerikaiak támoaatásával, hatalmas áldozatokat hoztak a vietnami nép elleni karcban. A haladó franciák a vietnami háborút ,-szennyes háborúnak” nevezik. Ez, a háború Franciaor szágnak évente 500 milliárd frank iába került. Amerikai je leütések szerint a vietnami néphadsereg ma a francia hadsereg felét köti le. A fra11’ ciák évente több tisztet vesztenek Vietnamban. mint amennyit tisztképző iskoláik egy év alatt nevelni tudnak- Az arany keménységét a tűz, az ember erejét és akaratát a nehézségek, próbálják ki — így szól az egyik vietnami közmondás. A vietnami nép ereje és akarata kiállta a próbát. Voltak nehézségek, de ezeket már jórészben leküzdötték. A háború kezdetén alig minden harmadik szabadságharcosnak. jutott csak puska. Ma pedig már az a helyzet, ho'Jy a vietnami néphadsereg hatalmas, ütőképes, korszerű fegyverzettel, ellátott hadsereggé fejlődött. Rendelkezik mindazzal, ami a győzelemhez kell. Kiváló vezetőkkel, elszánt harcosokkal, jól felszerelt tiizérséaael. tankokkal, re- pülőaépekkél. géppuskákkal- 4 felszerelés mavrészét a vietnami Jcatonák a francia gyarmatosító csapatoktól zsákmányolták. A francia megszállók, akik a fronton eaumásután szén, védték súlyos vereséget, igyekeztek ellentétet szítani a vietnami néptörzsek között. Próbálkoztak az~al. hoau eaves törzseknek, külön -területi önállóságot’’ biztosítottak, Az imperialistáinak ezek a tervei nem sucer ültek- Ez év nyarán kénytelenek voltak leváltani a franciák az eddigi vietnami bábkormányt - is. mert az semmiféle eredményi nem tudott elérni. A föld éat a megszállók lába alatt. A'frontokon, a hegyekben, a síkságokon félelmet nem ismerő harcosok és bátor, elszánt partizánok küzdenek. A hátország mindent megtesz a front érdekében. A tropikus őserdők, mélyén a vietnami nép hatalmas, korszerű hadi és polaári ipart létesített. A felszabadított területen hősies, önfeláldozó, lelkes munka folyik. Ezalatt a Francia, measzállás alatt, álló területeken gyárak repülnek a levegőbe, repülöaépek gyulladnak ki. kaucsukültetvények égnek. le. A felszabadított terület egyre növekedik. A legújabb hírek szerint a francia gyarmatosító csapatok állandó és egyre súlyosabb vereséget szenvednek. A hadműveletek most Észak-Vietnam területén folynak A vietnami néphadsereg egységei három felől támadnak Hanoi város, a volt főváros irányában. Ennek a váfosnak környékét védik most sündisznó-áHásaikba-n a francia imperialista csapatok A francia expedídós hadsereg vezérkara nagyobb arányú „átcsoportosítást” kénytelen eszközölni, mert egymásután adja fel megerősített állásait. A vietnami néphadsereg nyomása egyre erősebb és egyre határozottabban szorítja a betolakodók csapatait a tenger felé. , I & A párizsi, urak. kétségbeesetten híviák az amerikai segítséget. Az amerikaiak pedig a napokban lezajlott párizsi külügyminiszteri tanácskozásokon a többi1 nyugati tőkés országokra próbálták áthárítani a szennyes vietnami háború költségednek egyrészt’t, A Francia, Köztársaság elnöke kijelentette^ hogy Vietnam már nem ís fronda érdekeltség. merthiszen bányái, kau- csukáit et vényei már évekkel ezelőtt az amerikai tőke birtokába kerültekMi történik Kenyában ;.A brit világbirodalom minden eresztékében recs-g-ro pog” — mondotta Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. Ázsia. Észak- A.frika után megmozdult Kernt-Afrika egyik legelmaradottabb gyarmatbirodalma Kenya is. Kenya Afrika keleti partjain fekszik- Kenva belseje évszázadokon át. mentes volt az idegen kizsákmányo lástól. Az angolok a XIX. szá zadban rablóháborúk sorozatával kezdték meg konvai tér1 jeszkedésüket- 1885 körül német gyarmatosítók szállták meg a kenyai partvidéket. — Az angolok kicserélték Ke nyát Helgoland szigetévé 1890-ben, 1895-ben hivatalosan a brit birodalmi -kormányzás alá vették Kenyát. Az angol telepesek rajai ellepték az országot A benn szülött lakosságtól elrabolták a földeket Kenya 30 ezernyi angol földbirtokosa 41 millió hektár kitűnő termőföldet hi. torolt, az 5 és fél milliónyi bennszülött lakosságnak csak 13 millió hektár maradt, do ez a föld nagy része le terme ketlen. alkalmatlan a földmű velésre. Az angol telepesek nemcsak a földet vették el a, négerek tőL hanem semmi fele politikai jogokat sem biztosítottak számukra- A törvénykezési bizottságban az ötmillió négert a kormányzó által kinevezett 4 tag képviseli. A négerek .és a Kenyában letelepedett bin duk a faji megkülönböztetés áldozatai. A evannsti Látó súgok lemásolják a Délafrikai Unió faji törvényeit. Kenya népe azonban nem tud és nem akar rabszolga sorsába beletörődni. Folytatja harcát az angol rabszolgatartók ellen, harcát a földért és a nemzeti lúggctlenséo-ért. Már 1923-ban megindultak a kenyai dolgozók körében a tiltakozó mozgalmak. 1939-ben a dolgozók több városban, általános sztrájkba léptek, tiltg. kozásul a borzalmas lakásvi* szonvok és az éh bérek ellen. A háború utáni években megerősödött Kenyában az imperialistaellcnes mozgalom. Enuek élén a kenyai négerszö vétség áll. A kenyai néger- szövetséget az egész néger lakosság támogatja. Ez év februárban többszázezer kenyai néger kérvényt nvujtott át az angol kormánynak, amelyben kérték, hogv az európaiak számára fenntartott szántóföldeket a négerek között osz- szák fel és a törvénykezési bizottságot válasszák demokratikus úton. Erro a kérvényre az angol kormánytól nem érkezett válasz, ellenben a nyár .fol.ya' műn az angol imperialista sajtóban gyanús lárma kezdődött Kenya körül. Egyre több identes látott napvilágot^ a „bűnesetek növekedéséről” Kenyában és a négerek által a fehérek ellen elkövetett terrorcselekményekről. —, Váratlanul megjdcut a szín-* téren egy eddig ismeretlen) „titkos euróoaellenes néger terrorszervezet”. a misztikum „Mau-Mau”. »mely állítólag ..zavargásokat” rendez Kenyában. Az angol lapok lármája alapján feltehető volt) hogy Kenyában provokációt készítenek elő, hogy a felszabadulási mozgalmat megfojt- sák. A bekövetkező eseményeik igazolták ezt a feltevést Az angol gyarmati hatása-1 gok megtiltották a néger szervezetek minden működését. maid razziákat rendeztek, amely alkalmával a néger szövetség 86 tagját fogták d* Azzal vádolják őket hogy a hírhedt Man-Mau szervezettel állottat érintkezésben. Majd megkezdődtek a megtorlások és leleplezések. De ezek ellenére tovább erősödik a fél- szabadulási mozgalom. A szolgaságban tartott néo folytatja harcát létéért és jogaiért Az angol imperialisták & kenyai néger szövetséget a lakosság életérdakeinek védelmére szolgáló demokratikus tömegszervezetet meg akarja semmisíteni Ezért indították el a tömegferrort a néger lakosság ellep. Könnyű előre látni, hogy az i ivén erősza- kos rendszabályok az angol imperialisták pozícióit nem fogják megszilárdítanii Kenyában- A fekete földrész forr és erjed, növekedne.!,- az erők! amelyet a gyarmati rabszolgaság bilincseit széttörik, Délkelet-Azsia népei harcolnak a szabadságért és nemzeti függetlenségért Délkelet*Ázsia országaiban q népek heyes harca robbant ki az imperialista, nemzeti és társadalmi elnyomás, a gyarmati rabszolgasáa ellen, a szabadságért és függetlenségért. Malájföldön az anOol imperialisták két éve vívják rubJ lóháborújukat. De sem a páncélosokkal és repülőgépekkel felszerelt százezres hadsereg, sem a különleges büntetőosztagok nem segíthettek abban, hogy London urai megtörhessék a maláiföldl népek harci akaratát, mellyel a gyarmati iárom alóli felszabad idősükért küzdenek-