Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-23 / 249. szám
Véget kell vetni Szeremlén a párt- és állami fegyelem megsértésének! . Alig látni zöldelő vetéseket a szeremlei határban. Száraz, érett kukaricacsöveket zörget az őszi szél. Nincs mozgás a határban, pedig- a község jócskán elmaradt az őszi munkákkal- Az 1290 hold búzából csak 09 holdat vetettek el- Az osziárpa vetőmagnak alig fele került a földbe ok lékát vetették el az előirányzatnak. Ha a tanácselnököt megkérdezi valaki,: hogy mi az oka ennek a súlyos lemaradásnak, amely miatt Szeretnie a megye legutolsó községei között kullog az< őszi munkákban, Aranvos Ferenc tanácselnök egyszerre egész tó bér 21-ig. Rozsból 10 száza- sor ,.érvet” tud felhozni. A lemaradás „okai44 i.Zöld még a kukorica” azért nem szedik — hangoztatja, — Szerintem elsősorban ez az oka a lemaradásnak. A kukoricaföldekbe kerül a búza, ezért nem vetnekHa még azt is megkérdeznék tőle, hogy mikor járt kint utoljára a határban, megnézte-e, hogy tényleg éretlen a kukorica, erre nem tudna hirtelenében válaszolni. — Nem érek én 1'á, kimenni a földekre — ezt mondaná — hiszen annyi dolgom van itt benn a tanácsházán. Aranyos Ferenc tehát azt mondja, hogv „zöld a kukorica”, Ezt csak azért állítja ilyen merészen, mert nem volt kinn a határban. A sze* rernlei termelőcsoDort földjén például már két hete beért a tengeri, de a laza munkafegyelem miatt, nem volt, aki leszedje. Hasonló a helyzet az egyéni gazdálkodók kukoricaföldjein is. ahol szintén túlnyomórészben érettek a csövek, mé&sem megy a szedés, A „zöld kukorica” elmélet tehát nem fedi a valóságot. Még akkor sem. ha a tanácselnök mindenáron ezt bízó nyítani akarja- Ezt. hangoztatják a község kulákjai is: Kiss Dezső. Jukos Dezső, Kiss Dénes és a többiek. Állításukat különböző fogásokkal igyekeznek alátámasztani. Tevékenységükbe még a befolyásuk alá került kis- és kö'zépparasztokat je bevonják. Sós Ferenc 10 holdas középparaszt például egy kocsi kukoricát vitt a begyűjtő- helyre- A tengeri legnagyobb része zöld vö t. Mikor felelősségre vonták, ő is azt hangoztatta, hogy még nem érett be a terme3- A helyszíni vizsgálatnál kiderült, hogy Sós Ferenc góréjn. tele van száraz. érett kukoricával- Ebből a készletből könnven tudta volna teljesíteni a beadástA párt- és kormányhatározatokhoz való formális magatartás f A tanácselnök tehát saját imaga is kerékkötője az őszi munkák menetének- Lélekte- lenül, bürokratikusán, íróasztal mellől irányítja ezt a fontos kérdést. A „zöld kukorica” elméletét ő is fennen hirdeti. Ezzé] akarja sajátmagát is megnyugtatni az elmaradás miatt. Magát és a nép államát vezeti félre az ilyen tanácselnök- j Felvetődik azonban az a jkérdés is, hogv mit tett a Ipártszervezet az említett hibák felszámolása érdekében? Bizony, nem sokat. Ezt maga Keresztes József párttit- kár is elismeri. Nem irányította megfelelően a tanács munkáját- Eltűri, hogy a tanácselnök ilyen felelősség nélkül irányítsa az egyik legfontosabb feladat megoldását: az őszi szántás-vetést. Tűri azt, hogv a kulákok aljas aknamunkája veszélyeztesse a jövőévi termést. Az őszi szántás-vetés mielőbbi teljesítése törvény. — Aki ezt a törvényt megszegi, megsérti az állami fegyelmet, Népünk állama felelősségre vonja azokat a vezetőket, akik ahelvett, hogy kíméletlenül felvennék a harcot az osztályellenség ellen — akik akarva vagy akaratlanul — egy nótát fújnak velük. Sz,eremléin nem ellenőrizték a; kulákok vetéstervét és így azok nyugodtan szabotálják a párt- és kormányhatározatot. , :AU1 Itt az ideje; hogy megváltozzon ez az állapot Szeremlén, Meg kell semmisíte- ni a „zöld kukorica” elméletét, melyet a kulákok táplálnak. Szolgáljon tanulságul Szerelnie község vezetőinek Malenkov elvtársnak, az SZKP K. B- titkárának, előadói beszédének ez a részlete, amelyet a párt XIX. kongresz- szusán mondott: :;A feladat az, hogy erélyesen végetves- sünk a párt- és az állami fegyelem megsértésének, a felelőtlenség és lazaság megnyilvánulásainak, a párt- és kormány határozataival szemben tanúsított formális magatartásnak,” Kecskemét város került az első helyre a mezőgazdasági munkák végzésében — elnyerte a megyei tanács vándorxásslaját Megyénkben az idő sürgetése ellenére igen nagy a lemaradás az őszi munkák területén. A versenylendület csupán egy két járásban vezetett jobb ered. menyre. A dunavecsei járásban legszembeszökőbb a fellendülés, ahol 5 nap alatt az e hó 15-íg elvetett területet megkétszerezték. A járások és városok verse, nyében Kecskemét él retört s mint ilyen elnyerte a megyei tanács versenyzászlaját. Utána a kiskunfélegyházi járás következik a rangsorban, bár eredménye nem kielégítő. A járás vezetőinek érdeme abban van, hogy erélyesebben, következe tesebben harcolnak a vetés n,t előbbi befejezéséért, mint a többi járásokban. A kecskeméti és a kiskőrösi járás azonban, amelyet a fólegyhási megelőzött, nem tesz különösebb erő. feszítést a vetés meggyorsításáért. E két járásban megfeledkeznek arról, hogy a versenyben aránylag jó helyezésük nem adhat okot a megelégedésre, megnyugvásra, hogy „hiszen nem vagyunk az utúlsók“. A megye sereghajtói a hajai és kalocsai járás. Mindkettőben gyorsítani kell a béta. aaritás ütemét, hagyjanak fel végre a községi tanácsok \e- zetői ,az „éretlen" kukoricára való hivatkozással és egyéb egyáltalán nem helyti'ló úgynevezett objektív okokkal. Azok a járások, «mol a versenyt ötletesen, a politikai felvilágosító munka segítségével fejlesztik, ahol kemény harcot folytatnak az osztályellenség propagandájával és tevékenységével szemben, jó eredmények vannak. A lemaradt járásokban éppen ellenkezőleg mutatkozik a helyzet. Ezt a tes- pedtségot, lanyhaságot számolja fel a bajai és kalocsai járás tanácsainak vezetősége! A megye járásainak versenye a legutóbbi értékelés szerint így alakult: 1. Kecskemét város 2. kiskunfélegynázi járás 3. kecskeméti járás 4. kiskőrösi járás 5. kunszentmiklósi járás 6. dunavecsei Járás 7. kiskunhalasi járás 8. bácsalmási járás !), Baja város 10. hajai járás 11. kalocsai járás Szigorú megtorlás a szabotáló kulákokkal szemben A kulákok most, az ő3zi munkák és a begyűjtés szakában ismét a szabotázscse- lekmények egész, sorát követik e; fejlődésünk ellen. Járásbíróságaink példás ítéletekkel figyelmeztetik népünk ellenségeit, hogv nem lehet büntetlenül ellenünk törni- Minden becsületes dolgozónak kötelessége, hogy éberen figyelje és leleplezze a kulákság minden alias tevékenységét. Simon Fái dávodi kulák nem hajtotta végre a kötelező vetésforgót. Mulasztásnak eredménye az lett, hogy oúzsvetése elkukaeosodott A kukoricája egész nyáron lele volt gyommal, így szabotálta el a kukoricatermést. Hat hónapi börtönre. 1000 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyoni «elégtétel megfizetésére kötelezték. Bárány József é3 Németh Paine bajai dolgozó parasztok a társadalmi tulajdon megsértését^ az állami vagyon megkárosítását követték el. A bajai, loldmüvesszö- vetkezetnél 20 darab sertés híz.aiúAára szerződést kötöttek. 4000 forint előleget <s fe'vettek, ezt az összeget azonban más célokra f miitől íak és a szerződésben vállalt kötelezettségüknek nem tettek eleget, Németh Fa'flét egy évi és hat-hónapi börtönre, Bárány Józsefet pedig 10 hónapi börtönre ítélték. A serlésíenycsislés és hizlalás fellendítéséért a csengődi állami gazdaságban komoly tevékenység indult meg- Kidolgozták a törzskoeaállománv évenkénti kétszer való esetésének módszereit és ennek alapján készítették el a szaporulati ter^ veket. Főfeladatul tűzték ki a szoposmalacok elhullásának csökkentését-. A törzskocákon kívüli elléseket lehetőleg a tavasz} és nyári hónapokra biztosítják, amelv nagyobb szaporulatot ad és kevesebb az elhullás is-. A gazdaság vezetősége bevezette az etetővályúk minden etetés előtti tisztítását. A hízósertéseket naponta háromszor etetik és bevezették a takarmányozásnál a tápszerélesztőzést. Az élesz- tŐzé^el elősegítik a hízósertéseknél a könnyebb és gyorsabb emésztési menetet, mély által nagy súlyszaporulatot érnek el. Egy kis számvetés a „velőniaghiányrói“ A vetésekben elmaradott községekben sokszor a tanács vezetői is azt a nótát fújják, amit a kulák agyait ki az őszi munkák ütemének lékezésé- re, hogy „nir.es vetőmag*. Nézzük meg ezt a kérdést a megyének éppen egy olyan járásában, ahol a községek leginkább elmaradtak a szántás-vetésben. Ez a bajai járás. Csak egy kis számvei és keh hozzá, hogy bizonyságot nyerjünk, mennyire aljas hazugság a kulákok híresztelése, A bajai járásban az elcsépelt kenyérgabonának csupán 50 százaléka került begyűjtésre Ha a fennmaradó mennyiségnek 20 százalékát vesszük, amit a dolgozó parasztság l-.e- őröltetett, marad 30 százalék a járás községeiben, ami 500 vagon kenyérgabonának íe'el meg. Ez a mennyiség 45 000 hold bevetésére alkalmas, a járásban pedig csupán 36.000 hold a kenyérgabonatermö terület. Tanácsainknak erélyesen szembe keli szállniuk az ellenséges hírveréssel, A meg*évö Levelezőink az vetőmag helyes elosztásával biztosítsák a vetés gyors befejezését! Példát mulat J.'e'ső- szentiván, ahol eddig 350 mázsa vetőmagot cseréltek a község dolgozó parasztjai, hogy a vetést időben befejezzék. Támogassák a versenyt, vonják be az élenjárókat a többi dolgozó paraszt mozgósítására, mbit Bács borsódon. Itt jól halad a kapások begyűjtése is s a mezőgazdasági adandó bizottság bevonja munkájába a begyűjtés jó teljesítéséért díszoklevéllel kitüntetett dolgozókat is. Búcsbo- kodon pedig a 27 mezőgazdasági állandóbizottsági tag mellett a dülőfclclősök is aktívan résztvesznek a íelvilágo- sító munkában. A községi tervet dűlőkre bontották fel és megszervezték, lendíti:« a dűlők között folyó versenyt. Ezek az őszi munkák meggyorsításának módjai, nemiedig a tehetetlen siránkozás afelett, hogy „nincs vető- magi*. Vetőmag van, mihelyst az elmaradt községek tanácselnökei megváltoztatják eddi. gl módszereiket és jobban körülnéznek saját portájukon. őszi munkákról Miért maradt el Orgovány a mezőgazdasági munkákban ? A jó termés egyik Ie g fontosabb előfeltétele az időben és gyorsan végzett vetés• Já- rásunk eUyih tanácsa sem diai ekedf. et azzal, hogy községében jót halad ez a munka, lay van es Orgovártyon is. A község búzavetési terve 34á hold, elvetve 64 hole, 2331 hold rozs vetési előirányzatból 1354 hold csupán a tel- jesítmény a 420 hold ősziárva helyeit is mindössze 135 hobbi, vetetlek be. Ezek a számuk világosan mutatják, hogy milyen súlyos a lemaradás. 6 csuk azért történ- hetett meg, mert a tanácsnál nem foglalkoznak kellő súly- lyal a mezőgazdasági munkák elvégzésével, reszort-feladatnak tekintik és e(Jymásra hárítják a felelősséget a tanáés dolgozói. Az adóügyi csoportnál például Csorba Anna a kérdésre, hogyan ál! a vetés, azt feleli: öt nem érdekli, mert más beosztásban dolgozikAz adófizetésnél 3cm különb azonban a helyzet. A harmadik negyedévi adóterv 64%-ban van teljesítve. —< Kártérítés nem folyik bet ami annyit jelent, hogy ezzel sem foglalkoznak. - Magának Csorba Annának szülei sent fizették ki adójukat, többezer forinttal tartoznak az államnak és ugyanakkor beadásukat sem teljesítették- Az orgoványi pártszervezet sürgősen nézzen utána, hotly mi az oka az őszi munkák terén való ilyen lemaradásnak, Mozgósítsa, a falu kommunistáit, a dolgozó parasztokat; hogy mindenki a legrövidebb időn belül fejezze be az őszi szántás-vetés munkálatait- KOCSI JANOS járási pártbizottság, mezőgazdasági osztályvezetője. A bácsalmási állami gazdaságtól örömmel veszünk példát... Mi itt; a kunbajai állami gazdaságban arra törekszünk, hogy az őszi munkákat a beütemezett határidő előtt elvégezzük. Ürömmel veszünk példát a közeliinkben lévő bácsalmási állami gazdaságtól, olyan szép minden vetése. 1580 hold búzát, 283 ho d árpát, 33 hoki rozsot kereszt- sorosán vetettek. Rég a földben van már 400 hold takarmánykeverékük isii hold répán kívül — amit most szednek — mindent szépen betakarítottak, a siló* zást százszázalékban elvégezték s most a 400 ho:d gyapotvetésen folyik a szüret. Megérdemli a gazdaság vezető agronómusa a dicsé* retet a szakszerű munkabeosztásért és a szép eredményekért. S dicséretet érde- melnelr 3 -vetést végző dolgo* zók is. olyan szép és egyen- lete«s az. A gépek szakszerű kihasználásával biztosították, hogy a felszántott terülten a mao- még aznap földbe kerüljön. Ilyen pé'dákat követhet a megye minden állami gazdasága. Kristóf József, a kunbnEi állami gazdaság dolgozója. HELYESNEM HELYES... — hogy az Uj Barázda tszcs-ben Alpáron a csoport tagsága 100 százalékban teljesítette burgonyabeadási tervét. Vegyenek példát róla a több’ tsoportok. — hogy a pálmonostori Keleti Fény tszcs 227.2 százalékra teljesítette a kukoricabeadását, amiért dicséretet érdemelnek a csoport tagjai. — hogy a Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál a békebizottságok minden csütörtökön ülésen beszélik meg a legfontosabb kérdéseket. — hogy Városföldön versenyeznek a dolgozó parasztok az rmam iránti kö teiezettségük minél előbbi teljesítéséért. — hogy Agasegynáza 74.3 százalékkal az elsők közt van a burgonya- begyűjtésben. De fokoznia kell a többi kaDások begyűjtését is. — hogy a Kiskunfélegyházi Gép gyárban a műhelybizalniiak nem tesz nek meg mindent, hogy a verseny gyorsan legyen értékelte. Sokszor nem írják ki a táblára a versenyered- ményeket. — hogy a Kecskeméti La kai o síd iri Vállalatnál a , .büszkeségeink” falitábla üresen áll az üzem közepén. — hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár területén nem működnek n ■békebizoitságok.- nogy ugyanakkor liárián arra hivatkozva, hogy ők már termelőszövetkezeti község, teljesen elfeledkeztek az egyénileg dolgozó parasztok közötti verseny megszervezéséről, pedig még szépszámmal vannak.
