Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Fáét ja XIX. kongresszusa

Részletek N. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából

Az SZK(b)P XIX. párt- kongresszusán felszólalt N._ A. Bulgauyin e-vtárs. Beszéde elején hangsúlyozta:

A világ kommunista mór galinának erejét.^egységét és szilárd tömörülését a többi között az a mindanyiunk szamára örvendetes tény jellemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán a külföldi kommu- mista- és munkáspártok nagy. számit küldöttsége van jelen. (Taps.)

Ezután így folytatta: Ha végigtekintünk a szovjetországnak a XVIII. kongresszusa óta megtett útján, megelégedéssel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk politikája helyes volt s mint mindig.^ a nép érdekeiből indult ki és célja at vo.t. hogy minden eszközzel erősítse államunkat. (Taps.)

Ezekben az években pártunk politikája és a gazdaság, kultúra és a hadügy minden terű.étén kifejtett gyakorlati tevékenysége a legszigorúbb vizsgát állta ki a Nagy Honvédő Háború kemény megpróbáltatásainak kohójában.

Ha bármely burzsoá állam került volna szembe hasonló nehézségekkel, nem tudót- volna kiállni olyan csapást, amilyet a hitleristák mértek országunkra. Csak a szocialista szovjetállam volt képes ilyen körülmények között helytállni. Elvise.ni a soha nem látott nehézségeket és kivívni a győzelmet., (ÍIosz- ezantartó taps.)

A háború meo-mutatta. hogy szovjet népiinp hősi nép. — Megmutatta, hogy ez a nép csodát tud művelni és a legsúlyosabb megpróbáltatásokból is győztesként tud kikerülni. (Taps.)

A Szovjet Hadsereg nemcsak hazája földjét, tisztította meg az ellenségtől, hanem nagy felszabadító küldetését is teljesítette.

A háború .megmutatta, bogy a Szovjetunió elsőrendű hadsereggel rendelkezik, amelynek fegyverzete teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkívül tapasztalt és erkölcsi hari3i tulajdonságai páratlanok- A háború ismét iga" zo'.ta, hogy hadseregünk újtípusú hadsereg, igazi néphadsereg, és hogy hadseregünk az országunk nemzetei közti testvériség hadserege, a nemzetköziség szellemében nevelt had3ereg. A háború megmutatta továbbá, hogy hadseregünk személyi állománya erős, mert, meg vart győződve annak a háborúnak igazságosságáról, amelyet országunkra kényszerítettek és erős, mert) öntudatos, and mint ismeretes, óriási jelentőségű és biztosítéka a gyA zelemnekv Országunk a háborúból erő en és szilárdan került ki. Az imperialistáknak a Szovjetunió meggyengüléséhez és ki merüléséhez fűzött reménye- csődöt mondottak.

A háború eredményei az egész világnak megmutatták, hogy a mi Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború utáni évek újból megmutatják államunk erejét.

Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nine3, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szi árd. megingathatatlan belső helyzet. amilyen most van a Szovjetunióban. (Taps)

Országunk gazdasági életét állami népgazdasági terv szabja mes\ amelynek célja- hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóan eme'je a dolgozók anyagi és kultúrád* színvonalát, szilárdítsa a Szovjetunió függetlenségét és

fokozza védelmi képességét.

A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves tervnek a kongresszus elé terjesztett irányelvtervezete ezeknek a fe.adatoknak megoldását célozzaErről beszél mindenekelőtt az a tény, hogy az irányelv- tervezet mintegy 70 százalékban állapítja meg az ipari termelés színvonalának emelését az ötéve3 terv folyamán, az ipari össztermelés mintegy 12 százalékos át.agos évi növekedése 3 a termelő- eszközök gyártásának túlnyomó növekedése mellett. Ennek eredményeképpen _a_z ipari termelés volumene 1955- ben 1940-hez viszonyítva háromszorosára növekszik.

A legfontosabb mezőgazda- sági termékek termelésének 40—70 százalékos növekedése, valamint az állattenyésztés hozamának növekedése úgy, ahogy az irányelv-tervezet előírja, a közeli evekben mezőgazdaságunkban végbemenő fellendülésről beszél.

Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetében éppúgy, mint a megelőző ötéves tervekben is — konkrétan kifejezésre jut pártunk lenini.sztálini nemzetiségi politikája, amelynek célja a népek közti barátság megszilárdítása, s valamennyi szövetséges köztársaság további még nagyobb gazdasági és kulturális felvirágoztatása.

Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja, és nem törekszik háborúra UgyanaKkor nem titkoljuk, hogy gazdasági életünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra állítható át.

Ezután méltatta Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági prob.émái a Szovjetunióban“ c. történelmi jelentőségű müvét, majd így folytatta:

A szovjet embereknek az az elhatározása, hogy teljesítik és túlteljesítik a népgazdasági ter. veket, az egész nép szocialista munkaversenyének kibontakozásában ölt testet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv éveiben ez a kipróbált kom- muniáta munkamódszer a szovjet emberek millióinak mód. szere lesz, akik ezt a módszert a munka termelékenységének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési feladatok határidő előtti kiváló minőségű teljesítésére és túlteljesítésére használják fel.

A kommunista építés feladatai a párt ideológiai munkájának új fellendülését, a propagandamunka további fejlesztését és. a párttagok elméleti színvonalának emelését követelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele.

Bulganyin elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az imperialista háborús gyújtogatok — élükön az Egyesült Államok vezető köreivel — vad fegyverkezési hajszát folytatnak és katonai támaszpontok láncolatával akar. ják körülvenni a Szovjetuniót, így többek között megemlítette, hogy az utóbbi években minden agresszív országban jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierő létszáma. így az Amerikai Egyesült Államok, ban a fegyveres erők ósszlét. száma 1939-hez viszonyítva több, mint hatszorosára emelkedett. Nagy-Britannia kis fegyveres- erőinek létszáma a háborúelőttihez viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Amerika követelésére fegyveres erőket léte.

sítenek Ny ugat.Németországban és Japánban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek az imperialisták ter. vei szerint ez év végére jelentő, sen növekednie kell.

Az amerikai kormány békesze retetéröl szóló hazug beszédek leple alatt nagy mértékben szer. vez és épít katonai támaszpontokat országa határain kívül, főleg Nyugat.Németország, Franciaország, Anglia, Francia- Marokkó, Törökország és Japán területén.

Az utóbbi időben igen har. cias hévről tesznek tanúságot az Atlanti Tömb tábornokai, akik wallstreeti gazdáik parancsára országról-országra futkosnak. Hol csapatokat szemlélnek, hol szárazfö-di tengerészeti és légi- hadgyakorlatokat folytatnak, hol a szovjet határok mentén kóborolnak. A szovjet-török ha. táron csupán a legutóbbi három hónap alai.t az amerikai és angol kátonai klikkeknek legalább tiz Ismertebb képviselője járt.

Nemrégen nem messze a Szovjetunió határától az At anti Tömb kombinált haditengeré, szeti hadgyakorlatot tartott. A hadgyakorlatokon kilenc ország vett részt. Norvégia és Dánia kivételével a hadgyakorlat részvevőinek nincsenek közvetlen érdekeik a Balti.tenger térségében.

A kapitalista országok uralkodó körei — folytatta — félrevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról. Azt har. sogják, hogy ezeket az orszá- gokat ,,Fel kell szabadítani“ a kommunizmus alól. Különös buzgóságot tanúsítanak ezen a téren az amerikai ura' kodó körök képviselői, akik annak hangoztatásáig merész, kednek hogy fegyveres erővel kell „felszabadítani". Európa és Ázsia jelentős részét, s ezzel kapcsolatban felsorolják Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát,

Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Népköztársaságot és más országokul is.

