Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

JE JR M JiE JL Ei'kel Ferenc egész életének alkotó munkáját a szabadság magasztos eszméjének szolgál­tába állította. Átérezte hazája fájdalmait s muzsikájával a nép ügyét vitte előre. Zeneszerzői munkássága el- téphetetlen kapcsolatban állt a nép életével s ez volt legna . gyobb sikereinek alapja. 1837.ben a pesti magyar szín háznál mint karmester műkö­dött. Kossuth Lajos letartózta tása az ö életében is nagy vál­tozásokat hozott. Érzi, hogy neki is kell valamit ten Me a haza, a szabadság védelmére. A helyes utat barátai mutatják meg számára. — Vörösmarty a verseivel, Kisfaludy a drámáival harcol. Most már te sem hallgathatsz. A te kezedben is fegyver van... a muzsika... — Állj te is Feri, a nemzet ébresztői közé! lis megszületik Erkel t-isó operája, a Báthory Mária. Már ebben a müvébe is beleszö ma gyár dallamokat, a nagy műves;- azonban többre, nagyobbra vágyik. Első kísérletei után, gáncsolni akarják. Kinevetik próbálkozz sait, hogy a „csárdák és falusi lakodalmak'1 muzsikájából akar önálló müvet írni. Ekkor talál­kozik a kiváló magyar mu­zsikussal, a világjáró Liszt Fe renccel, tőle kap bíztatást és bátorítást munkája további foly­tatásához. Liszt Becsbe indul és hívja Erkelt, menjen vele külföldre, hírt és dicsőséget szerezni a magyar zenének. Hajnalban el is indulnak együtt a határ felé. Az első estét egy pusztai csár dában töltik. Itt kezdi el Erkel olvasni a „Hunyadi László“ cí­mű opera kéziratát. A zsandárok a csárda udvara, ra terelik a környékbeli össze­fogott legényeket. Hiába tett Ígéretet a király, hogy nem visz többé külföldre magyar ka­tonát, most mégis katonafogdo. sást rendeznek. Szüleik, testvé­reik, asszonyaik kisérik őket. V hatalmas orkán benyomja Erkel szobájának ablakait is. A művész a villámok tényénél borzasztó jeleneteknek lesz ta­núja. Egy legény elszökik a cso­porttól. A zsandárok -észrevei ezik. Dörrennek a fegyverek... a fiú a földre zuhan. Anyjának sikolya még a mennydörgésen is keresztülhatol. Zokogva bo­tul halott gyermekére. Erkel Hunyadi Lászlóra gon dől. Abban is szerepel egy ki­rály, aki megszegi a nemzetnek adott szavát. S a gyermeke holttestére boruló anyában a kivégzett Lászlót sirató Szilágyi Erzsébetet látja. Még éjszaka, a kicsiny mécses lángjánál mun­kához fog s megírja az opera néhány részletét. Reggel elbúcsúzik Liszttől és visszatér Pestre, elkészíteni új dalművét, megkínzott nemzete számára. Az első teljesen ma­gyar jellegű opera tomboló si­kert arat, a közönség nagy sze­retettel fogadja a darabot. A dalművet nagy szeretettel fogadja a bilincsekbe vert nemzet, szavaiból és. dallamai­ból új erőt merít a Habs- burg-elnyomók elleni harcához. A Bánk bán bemutatása után a reakció még dühödtebben tá­madt a nagy magyar muzsikus­ra. Elbocsátják állásából, lehe­tetlenné akarják tenni. Erkel azonban nem hagyja magát és a támadásokra merész tettel válaszol. Uj operájában ismét történelmi témához nyúl. Müve tőalakjául a magyar nép egyik szeretett hősét: Dózsa Györgyöt választja. Operarészlet az „Erkel“' című filmből. amelynek mondanivalójában sa ját sorsáia ismer. A forradalom bukása után, az egyre súlyosbodó elnyomás és kíméletlen terror légköré­ben lát a művész ismét munká­hoz. Egy kis faluban keresi fel régi barátját a bujdosó hon­védtisztet, Egressy Bénit, aki megírja Erkel számára Katona József tragédiája nyomán a „Bánk bán“ szövegkönyvét. Az opera rövidesen elkészült és nagy nehézségek leküzdése után a közönség elé kerül. A Bánk bán tartalmában és zenéjében Erkel legforradalmibb operája lett. Minden jelenete visszatük­rözi, hogy szerzői ismeiik a nép bajait. -Az agg Tiborc szavai egy egész nemzet vádiratát tárták a nézők elé. — Szép földjeinkből berkeket csinálnak, ott unalomból .hete­kig vadásznak, S mi. hogyha olykor vadgalambra szert te­szünk, tömlőére sújtanak A szegény csak arra van teremt­ve, életét, hogy kínosan leélje, végre a sírt ö is megleli. E néhány példa is mutatja, hogy Erkel alkotó munkássága egész életén vörös fonalként hú­zódott keresztül a néppel való kapcsolat, az egyszerű dolgozó emberek iránti