Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-25 / 276. szám

VisinszUij elvtárs beszédet tartott az ENSZ jogügyi bizottságában az agresszió meghatározásáról Ezer községben indul ezen a bélen a hároméves tanfolyam a termelőszövetkezeti dolgozók részére a Szovjetunió folytatott az agresszor meghatározásának ér. (lekében. Ismeretes, hogy a Szovjetunió 1933-ban elöterjesz tette az agresszió fogalmának történelmi jelentőségű meghatá­rozását. Visinszkij elvtárs ezután leleplezte az Egyesült Államok­nak és Angliának az agresszió A népek békekougresszusáru utazó magyar küldöttbég tagjai Andics Erzsébet akadémikus a BVT tagja, Babócsa Endre budapesti pro vikárius, belv.á rasa plébános- Benke Valéria, az Országos Béketanács tit­kára. Bereczky Albert refor­mátus püspök, Egri Albert sztahanovista gyalus- Buda­pesti Szerszámgépgyár, Já­nossá Lajos akadémikus, Jó- esa Ferencné tanítónő, körösi- úti tanyai iskola, Cegléd, Jti­kász Ferenc író, Karinthy Fe­renc író, Kiss Zoltán mun­kás- az Országos Béketanács munkatársa, Kormos Bóta Jó- zsefné egyénileg dolgozó Pa' ras?-tasszon y, Heve« megye, A szovjet íejési módszer eredménye a bácsbokodi állami gazdaságban Még nemrégiben i« alisr ér- ie el a ‘bácsbokodi állami gaz­daság fe.iési átlaga a 2—3 11 tért. az ország utolsó gazda­ságai között kullogott. A szé­gyenteljes elmaradást a szov­jet fe.ié.si módszer bevezetése szüntette meg. A gazdaság ve­zetősége megismertette a meghatározására irányuló mun­ka meghiúsítását célzó kísérle­teit, Hangsúlyozta, hogy az agresszív atlanti tömbben részt­vevő országok képviselői hatá­rozottan ellenzik az agresz- szió mindennemű meghatározá­sát 'és azon fáradoznak, hogy álláspontjukat elméleti alapra helyezzék. Lukács György akadémikus, a BVT tagja, Máté János veszprémi lielynök, vikárius, Moray Tibor újságíró, a „Sza­bad Nép” munkatársa, Nagy Mária munkásnő, Budapesti PB, Péter János református püspök, a BVT tagja, Puskái Ferenc olimpiai bajnok, Rácz Erzsébet sztahanovista kubi­kos, Sztálinváros, Szádeczky- Kardis Elemér akadémikus. Teknős Péterné munkásnő, az MNDSZ osztályvezetője, Tol­ies Sándor né tszes-tag, Debre­cen, Vető Lajos evangélikus püspök. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének 6. számú (jogi) bi­zottsága az agresszió fogalmá­nak meghatározásával foglalko­zik. Ez, a jelenlegi nemzetközi helyzet szempontjából rendkívül fontos kérdés, igen sok ország küldöttségének nagyfokú érdek­lődését váltja ki, A világ köz véleménye mind kitartóbban kö­veteli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől az agresszorok megbüntetését. Visinszkij elvtárs november 21 i beszédének bevezető részé­ben hangsúlyozta, hogy az agresszió meghatározásának kér. désével már a második világ­háborút megelőző időkben fog­lalkozott a Népszövetség, leg­újabban pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete megálla­pításának első napjai óta foglal koznak. „Természetesen nem vé­letlen —- mondta —, hogy az agresszió kérdése ma is ősz- szefügg a nemzetközi jog és politika egy másik fontos kér­désével. Ez utóbbi pedig ma is a lefegyverzés, vagy legalább is a fegyverkezés csökkentésének kérdésével kapcsolódik össze.