Ha valóban szükség van arra, hogy ezeket az országokat valakiktől végleg megszabadítsák, úgy azoktól a kémektől, kártevőktől és terroristáktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrabban küldenek oda az amerikaiak (Taps.) Semilyen más „fe.sza badításra“ nincs szükség, an nál is inkább, mert az egész világ tudja, hogy mit jelent a. „felszabadítás“ amerikai mód. ra. A múltban az északameri. kai indián törzsek embertelen kiirtását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámo ást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót. A „B'elsza baditás;* amerikai módra ma a koreai hódító rablóháború, a békés koreai károsok és falvak barbár bombázása, nők és gyermekek kiirtása bombákkal és halálthozó baktériumokkal.

Az amerikai kormány „segélyt“ nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolatban ahhoz a kapitalista világban általános szabályhoz ragaszkodik, hogy „Azt adja isten neked, ami nekünk nem kell“, így szabadul meg a nyakán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az országokat bevonják az aktív világaáuorús készülődésekbe.

Bulganyin elvtárs ezután kifejtette, hogy míg a háborús tömböt be'sö viszályok gyengítik, addig a béketábor orszá.

g»i között egyre jobban megszilárdul a barátság és együtt, működés. A továbbiakban kije. lejitette:

A béke és a demokrácia tábo. rát, az Elbától egészen a Csendes-óceánig, a békés építés lel. kesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsúlyoznunk azt, hogy ez a tábor szükség esetén teljesen korszerű és elég erős fegyveres erőkkel rendelkezik.

Tudják meg a tőkés urak és jusson mindig eszükbe, hogy 'egy új világháború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a demokratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbanta, nának ki, az hatalmas fegyveres ellenállást váltana ki az összes szabadságszeretö nép ré. széröl. A szabadságszeretö né. pék minden erejüket latba vetnék, hogy egyszersmindenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viharos taps.)

A történelem tanulságai azt mutatják, hogy minél jobban gyengülnek az imperializmus pozíciói, annál inkább fokozódik az imperialista háborús kalanAz október 10Az SZK(b)P XIX. kon. gresszusa október 10-én folytatta munkáját. A délelőtti ülés M. D. Bagirov elnökleté, vei nyílt meg. A kongresszus áttért a 4. napirendi pont „Módosítások az SZK(b)P Szer. vezeti Szabályzatában“ — tárgyalására, N. Sz. Hruscsev, az. 3ZK(b)P Központi Bizottságának titkára kapott szót, hogy megtartsa előadói beszédét. A kongresszus viharos, hosszan, tartó tapssal fogadta N. Sz. Hruscsev elvtársat.

N. Sz. Hruscsev előadói beszédéhez elsőnek M. F. Skii'ja. tov (Moszkva) szólt hozza. Kijelentette, hogy a Szervezeti Szabályzat szabatosan és a 'eg- világosabban kifejti a kom munista kötelességeit és szigo. rúan megszabja, ki lehet » párt tagja.

Ezután Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára mondta el üdvözlő beszédét.

Thorez elviárs forró szavak liai köszöntötte a kongresszust, Sztálin elvtársat, majd leszögezte:

A Szovjetunió fényes példa

Franciaország munkásosztálya számára, amely teljes felszabadulására az ember emberi által történő kizsákmányolásának megszüntetésére, a szocializmusra törekszik.

Franciaország dolgozói tudják, hogjy a Szovjetunió Europa és az egész világ békéjének megdönthetetlen bástyája.

Az október

Az SZK(b)P Xix. kongresszusának október 10-i esti ülésén folytatódott Ab Sz. Hrusc*ev előadói beszédének megtárgyalása.

Az elnöklő O. Kuusinen, Boriszov küldöttnek (Jakul Autonóm Szovjet. Szocialista Köztársaság) adta meg a szót.

Majd Koziov küldött (Le* ningrád) kifejtette, hogy a párt új szervezeti szabályzata fokozza a párt harcképességét, szervezeti erejét.

Klimenko küldőit (Voro3i- iovgrád) kieme.te. hqgy a XIX. pártkongresszus anyagainak megtárgyalása elősegítette a párton belüli demokrácia. még fokozottabb megszilárdítását, a bírálat és az ön bírálat kifejlesztését.

Utána Jakubov küldött Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság). Alimov küldött (Uzbek SZSZK) és Afonov küldött (Kazah SZSZK) beszé:t.

Rövid szünet után M- Z. Szaburov tett jelentést annak a bizott-ágnak munkájáról, amelyet a kongresszus a Szovjetunió fejlesztését, szolgáló 1951—1955, évi ötödik ötéve3

dók veszélye, az imperialisták annál inkább a Szovjetunió rovására akarják megjavítani megingott helyzetüket

Ilymődon, mint eddig Is, az a feladat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket és hadi flot. Iánkat. Fegyveres erőink és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci készültsége a leghatliatósabb biztosíték bármilyen eshetőség, re.

Szükség esetén a szovjet fegyveres erők vissza tud. nak verni bármilyen agresszort, úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai előírják. (Viharos taps.)

Beszéde befejező részében Bulganyin elvtárs megemiéke. zett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 35. évfordulójáról, majd hangsú. lyozta:

Pártunk fő feladata most « kommunista társadalom felépl. tése a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Ezen az úton fontos lépés előre a sztálini ötödik ötéves terv teljesítése. •

i délelőtti ülés

Éppen ezért honfitársaink miliiói ünnepi fogadalmat tesz. nek: ,,A francia nép nem har. col, sohasem fog harcolni a Szovjetunió ellen.“ (Viharos ünneplésbe átmenő taps, min. denkl feláll.)

A mi Kommunista Pártunk mélységesen hálás Lenin—, Sztálin pártjának a marxi, lenini-sztálini elmélet tovább, fejlesztésének és gazdagításának ügyéhez való r endkívül nagy hozzájárulásért, Sztálin elvtárd eszmélnek döntő szerepük volt a Francia Kommunista Párt; a nemzettel szorosan í gybgfor- ‘ rótt újtípusú munkáspárt meg ' teremtésében.

A Francia Kommunista Párt főtitkára után Furceva küldői*; (Moszkva) kapott szót Majd Zimjanyin küldött (Bjelorussz SZSZK) szólalt fel. ‘ j

Ezután Dolores Ibárruri,1 al Spanyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel.

Hangsúlyozta, hogy az» SZK(b)P történelmi jelentőségű XIX. kongresszusának határé, zatai a legjobb ösztönzésül szolgálnak alihoz a harchoz, amelyet Spanyolország néptömegei a béliéért, a szabadságért és a demokráciáért vívnak.

A kongresszust ezután. Bias Roea, a Kubai Népi Szocialista (Kommunista) Párt Országos Bizottságának főtitkára üdvözölte, akit a küldöttek melegen fogadtak.

Ezzel a délelőtti ülés véget ért.

U)-i esti ülés

tervre vonatkozó iránvelvei- tervezethez benyújtott kiegészítések megvizsgálására választott.

A kongresszus egyhangúlag elfogadta a XIX. párt- kongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951— 1955. évi ötödik ötéve3 tervív vonatkozó irányelveit.

Ezután folytatták a vitát N. Sz. Hruscsev beszámolója felett. Kirieseukó (Ukrán SZSr'T"' dmordotta:

A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során a kommunisták bírálták azokat a fuueionáriusokat, akik a kritika mellett agitálnak —- a valóságban azonban ilyen vagy olyan módszerekkel elfojtják az alulról jövő kritikát.

Ezután Emil Loeviien, a Norvég Kommunista Párt elnöke tolmácsolta a norvég nép forró testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártjának és J. V. Sztálinnak. a párt lángeszű vezérénekMelegen fogadták a küldöttek az Indonéz Kommunista