szeretet. Ezért vált a nép művészévé, a szabad ság egyik kiváló harcosává,. Az Erkel című film, a nagy művész életének kiemelkedő eseményei mellett megörökíti legszebb operáit. A Magyar Állami Operaház legkiválóbb énekeseinek, ének- és balettka­rának előadásában látjuk a „Báthory Mária“, „Hunyadi László““, „Bánk bán“ és „Dózsa György“ jeleneteit. A film főszerepét Pécsi Sán dór Kossuth-dijas játssza. Mo­lette a magyar művészi élet iegkiváló’objai vettek részt a ha­talmas mü elkészítésében. A film rendezője több sikeres ma­gyar film alkotója, Keleti Már­ton, a Magyar Népköztársaság Kossuth-dijas érdemes művésze. Az Erkel című film a kariovy- vary.i VII. Nemzetközi Film- fesztiválon a Zené3film-dijat nyerte el. oooGOoæoeooæooœGoœooeoGôooGOOGOoooeooûo SZÜLETÉSNAP S • • lila: RASZUL GAMZATOV A föld fölött kegyet'en szél csatázott, Bomolt az ég sok szutykos fellege... De fény csapott fel és a nagyvilágot E fény hazám felől ragyogta bo. Uj ország születését adta hírül Az Aurora dörgő sortüze,,. Velünk örült a jóbarát, a gyűlölt. Gálád ellenség tombolt, forrt dühei E nap születésnapnak számít nálunk, így vallja-érz.i gyermek és öreg: Szabadság fénye gyűlt ki, míg az agyúk Keszkettették a földet s az eget. Magasba nyúlik zásziaink faradja, Friss indulókra dongnék lépteink... A jóbarát velünk örül ma újra S az ellenség acsarkodik megint! Győzelmünk napján ünnepel minden nép. Kanton, Szófia zengi énekét, Dicső hajónk kemény visszhangja nemrég Az elnyomott Pekingben zúzta szét. Nem örvendezne egy ország se velünk; Ha akkor nem megyünk rohamra mi... Barátainkkal boldogságban élünk, , Tajtékzanak Nyugat bitangjai. Hálává! gondolüok a szovjeí nép minden fiára * Nagy Októberi Szo- ciaiista Forradalom 35. évfordulóján szeretettel és hálá­val gondolunk a szovjet népre és annak mindea fiára, aki felszabadította hazánkat a fasiszta iga alól és megadta a lehetőséget, hogy boldog, gondtalan, szép életet élhetünk. Mi, a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói éltünk ;s ezzel a lehe. tőséggel, ötéves tervünk meg­valósításával tesszük még szebbé, virágzóbbá hazánkat. A munkanélküliség sötét felhője nincs fejünk fe­lett. Megváltozott, megszépült az életünk. Ma már gyárunk­ban saját magunknak dolgo­zunk. Idősebb dolgozóink mun­kamódszerét átvesszük és be­bizonyítjuk, hogy a munka min­den területéij helytállunk. A mi brigádunk: tagjai e nagy nap tiszteletére versenyvállalást tett, amit október £1 én százhat százalékra teljesített. Én magam íelaján'ottam, hogy éves tervemet december 13-ra befejezem és ma már de­cember 19-i tervem teljesítésén fáradozom, pe nemcsak én, hanem üzemünk mindenegyes dolgozója több és jobb munká­val köszönt; az Októbert For­radalom 35. évfordulóját. Gubacsi Etel sztahanovista, Kecskeméti Gyufagyár. Dolgozóink tejesítetlék vállalásaikat A hildpusztai állami gazdaság dolgozói is lelkes vállaláso­kat tettek a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára. Az állami gazdaság dolgozói ele­get tettek aaott szavuknak. Az Október 6 brigád már október 27-én béfejezte a kukoricaszár síiózását, melyet november 7 tiszteletére vállalt. Geiger János állattenyésztő is teljesítette Vállalását, vagyis a 47 anyakocától 387 malacot választott el, A fejögulyások szintén telje sitették az adott szót Fejen, ként 1014 liter tejjel túlteljesí­tették tervüket. Kaptak is hár­man 932,76 forint jutalmat. Gelencsér Mihály, hildpusztai állami gazdaság. Emlékezés a Nagy Októberre Hetvenkét éves ember ** Bus István. Izsákon, a falu legszélső házában éli családjával az öregek csen" îles, megelégedett é.etét- Sok­szor látják botjára támasz­kodva a tanáeskáza. a párt- székház felé ballagni, gyűlé­seken meggondolt tanácsok­kal szólal fel. Régi kommu­nista. Testi ereiében meg­rokkant, de fiatalos tűzze:, éberen figyeli maga körül az új élet kibontakozását. November 7-ét megelőző napokban beszélgettünk vele. A falu már akkor készülő­dött a nagy évforduló meg­ünneplésére. Őtszi virágokkal övezett kének, je'mondatok jelentek meg a házak homlok­zatain. Bus István elgondol­kozva, régi emlékektől meg" rohamozva ballagott hazafe­lé ezen a napon. S n kis szo­bában, a göudövfürtös» kis unoka ágya mellett szavakat öltöttek ezek az emlékek. Bus Eétv&n a 35 év előtti októ­berről beszélt, amelynek ré­szese volt — 1913-ben Ivanöv«zkáu es* leni fogságba, A bír felesé­gemet és négy apró családo­mat érte itthon.-. Két éven át a nagv földesúr1 Suvarsz- ki gróf birtokán dolgoztunk. Ott láttam meg először, mi­lyen mérhetetlen nyomorban él az orosz dolgozó nép- Élet- halál ura volt a gróf. még a levegő is az övé volt. Mi ha­difoglyok az erdejében dol­goztunk. A külvilágtó' a szö­ges lágerdrót választott. el. az eseményekről csak késve, vagy egyáltalán nem tájéko­zódtunk. A forradalom győ­zelmének eBő hatása az volt. hogy míg azelőtt fizetés nél­kül robotoltunk, ezután már bért kaptunk. A forradalom hullámai gyorsan terjedtek mi is belekerültünk a törté­nelmi események forgatagá­ba! Rövidesen Szibériába vit­tek- bennünket. Ivrasznojarksr ban telepedtünk meg- Ezt a részt Kolosát uralta- Mi. ha>- difoglyok- csatlakoztunk a vörös katonákhoz- Itt ölték meg a fehérterroristák 31 magyar társamat A láger árkába földelték ok őket « a7 árok minden reggelre teje volt fviss virággá!..­Ez az áldozat, testvéreink vére méginkább meggyőzött bennünket, hogy nekünk is ott a helyünk a harcoló orosz dolgozók mellett. S én Is, mint parasztember azokkal vagyok közös célon, akik el­kergették a Suvarszki grófo­kat és felosztják a földeket. S levertük a fehéreket. Ti­zenötezer munkás, hatezer katona és az idegen hadifog­lyok összefogása megterem­tette a vörösök győzelmét a mi körzetünkben is­Akkor láttam meg, milyen félelmetes erő a néu ereje, amely az igazságért harcol.­A győzelmes vörös csapa­tokkal azév áprilisában út­nak indultunk az anyaország felé. vittük magunkkal a fe­hérek által elrabolt állami vagyont: 13 kocsi aranyat. — Kazánbau nártiskolára kerül­tem több társammal együtt, majd/ onnan Moszkvába ve­zényeltek újabb iskolára. Itt kaptam meg először a párt­tagságot jelentő piros köny­vecskét- .. 1921 márciusában útnak in, dultun^ hazafe.é. Hoztuk ma­gunkkal a dicsőségéé harcok emlékeit. Lenin, Sztálin elv tár« képét, szavait, akiket sokezor hallottunk beszélni. Hoztuk a tapasztalatokat és az elvtársi útravalót: „várja­tok be az eseménveket és az­után cselekedjetek!” Jöttünk, hogyha itthon is eiiüD az ide­je; segítsünk felosztani a Eestetiehek, az Eszterházyak birodalmát... Aj álunk itthon a Hor- thy-reakció dühön­gött. Csendőri felügyelet alá helyeztek. Háromszor akar­tak tőrbecsalni hamis, állító­lag Moszkvából érkezett üze­netekkel. Bepáruázott abla­kok mögött hallgattam a moszkvai rádiót, míg abla­kom alatt a eseudőrőrmester sétált. Vártam a mi időnket. S 1944‘ben eljött! Azok­nak a fiai hozták el, akikkel együtt harcoltam valamikor Kolcsak fehérei ellen, Ütött az óra: ..Várd be az esemé­nyeket és azután cselekedj!” 1944 novemberében beléptem a Kommunista Pártba- ®!ére álltam a falunak, elnöke let­tem a földoeztó bizottságnak, S az eszmei amelyet a szovjet testvérei Térével ön­tözött magyar földbe, ültetett el a párt. diadalmaskodott. — Nyolcadik £ve járjuk a szo- eializmus útját.,. Fiatal, erős emberek álltak a helyembe és viszik fo'ytou előre a habeot. Én azzal se­gítek; mivei tudok: serken­tem, buzdítom őket. Hogy fo­kozni, csak fokozni a harcot, a munkát! Házat építüuk mi most, új, szépséges házat. He a régit még nem romboltuk le egészen, Még itt falun kü­lönösen sok van a régiből. Harcol még ellenünk a kulák és a nadrágszíjpareellák áll­ják még útját az új mezőgaz­daságnak, %iok sjzó esik mostar.á­^ban a békéről, az új háború elkerüléséről- Én ab­ban hiszek, amit Sztálin elv társ mondott: a békét meg lehet védem, ha a népek ke­zükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét. Én láttam, hogy mire volt képes 17-ben a nép. hogyan tudta fegyverét az igazi ellenség ellen fordítani és hogyan, győzött. Nem le­het másként most sem- A bé­kének győzni kell. mert né­pek békét akarnak. S a népek elsöpriv útjukból mindazokat- akik vérre), fegyverrel, há­borúval akarják visszafelé forgatni aT haladás kerekét.,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom