Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

AZ Ö FESZTIVÁL J U K. 1952 nyarán Cannesben le­zajlott a soronkövetkező V. Nemzetközi Filmfesztivál. A fesztivál rendezői min- den eszközzel azt akarták el­hitetni a közvéleménnyel, hogy az 1952. évi fesztivál nem csupán elnevezése alap­ján nemzetközi-• • Számításaik szerint a fesz­tiválon 36 ország vett részt. Elegendő azonban megtekiír Irta t V. Alekasejev teni a részvevők jegyzékét annak megállapítására, hogy az idei cannesi fesztivál egy­általán nem volt nemzetközi, hanem inkább egy ..Atlanti fesztivál” volt- Cannesben nem képviseltette magát a Szovjetunió, a népi demokra­tikus országok, Kína és a De­mokratikus Német Köztársa súg filmművészete. Tanúinak a szovjet dolgozók Züllili n háborús uszító/; J'ilennyártásu A A fesztivál világosan bizo­nyította, hogy ntilveii • feltar­tóztathatatlanul ziillik le az a filmgyártás, amely eladja magát az amerikai és egycb háborús uszítóknak. Élésen visszatükrözte ez a fesztivál az amerikaiak által irányított álművészet mély válságát. A megtekintett filmekről alkotott véleményét kifejtve az egyik kritikus ezeket mondja: ,.A jelek szerint francia film haldoklik- Vaj jón csak a francia film? Nem a filmművészet, öt világré­szen halódik. Meghal, mert megöli a cenzúra, és a ható súgok szellemi erőszaka. A film meghal Párizsban, Lón donban. Hollywoodban és Madridban. Meghalt és ezek ben a napokban Canuesben mi csak hulláját szemlélget- jük” Dl Hirhetlt amerikai valósiig A fesztivált, az ,-Egy ameri­kai Párizsban” című ameri' kai filmoperett bemutatásá­val nyitották meg- Ezenkívül az Egyesült Államok bemu­tatták a ..Médium” című fil­met, amelynek cselekménye Olaszországban játszódik, a Mexikóról szóló ,,Viva Zapa ta” című filmet és az „Otbe-I- ló”-t. Az amerikaiak tudato­san kerülték az olyan filmek bemutatását, amelyek a vala­mennyi becsületes ember ál­tal megvetett amerikai élet formát tükrözik vissza és csak egyetlen filmben, a ,.De- cektivtörténet”-ben ábrázol ták a hírhedt amerikai való­ságot. A fesztiválon bemuta­tott. többi amerikai film sem­miben sem különbözött a szabványos hollywoodi* terme­léstől. Angol filmek Az angol filmek bemutatá­sa meggyőzőeu feltárta ' a Wail-Street mágnásainak kar­maiba került angol filmgyár­tás letörésének mértékét. A „Sírjál édes hazám” cí­mű. Délnfrikában lejátszódó film cselekménye a fajgyűlö­let és a gyannato-sítás rosszul leplezett, propagandája. Sze­gényes benyomást tett a szí nézzek jó játéka ellenére a ..Még” című film is. amelyet Somerset Maugham nem ép- psn ismeretlen reakciós iro ■dalmár novellái alapján ké iszítettek­A fesztivál legjobb filmjei egyöntetű vélemény szerint a francia és olasz haladó ren­dezők munkái voltak Hatalmas sikerrel vetítet­ték Christian Jaaues francia rendező >,Fanfan le Tulipe” című filmjét. Ez a film XV- Lajos korának történelmi anyagát használta fel és ma pávai ragadta a nézőket opti­mizmusával és néni humorá­vá,!. Nagy sikert ért el Andre Michel fiatal^ rendező ..Há­rom asszony” című filmjo is. kitűnő művészi alkotás, mely­nek alapját három Maupas­sant novella, képezi. Nagy ha­tást gyakorolt a ..Tiltott játé­kok” című film, amelyet René (bedient, a „Haro a sínekért” rendezőié alkotott. A ..Ti to't játékok” című filmet verse­nyen kívül mutatták be. mi vei a francia hivatalos körük ellenállása miatt ezt a filmet nem vették fel a fesztivál jegyzékére. A tehetséges mű­vész ű.i fihujó cgv leány sor­sáról szól, aki elvesztette szü­leit a háború alatt. A film lángoló béke fel hívást jelent n.', imperialisták által előké­szített új háború mcgakasz- tására. Tiltakozás ll. C.lcment üldözése ellen A fesztivál befejezése után ígész sereg újságíró és film- nüvészeli dolgozó gyűjtést indított s kii ön canneaj nagy- dijat nyújtott át René Clo- aientnek- Határozatot fogad­ok el. amelyben tiltakoztak .llement üldözése ellen a «»aj- ' tóban és az ellen- hogy film- : jét nem engedték hivatalosan bemutatni a fesztiválom A Cannesben bemutatott olasz filmek időszerűségükkel, mély szociális tartalmukkal s művészi értékükkel tűntek ki. Renato Castellani fiatal ren­dező „Két krajcár remény ség” című filmje egy olasz munkanélküli sorsáról beszél és egységes harcra szólítja fel a népet a jobb élet névé ben- Igen érdekes Alberti Lnttuada rendező legutóbbi munkája, ,,A köpeny”, amely Gogol elbeszélése alapján ké­szült. A kritika hangsúlyozza a kiváló forgatókönyvet, a rendező kitűnő művészetét és a főszerepet alakító Reuáto Rasseglia fiatal színész nagy­szerű játékát­A fesztivál befejezése bot­rányos volt. Amikor közöl ték, hogy a nagydíjat az ..Othello” című amerikai filmnek ítélik oda, amely müvészietileuü| dolgozta fel a nagy Shakespeare tragédiá­ját, a jelenlévők fütyülni ezdtek. Általános felháboro­dást váltott ki a bizottságnak az a határozata, hogy nem tüntették, ki a „Köpeny” cí mű olasz filmet. Óriási különbség van Holly­wood cannesi komédiája és a filmművészek Karlovy-Vary igazi nemzetközi versengése között, ahol minden erejükkel a békét, a népek barátságát s kölcsönös megértését szolgál­té k. 1952- évi canpesj filmfeszti­vál az amerikai háborús uszí tők szolgálatában álló búr zsoá filmgyártás tekintélyé­nek és befolyásának csökko nését bizonyította. Karlovy- Vary ezzel szemben úira meg­mutatta az egész világnak, hogy milyen korlátlan lehető­ségekkel rendelkezik az a filmművészet. amely nem függ a dollár hatalmától. ÁSATÁSOK MADARASON Egészséges nemzedékkel a szocializmusért Az egészségvédelem megszervezése ' szocializmust építő népi demokráciánk­ban az állam egészségügyi szerveinek feladata. A hivatalos egészségügyi szer­vek munkája melleit azonban szükség van a dolgozók társadalmi közreműkö­désére is. Az egészségvédelem társadalmi meg­szervezésével pártunk és kormányunk a Magyar Vöröskeresztet, bízta meg. A Magyar Vöröskereszt csak nevében ha­sonlít a felszabadulás előtti Vőröske- észthez, célkitűzései és szervezeti fel­építése tekintetében jelentősen eltér al- 'ól. Az áj, a szocializmus építésének szol- lálatáhan álló Magyar Vöröskereszt egfontosabb fci adat ai közé tartozik az pari és mezőgazdasági balesetek elleni küzdelem és az egészségügyi fclvilágu- ilo és ncvclúmunka. A Vöröskereszt \cndoskoiUk a gyakorlati egészségügyi \lapi s méretek el sa j útit ásd h oz szükséges gészségügyi kiképzésről. A Vöröskereszt legmagasabb képzett- ég ű káderei az önkéntes ápolónők. Az, ■nkéntes ápolónőkét a Vöröskereszt jő- árosl és vidéki kollégiumaiban köp­ik ki. A kiképzési idő három hónap l tanfolyam elvégzése után a hallgatók isszaicrnck munkahelyeikre, és a tan dijamon tanultak alapján igyekeznek legjavítani az üzeni, vagy lakóterület gészségügyi viszonyait, ránevelik dol- ozó társaikat az egészséges életmódra tisztasági követelményék lelkiismere ?*> betartására. A hallgatók kollégiumi mulmányaik idejére megkapják munka elyükön élvezett fizetésük százszázaié át Ebből az összegből mindössze zázalékot vonnak le teljes ellátásuk ‘jébert. Aki nincs állásban, ingyen íszesiil teljes ellátásban. A ianioluatnon. « legkülönbözőbb egészségvédelmi tantárgyakat tanít- jaki sebészet, járványtan, továbbá honvédegcszsógügyi ismeretek, be­tegápolás, üzemegészségian. stb. A kollégiumot végzett önkéntes ápolónők egészségvédelmi munkája uz üzemekben és falvakban egyaránt nagyjelentőségű, önkéntes ápolónőink nck jel feli hívni a figyelmet a be­tegségek megelőzésének fontosságára ru kell venni a falvak dolgozó népét, hogy idejekorán forduljon orvoshoz Cs pontosan, lelkiismeretesen tartsa be o kezelésre vonatkozó orvosi utasításokat, hí cg kell szervezniük a jól működő első segély nyújtó szolgálatot, hogy az orvos megérkezéséig biztonságba he­lyezhessék a sérülteket. Mozgósítani kell a rák- és tütiőszűréseksn való Megjelenésre. Figyelemmel keli kísér ülök a lakások, munkásszállók, udva­rok és WC-k tisztaságát, és szí­vós egészségügyi felvilágosító munkát kell végezniük az üzemi és falusi dol­gozók széles rétegei között. A kiképzett önkéntes ápolónők nagy- része beváltja a hozzájuk fűzött re­ményeket. Komoly segítséget nyújta­nak egészségügyi hatóságainknak çs jelentős mértékben hozzájárulnak a lakóterületek és üzemek egészségügyi viszonyainak megjavításához. Ugyanakkor dolgozó népünk is mind nagyobb érdeklődéssel fordul az egészségvédelmi kérdések felé. Egyre több dolgozó nő, leány és asszony végzi cl a Vöröskereszt ápolónőképp, tanfolyamát. Egyre többen ismerik meg az egészséges élet, a higiénia, és tisztaság főbb követelményeit. Dol­gozó népünk ezzel is elősegíti pártunk és kormányzatunk célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításót: Egész­séges nemzedékkel o trac <*ii A Múzeumok és Műemlékek Országos Központidnak meg­bízásúból Zalotay Elemér ása­tásokat folytat Madarason- — Segítőtársa Köket)yi Mihály a bajai Hl- Béla gimn. tanuló­ja. Már az első napokban sike­rült egy avar sírmezöt felfe­dezni. Ez a Kígyós-patak haj­latában fekszik és így nagy­szerű temetkezési lieiV- Nayy kár, hogy a domb iaen tete­mes részét már elhordták ■mert az egész község innen szokta az építkezéshez szüksé­ges homokot beszerezni. Így eddig csak öt sírt sikerült fel­tárni. Kettő ezek közül har­cos sírja, egy női sír, a másik kettő pedig gyermekek nyug­helye. A férfi sírnál megtalál­tuk a vitéz harci eszközeit is. nevezetesen iiiát és nyilát. Az íj ja váz bal oldalán fe­küdt és ohmn hosszú volt, mint maga a harcos (150 cm) Mellette feküdt kétágú nyila. László Gyula kutatásai nyo­mán ma már tudjuk, hogy ez a kctágiiság azt jelentette, hogy harcosunk a szabadosok legalsóbb osztályúba tartozott Alsó lábszárán kérésziül egy ló bordája feküdt■ Ezzel szokássai nem találkoztunk eddig magyar földön. UOy lát­szik;,. minden törzsnek mpg voltak a maga halotti szoká­sai. A borda a halotti tornál leült és feltorozott lónak a bordája. Mint megfigyeltük, ez a szokás csaj.: a. férfiaknál fordult elő> s annak a jele, hogy ők a törzs harcos tagjai• Találtunk még ezen hívül szíjvégeket és szépkivitelű bronz csatokat, valamint vas­késeket is. A nőknél házi eszközeik cOy része volt található. Meglel­tünk ezek közül az orsógom­bot és bögrét. Fűiében pedi‘> egy igen vagit fülbevaló volt ezüstből. A gyermekeknél csak bögrét és lóbordát találtunk. Ha- már az avaroknál tar­tunk célszerűnek látom rövi­den összefoglalni, kilc is vol­tak e.zck az avarok. Harcias lovas nemzet- Az V. szá'ad derekán váltak is­meretesekké Priskos Rhctot írásai nyomán. Vitézségben, félelmetessé g ben a hullok iga.• zi utódai- Er köleseikben, szo­kásaikban is hasonlítanak hozzájuk, csuk hajviseletük tér el- Hajukat a halántéknál levágták, hátul megnövesztet­ték és szalagokat fonva belé, üstököt eresztettek. I. u. Sós­ban az Alsó-Don. vidékén ta­láljuk gket. ahonn-uii. pénzse­gélyt és földet kérnek Justi- iianus római császártól. Ettől kezdve mint llóma szövetsé­gesei. leverik a hunokat, utur- gurokat, kuturaorokat, unto­kat, szlovéneket és a vende­ket. A győzelmes hadjárataik után Baján, az avarok kha- gánja szövetségre lép Alboin lopgobárd királlyal és egye­sült erővel leverik a gepidá­kat. A megegyezés érteimé­ben az avarok kapják a, gepi­dák földjét és a marhák ti- zedrészét. 509-ben, midőn j longobárdok Itáliába költői­nek. elfoglal iák Pannóniát is. »öt az ellenük küldött T be- riust csúfosan megverik. A')y pár évvel kérőbb erőskezű uralkodójuk ’meghal. (Baja város valószínűleg az ö nevé­nek emlékét őrzi-) — Halála után hány (ül au i kezd erejük, amit elősegít belső civakodá- suk is- Ettől, kezdve az avar, történelem igen homályos. — Csak annyit említünk meg rólak, hogy Kis Pipin és Na-yy Károig több ízben ve­zettek. hadjáratot ellenük- Ne­vezetes az I- u. 791-ben veze­tett támadás, amely Ceznmór- vál robbant J,:i é* az ütközet­ben Theodorieus comes (hun mondáink Detréie) is vieg- holt. Alig tudunk valamit, az alföldi avarok sorsáról, azt is csak hun mondáinkból hámoz­hatjuk ki. Ketspntelcn azon­ban az a tény, hogy a. hon­foglaló maOyarok nagyszámú avart találtak Magyarország területén, akik felszabadító­ként fogadták Árpádot. , I monda szerint egészen Kievig eléje mentek és meghódolt-ak neki. KŐHEGYI MIHÁLY. Madarat \ íjlyííSili a gaSmua a.szovjet raktárakban Szere ik Moszkvában a távolbalátó készülékek antennáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom