Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-26 / 277. szám
Hercegszáotó clcíszlav dolgozó parasztjai a Iiékcíront áttórhctctleii bástyáját építik Azokban az órákban, mikor a harmadik más:var békekou- Sres^zufi megkezdte tanácskozásait, Hercegszántó délszláv ős magyar dolgozói nagygyűlésen tettek hitet a béke nagy és szent ügye mellettGorjonác István délszláv dolgozó paraszt ennek a békeharcnak egyik katonája- Fel szólásában mondotta: p béke a mi boldog jövőnk záloga. Itt a határszélen a szocializmus építésével erősítjük békeharcunk erejét. Le gyűlöltebb ellenségünk Tito fasiszta bandája itt ólálkodik határainkon. Békés építő munkánk eredményei legyenek fegyve- reink abban a harcban, mely- lyel átküldött gyilkosait ártalmatlanná tesszük, s amely- lyel megtorpanásra késztessük minden háborús kísérletét. Kérges, munkás tenyerek verődnek- össze. • «Megvéd, jiik a békét” — indul a hang áradat, hogy figyelmeztesse a banditákat és janicsárjaikat: a béke harcos erői mindenkor készek, hogy aljas tevékenységeikre erős ököl'M lesújtsanak. Csendes József is azoknak a békeharcosoknak soraiból üzen, akik éberen ügyelnek a maguk és mindnyájunk békéiére. — A békeharc erejével kell választ adnunk, itt a határon leselkedő Tito bandának- Ez az erő nyilvánult mear hetedik hidunk, a Petőfi -hídnm megépítésével is, melyet a mai napon adtak át a forgalomnak. Mi, arzenálok helyett hidakat építünk és innen, a határmentéről üzenjük, nem azért, hogy divérzői nsok és gyilkosok azokat felrobbantsák. Mi a magunk és mindnyájunk békéjéért elszánt akarattal harcolunk és nein kérünk azokból az amerikai bilincsekből, «melyeket a mi kezeinkre akarnak ráverni. — Teljesítsük a begyűjtést, hogy erőnk megsokszorozódjon- Vésízzük el az őszi mimikát, hogí fegyvereim,- élesek legyenek Még fokozottabban eorakoz- zunk fel határőreink mögé hogy minden gazember, aki határainkat átlépni merészeli leleplezzünk és ártalmatlanná tegyünkAkik itt ma összegyűltek, tudják. mit .ielent a béke. Emlékeznek még a fasizmus őrjöngésére. Titóék ezt akarják- Ezek az egyszerű dolgozó emberek lelkes munkájuk ered műnyelvéi a békefront áttör- hetetlen bástyáját építik. És amikor most lelkesen az első magyar békeharcost, Rákosi elvtársat köszöntik, egyben újabb fogadalmat is tesznek. Amit lelkesen csengő szavaik így hirdetnek: — Éljen a béke és annak biztoskezű vezetője: Sztálin elvtárs. így sugárzik a béke ereje a határvonal felé- Odaát had» szűköljenek a gyilkosok emberrablók, felbujtóikkal gazdáikkal együtt. Ás apostagi „Dóssá“ tagjai s sít mára is intő példa as idei sárssámadás A most folyó zárszámadások igazolják termelőszövetkezeteink jó vagy rossz munkáját. Most derül ki. hogy az év folyamán, ki hogyan gazdálkodott a rendelkezésére álló munkaerővel. hogyan használta fel az új termelési módszereket a természet vi szontagságainak legyőzésére mit tett a pártszervezet és termelőcsoport vezetősége a politikai munka megjavítása és a további fejlődés érdeké benA sárssámadás tanulsága kötelezettség Az apostagi „Dózsa” termelőszövetkezet tagjai számára is intő példa, az idei .zárszámadás. Bár állandó fejlődés jelzi a szövetkezet életének útját, de ez a fejlődés sokkal jelentősebb lenne, ha a szövetkezet pártszervezete keményebben harcol. A volt- párt- titkár azonban ro-’Sa i« lazította a munkafegyelmet. Nem mutatott példát a munkában. Bőt, egy véleményen volt azokkal a tagokkal, akik csak néhanapján jöttek dolgozni. A termelőszövetkezet vezetősége sem lépett fel erélyesen a lógósok ellen. Nem alkalmazták a munkaegysegle- vonásokat és egyéb a tagsag által elfog"dott büntetéseket « fegyelmezetlenek ellen. — Ezért egész nyáron a 42 tagból csak 25 dolgozott. Nem * győzték a munkát. A kukoricát csak egvszer kapáltak meg, nem is hozott olyan termést, mint azoknál a csoportoknál, amelyek becsülettel megadták a földnek a magáét. Felelőtlen vagyonkezelés A. gyenge felvilágosító munka, a vezetőség erélyto* leusége és a. kommunista példamutatás hiánya az őszi betakarításnál éreztette igazán a hatását. Nem volt, aki a kukoricát leszedje. A tagok gondolomformán álltak be a sorok közé és mindenki any nyit szedett, amennyit jónak látott. Volt, gki haza is vitt a termésből. Tyukodi Imire, a szövetkezet kocsisa szorgalmasan hordta a tagok lakására a tengerit, arra hivatkozva, hogy ez a vezetőség utasítása. Maga a párttitkár, Kovács Lajos is cipelt haza néhány zsákkal- Senkinek se jutott eszébe, hogy első a közösség. az állami kötelezettség teljesítése és azután jön az eílgéni érdek. Csáki szalmájaként kezelték a szövetkezet vagyonát.. A párttitkárt — mikor rájöttek tevékenységére — azonnal kizárták a pártból és a szövetkezetből is. A járási párt- bizottság, amely eddig nagyon elhanyagolta a szövetkezette] való törődést, az előbbi események után igyekezett meg- ,magyarázni a tagaknak» hogy első az állami teljesítése. „Kimentek as ideiből“ A párttitkár Leváltása után. bár van némi javulás a mun Icában, de a lemaradást nehéz behozni. A krumplit még most szedik. A búzavetőmag bár rendelkezésükre áll, de még mindig nem vetették el. Az őszi kalászosokat nem vetették keresztsorosa- és belenyugodtak abba, hogy ,,kimentek az időből”. Pedig a tagok az idén saját maguk tapasztalhatták, hogy a kereszt- soros vetés több termést hoz A 15 hold kereszt sorosan vetett árpa 3 mázsával többet hozott holdanként, mint az egyéni parasztok árpavetése. A „Dózsa” minden tagja büszke volt a nyáron, hogy a >,mi árpánk legszebb a határban.” Tanulni, tanulni, tanulni Mindezek a hibáik akadályozzák a szövetkezet további fejlődését. A vezetők még mindig nem elég erélyesek. Nem tanultak Dobi István elvtársnak a Szövetkezeti Tanács ülésén elhangzott szavaiból: „A jó vezetőnek nem szabad megengednie « sopánko- dást, hanem minden lehetőséget ki kell használnia a nehézségek leküzdésére.” A szövetkezetnek szén állatállománya van. Arról panaszkodnak, hogy nem tudják megfelelően takarmán.yozni őket. Mégis az 550 köbméter silótervből csak 50 köbmétert teljesítettek. Ha a párttagok tanulnának, akkor könnyebben felvilágosítanák az elégedetlenkedőket. Meg. tudnák azt i« magyarázni, miért nem jut több az idei zárszámadás során a tagoknál. A párttagok azonban nem ves®ik komolyan a tanulást. Az oktatásba valameny- nyi párttag be van osztva, de nem mennek el a szemináriumra. Pedig a szövetkezet párttagjainak is meg kell érteni, a tanulás nem önmagáért van. hanem azért, hogy rajta keresztül a gazdasági eredmények is növekedjenek. Megyénk egyik hatalmas lehetőségeket magában rejtő termelőszövetkezetéről van szó. Ha a hibák orvoslásához azonnal hozzákezd a csoport, akkor rövidesen azzá lehet, amivé lennie kell: a nagyüzemi gazdálkodás példamutató pillérévé. Ehhez természetesen több segítséget kel] adni a járási pártbizottságnak és tanácsnak is. 1945 ben a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat és boldoggá tette életünket. Azóta mi, magyar úttörök békében, boldogan tanulhatunk Tanulásunk mellett fémet és hulladékot gyűjtünk, mert tudjuk, hogy a mi segítségünkre is szüksége van drága hazánknak. Ml, fülöpszállási úttörök kivettük részünket ebből a munkából. Csapatunk több mint 21 mázsa vasat és többmázsa színes fémet gyűjtött. Az elmúlt napokban hallottunk a jugoszláv kémekről. Olvastuk, hogy milyen aljas merényleteket követtek el ellenünk. Erre mi még fokozottabb munkával feleltünk. Kimentünk a fülöpszállási Vörös Csillag és a Dózsa György tsz-be és 44 mázsa 85 kiló gyapotot szedtünk. Mi is nagy figyelemmel kísértük a harmadik magyar béke- kongresszust, ahol a mi jövön- kért harcolnak. Azárt tanulunk, hogy Koreában és minden tőkés országban élő fiataloknak olyan legyen az életük, mint a miénk, üzenjük a koreai pajtásoknak, hogy mi is harcolunk az ő békéjükéit jó tanulásunkkal. Azt akarjuk, hogy, öle is békében tanulhassanak. Sánta Csongor, Gubacsi Ida úttöröeSupatvezelök, Fülöpszállás. * Mi, a szabadszállási IVépbo11 dolgozói nagy figyelemmel kísértük a harmadik magyar béke- kongresszust. Követeljük, liogy a nagyhatalmak kössenek békét, vessenek véget a koreai \é- res agressziónak és határainkon lévő aljas provokációknak. Azt akarjuk, hogy az egész világon béke legyen és boldogan épít- ség országaikat a világ dolgozói. Munkánkat az eddiginél jobban végezzük, a párt- és » kormányhatározatokat mara dók tat an ul végrehajtjuk, mer* tudjuk, hogy ezzel a békét léd. jiik, amelyért mi is mindannyian felelősek vagyunk. Palotás Lajosné, Szaiiaüszú'lás A magyar békekongresszus újabb csapás a háborús gyújtó- gatókra. Mi azzal mutatjuk meg szilárd békeakaratunkat, hogy az újonnan alakult csoportunkat erősítjük és megszilárdítjuk a munkafegyelmet. Tudjuk, hogy nagy feladata, nehéz munkája volt a békekongresszusnak, de akik nevében tárgyaltak, egy szabad nemzet; — nagy erő: És mi békét akarunk, harcolunk a háború ellen. Azzal is a bé két védjük, hogy megalakító! tűk a „Szabadság'“ tszcs .t, s azzal Is a szabadságunkért munkálkodunk, ha gazdaggá tesszük csoportunkat, hazánkat. Id. Gelencsei György, a soltszentimrei Szabadság tszcs elnöke. A Dunántúli Állami Gazdaságok Építési Trösztje miért késlekedik a bácsbokodi állami gazdaságban megkezdett építkezések befejezésével 'í A Dunántúli Állami Gazda súgok Építő Trösztje még szeptember első napjaiban egy 80 férőhelyes borjúnevelő és egy betont {illesztő építkezését kezdte meg a bácsbokodi állami gazdaságban. A Gazdaság az építkezéshez maga szolgáltatta a téglát, meszet és a tetőzethez szükséges geren- dázaiot. Az építkezés; lassan és vontatottan haladt. Néha he- telda is állott a munka. A gazdaság sürgette a megkezdett építkezés befejezését. A válasz mindenkor az volt: anyaghiány miatt az építkezést nem tudjuk folytatni. — (Annak ellenére, hogy «’ építkezéshez még szükséges anyag ott állott, hiszen a gazdaság bocsátotta azt rendelkezésre.) Öt hete az építkezésben aztán döntő fordulat állott be. Az Építő Tröszt végleg abbahagyta az építkezést. Ezúttal nem hivatkozott semmire. A gazdaság most nem tud- ja, mitévő legyen. Állattenyésztési tervének sikeres végrehajtásához múlhatatlan szüksége van az újabb borjúnevelőre. A megnövekedett állatállomány takarmányellátásának biztosítására pedig égetően szüksége volna a f üllesz- tőre. Azok vedig a tetőzet hí j- ián ki vannak téve az őszi esőzések rombolásának és <• szükséges aerendák, melyek pedig a tetőzet megépítésért lettek rendelkezésre bocsátva* együtt áznak a falakkal. Kérdezzük, hogy mindezekhez mi' a véleménye a Trösztnek Meg kell gyorsítani a silózási tervek teljesítését A bajai erdőgazdaság dolgozói lelkesen narcoinak évi fásítási tervük megvalósításáért A bajai erdőgazdaság, mint a hullámtéri erdőgazdaságok egyi ke, ez évben 591 hektár földterület erdősítését hajtja végre. A hullámtéri erdősítés során főleg gyorsan növö csemetefajták telepítésére került sor — nyár., kőris-, diói tölgy és egyéb fafajtákra. Ezideig 403 hektár erdősítésé vei végeztek. A munkaverseny- ben a bajai üzemegység nagyre. zéti erdőtelepítésénél dolgozó Puxler József munkacsapata érte el a legjobb eredményt. A munkacsapat minden tagja 142 százalékos átlagteljesítéssel végzi az erdősítés munkáját. Meg lehet kezdeni az 1953. évi baromfi- és tojcisbeadási kötelezettség teljesítését Megyénkben számos dolgozó paraszt teljesítette az idei évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét. Nemcsak megyénkben, hanem az egész országban számos ilyen dolgozó paraszt van. Ezek a becsületesen teljesítők kérték, hogy az Idén 1953. évi kötelezettségükbe is adhas. sanak be tojást, vagy baromfit. A begyűjtési minisztérium eleget tett a dolgozó parasztok kérésének <és november 20-tól kezdődően lehetővé tette, hogy az 1953. évi kötelezettség teljesítését megkezdhessék az 1952-es évi beadás mennyiségé11 oiapulvéve. Megyénk területén minden földművesszövetkczet átveszi a jövőévi kötelezettség teljesítésé-J re bevitt tojást és baromfit. Takarékoskodj a villannyal ! Két hét telt el azóta- hog: megyénk csatlakozott Sza holes megye silózási verseny felhívásához, de ez nem hozU meg a várt lendületet a mun kában. Megy és,k még négy ven százalékban sem teljesj tette tervét. A járási tanú csők méa mindia nem test'd mea a szükségen erőfeszítése két a silózási tervek teljesítő' se érdekében. A legtöbb he1 yen csak az állattenyésztési csoportok foglalkoznak az, állatok téli takarmánveHátasá val, de ezek «eni kannáik kellő segítséget a felsőbb szervektől. Különösen nagyfokú mulasztás terheli a földműves- szövetkeze,tek járási és megyei szerveit, amelyek — mint a tapasztalat bizonyítja —- harmad rendű kérdésnek tekintik a silózást. Különösen nagy cl lemaradás a bajai. bácsalmási és a kalocsai, járásokban, ahol arról panaszkodnak a helyi tanácsok, hogy nincsen silózandó anyag. ugyanakkor még számos helyen a kukoricaszár leint van a határban. Érsekcsanádra már egy hónapja megérkezett a répa- szelet, de a kukorieaszárat még nem hordták össze a silózáshoz. Ugyanez a helyzet SükősdÖn is, ahol sem a tanács, sem a földművesszövetkezet nem gondoskodott a silózandó takarmány összehordásáról. Baján egy hónapon át töltöttek egv 500 kübmétftre* silót, ami igen károsan befolyásolja a takarmány minőségét , Hátráltatja itt a munkát a fegyelmezetlenség is. A járási tanács utasításait nem hajtják végre, a kiadott rendelkezéseket nem veszik figyelembe. Erinek következtében mindössze az előirányzottnak 3Ü százalékát süózták a városban és ezt is nagy- részben a termelőszövetkezetek készítették. U g vauikkor, a kulákok alig 20 százalékát si- lózták el az előírt mennyiségnek. Sok helyen azzal indokolják az elmaradást, hogy a vetéssel és a mélyszántással voltak elfoglalva, ezért nem ment a silózás. Lajospűzse példája is igazolja, hogy ez nem kifogás. Itt egyszerre haladt u veié« és a silózás. ennek eredményeképpen már lio- vember első felében túlteljesítették silózási tervüket- üdvödön 600 mázsa zöldsást gyűjtöttek össze és a község közel 6Ö százalékban teljesítette silózási tervétNagyobb gondot kell fordítani a kulákok ellenőrzésére. akik ezt a feladatot is szabó tálni igyekeznek. Madarason az egyik ellenőrzés során leleplezték Mócó István kulá- kot, aki trágyát és egyéb szennye« hulladékot kevert a silóba, hogy élvezhetetlenné tegye a takarmányt. A kulák ellen nyomban megindították . az eljárásit yUndunnyian felelősek vagyunk a békéért
