Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-15 / 242. szám

Tanácskozik a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XÎX. kongresszusa

Módosítások

az SZK(b)P Szervezeti Szabályzatában

N. Sz. liruscsev elvtárs beszámolója

HruScsco‘ elv társ bevezetőben a Honvédő Háború gyö- zeitne'.roi. a szódét népnek a hábyrú utáni években etért sikereiről beszélt. Méltatta Sztálin elvtárs hatalmas je- Ientősegű munkásságát, maid rátért a szervezeti szabályzat módosítási javaslatainak részletes ismertetésére. Ezután többi között a következőket mondotta'.

— A XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokkal _ gazdagodott, amelyeknek vissza kell tükröződniük a párt szervezeti szabályzatában-. Egyben azt u körülményt is'figyelembe kell vennünk, hogy a múlt kongresszuson elfogadott szervezett szabályzat egyes pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát,

A párt új elnevezéséről és a párt feladatainak meghatározásáról

, — A Központi Bizottság szerint megérett annak szükségszerűsége. hogy pártunk elnevezését pontosabban határozzuk meg. Javasolja, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a „Szovjetunió Kommunista Pártjának” ne- j vezzük,

— A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján ■célszerű:

Először.1 a „Szovjetunió Kommunista Pártja” pontosabb elnevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd a Szovjetunió állami szerveinek elnevezésével,

! Másodszor, ma már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bolsevikot —, mivel a Lkommunista” és f,bolsevik” szavak ugyanazt a tartalmat líejezik ki! —• Pártunk történetében óriási elvi jelentősége volt a

párt elnevezéséhez fűzött „bolsevik” szónak. A forradalom előtti években, endkor a pártot űOroSz Szociáldemokrata Munkáspártnak” nevezték. a ,,bolsevik’ kiegészítés az újtípusú tárthoz, a leninisták pártjához való tartozásra mutatott, ahhoz a párthoz! amely kérlelhetetlen harcot vívott a meusevikek és a nroletariátuSsal szemben ellenséges más pártok és eaoportok ellen, a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra győzelméért,

— Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben:

„A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, liarci szövetsége,

A Szovjetunió Kojnmunis- ta Pártja megteremtette a ruunká«oeztálv és a dolgozó parasztság szövetségét és a? 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdőli tötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, felszámolta a kapitalizmust. megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását, a biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb, feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom taglalt, állandóan erő sítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szem ben,”

— A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömörebben. de tartalmilag mélyen tükrözi a, pártunk által megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza legfőbb feladatait a jövőben.

Ki lehet a párt tagja

— Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasol" juk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt « cikkelyét, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban &zerkesz- ezük meg:

„A Szovjetunió Kommunista Pártjának t.ag.ia lehet min den do,gozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjo' állampolgár, aki elismeri o párt programmját és szerve zeti szabályzatát, tevékenyen részt ye*z annak meg valósi tásában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében e végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot,”

— Azok az új feladatok amelyek a párt előtt állnak a kommunista társadalom felépítésével kapcsolatban, megkövetelik a párttagok fokozott felelősségét a párt ügyéért. Éppen ezért a párttagságról szóló javasolt cikkely rámutat, hogy a párt tagja az lehet, aki nemcsak elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, hanem tevékenyen részt vesz annak megvalósításában és végrehajtja a párt minden határozatát,

A párttagok kötelességei

— Hogy még magasabbra emeljük a párttagok élenjáró Szerepét a kommunizmus építésében, kimerítőbben kell meghatároznunk a párttagok kötelességeit a szervezeti szabályzatban és újabb pontokkal kell kiegészíteni a szervezeti szabályzat megfelelő cikkelyét.

—• Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele.

—_A párt egységén való őrködés a kommunista legelső kötelessége. Ezért teljesen helyes lesz, ha a párttagok kötelességeinek felsorolása1 ezzel az alapvető kötelességgel kezdődik.

— Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének középpontjába kell helyeznünk a pártunk politikáját megtestesítő párt- és az állami határozatok és irányelvek teljesítéséért folyó kitartó harcot, Minden eszközzel fokoznunk kell minden pártszervezet harc- képességét, _ még jobban meg kell szilárdítanunk a nárt- és az állami fegyelmet, még jobban meg kell javítanunk a szervezeti munkát, fokoznunk kell a,kommunisták ak\

tívitásút a pártszervezetek életében és munkájában lévő hiányosságok elleni harcban— Elkerülhetetlenné vált annak szükségessége, hogy előírjuk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagok kötelessége tevékenyen harcolni a_ párthatározatok megvalósításáért.

Hruscsov elvtárs bírálta azokat a párttagokat és funkcionáriusokat. akik formálisan, passzívan kezelik a párthatározatok végrehajtását, majd a párt- és állami fegyelem jelentőségéről szólva elmondotta, logg a szervezeti szabályzatnak e kötelezettségekre is rá kell mutatnia. — Beszélt a bírálat és önbírálat- ról, megállapítva, hoSy « párt ennek mindig nagy jelentőséget tulajdonított. Ezután így folytatta:

— Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az önbírálatra épp olyan szükségünk van. miül a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az üubírálat nélkül pártunk nem tudna előrehaladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az önbírálat pártunk alapvető tartozéka. •

— A gyakorlat azt mutatja, hogy nem elégendő csupán megmagyarázni a bírálat je leutőségét. Tökéletesen he lyes lesz lerögzíteni a szerve zeti szabályzatban, hog'y a párt tagja köteles fej;eszto ui az önbírálatot és az alulró) jövő bírálatot, feltárni a munkában mutatkozó hiányosságokat és törekedni kiküszöbölésükre, (harcolni a munkában a parádés megelégedettség és a munkában elért eródmények feletti önelégültség eden,

— A szervezeti szabályzat védelme alá kell helyezni azokat a párttagokat, akik bírálják a munkában mutatkozó hiányosságokat meg kell védelmezni őket a bírálat el- fojtóival szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesztését, elfojtja a bírálatot s hivalkodással és magaszta- Iássál helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának meg tisztelő címére.

E kérdés részletezése után Hruscsov elvtárs így folytatta;

— Most a szervezeti szabályzat kimondja, hogy a párt tagjának joga vau bármely nyilatkozattal bármely párt- fórumhoz fordulni, egészen a Központi Bizottságig. Mint látható, ez nem elegendő. A Szervezeti szabályzatban rá kel] mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége ie személyekre va.ó tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel, egészen a Központi Bizottságig-, a inuukában mutatkozó hiányosságokat, a szervezeti Szabályzatban le Kell rögzíteni, hogy azokat pedig,- akik akadályozzák a párttagot e kötelessége teljesítésében, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt akaratának megszegőit.

Hruscsev elvtárs ezután arról beszélt; mennyire fontos hogy a kommunista őszinte legyen pártjához, bírálta azokat, akik ezt méu nem értették meg. majd így folytatta;

— Javasoljuk beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne engedje meg az igazság eltitkolását és elferdítését és hogy az a kommunista, aki nem moud igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt. követi el, s nem maradhat meg a párt Boraiban,

— Azt is elő kell írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kötelessége megőrizni a párt- és az államtitkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a pártós államtitkok kifecsegése bűntett a párttal szemben és összeférhetetlen a párttagsággal.

— Mindig szem előtt kell tartanunk a kapitalista környezetet, mindig arra keli gondolnunk, hogy a szocialista állam ellenségei országunkba próbálták és próbálják majd ,küldeni ügynökeiket felforgató tevékenység kifejtésére.

Hruscsev elvtárs ezután áttért h káderek helyes kiválasztásának fontosságára, majd a következőket mondotta— A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatnunk a párttagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerint; — kiválasztására vonatkozó utasításait. A szervezeti szabályzatba be kell Iktatnunk, hogy ezeknek az utasításoknak megsértése; a funkcionáriusok kiválasztása, cimboraság, személyes ragaszkodás, egv vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal,

Foglalkozott ezután a pártból való kizárása vonatkozó kiegészítésekkel, majd kijelentette;

— A pártszervezetek pártbüntetésként egves párttagokat. tagjelöltekké minősítenek visza, azonban ez à büntető intézkedés nincs lerögzítve a szervezeti szabályzatban- Javasoljuk bevenni a szervezeti szabályzatba, hogy szükség esetén a pártszerve; zet pártbüntetésként egyévi időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot.

A párttagok jogairól

— Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és ma is nagy jelentőséget tu lajdonít a pártonbelüli demokrácia következetes megvalósításának. A kommunista párt bel«ő életében szigorúan összeegyezteti, a ceniralizmus elvét az összes vezető párt- szer vek vála sztlia tósá gavai, beszámolási kötelezettségével és leválthütóságával.

Hruscsev elvtárs ezután javaslatot tett a párttagok jogairól szóló paragrafus megfogalmazásúra;

», A párttag joga, hogy:

..) részt vegyen a taggyűléseken vagy a pártsajióbau a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos meg vitatásában:

b) a taggyűléseken bármely pártfunkcionáriust megbírál' jón;

e) részt vegyen a pártszer- vek megválasztásában mint vá!asz*ó és választható;

d) személyes részvételt követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, egészen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságáig,”

A tagjelöltekről

— Kitérek a szervezeti szabályzat tagjelöltekről szóló fejezetének kiegészítéseire.

A szervezeti szabályzat értelmében mindenkinek, aki n pártba be kíván lépni, le kell töltenie a tagielölt-ségi időt. Ez abból a célból szükséges, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programmjá- val, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezet meggyőződhessen a tagjelölt személyi tulajdonságairól.

Hruscsev elvtárs részletesen kitért azokra a hiányosságokra, melyek a, tág jelölt felvételi

munkában észlelhetők, majd kijelentette; ,

— A szervezeti szabályzatnak a „Tagjelöltekről” 6zó’,ó fejezetébe fel kell venni, hogy íp pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, ho.gy felkészüljenek a pártba való belépésre. A tag- jelöltségi idő leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt felvételének kérdésével- Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapsZervezet legfeljebb egy évre meo-hosszabbít- liatja jelöltséjri idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a párt- szervezet határozatot hoz a tagjelöltek kjözül való kizárására.

—; Ez a. kiegészítés előmozdítja majd aj tagjelöltek -körében végzett munka megja- vulását,

• A párt legfelsőbb szervei

— Áttérek ; a párt legfel- 8őbb szerveinek kérdéseire — mondotta Hruscsev elvtárs s többi között hangsúlyozta:

— A párt rendes kongresszusát négyévenként legalább egyezer, a párt Központi Bizottságának úléuumát pedig hathónaponként legalább egyszer hívják össze.

— A módosított szervezeti szabályzat tervezete javasolja. hogy a Politikai Irodát a párt Központi Bizottsága Elnökségévé alakítsák át, amelyet a Központi Bizottságnak a plénumok közötti munkája irányítására ézerveznek meg.

— Ez az átalakítás célszerű, mert az „Elnökség” elnevezés jobban megfelel azoknak a funkcióknak, amelyeket a Politikai Iroda jelenleg tény-! legesen betölt.

— Mint a gyakorlat bebizonyította. a Központi Bi-i zottság folyó szervező mun káját célszerű egv szervben;; a Titkárságban összpontosí- taui és ezzel [kapcsolatban, a továbbiakban) megszüntetni a. Központi Bizottság Szervező- Irodáját.

— A XVIII. kongresszuson [ elfogadott szervezeti sza-' bályzat a Pártellenőrző Bizottságra az [alábbi feladató-; kát bízta: Ellenőrizze, miként1 hajtják végre a pártszervezetek é3 _a szovjet-. valamint! a gazdasági szervek a párt és az SZK(b)P Központi Bizott^j sága határozatait, ellenőrizze a helyi pártszervezetek’ munkáját, vónja felelősségre; azokat, akik bűnösek a párt» programmjáiiak, szervezeti; szabályzatának és a mírt fegyelemnek megsértésében.

— A párthatározatok végi rehajtásának ellenőrzése é3 a- helyi pártszervezetek munkájának ellenőrzése a Központi Bizottságban összpontosul, mert ez az ellenőrzési elválaszthatatlan és rendkívül fontos részét alkotja a pártvezetésnek. Eokozui kclL a pártellenőrzéa ezerveinek szerepét a pártfegvelem megszegői és azón esetek elleni; harc terén, amikor a kouunu- uitsták nem kielégítően telje*) sítik kötelességeiket. Ezért cél-1 szerű, hogy a Pártellenőrzői Bizottságot á párt Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrző Bizottsággá szervezzük át. A köztársaságokban. határterületeken é3 területeken meg kell még1 alakítani a Pártellenőrző Bi- zottiság helyi pártszervektől független nieghatahnazottai- nak intézményét.

— Azt is javasoljuk, hogy a Pártellenőrző Bizottságra bízzák azoknak a fellebbezéseknek a megvizsgálását, melyeket a helm pártszerveknek a pártból való kizárásokról és a pártbüntetlsekről szóló ha-' tározatai ellen benyújtottak.