“ Beszédének további részében az „agresszió“ fogalma meg­határozása kérdésének történe tét vázolta. Ismertette az 1923 ban összetákolt Briand-Kellogg paktumot, amely szavakban lemonlott a háborúról, mint a nemzeti politika eszközéről, a gyakorlatban azonban arra irányult, hogy a Szovjetunió elleni harc és elszigetelési poli­tika eszköze legyen. Ezután ismertette azt a harcot, amelyet Ezen a héten ezer községben indul meg a termelőszövetkezeti dolgozók részére rendezett hároméves növénytermelési és állattenyésztési tanfolyam. A tanfolyamok eddigi rendszeré­vel szemben a hallgatók nemcsak Szófia. Két évvel ezelőtt kezd­ték meg a Balkán-félsziget leg­nagyobb víztárolójának építé­sét Bulgáriában. A „Sztálin“ Víztároló az Iszkra-folyónál Górni—-Paszarel és Paneserevo községek között épül. Az új víztároló több mint 30 négyzet­kilométer kiterjedésű lesz. A víztároló mellett épülő három erőmű évente 200 millió kilowatt villanyáramot ad. A víztároló vize 57.400 hektár föld öntözé­sét biztosítja, A víztároló építői két év alatt 2500 méter hosszú alagútat épí­tettek Az építkezésen a légkor szerübb szovjet és bolgár gyárt, mányú gépek- dolgoznak, A (Folytatás a 3. oldalról) ző Ivossuth-díjas akadémikus, Mihály fi Ernő újságíró, nép­művelési _ miniszterhelyettes, K ánási László, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese. Ormai Ár­pád né Kossuth-díjas szövőnő, Pari’aai György Kossutb-dí.ias újságíró- Péter János refor- mátus püspök, a, Béke-k dag; tanács agja, Rács Endre ne építészmérnök.. Rónai Sáudor- az országgyűlés elnöke, dr. Rusznyák István Kossuth- dí.ias, "a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Szabó 1st ván altábornagy, miniszter­helyettes, Tajkov Andra.« munkaérdemrendes, sztahano­vista bányász. Tatabánya, Vass Istvánná, az MNDSZ fő­titkára. Veres Péter kétszeres Kossuth-díjas író, Az Országos Béketanács el­nöke: Andic.t Erzsébet: alel- nökei: Mihály fi Ernő és Ná- tiási László; az Országos Bé­ketanács trtkára: Renke Va­lerias elméleti vizsgát tesznek, hanem minden tavasszal s nyáron külön bözö gyakorlati termelési felada­tokat kapnak, amelyeket a tanultak alapján kell megolda­nak. (MTI) munkaiatok 90 százalékát gépe­sítették. Az építkezés irányítá­sában szovjet szakemberek nyújtanak nagy segítséget. (MTI) hogy valamikor namiftftzdáó volt. Magasabb és terebélye- *ebb> mint a kerekdombi ta~ nyacsygort többi épülete. Varga János odaszól a mel­lette baktató Fazekas János tiszakécskei tanácselnöknek• — Nem hiszem, Itagy talá­lunk valamit ennél a hálák­nál — tagolja lassan a szót. — Hiszen még ruhája sem igen van, rongyosan jár. A midi­kor is panaszkodott a ta- nácsházán, ho'Jy nincs neki mér semmije. Mindent be­adott. — Majd elválik — felel két­kedve a tanácselnök, miköz­ben belöki az udvarajtót. Rongyos ember siet a jöve­vények elé. — Jól tették, hogy megláto­gatnak, — mondja mézédes mosollyal. — Elszámoltatni jöttünk a burgonya és a napraforgóhát­ralék miatt — tér mindjárt a tárgyra a tanácselnök. Báli Istvánnak ajkára Pgy a mosoly. Azonban igyekszik jó képet vágni az események­hez. Mint valami leckét, ú!ly hadarja• — Nincs nekem már sem­mim» mindent beadtam, A nyomaték kedvéért szét­tárja karjait és olyan siral­mas arcot vás, hogy Varga János talán meg is sajnálja, ha nem csapja meg orrát a finom vavrikáscsirke iUata. módszer lényegét: — az ete­téssel, egyjdőben való itatást, moslékolást — a tehenészek­kel. Az eredmény rövidesen megmutatkozott. Az istállón- kénti íejési átlag emelkedni kezdett, maid 6-6 literre emel­kedett. A tehenészek gondo­san betartják az egyedi ta­karmányozást is. Így a boifeodi állami gazda­ság tehenészete nemcsak az elmaradást javította ki, de or­szágos viszonylatban ötödik helyre került, megelőzve ver­senytársát: a garai állami gazdaságot. Országos vásár Kalocsán Kalocsán november 24-ón országos állatvásárt, 25-én pe­dig országos kirakodó vásárt tartanaik. Jelentős állomás ez az országos vásárok életében, mert a szocialista kereskede­lem erőteljes részvétele kö­vetkeztében bizonyítékot nyújt a falu népe felé, hogy min­den igényét a szocialista ipar — Lehet itt azért még va­lami — böki a szót és vizsgá­lódva néz a kidákra, aki még mindig az előbbi siralmas ar­cot vágja. Foltozott rongyos kabátját mutogatja. — Már ruhára $cm tellik —■ mondja síri hangon. — Nézzünk körül egy lcic-öt a háznál — szól most a ta­nácselnök, rá se hederítve a Indák siránkozásaira­-— Kezdjük a padláson. — Báli István szeme megvillan. — Nincs ott semmi, csak né­hány szerszám — mondja, de hangja remegésbe fullad• Csodálkozva néznek körül a padláson. — Hét zsák búza, 10 zsák rozs, 5 zsák árpa és -i zsák zab, — számolja villámgyor­san Varga János, miközben sorba vizsnálg'd.ia a termé­nyeket. Varga János izgatottan néz a tanácselnökre■ — Gyerünk a pincébe is — sürgeti. A dohos pincelevegő csik­landozza orrukat. A gyenge világosság mellett is ki lehet venni, hogyan sorakoznak ka­tonás sorrendben egymás mel­lett a hordók. Fazekas János megkopog­tatja őket. — Tele vannak — állapítja, meg. — Jó termés volt az idén úgy-e? — kérdezi kissé gúnyosan és úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy a kulák szeme villámokat szór. Két évvel exelőtt kezdték meg a „Sztálin“ víztároló építését Bulgáriában kielégíteni képes.. Egy „szegény kulák“ liázatája A cseréptetős házon látszik. Újabb üzemek vállalták, hogy Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére határidő előtt befejezik évi tervüket Az utolsó negyedéves terv teljesítésétől és túlteljesítésé­től függ egészévi munkánk sikere. De ettől függ a jövőévi terv- jó beindítása is. Ezévi tervünk teljesítésével megalapozzuk jövő- évi tervteljesítésünknek egyik fontos előfeltételét. A Ba­jai Patyolat Vállalat, Gázmű Vállalat, Mérlegkészítő és Finom mechanikai Vállalat és az Autójavító Vállalat dolgozói megfő gadták, hogy december 21-re, Sztálin etvtárs születésnapja tiszteletére befejezik évi tervüket. Az ígéret maradéktalan telje, sitését minden dolgozó becsületbeli kötelességének tekinti. A Bácsklskunmegyei Nyomda dolgozói pedig vállalták, hogy deccm bér 21-re 110 százalékra teljesítik évi tervüket, A tervtcljesí téshez nagyban hozzájárul, hogy a laprészleg 127 százaléko'( átlagteljesítményével példát mutat a többi dolgozónak. A ma­gyar békekongresszus tiszteletére Sebők István és Pintér Gyula teljesítményüket 145 százalékról 161 százalékra fokozták. A Kecskeméti Gépgyárban Is szép eredmények születnek. Beviz Imréné 241, Zubek Magda sztahanovista ifjúmunkás 228, Rózsi György 183 százalékos teljesítésével mutat példát. Az Orgoványi-brigád versenyben áU „Rákosi^ I. brigáddal, AUan dóan 170—180 százalékos teljesítményt érnek el. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 1953. augusztus 20-i tervüket decem­ber 5-re befejezik. Ezzel is hozzá akarnak járulni a döntő terv­év sikeres túlteljesítéséhez. Kaziuczi Mária már a jövőévi gyapottermesztésre készül Kazinczi Mária, a bácsborsódi állami gazdaság gyapotszedöje az országos versenyben a har­madik helyre került, 3175 kg os eredménnyel. Az elmúlt évben 1212 kg-ot szedeti, azaz mos­tani teljesítményének egyharma- dát. November 7-én, kimagasló eredmények jutalmául rádiót ka­pott. Keresete meghaladta a 6600 forintot, mindezen felül 100 méter textUutalványhoz jutott* melynek értéke meghaladja az 1800 forintot, Kazinczi Mária elhatározta, hogy a tél folyamán tanulnia nyoznl fogja a gyapot termesztés fejlett módszereit, hogy fel