Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-13 / 266. szám
A. J. Visinszkij elvtárs beszé- de a koreai kérdésről. — Honnan folyik a vártoktatás Hercegszántó és Siikösd községek vártszervezeteiben. — Az Épületlakatosipari Vállalat dolgozói valóraváltották adott szavukat. AÆ. NUP BÁCSKISKtNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 4rn SO fillér 1953. NOVEMBER 13, CSÜTÖRTÖK Az SZKP XIX. kongresszusának útmutatása a he«v •* Dolgozó népünk mindennapi szüksókleteinek kielégítésében ;i nagyüzemek me.lett egyre nagyobb szerep jut a helyi tanácsok irányítása alatt működő vállalatoknak, a helyi iparnak, valamint a kisipar, következeteknek. Mindjobban bővül azoknak a tömegfogyasztási cikkeknek — ruházati- és divatáruknak, háztartási és lakberendezési tárgyaknak, játékáruknak stb - köre és mennyisége, amelyek a helyi és szövetkezeti : har műhe.yei'ből kerülnek ki. Az iparnak ez az ága — mint a nagyipar kiegészítője — a helyi szükségleteket elégíti ki es ez azt is jelenti, hogy termelésének az illető megye, község vagy város dolgozóinak igényeihez, ízléséhez kell igazodnia. A he'yi és szövetkezeti ipar a lakosság közvetlen ellenőrzése mellett működik. s ez megköveteli, hogy az igényeket egyre jobb minőségű áruval, gazdag választékkal elégítse ki. Helyi és szövetkezeti iparunk ma már erőteljes ütem; ben fejlődik. Alig két év-vei ezelőtt még csak Budapesten us néhány vidéki városban lehetett helyiipari vállalatot, vagy kisipari szövetkezetét találni. Napjainkban a városokat, ipari településeket és községeket a helyi szükségletekre termelő üzemek széles hálózata szövi át. De ha vannak is már eredményeink — a munka dandárja még hátravan. Az eredményekre is, de a feladatokra is fényt vet. ha meggondoljuk, hogy he'yi' ipari vállalataink termelése 1952 végéig az 1950. évinek több mint hétszeresére nő é-- jövőre már az 1950. évi ter me'é* kilenc és félszeresét kell elérnünk- -- Szövetkezet; iparunknak 1953 végéig o* kell érnie az 1950. évi terme lésnek csaknem négy és fé szeresét. Kddigi erelményeinket el sősorban az a nagyszerű példa segítette elő, ame yet ? Szovjetunió helyi iparúna tapasztalatokban gazdag múltja és nagyszerű jelem nyújtott számunkra. Most s> SZKP XIX kongresszust* iák anyagából megismertük a hatalma« szovjet állam helyi iparának ragyogó jövőjét ♦•£ •z lehetővé tette, hogy merészebb térveket készítsünk, kő , tűk ecetesebben és gyorsai» ban tárjuk fel hazai tárták kainkat és így a dolgozó néz, ízlésének megfelelő tliot, é icbb árut gyártsunk a jövő esztendőben. M. Z. Szaburov elvtárs a Szovjetunió Állami Tervbi ottságának elnöke az SZKP AIX. kongresszusán beszédé ben kiemelte, hogy jelentői mértékben bővíteni keli a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági eszközök lielyi építőanyagok gyártá- -át a belyiipari vállalatokban és kisipari szövetkezetekben. Elz a mi helyi- és szövetkezeti iparunkra is érvényes- — L ipar fejlesztésére Nekünk is fő feladatunk, hogy növeljük a közszükség" leti és háztartási cikkek gyártását. Fokoznunk kel; a kisebb háztartási gépek és felszerelések gyártását, hogy megkönnyítsük a nők háztartási munkáját. Több evőeszközt, edényt és más apró háztartási cikket kell gyártanunk, mint, eddig. Még .nagyobb figyelmet kell furd.íta ni az egyes tájak sajátos igényeinek a vidékenként vá.to- zó ízesnek a kielégítésére, különösen a- bútorgyártásban. Rendeznünk keil a helyi és szövetkezeti ipar termelési profilját is, hogy mint a nagyipar kiegészítője, valóban hivatásának megfelelően termeljen. Ennek érdekében az ipari minisztériumoktól át kell vennünk több olyan tömegfogyasztási cikk gyártását, amellyel a helyi ipar behatóan tud fogla.kozni, amazokat pedig coak feleslegesen terheliíme, egy sereg termelés; feladat, amely különös súly yal kerül napirendre az SZKP XIX- kongresszusának útmutatásai nyomán. A helyi iparnál azonban nemcsak az a fontos, holy termeljen, hanem az is igen lényeges, hogy miből termei, más szóval: milyen anyagokat használ fel, kiaknázza-e azokat az anyagforrásokat, amelyek a nagyipar részére hozzáférhetőek, vagy éppen azokat, amelyeket a nagyipar nyújt számára. Az SZKP XIX. kongresszusának határozata erről így szól: „Fejlesszék ki a szövetségi köz- társasaitok saját nyersanyag- bázisát helyi iparuk és kisipari szövetkezetek számára.1’ A határozat iránymutatása alapján nekünk is teljes erő; ve; folytatnunk kell a helyi anyagok é& . iparhulladékok feltárását, összegyűjtését és felhasználását. Van már e téren némi eredmény. Gyűjtjük is nagymértékben felhasználjuk kosárfélék készítésére a csuháit- (kukoricáiévá:), a zsupszalmút, a fűzfavesszőt. Elég szépen folyik a helyi le- őbdycken a kitermelt agyag s kőfélék feldolgozása részben építőanyaggá, részben edényekké. Olyan mennyiségben kell a jövőben ezeket ki;ik- íázni. hogy a helyi szükségleteket teljesen ki -tudjuk elé- -'■íteni. Kísérletezünk a cirokszár préselésével, hogy a drága, :ü földi fenyőfa pótlására felhasználhassuk a ládagyártás- ban. A rizsszalmát kárpitos- nyagként fogjuk értékesíteni ; közeljövőben. Ez a rizsszal" akészítmény k'tűnőén pótol- :a majd az afrikot, sőt aken- ’erkócot is. De lehetne még ■ avább is sorolni a lehetőseiket, mert bőven vannak — ~ak még fokozottabban kel kihasználnunk őket. A helyi anyagok és az ipari hulladékok feltárása, ipari nyersanyagként való értékesítése valósággal korlátlan leJ ássszentlászló és Tiszaitifalu akadályozza a kiskunfélegyházi járást az őszi vetésterv teljesítésében Kiskunfélegyházi járásban az elmúlt héten meggyorsul a vetés üteme. A termelőszövetkezetek és csoportok minden növény féleségből je.eutö- sen túlteljesítették a vetéstervüket, a búza kivételével, ame.yben még- .18 százalékos lemaradást keil bihozniok. A kiskunfélegyházi járás megyénk járásainak vetési ver senyében a harmadik helyre küzdötte fel magát. A járás határidőre teljesítette volna vetéstervét, hu minden község pártszervezet; és tanácsa szívén viseli a minisztertanács határozatának \ égrehajtúsát. Azonban nem így történt a járás több községében. Különösen n"gy a lemaradás JásZszentlaszlón, ahol még november 9-én az őszi kalászosoknak csak 71 százalékát vetették el. A községben nem mozgósították a mezőgazdasági állandó bizottságot a vetés ide* jében való megszervezésére, de az ellenőrzésre a jelentő- szolgálat megszervezésére sem fordítottak gondot. Súlyos hibát követett el a járási tanács is, mert nem ellenőrizte és segítette a helyi tanácsot a munkában, nem gondoskodott arról, bogy mindezek a hiányosságok, a tanács munkájában mutatkozó lazaság és szervezetlenség megszűnjön. Tiszaujfá.un hasonló a helyzet.. Itt a kő ségi tanács nem ellenőrizte a kulákok vetésterv teljesítését. Kása Albert 34 holdas kulúk. két bold búzát és 5 hold rozsot nem vetett eh Hason óképpen számos társa szabotálta az őszi vétó" seket. A községi tanács'későn „ébredt fed”. Csak a ua" pókban vizsgálták meg a le* maradás okát és kiderült,1 hogy még az egyéni parasztok 100 százalékban teljesítették búzavetési tervüket, addig a kulákok mindössze 31 százalékát vetették el az előirányzott mennyiségnek. A tanács csak most vonta felelősségre a spekuláló, szabotáló osztályellenséget. Több kulák ellen megindították a büntető eljárást a vetés szabotálása miatt. . A járási tanács vonja fele* lősségre a mulasztókat, akik nemtörődve a határidőkkel, figyelmen kívül hagyják a felsőbb ezervek utasításait. Elnézik a kulákok, spekulánsok szabotálását. Csak kemény kézzel, a mulasztók szigorú felelősséSrevoná^ával, a hanyagok megbüntetésével tudják biztosítani a vetésterv teljesítését.. Több járásunk és községünk nem teljesítette vállalását a begyűjtés vonalán Járásaink, községeink kapás- növények begyűjtésének teljesítését november 7-re vállalták, de vállalását több járásunk és községünk nem teljesítette. Pár községünk van csupán, amely az elmúlt hetekben megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát burgonyára és kukoricára. Ezek példája egyszersmind magma, gyarázza azt Is, hogy a községek döntő többségében mi okozza a lemaradást. A tanácsok nem hajtották végre a megyei tanács végrehajtóbizottságának azokat a határozatait, amelyek nyomán pedig a tervek teljesítése biztosítva lett volna. A lemaradt községekben mindenütt megtalálható a tömegek mozgósításának me'lözése, a versenyszellem elhauyagolása. A tanácsok a hátralékosokkal szemben nem alkalmazzák a törvényes szankciókat. Nem for dítottak ke’lö gondot a faluból történő szállítások ellenőrzésére. Nem tudatosították a dől- : gőzök között, a szabadpiaci for , galom jelentőségét. Számos községi tanács nem mozgósítja a begyűjtési állandó bizottságot. Tass község, amely a megyében elsőnek teljesítette valamennyi kapásból begyűjtési tervét, a jó eredményt elsősorban annak köszönheti, hogy jől dolgozott az állandó bizottság. A tanácsok megalkuvó magatartása legélesebben az osztályharc vitelében mutatkozik meg. Nem fordítottak gondot a kulákok beadásának maradéktalan teljesítésére. Több helyen — mint Imrehegy és Nyárlőrinc községben — a tanács maga is az ellenség hírverését hangoztatta a terméssel kapcsolatban. Hiányosságok vannak az elszámoltató bizottságok munkájában is, amelyek együtt sírtak a hátralékosokkal, sőt mint Kömpöcön — leültek borozgatni a hátralékos kulákkal. Sok helyen nem gondoskodnak a megtalált (erménykészletek azonnali beszállításáról. Kiskunfélegyházán a városi tanács megelége dett azzal, hogy az elszámoltatásra kiküldött bizottság a hát* ralékos elszámoltatási lapján feljegyezte annak újabb ígéretét, hogy mikor teljesíti kötelezettségét. A lemaradásokban komoly része van a járási tanácsok és döntő mértékben a já rási instruktorok munkája nak is, akik nagyrésze aktív segítség- adás helyett gátolja a tanácsok munkáját. Az instruktort ellenőrzések felületesek, nem hoz nák felszínre a hiányosságokat A minisztertanács november 30-ig meghosszabbította a begyűjtés határidejét. A hátráló vő időben gyökeresen fel kell szá molni a tervteljesítés gátló okait. A begyűjtési verseny jelenle gi rangsora a kővetkező: 1. bácsalmási járás, 3. ba jai járás, 3. dunavecsei járás, 4. kunszcntmiklósi járás, 5. kiskunfélegyházi járás, 6. kiskőrösi járás, 7. kiskunhalasi járás, 8. ka lovsai járás, 9. kecskeméti járás. hetőséget nyu.it Az idén mar mintegy 240 millió forint az így hasznosított helyi- és hulladékanyagok értéke. Az SZKP XIX. kongresszusának határozata kimondja: „Fokozzák a helyi szovjetekszerepét a helyi ipar és a kisipari szövetkezetek irányításában.” A szovjeteknek az a fe adatuk — amint Szaburov elvtárs hangsúlyozta —. hogy el őmozdítsák a helyi hűl in- dékanyagök feldolgozását és bővítsék a közszükségleti cikkek választékát. fokozottan vonatkoznak e mega lapítások a mi helyi tanácsainkra- Tanácsaink —- különösen pedig ipari és kereskedelmi osztályaik — nem’ismerik eléggé a helyi ipar problémáit. Gyakran bürokratikusán, íróasztal me.lói vezetnek. Pedig a helyi ipar nem fejlődhet a tanácsok közvetlen irányítása nélkül. Gazda szeme hizlalja a jószágot: márpedig a helyi ipar gazdái a tanácsok — s alaposan kell ismerniök az üzemek problé" máit, hogy konkrét útmutatást nyújthassanak nekik. — Mélyrehatóan, alaposan ta- nulmányozniok ke.l a helyi szükségletet, mert csak így ismerik .meg a lakosság ízlést kívánságát, amelyeket ki kell elégítenünk- A szövetkezetek munkájának irányításához is bátrabban kell megad- niok az irányelveket tanácsainknak — természetesen úgy.’ hogy a szövetkezeti demokráciát ne sértsék meg, sőt éppenséggel véde.mezzék- Különösen a járási tanácsoknak kell megjavítani munkájukat a helyi és szövetkezeti ipar irányításában. A helyi és szövetkezeti iparnak feladatai megoldásával gondtalanabbá, könnyebbé, kényelmesebbé kell tennie s dolgozók mindennapi életét. (A Szabad Nép nor, p-i. számából)
