Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-07 / 262. szám
BÁCSKISKUNMEGm Éljen « Attgr Októberi Szocialista korrodálom 35. évfordulója ! AZ MDP BÁCSKISKVeiEOYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VU. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 4ro SO fillér 1952. NOVEMBER 7, PÉNTEK Harmincötéves a béke diadalmas bástyája Harmincöt esztendeje, 1917 november 7'ének estéjén eldördült az ágyú az Aurora cirkálón, a pétervári kikötőben, bogy jelt adjon az emberi ba;adást előrelendítő forradalmi munkásosztálynak. Az Aurora ágyúlövései lerántották. porbadöntötték az üres Európa mind a négy császári koronáját, amelyeket a királyi és hercegi koronák sora követett. Harmincöt éve annak, hogy a főid egybatoda szabad lett. November 7-e a történelem sors. döntő napja. Ez a uap megvalósulása mindannak, amiért az emberiség legjobbjai küzdöttek bosszú évtizedeken és évszázadokon át, amiért életüket adták Spártatusz és rabszolgatársai, Dóasa jobbágyai, a bő» francia kommü- oárdok, esikágói, barcelóuai, sangháji és budapesti munkások, parasztok, akiknek kenyeret, életet, jobb sorsot követelő szavát a rájuk zúduló sortüzek fojtották el Megvalósult az emberiség évszázados áHua a föld egyha* lodán — és ezzei megkezdődött a föld egyhatodám, az egész földkerekségen is az életért, a szabadságért küzdő milliós dolgozótömegek győzelme. 1917 november 7-e nemcsak az orosz proletárok és muzsikok győzelme. Az ötágú vörös csillag, amelyet a Kreml tornyán a gyüiöit cári sas helyére tűztek, nemcsak a szovjet földet világította be dicső fényével, hanem besugározta az egész földkerekséget, Skandináviától Afrikáig, Amerikától Ausztráliáig a szabadságukért küzdő proletariátus írtját: irányt mutatott minden szabadságot, békét, boldog életet sóvárgó embernek. „Az Októberi For- vadalom — mint ahogy Sztálin elvtárs tanítja. — azzal hogy elvetette « forradalom magjait az imperializmus központjaiban és hátországaiban, azzal, hogy meggyengítette az imperializmus hatalmát az „anyaországokban” cs megingatta uralmát a gyarmatokon — kérdésessé tette az egész kapitalizmus létét.. A világkapitalizmuson halálos sebet ejtett, amelyet soha többé ki nem hever,” 1917 november 7-én az egész viág dolgozó népe felszabadításáért folyó harc győztes szakasza kezdődött. A bolsevikok és az őket követő munkások és elnyomott milliók, akik- harmincöt évvel ezelőtt Petrograd és Moszkva utcáin rohamra indultak, hogy a történelem szemétdombjára vessék a cá' rízmust, akik az új hatalom. ;i szovjet, föld védelmére hu " 'attak vérüket, Bakóban, az Uraiban és Cáriéin alatt — miértünk is küzdöttek, miértünk is hullatták drága vérüket, hullatták minden nép szabadságáért, jövőjéért. Az Októberi Forradalom, zászlaja a világ minden népiének győzelmi lobogója — vezérlő csillaga. Ezzel vívta ki az egész világ dolgozó népének mérhetetlen szeretetét, ezért vonta magára az egész világ kizsákmányolóinak minden gyűlöletét a szovjetek országa. „Éppen ezzel magyarázható az a vadáiiati düh, mely* lyel most az egész világ imperialista ragadozói Szovjet- oroszorszáSra vetették magukat” — írta Sztálin elvtara 1918-ban. Az amerikai, angol, török, német, francia intervenciós csapatok, amelyek ádáz gyűlöletükkel megfojtani akarták a fiatal szovjet hatalmat, nemcsak a szovjetek hazája ellen törtek. Churchill az angol munkásokra is gondolt, amikor tüzet vezényelt a vörös hadsereg csapataira. Az intervenciósok, amikor vérbe akarták fojtani a fiatal szovjet hatalmat, - egyúttal vérbe akarták fojtani a londoni dokkmunkások, a lengyel textilmunkások, olasz parasztok, délafrikai parasztok, kínai rabszolgák, diósgyőri vasmunkások jövője, boldogabb életükbe vetett hitét, szabadságát is A forradalom ügye az első perctől kezdve nemcsak a pehográdi, moszkvai, bakul munkások ügyévé, hanem a világ összes dolgozóinak, kizsákmány olt falnak ügyévé vált. A szovjet nép 14 állam intervenciós csapataival szemben az egész világ dolgozóinak élén harcolt és vérzett elsősorban az emberiség szabadságának, békéjének ügyéért. 1917-ben és azóta is a szovjet nép viselte a kapitalizmus rablóurahna és barbár kegyetlensége elleni harc főterheit 1945-ben a Szovjetunió hős népei vérüket hitllajtva mentették meg a világot a német és japán fasizmus szörnyű rémétől- És ma is a Szovjetunió, a hős s'ovjet nép az, amely határozott ál'jt parancsol az új háború tűzpoklának előkészítésén fáradozó imperialista fenevadaknhk. A Szovjetunió, a hős szovjet nép az, amely magasra tartja’a békéért vívott hare zászlaját és amely alá gyülekeznek az emberiség százmilliói békéért vívott harcukban. A történelemben nem sok idő 3ő év. de ez a 33 év, amelyet a szovjet nép tett meg 1917 november 7'o óta,, egy egész történelmi korszakot ölel fel. A XIX. kougresszu- -l'oti Malenkov elvtára nagyszerű szavakkal rajzolta meg ezt az utat. A szóvjelország történelmile a rövid idő alatt vált hatalmas szocialista állammá, olyan országod, ahol kifejlődött és egyre izmosodik a szovjet társadalom er- kölcsi, politikai egysége, a Szovjetunió népeinek barátsága, a szovjet hazafiság. .-Az országunkra támadt fasiszta területrablók a szovjet társadalmi és államrendszer belső ingatagságára, a szovjet hátország gyengeségére számítottak. Teljesen beigazolódott Sztálin elvtársnak az a történelmi jelentőségű kijelentése, hogy háború eseten hátországunk és,4rontunk egyöntetűségénél és belső egységénél fogva szilárdabb lesz, mint bármely más országé,” — állapította meg Malenkov o]v- társ a párt XIX. kongresszusán. Valójában a támadó fasiszták elszámították magú’ kát. a szovjet állam nemhogy részekre hullt, hanem még egységesebbé, még szilárdabbá kovácsol ódott a szovjet haza védelmében, a fasizmus szétzúzásában. A győzelem után Sztálin elvtárs vezetésével a háború okozta szörnyű sebeket nemcsak, hogy rövid idő alatt begyógyították, hanem hozzáfogtak a nagy sztálini természetátalakító tervek megváló" sításához is, amelynek első szülötte a már felépült hatalmas békemű, a Lcniir esatorna is„Az ötödik ötéves terv újabb nagy lépés előre országunknak a szocializmusból a kommunizmusba való fejlődése útján3 — szögezi le Malenkov elvtárs beszédében. És valóban azok a gigászi számok, amelyek mutatják a szovjet ipar és mezőgazdaság hatalmas arányú fejlődését — már a kommunizmus építésének mutatószámai és bizonyítékai- Miben rejlik ez a roppant erő, amely hegyeket mo'zdít el, folyókat köt össze, természetet alakít át? A Szovjetunió ereje! A szabaddá lett nép, a kommunizmus útját járó, a Kommunista Párt és Sztálin vezette ország hatalmas ereje. A szocialista társadalmi rend ereje, amely Európa egyik legelmaradottabb országából, az egyik lege.nyomottabb népből, a világ legludadottabb országát és legszebb életet é’ő népét teremtette meg- Mint nappal az éjszakától, úgy különbözik a szovjet népek helyzete a kapitalista országok dolgozóinak helyzetétől- Mintha hosszú évszázadok választanák el a valamikor kiszáradt sztyeppéken virágzó gyapotföldebet teremtő, hatalmas erőműveket építő, a folyók irányát megváltoztató, a hegyeket atomerővel elsöprő és egyre nagyobbat alkotó szovjet népet u kapitalista világ nyomorúságban élő népétől. Pedig nem évszázadok választják el a kapitalista világ sötétségét; nyomorúságát a szovjet népek világos, boldog életétől — hanem az a lánc. amely a kapitalizmusban élő népek testére csavarodik, de amely az Októberi Forradalom új életet teremtő eszméinek feszítésétől már szakadozik. Ez a. lánc szakadt el hazánkban is a felszabadító hős szovjet katonák fegyvere nyomán és nyitotta meg számunkra is a világossághoz, a boldog élethez vezető utat. A mi hazánk is már tanúja annak, hogy mily nagyot alkothat egy nép, amely megszabadult a kapitalizmus láncától, jármától. Sztálinváros, a budapesti földalatti vasút, a T-iszalöki Erőmű, a munkás és paraszt- fiatalokból lett katonatisztek, az egykori zsellérekből lett tanácselnökök, mérnökök mind-mind fennen hirdetik a láncaitól megszabadult magyar nép hatalmas alkotómunkáját. fennen hirdetik Október győzelmét hazánkban is. Hazánk; amelynek történelme soha sem ismerte eddig a szabadság alkotó levegőjét, amelv évszázadokon keresztül át.iáróháza, gyarmata volt a kapitalista e nyomásnak, most szabad, az Októberi Forradalom szülöttei: a hős szovjet katonák fegyvere nyomán emelkedett fel félgyarmati sorsából a szabad népek sorába. 1917-ben a forradalom győzelmét követő napokban Lenin felhívással fordult a szovjet néphez; „őrizzétek, óvjátok a földet, a gabonát, a gyárakat, a felszerelést, a termékeket, a szállítóeszközöket, mint a szemetek fényét, — mostantól kezdve mindez teljes egészében a ti közös tulajdonotok.” Lenin elvtárs szavai hozzánk, magyar do'gozókhoz is szólnak- Őrizzük földünket, szocialista gyárainkat, városainkat. vainkat. egyre szépülő életünket, mert ez mind a miénk lett. Határainktól délre —- Ju' go?z;á viában. Görögországban és nyugaton Ausztriában, Franciaországban még rabságban szenvednek a uá- pek. Délről és nyugatról még gyű ölet árad felénk. Tito é- bandáia ádáz dühvei és gyűlölettel szemléli szabad hazánkat. Mindenkor kész arra, hogy az imperialisták parancsára kezet emeljen szent határaink ellem Ma- amikor Salgótarjántól K e. eb i á ig. Soprontól Békéscsabáig és Záhogvtól Nagykanizsáig a szocializmust építő munka lendülete forrasztja eggyé a magyar dolgozókat a tervért vívott harcbap _ akkor ' a békéért, szabadságunkért harcolunk- Akkor, amikor dolgozó parasztjaink túlteljesítik a begyűjtési terveket, több élelemmel látják el az országot, — a békét, szabadságunkat védikEnnek a hazának védelme, a békés építőmunka vedelni« ma megköveteli minden dolgozótól, hogy valóraváltsa azt a jelszót, hogy „Termelj ma többet, mint tegnap’, hogy még jobb munkává] szilárd bástyát építsünk ki a béke frontjának ránkeső szakaszán. A béke védelme egyet je~ Cent szeretett néphadseregünk erősítésével is. Dolgozó népünk az utóbbi évek sorait megszerette néphadseregünket. Megszerette, mert néphadseregünk vér a nép véréből. .hús a nép húsából: Ezt a szeretetet kell még jobban elmélyítenünk népünkben. —• Övezz© néphadseregünket a dolgozók mindegyikének az a szeretete; ami kijár a béke fegyveres őreinek. Hazánk békéjének biztosítása mindenekelőtt megköveteli, hogy erőssé tegyük pártunkat, hogy minden körülmények között, megállja a helyét, hop.v minden körülmények között olyan hatalmas alkotásokra tegyen képes, mint eddig. Erősítsük pártunk sopait a termelőmunkában kivált dó'gozók. ifjak! nő’ harcos seregéből. Tartsuk kézben, növeljük párttagjaink marxista-leninista képzését. Fokozzuk a. tömegek között végzett politikai munkát és ne tévesszük soha szent elől: minél erősebb pártunk! annál jobban, szilárdabban ki tudjuk venni részünket a békeharcból, annál hívebben tölti be pártunk az „új ro* hambrigád” szerepét. Legyen ez az ünnep is új győzelmeink forrása, új hatalma* eredmények kiindulópontja, fal-