készüljön a tavaszi munkára és még nagyobb eredményeket biz tosítson. Elnyerték méltó büntetésüket a sikkasztó szövetkezeti felvásárlók Szabó Gyula és Görög Já­nos, volt kiskunfélegyházi szövetkezeti szabad fel vásárlók 14.000 forinttal károsították meg a szövetkezeti appará­tust. Mé& tavaly november­ben Tótkomlósra utaztak, ott 26.000 forintért vásároltak eg-y vagon lisztet, melvet azután azonnal továbbadták a máté­szalkai földmű vessző vetkeztet­nek 40.000 forintért. . Bűnös üzelmükkel 14.000 forint jog­talan mellékkeresethez jutot­tak. mely pénzt aztán pazarló életmódjukkal hamarosan el­költötték. Varga József, a kiskunfél­egyházi Mészöv járási szövet­ségének felvásárlási instruk­tora felfigyelt Szabó Gyula költekező életmódjára és r--o- moznti kezdte, miből tellett ne­ki vadonatúj fürdőszoba be­rendezésre. A vizsgálat hama­rosan megáll8"ította Szabó Gyula és társa sikkasztását s az eljárás megindult a két csaló szövetkezeti felvásárló ellen. À megyei bíróság folyó hó 21-én tárgyalta ügyüket és Szabó Gyulát 2 évi börtönre,! 1000 forint kártérítésre és 3 évi közügyektől való eltiltás­ra ítélte, társát, Görög Já­nost másfélévi börtönre és.a közügyektől 3 évre való eltil­tásra ítélte. Takarékoskodj a villannyal ! a gyűlölettől. Nem is vála­szol. — Gyerünk csak beljebb, hiszen van itt burgonya elég, — kiáltja. Varga János —■ pe­dig maga azt mondta> hogy azért nem teljesíti beadását, mert nem termett semmi, A gyenge fény megvilágít­ja a kulák sötét arcát. Ha öl­ni tudna szemeivel... — Gazember — dörmöOí a foga. között ökölbe szorított kézzel Varga János. —- Hogy adta az ártatlant, azt fíiresx- tclte, hogy nincs neki mit en­ni, nincs semmije. Közben itt van legalább Í0 hektó bor. Az a burgonya is legalább lí má­zsa, amit eddig láttam, hiszen a hátsó folyosón is -van egy nagy rakás. Amint kiértek az udvarra, a kulák már teljesen elvesztette önuralmát. — Kell azé állatok­nak a krumpli. Mit adjak ne­kik enni? — hadarja lázasan. — Hat tehenem, a lovam, 2 gó­bém és 2 hízóm van — vallja be.... — Elég lesz ennek a nagy állatállománynak az a S—iO mázsa kukorica, ami a góré- ban van? — kérdezi most két­kedve a tanácselnök. — Itt süllyedjek e\, ha több termett — kiáltja a sa­rokba szorít ott vadállat kétség- beesésével Báli István. A tanácselnök látszólag nem figyel rá. Közben azonban gyanút fog a kulák hirtelen felfokozódott izgalmán. Észre- vesziia hogy ea az. izgalom még jobban növekszik/ mikor, a disznóól felé indulnak, amely­ben lomhán mozog a két szép, közel kétmázsás hízó. — Mi van ezen a padláson? — Üres ez — válaszolja két­ségbeesetten a kulák — ajtó sincs rajta, mert nem hasz­náljuk. — Pedig elférne itt vagy 25 mázsa tengeri — veti oda ti tanácselnök. A kulák megremeg. — Az ördög vinne el benneteket — dühöng magában. — Meg szeretnénk nézni — sürgeti a tanácselnök türel­metlenül. .Szigorúan néz a hidakra> aki ijedten húzza be a nyakút a kemény hangra. Látván, hogy itt már nincs mentség, hirtelen eltűnik, majd egy perc múlva megjelenik a ki* létrával. — A disznóólból van « fel­járod — csikorgatja fogai kö­zött. Amint féléviekéinek a disz­nóól padlására, nagymennyisé­gű tengeri tárul eléjük. — Mégis csak eltaláltam, van itt vagy 25 mázsa csöves kukori­ca — jelenti ki diadalmasan a tanácselnök. 19y tlézett ki TisZakécskén Bah István ,,szegény kulák házatája. A kamrájában két bődön zsír. több oldal araszai szalonna, derítette fel „nan.tj nyomorát”. A szomszédai lát­ták, amint káromkodva pakol ta fel az elkobzott terménye két a kocsijára*

Next

/
Oldalképek
Tartalom