Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

Az . épülő szocializmus országaiból Kpiil a IMIíOsi HUityás Kokszoló Hű a Német l>eiiioki*uáikus Közíár^aságlmii A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nagy lelkesedéssel tel­jesítik az ötéves terv feladatait.' Ez a terv új, hatalmas békeipari üzemek létesítését irányozza elő. Az ,,Ost“ kohókombinát mellett a jövőben hatalmas mér­tékben járul hozzá a vasterme, lés növeléséhez a* Lauchhammer ben épülő ,, Rákosi Mátyás“ Kokszoló Mü. A vasgyártáshoz szükséges kokszot idáig csak kőszénből tudták előállítani. Némi; ország- területén vannak ugyan hatal­mas köszénbányák, de ezek ja­varészt a Rajna és a Ruhr-vi- dékén találhatók. Az angol ame­rikai imperialisták Németország kettészakítására irányuló po­litikája miatt nem válik lehető vé e hatalmas készleteket a Né­met Demokratikus Köztársaság békeiparának szolgálatába állí­tani. A Német Demokratikus Köztársaságban igen kevés kő- szénbánya van, annál gazdagabb azonban ez a terület barnaszén lelőhelyekben. A föld barnaszén­termelésének 70 százalékát a Német Demokratikus Köztársa­ságban bányásszák. A kutatóintésetek lázas munkát folytattak egy olyan eljárás kidolgozása érdé kében, amely lehetővé teszi a barnaszén kokszolását. Két tu­dósnak, df. Rammiernek és dr, Bilkenrothnak sikerült ezt a nagy feladatot megoldani. A Német Demokratikus Köz társaság ipara tehát nincs többé ráutalva az imperialisták kezében l$vö nyugatnémet kő- szénbányákra. A kiváló teljesít ményekért államdíjjal kitünte­tett tudósok példája ragyogó bi­zonyíték arra, miként forr mind szorosabbra az . értelmiség és a munkásság egysége cs mily nagy mértékben állítja a Német Demokratikus Köztársaság mű­szaki értelmisége tudását a szo­cializmus építésének szolgála­tába, Dr. Rammler és dr. Bilken- roth kutató munkájának ered­ményeképpen a felső lausitzi Bauchhammerben egy új hatal­mas r^gykokszoló épül, amely­nek költségei 325 millió D-már- kát tesznek ki. A nagykokszoló- ban 24 kemence készül. Ebben az évben már több mint 100.000 tonna kokszot termelnek itt, 1953-ban ez a szám 700.000-re emelkedik. Ezt az üzemet az üzem dolgozóinak kívánságára Rákosi Mátyás elvtárs nevéről nevezték el Rákosi elvtársnak a Német Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatása alkalmá­val. A dolgozók egyre növekvő munka lendülete lehetővé tette, hogy ez év júniusában átadják rendeltetésének az első kemen­cét, Az év végéig még további kemencéket helyeznek üzembe. A Szocialista Egységpárt július elején megtartott második kon­gresszusa alkalmával az üzem dolgozóinak küldöttsége nagy lelkesedés közepette adta át, Wilhelm Pieck elnöknek az első barnaszénből előállított kokszot. A hatalmas hé ke mű építői egyre sikeresebben alkal­mazzák az élenjáró szovjet épí­tészek tapasztalatait és egyre több újítást vezetnek be. Mulnig élmunkás Kovaljov példamuta­tása nyomán új munkamódsze reket vezetett be a kemenceépí­tésnél, Willi Jentsch pedig vál­lalta. hogy a munkahelyén Ko­valjov brigádot alakít, amely ta­nulmányoz valamennyi munka­menetet és ezután egész sor észszerüsítést vezet be. Azonban nemcsak a termelés­ben részvevő dolgozók vállalnak szebb és szebb feladatokat. Pél­dájukat követik az alkalmazot­tak, továbbá a fiatalok is, akik önkéntes őrséget vállalnak az imperialista ügynökök sza­botázs-akcióinak meghiúsítása érdekében. A lauchhammeri dolgozók békemüvének sikeres felépítésé­hez nagy segítséget nyújtanak a Német Demokratikus Köztár saság többi munkásai is, A hett- Gtedti hengerde dolgozói például vállalták, hogy a nagykokszolö számára készülő bádogszálütá- saikat határidő előtt teljesítik, A nagykokssolóval egyidejűén új lakóházak is épül. nek egész sor kulturális és szó ciáüs létesítménnyel együtt. A nagy kokszoló, amely a szo­cializmus alapjait lerakó első építmények egyike, fényes bizo­nyíték arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság béke- ipara gyors fejlődésnek indult és a munkásosztály, valamint, a haladó értelmiség egysége mind szorosabbra fűződik. Hatalmasan fejlődik a Román Népköztársaság építőipara Románia felszabadulása óta rohamosan fejlődik az építő­ipar is. Képünkön a Sterjarban épülő hatalmas cementgyár építkezési munkálatait látjuk. A cemeutművek Bicezben, a Bistritza folyó völgyében épülő j,Vladimir Iljlcs Lenin“ eízierőmű állomást fogják ellátni a szükséges ,cementanyaggal. A csapat a Hangan folyó északi réezén állomásozott. A harcosok egyenruhája poros v olt. Többeknek kiégett a zu- bonya. Mély tisztelettel néz­tem őket: íme, itt altnak előt­tem az imperialista vadálla­tok legyőzői. A bősök, kiknek nevét oly tisztelettel említi az egész világ. — Ifién, elvtársak! Nektek sokat kellett harcolnotok. Solt nehézséget kellett leküAdenc- tek! Alig ejtettem ki ezeket a szavakat, minden oldalról röp­ködtek felém a feleletek. — A hazáért minden nehéz­séggel mell küzdü nk! A Mindent megteszünk a hazáért! Eg.v magas, szélesvállú har­com vidáman kérdezte: — Elvtárs. Pckingböl érke­zett? — Igen. Nem. tudja, hogy érzi magát elnökünk. Moot E9esz- »égés? Ugye, nagyon elfoglal­ja őt a munkája- Biztosan, le­fogyott. . Természetesen, az elnök nagyin elfoglalt, de teljesen egészséges, — nyugtattam mer üköt; A KATONA Irta: f A fiatal harcosok elhülmoz- tavk a kérdések özönével. Min­den érdekelte és lelkesített© őket. Mindenről tudni akartak ami otthon történik. ... Egy este láto-m. bogy a falu szélén néhány _ harcos csoportosai. Egy vékonyka hang így beszélt: — Kedves elvtársak! Nem akartam, de megparancsolták, hoüy hagyjam ott a frontot. Az egészségügyi csapat ka­tonái ülnek a földön és kö­rülvesznek egy hordágyon fekvő sebesültet. *A sebesült 20—21 éves lehet. Feje be van kötve. Elmesélik, hogy*ez a. harcos jópár amerikai banditát meg­semmisített. Röpködtek feje körül a golyók, fejsebet ka­pott és e. vesztette eszméletet. Amikor azonban az egész­ségügyiek kötözés után ki akarták vinni a harcmezőről, a. fiú magához tért és rájuk kiabált: — Hova. akartok vinni? —, Egy tapodtat gém megyek in neu. ÉS A HAZA «/ VeJ Megragadta a géppuskát és újra tüzet nyitott. A politi­kai tiszt követelte, hogy azon­nal menjen vissza a front mö­gé- Ö újra csak tiltakozott. Jelentkezett a politikai osz­tály vezetőjénél és ezt mon­dotta : — Kérem, engedje mell. hogy itt maradjak A politikai tiszt így vála­szolt: A párt nevében megpa­rancsolom.; hogy azonnal menj kórházba. Most itt fekszik előttem, — Elvtársi Derék ember vagy- Te már teljesítetted kö­telességedet. Igazán bátran harcoltál! — mondom neki. Szavaim zavarba hozzák, szégyenlősen elfordul, majd újra. rámnéz. — Elvtárs! FA y szer egy fa­lábún állomásoztunk. A lakos­ság úgy gondoskodott rólunk, ■mint legkedvesebb fiairól. .4 ház asszonya, ahová beszál­lásoltunk. egy öreg 1,-orea’ anya. volt Hasonlított. az onjja.nu a. Aznap nagyon LA a­AZ EJ SIC1NSANBAN I A DERŰS KÉK ÉGRE \ sziklacsoport szeszélyes kör­vonalai rajzolódnak ki. Az egyik tevehátra emlékeztető szikla tetején fekete kőből fa~ rágott láma síremlék. A feudális Kína, a múlt sötét val­lási fanatizmusának jelképe. Lent a síkságap, az új Kína szabad élete, alkotó munkája pezseg. A sicinsani kohászati üzem négy nagy-olvasztója büsz­kén emelkedik az ég felé, hirdetve áz új Kína építőinek diadalát. Amikor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg ala­kulatai bevonultak Sicinsanba, csak egy nagyolvasztót ta­láltak üzemképes állapotban- Kettőt teljesen elpusztítottak a Kuomintang-csapatok, a negyedik védi a „medvét fog itt" — ahogy a kohászok mondják, vagyis dermedt vassal volt teli. Az üzem dolgozói semmi nehézségtől vissza nem riad­va láttak hozzá az újjáépítéshez. Nemsokára már újat ts építhettek.'A fejlődés üteme a legmerészebb képzeletet is felülmúlta. Ma már az üzem né g y szer annyi nyersvasai térinél, mint a felszabadulás előtt. Megváltozott az élet Sicinsanban. A felszabadulás előtt nyomor és reményt^lenséa lakozott a kohómiinkasok düle- dező faházaiban. A népi hatalom 2000 családnak adott mát új otthont, 3000 nőtlen dolgozó számára korszerűen bérén; desett legényszállást építettek. A múltban az jüzem dolgozói kivétel nélkül írástudatlanok voltak. Jelenleg, több minikét ezer olvasztár látogatja a dolgozók iskoláját. A munkás klubban csaknem minden este rendeznek előadást külön­böző kérdésekről. Tágas mozihelyiség, kultúrterem, sport­pályák és könyvtárak várják a kohászati üzem pihenést és szórakozást kereső dolgozóit. Kultúra és jqlét köszöntött Sicinsanra- Az utóbbi hat hónap folyamán á bérek 30 szá­zalékkal emelkedtek. Az üzem minden második dolgozójá­nak van kerékpárja és sok házban lehet már rádiót talárni. étkezdéjében Jehé rlcö pen yes felszolgálók, mindenütt ragyo­gó tisztaság. A jókedvű dolOozók előtt az asztalokon ét­vágygerjesztő rizseshús gőzölög... Azelőtt csak nagy ün­nepeken került hús a sicinsani olvasztárok asztalára. Esteledik Sicinsan fölött. Az Des na {/»olvasztónál csa­polnak. Szikrázva ömlik a folyékony vas a formákba, meg­világítja az olvasztárok verejték es arcát. — Nem könnyű a mi munkánk, — mondja Kao Men tang — de szép!. ■. És eredményes — teszi fiozzá. és a ter­melési grafikon felé mutat: valamennyi Úrigád túl van a 100 százalékon. A termelési jfraftkon fölött vörös táblán kinyi írásje­lek láthatók. — Csüng Szu jucsao! — olvassa fennhangon Kao Név­tana — kínai-szovjet barátság- ez a mi egyik legszentebb jelszavunk, eddiOí és jövő győzelmeink szilárd biztosítéka, Szovjet szakemberektől tanultuk meg a legjobb munka módszereket, amelyek alkalmazásával egyre] több nyersva­sat adunk hazánknak. Csüng Szu jucsao! Három szó csu­pán, de nekünk, kínaiaknak mindent jelent: szabad jelent, békés építőmunkát, ragyogó, boldog jövőt-- . Leányok az cpííőiparbau j A KOHÁSZATI ÜZEM | A szovjet példa nyomán lsehsz ovákiában is felszá- nolták az építőipari munka dényjellegét és ma már télen s építkeznek. A közelmúltban még bizony íem volt valami rózsás a kő­míves élete. Ha végétért a íyári építkezési idény, akkor íz építőipari dolgozók tava" ízig nem tudtak nmnkaalkal- nat találni. Nem csoda, ha ez a foglal­kozás nem örvendett valami íagy népszerűségnek a múlt­ján. Vájjon mit szólt volna íz az anya, akinek leánya a adtam és mélyen aludtam, ■likőr felébredtem, láttam, egy valaki ioen akkurátusán negvarrta elszakadt ruhámat. Hint valaha az én édesanyám ette. És amikor a harcból nsszátértem, a f<llu lángok­ban állott, az épületek öSsZe- »nlottak■ A mi házunk is ro­mokban hevert. A sebesült szeméből ezen ve­lős és keserűség sugárzik. — Akkor este — folytatja- lé:y lélegzetet véve, — amint ecsuk tani a szememet, ma­’am előtt láttam lm családo­dat. Atyámat megölték, _ há­gd mat rabságba hajtották a apán ördögök, anyám egyé­ni maradt velem. Most Mao Inök földet adott nekünk, legnősültem, fiút nevelek a azának. Nem engedjük meg, ogy az amerikai banditák (inába mehessenek. Én itt (orcában védem meg az én (búimat. Ha ezek, a farkasok oszd mernek nyúlni hazámé oz, saját vérükben fojtjuk %eg őket. Há romszor sebes üt­em meg. Nem bánom, ha, száz ebem lesz k. de harcolok, ogy megvéd j ük testvérein- ■fit, g. koreai népet, hogy meg­ád’ük szülőhazánkat­múltban — tegyük fel — ezt a mesterséget [választja. Nem kétséges, hogy lebeszélte vol­na a ,,különben sem nőnek" való” munkáról. Ma már tucatjával dolgoz nak nők a kőműves szakmá­ban s ugyanúgy megállják helyüket, min£ a többi fog­lalkozási ágakban. A kőmu; veslányok nag.vrésze túÍtélje siti tervét és különös előszó retette! alkalmazza az új szov iet. módszerekét, amelyek je­lentősen megkönnyítik a munkát. A part és á kormány 1952 augusztus 5-i[ határozata az ipari tanulok intézményes ne" velőséről, gondoskodott a* építőiparba kerülő fiatalok - és különösen ja nők — elm* Ijiti és gyakorlati oktatásá­ról j A piseki állami nevelő köz­pontbán tanuló kőmüveslá nyok tartják jpé.dául a falra' iiás országos női rekordját. Teljesítményük személyen ként és óránként 1-79 köbmé ter. A lányok a piseki vágó híd építésénél érték el a nagyszerű teljesítményt, melv nem véletlen, (hanem a helyes oktatás s nem utolsósorban a szovjet építőiparban jól bí­rált új munkamódszerek a ' kaimazásának eredménye., A fiatal kőműveslányok in­struktoraik vezetésével bri­gádokban dolgoznak és a le­hető legtökéletesebben elsajá­títják mesterségüket. Sza­badidejükben rendszerint a szép. kényelmes interné tuet övező erdőben sétálnak, A végzett kőmüveslányok e'ótt szép jövő áll. Képesítő «ük révén azonnal munkál kapnak s tudásukat és leik“ fedésüket tetszés szerint ér vényesíthetikj a szocializmus alkotásainak épít kezeseinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom