Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

!i t k felelősek a katymári Lenin terme U' szövetkezet rossz munkájáért y A katymári Lenin termelő­szövetkezetben rossz gazdál­kodás folyik- A csoport ku­koricatábláinak nagyrésze még letakarítatlanul áll( a vetésre szánt ibúza még a raktárban pihen. Az őszi eső mázsákra menő érett gyapo­tot ver a sárba. Dolgos ke­zek után kiált a csoport egész gazdasága. Hot vannak ezek a dolgos kezek, a tagság? A papíron szereplő létszám többsége hosszú idő óta nem dolgozik a csoportban. Egyé niekhez, kulákokhoz .iár nap­számba. 30—40 forint alkal­mi bevételért cseréli fej a csoport biztos és bőséges .jö­vedelmét, van, aki spekulá­cióval foglakozik, vásárokra jár, vagy mások nevére íra­tott kishaszonbérleti földjeit műveli. — „Az ilyenek a sző vetkezeti kocsmából nevettek bennünket, ha dolgozni men­tünk” — mondják a csoport becsületes tagjai. A tagság becsületes részé ben meg van az igyekezet, persze létszámuk olyan ke­vés, hogy lehetetlen a határ időre végzett munka- De ezek is tervezerütlonül, szervezet lenül dolgoznak, tűzoltó” munkát végeznek, odúmén nek, ahol éppen legnagyobb a baj- Amellett maguk is eike seredettek. kedvte.enek. Meg­vetik, haragszanak a lógósok ra. hiszen azok miatt vész kárba a termés egv része és lesz kevesebb jóoárezer fo rinttal a csoport vagyona, de majdnem úgy nyilatkoznak, mint akik jrígyljk a másutt dolgozó tagokat. — Nekik leg­alább csurran-eseppen kere­set — mondja Patarsity Lő­rinc — de mi mire számít sunk? Kevés is termett, azt sem tudjuk betakarítani, sok i beadás is; semmi sem jut szétosztásra. De arra nem gondolnak hogy minderről maguk tehet­nek. Kevés kukorica ter­mett? Nem csoda, kétszer ka Hálták meg mindössze, azt is csak úgy nagyjából. 4 pártszervezet felelőssége Ki a felelős mindezekért? Idősorban a pártezervezet, a párttitkár elvtárs és a szö­vetkezet elnöke: Fekete Ta­más* Ők felelősek a csopor- .ért.. Kalmár Sándor párttit- (ar elvtársból és az elnökből is hiányzik a vezetők le y főt topább tula jdonsán*1: az erály, a küzdeniakarás. Eekete elv- turs tehetetlenül síránkoz k, mert amikor minden erőt a kukoricaszedésre küld ki. ak. kor mindössze nyolcán vég­zik a kiadott munkát. Kalmár elv társ belenyugszik abba hogy a csoport taggyűléseit megzavarják a tagság nap­topó, veszekedő tagjai, hogy a oeoport egyik közös vacso­ráját, amelyre kívülálló dol­gozó parasztokat is meghív­tak! veszekedések tereljék rossz irányba, — Nem lehet itt semmit tenni — ez a párt titkár elvtárs véleménye. — A rendbontók többen vannak, ők az erősebbek, hiába beszé­lünk. —- Ez mm más, mint megbocsáthatatlan megalku­vás. meghátrálás — lesz, ami ■ész — hangulat, amely elten nemcsak, hogy nem harcol a vezetőség, hanem maga is be- '■e nyugszik. S mit tesz a községi párt­szervezet és a járási felsőbb •tzorvek? Szintén semmit. El­könyvelik .a I-enin csoportot, mint „javíthatatlant”. A já­rási tanácsnak és pártszerve­zetnek réeen látnia kellett volna a csoport dolgait. Ahe­lyett, hogy a csoport szerve­zeti ruegt rőntését, a munka­fegyelem megszilárdítását, a vezetőknek vezetésro alkal­massá nevelését végezték volna a nyár folyamán, most azzal akarnak „segíteni”, hogy ..segítőbrigádokat” szer" veznek a járási tanács dolgo­zóiból a csoport gyapotjá­nak. kukoricáiénak leszedé­sére. Ez persze könnyebb, mint a nevelőmunka, az ál­landó törődés és foglalkozás a tagsággal* A járási pártbizottság nyújtson több segítséget a szövetkezetnek Nem mehetnek egy pilla­natig sem így a dolgok a Lenin tsz-ben! A iárási párt- bizottság és tanács türelme­sen .magyarázza meg a tag­ságnak, hogy a csoport azért i'yen, amilyen, mert azzá telte a rossz vezetés és maga a tagságnak hanyagabbik ré­sze. És elsősorban a csoport vezetőségének, tagságának a köte.essége, hogy rendet te­remtsen saját portáján. Zár­iák ki a rendbontó, bomlasz­tó -egyéneket! Miattuk húzó­dozik a kívülálló becsületes -parasztság a belépéstől. Az ehiök dvtárs erélyesen vegye kezébe az irányítást, teremt­sen tekintélyt a vezetésnek• A várttitkár elvtárs elsősor­ban a csővárt kommunistáit nevelje példamutatásra, helyt­állásra és rajtuk keresztül szüntelenül foglalkozzék a ta­gok politikai nevelésével. A irözségi pártszervezet és a járási szervek állandóan I ártsák szemüket a csopor Ion, tanácsokkal lássák ei, sűrűbben látogassák, elvtársi módou segítsék megoldani a nehézségeket, felszámolni a hibákat 1 Megyénk egyik virágzó Ie- betőségeket reito terme,őcso- poí^áiói vau szó, kitűnő földje van, bőséges, boldog életet kínál a katymári ma gyár és délszláv dolgozó pa .•asztok számó ra. ö ha a ba- j A orvoslásához haladékta­lanul hozzákezd a csoport tagsága — amire minden le­hetősége meg/an -— a járási oá « bizottság és tanács segít ségévei, akkor rövid időn be­iül azzá ie válhat a csoport, «mivé kell: a nagyüzemi me­zőgazdaság példutmutató osz­lopa' á, a sz JCia'ista Magyar- ország parasztjainak boldog éleiét hirdető- rizonvítékká. Lelkesedő örömmel ünnepük megyénk dolgozói november 7-ét Egy holdon 100—110 mázsa burgonya... Nem messze a határhoz te. rül el a bácsalmási állami gazdaság 100 holdas burgo­nyatáblája. Nagy sürgés forgás, futkosós a krumpli fö.dön, A faluból csodájára járnak a dolgozó parasztok. A napokban 1600 kéz szedte a gazdug termést. Nem ritka a félkilós, de a 30—40 dekás a legtöbb burgonya, A dolgozó parasztok nem győzik kérdezni a gazdaság vezetőit,1 dolgozóit, hogy mit csináltak, hogv ilyen jó a termés? Pénteken a faluból sokan jöttek érdeklődni, akik egész estig szedték a krump­lit. Nagyban folyik a beszéd, hogy mi az oka a jó termés nek. A gazdaság egyik dol­gozó "a, Illés András magya­rázza. A többiek feszült fi­gyelemmel hallgatják. — Á tavasszal kultivátov után ve­tettük a krumplit. Szépen ki­kelt, de hamar elfagyott. — Nem tudtuk, hogy mi lesz. A meleg után kihajtottak az apró gumók. Jött az eső és hamar kötött a krumpli- Az után jól járt az idő. Volt bő­ven eső, A felvágott bokrok alatt sok fehérhéjjú krumpli ragyog. Boldogan szedik és rakják a vontatókra a fris­sen szedett burgonyát és vi­szik a tároló helyre, ahol szárítják, HELYES... — hogy a kiskunfélegyházi Vörös Csillaa termelőcsoport­bon Kohaida János és barna Gáspár brigádvezetők min­den kenyér gabonater illetet keresztsorosan vetettek be­— h oOu a tiszakécskei párt­szervezet Faun elvtárs párt- titkárral élen jól irányította az őszi munkákat. Sorozatos kisgyűléseket szerveztek cs megszervezték a vetőm a g cse­rét; egyéni ugitációt végeztek a dolgozó parasztok között. S a község befejezte a vetést. Megyénk dolgozói nagysza­bású ünnepségeken készülnek megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. év­fordulóját. KECSKEMÉTEN november 6-án többezer DISZ-fiatal fáklyás felvonulást rendez, majd a Kecskeméti Katona József Színházban ünnepi nagygyűlés lesz, ahol Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. Utána a színház dolgozói adnak műsort. November 7-én délelőtt folyamán történik a Szovjet Hősi Emlék­művek megkoszorúzása. BAJA VAROS dolgozói is lel­kesen készülnek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom megünneplésére. November 3-án este 7 órai kezdettel a Központi Filmszínházban megrendezésre kerülő díszünnepségen Dezső József elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára méltatja a nagy nap jelentőségét. A cUszüunsp- séget változatos és magasszín­vonalú kultúrműsor gazdagítja, November 7 én délelőtt 10 óra kor a Sztálin-parkban ünnep­ség keretében megkoszorúzzák a Szovjet Hősök Emlékművét. BAJA JÁRÁS községeiben lelkes ünnepségre készülnek. Az ünnepségeket mindenhol kultúr­műsor követi. A községek dől gozói ugyancsak a? emlékezés koszorúival rójják le hálájukat, kegyeletüket a szabadságunkért és függetlenségünkért életüket és vérüket ontott szovjet hősök síremlékeinél. » November 6 án .délután az üzemekben a pártszervezetek rendeznek ünnepségeket. Eze­ken az ünnepségeken értékelik a munkaversenyt és a munka ban élenjáróknak kitüntetése két adnak át. 11 november M verseny élharcosai A- bácebokodi állami gaz­daságban zöldiiluek a kereszt" sorosan vetett gabonatáb­lák- A búzavetést kombiná­ciós vetőgépekkel, váltott műszakban végezték, hogy a mag minél előbb földbe ke­rüljön- Sorg Mihály, Kovács Lajos és Téglás József trak­torosok a november 7-re fo­lyó versenyben nemcsak idő­re elvégzett, de minőségi munkával, üzemanyagtakaré­kossággal is kitűntek. A mátéházi állami gazda­ság traktorosai: Török József, Braun Ferenc. Baranyai Bá­lint és Vede.ek József a ve­téseknél a váltott műszak eredményeit azzal is fokoz­ták, hogy három erőgépet egv munkacsapatba szervez­ve. egyénileg is, vállalásokat tettek és valamennyiük tel­jesítménye elérte a 120—130 százalékot. * Gyapotszedésben is élénkül a verseny. Mátéházán új é* új szedők kacsolódnak bo » 10 mázsás mozgalomba. Berta Lászlóné és Taditv Mária vállalták, hogy november bű 7-re 15 mázsát, Kiss Erzsé­bet és Palatínus Margit 14 - 14 mázsát. Brandészki Ibo­lya és Szudár Mária pedig 13—13 mázsát szednek- Eddig valamennyien túlhaladták * 10 mázsát. Bácsbokodon Zá­honyi Péter és Márton Sza­bina küzdenek az eddigi 145 mázsás eredmény túlszárnya­lásáért. V niiig-yarorszâgi református egyház zMiiata kétnapos illést tartott A magyarországi reformá­tus egyház zsinata kétnapos ülést tartott Debrecenben- A zsinat levélben üdvözölte Rá­kosi Mátyást, a miniszterta­nács elnökét és a Nénkpztár- sasa# kormányát. ^ Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magyar nép kibontakozó új szellemi és an vagi fejlődése, békéje, az egvház minden hű tagjának is féltett és for­rón szeretett ügye- A béke védelmét; a háborús erők megfékezését a zsinat «ajái ünnepélyes állásfoglalásával is elő kívánja segíteni. (MTI) Úgy is nevezték őket a köz­ségben, hogy az „árva Stftk- Uk”. Sehopper András pedig SS-katona volt. íme így néznek ki a kulák bűnszövetkezet tagjai. Ter­mészetesen a kevesebb föld" terület bejelentésével elérték, hogy alacsonyabb volt a be­szolgáltatás is és így jelentős terménykészletet halmoztak fel. Kellett is a „tartalék”, hiszen a már felsorolt állat­állomány ellátásához napi 1 mázsa morzsolt tengerire volt szükség. Persze, az áLatállo- mányt is különböző néven je­lentették be, de csak egy anyadisznót meg egy süldőt és a két lovat. A beadást a bejelentett földterületek után könnyű­szerrel teljesítették, a többi terményt pedig elrejtették. A tanyán, ahol laktak, 55 mázsa tengerit találtak- A Kurdi- féle tanyán, ahol Stökli Já­nosnak külön legény szoba ja volt — 30 mázsa, tengerit rejtettek el. Stökli Péter Apostagra szállított az éj leple alatt 25 mázsa kukori­cát. Tehát egy vagon tenge­rit rejtették el ilyen módon! Stökli Péter házához is szál­lítottak két hízót, természete­sen nem voltak azol; sem be­jelentve, A Stök'i-fé'e bűnszövetke­zet tagjai más terményeket is elrejtettek- Többek között árpát és napraforgót. Bár hét zsák lisztjük volt, a péktől vásárolták a kenyeret. A sertésvágásokat is különböző néven jelentették be. 19y ju­tott hús bőven a konyhára. Még a tavalyi vágásból szár­mazó sonkák é« oldalszalon­nák gazdagították a bűnszö­vetkezet tagjainak éléskamrá­ját. EZ A PÉLDA is igazolja az osztályellenség aljas tevé­kenységét, Különböző fon­dorlatokkal igyekezik kárt okozni a nép államának. Az osztályellenségnek nem érde­ke, hogy az ország, a fáin épüljön és el legven látva iparcikkel és élelemmel- —• Neki az lenne ió, ha most spekulálhatna a dolgozó pa­rasztok bőrére, ezt csinálta egész életében. A kulák mint ez a példa is igazolja — terményeit elrejti, elfeketézí, szétosztja földjeit és jószá gát, kijátssza « törvényeket Pártszervezeteinknek és ta­nácsainknak tehát következe­tesen kell harcolni az osztály" ellenség ellen. Keményen U kell leplezni a tevékenysé­gét. È kell érni. hogy minél kevesebben hallgassanak rá­juk a faluban. A dunaveese: községi tanács is tauulhat eb­ből. Nagyobb éberséggel és körültekintéssel kell ellen­őrizni a művelésre vonatkozó bejelentéseket. Ha ezt idejé­ben megtette volna, nem for­dult. volna elő ez az eset­E«y vagon kukoricát rejtegettek egy kulák bűnszövetkezet tagjai Dunavecsén STOKLI JÁNOS és Sehop­per András úgy éltek, mint férj és feieság. Vz előbbi a mezei munkát végezte, társa pedig a ház körül tett vetti Mert volt elég munka a ház­nál. A szép állatállomány megkövetelte az egy embert A harminchárom süldő, az anyakocák, meg a négy hízó megkívánta a gondozást. — Nem is beszélve a baromfiról, köztük a nyolcvan libáról és az egyéb lábasjószágról. Egy darabig jól megvoltak, de azután mind gyakoribbak lettek a „családi perpatva­rok”. Egyre többször vesze­kedtek. így történt, hogy egy borús őszi napon Dunavecse község tanácsa eé vitték az ügyet. Itt aztán kiteregették egymás bűnös tevékenységét. Amit még nem mondtak el, az a helyszíni vizsgálat al­kalmával kiderült. RÁJÖTTEK a kivizsgáló szervek, hogy Stökli János jóval több földet használ, mint amennyit bejelentett. Az ő, meg a társa Sehopper nevén hét-hét hold földet tar­tottak nyilván a tanácsnál- Stökli Mátyás a testvére ne­vén is szerepelt kilenc hold kishaszonbérlet. bár az illető már hosszabb idő óta távol van, így a földet nem is hasz" uálhutja. A másik testvért Apostagon van, ennek szin­tén hét hold szereDel a nevén Kiderült, hogy az előbb fel­sorolt összes földterületet Stökli János használja. Azon­kívül még művel nyolc hol dat Holies Sándor kulák földjéből, Ezt állítólag feles­bérletbe vette ki a kuláktói persze semmiféle írásbeli megállapodást nem kötöttek Ezek a földterületek Holies Sándor és Kurdi Károly kw lákok birtokait kövezik. — Stökli János és Sehopper András tehát összepaktáUak a kidákokkal és í'Jy akarták kijátszani a törvényt. A föld­területek csak névleg voltak külön, valójában egy tagbau müyelték. Ezzel akarták el­kerülni a nagyobb területet terhelő beszolgáltatást. ÉRTHETŐ, hogy Schoppe­rék cimborasáaba léptek a kir lákokkab hiszen a Stökli test­vérek maorik is kukikcseme- [ék. Apjuknak 70 hold föld­je volt. Bár azt hfresztelték magukról, hogv apjuk cse­lédember volt és még ők fia­talok voltak, mikor meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom