Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

Részletek L P, Reríja az SZK(b)P XIX, kongresszusának október 74 délelőtti ülésén mondott beszédéből Elvtársak! Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámoló jelentésé­ben összegezte pártunk ' tévé. kenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közötti Időszak­ban elért eredményeit. Ez alatt az idő alatt pártunk és a szov­jet nép életében két kieme kedő jelentőségű esemény volt Ezekkel kívánok foglalkozni. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban dőlt el hazánk sorsának, az európai és ázsiai államok és népek sorsá­nak kérdése, mindenki számá. ra világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna gyözel- ' met, ennek következménye országunk és sok más ország népeinek szörnyű rabságba dön­tése és kiirtása lett volna. Az emberek százmilliói kényszerül, tek volna rabszolgasorba. A fasiszta barbárok megsemmisí. telték volna a modern civilizá. ciőt és sok évtizeddel visszave. tették volna az emberiséget. És hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak kő. szűnhető, hogy a Szovjetunió népei a fasiszta hóhérok elleni élet-halál harcban teljes diadalt arattak. A Szovjetunió elleni hltszegö támadás váratlan volta előnyös körülményeket terem, tett a háború első szakaszában a hitleri csapatok számára. A Szovjetunió azonban hatal­mas áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki erejé­nek leghatalmasabb megfeszí. tése árán megvédte független, ségét, tönkreverte az Európa hadseregeit rémületben tartó ellenséget, megmentette az em­beriséget és civilizációját. A szovjet nép nagy győze'mé. nek lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette Kom­munista Párt volt. Hosz. szantartó taps.) Sztálin elvtárs irányította a háború első nap­jaitól kezdve —- midőa hazánk különösen súlyos he'yzetben volt — a honvédelmi bizottsá. got és az ország fegyveres erőit. Bölcs zérünk vezette és rettenthetetlen ve. páratlan. bátorsággal a Szovjet Hadsereget és az egész szovjet népet a csaták tüzén, a háború nehézsé­gein és megpróbáltatásain ke­resztül az ellenség fölötti gyö zelem kivívásáig. Nagy boldog­ság pártunk, a Szovjetunió minden népe számára, hogy ebben a nehéz időszakban a szovjet állam és hadserege élén Sztálin elvtárs állt. (Viha­ros, hosszantartó taps.) A szovjet nép győzelme meg­mutatta az egész világnak, hogy szocialista államunk ereje és hatalma törhetetlen. Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Igaz, a történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialisták, akik megszedték magukat a két vi. lágháborún, világuralmuk meg teremtésének hagymázos eszmé­jétől megszállva újból a vt. iágháborü szakadéka felé ta pzitják a népeket. Az amerikai militaristáit ar cátlan, tüntető provokációkat és cselekményeket követnek el a {szovjetunió ellen, számos szá razföldi-,- légi- és haditengeré, szeti gyakorlat, az atlanti tömb katonai főkolomposainak a Szovjetunióval határos erszá. gokban tett „szemle“-útjai, az amerikai légierőnek a Szov. jetunió nyugati és keleti hatá. rai közelében fo'ytatott tévé kenysége formájában. Mind. ennek nyilvánvalóan az a cél­ja, hogy megbontsa a szov jet emberek nyugalmát és fenn. tartsa a háborús pszichózist nálunk és hűbéreseiknél. _ Csak gyógyithatatlani __top.. lo ndok számíthatnak arra, hogy a szovjet embereket provoká­ciójukkal meg tudják félemi tcnl. (Hosszantartó tapa.) A szovjet emberek tudják, mit ér nek a háborús uszítok provo kációi és fenyegetései, A szov jet nép megingathatatlan nyu galommal folytatja békés alkotó munkáját. Bízik átlamá nak és hadseregének erejében és hatalmában és azokra, akik meg mernék támadni hazánkat, döntő csapást tud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a Szov. jetunió határai elleni merénylő tektöl. (Viharos taps.) A párt és a szovjet nép életé­nek másik hatalmas eseménye a népgazdaság új, nagyarányú fellendülése. Ez a nagyarányú fellendülés tette lehetővé, hogy iparunk színvonalát a háború előttihez viszonyítva 2.3-szera. sére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezető úton. A hitleri fasizmus által reánk erőszakolt háború, amely a legkegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon háborúk közül, amelyeket hazánk valaha is átélt, megszakította békés fejlő, (lésünket. A hitleri szörnyetc. gek az általuk megszállott vi. dékeken a „felperzselt föld“ barbár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek a szovjet népgazdaságon 1 Ilyen körülmények között a háború befejezésével reánk há. rult az az igen bonyolult fel. adat, hogy a német megszállást szenvedett vidékeken helyreál. litsuk az életet, újjáteremtsük az ipar és a mezőgazdaság háborúelötti színvonalát, azután pedig többé.kevésbbé jelenté, kény mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalat. Ebben a súlyos időszakban Sztálin elvtárs megadta nekünk a népgazdaság újjáépítésének széleskörű programmját és megmutatta a programra végrehajtásának útjait. Sztálin elvtárs, az őt jellemző hajlithatatlan akarattal és erő. vei, közvetlenül irányította a párt és az állam egész inunká. ját, a munkásosztály, a kolhoz, parasztság és aa értelmiség megszervezése terén a háború.* utáni ötéves terv teljesítése ér. dekében. Mint ismeretes, a háborúutáni ötéves tervet síire, résén teljesítettük. (Taps ) A szocialista termelés növe­kedésével párhuzamosan, sza­kadatlanul, évről.évre fokozódik és javul az egész szovjet nép jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag és politikailag, va'amint honvé delmi képessége szempontjából most erősebb, mint valaha is volt és minden eddiginél inkább képes bármilyen megpróbálta, tásokat kiállni. (Hosszantartó taps.) Ha az ellenség háborút me részel indítani ellenünk, a béke és a demokrácia táborának élén álló Szovjetunió meg semmisítő csapást tud mérni az agresszív imperialista álla- mok bármely cspportosu ására, szét tudja zúzni és meg tudja büntetni az eszüket vesztett agresszorokat és háborús gyuj. togatókat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint a bé. kés gazdasági és kulturális épí­tésben a szovjet nép által ara. tott győzelmek egyik döntő feltétele pártunk bölcs és messzetekintö nemzetiségi po. litikája volt. A soknemzetiségű szovjet államban több mint hatvan nemzet, nemzetiség és népcsoport él és dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi politika folytatása rendkívüli jelentőséget nyer kö­zös ügyünk -™ a Szovjetunió hatalmának erősítése munista társadalom építése» I sikerének szempontjából. Pártunk nemzetiségi politiká­ja a nemzeti kérdés helyes, tu­dományosan megalapozott címé- létén épül, mely a proletár forradalomról szóló lenini ta. nításnak része. A Kommunista Pártnak a nemzetiségi rterdés ben vallott programmját és pe iitikáját Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nemzeti ségt politikánkat lenini-sztálini nemzetiségi politikának Pártunk nemzetiségi politikáját a Szov. jetunió népei lelkesen helyeslik és egységesen támogatják. Lenin és Sztálin közvetlenülve. zette a soknemzetiségű szovjet állam létrehozásának munká­ját. A nagy Lenin halála után Sztálin eivtárs irányította a párt egész munkáját országunk népei testvéri együttműködésé, nek megszervezése, a küztársa. ságok szövetségének megerö. sítése, népeink gazdasági életé, nek és kultúrájának fejlesztésű terén. Sztá-in elvtárs rendkívüli érdeme a nemzeti kérdés marxista-leninista tanításának kidolgozása, ö tette gazdagabbá a mai’Hizmús.leninizmust a nemzetről szóló elmélettel, to- vábbf éj Vesztette a munkásosz. tály nemzeti és internacioaális feladatainak egységéről, az lm. periaüzmus korszaka nemzeti- felszabadító mozgalmának stra. téglájáról és taktikájáról szóló lenini tanítást, kidogozta a Kommunista Párt nemzetiségi politikáját, elméleti alapjait a soknemzetiségű szovjet állam viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetekről és fejlő­désükről szóló tanítást a kom­munizmus győzelméért vívott harcban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadí­totta Oroszország népeit, meg szüntette a nemzeti elnyomást és elvezette a népeket p.z igazi újjászü'etéshez. A búr. zsoázia és nacionaüsta párt jainak megsemmisítése és a j szovjet rendszer megszilárdítása után, országunkban a régi búr. zsoá nemzetek talaján új, szo­cialista nemzetek jöttek létre, fejlődtek és alakultak. Az új, szocialista nemzetek országunkban alapvető módon megváltoztatták arculatukat a szocialista építés éveiben és élenjáró, modern nemzetekké fejlődtek. A szovjet nemzeti köztársasá­gok fejlődésének sikereiről sok meggyőző adatot lehetne idézni, de csupán néhány példára szorít­kozom. A szovjet köztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején új kohászati, kőolaj, és yegyiipar létesült: hatalmas villaaytele. pek, mezőgazdasági gépeket, traktorokat és gépkocsikat ter­melő gyárak, cementgyárak, óriási textil és élemiszeripari kombinátok és sok más ipari vá'lalat épült. Az, hogy a nemzeti köztársa­ságok ipara és különösen nagy­ipara, gyorsabban fejlődött, mint egészében véve a Szov­jetunióban, látható a Keleti Szovjet Köztársaságok — Üzbe. gisztán, Kazahsztán, Turkménia és Tádzsikisztán példáján. E köztársaságok nagyiparának termelése 1928-tól 1951ig hu. szonkétszeresére nőtt, ugyanak­kor, amikor a Szovjetunió nagy. ipari termelése egészben véve ugyanaz alatt az idő a'att ti. zenhatszorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a közelmúlt, ban a cári Oroszország Keleti ha, tárvidékei az ipar fejlettségének színvonala tekintetében majdnem egyáltalán nem kü önböztek olyan szomszédaiktól, mint Tö­rökország, Irán. Afganisztán, A sgayjei hatalym. ávjiibé« Közéjr. Ázsiai Köztársaságaink ipari fejlődésüktől gyorsan túl szárnyalták a Szovjetunióval határos keleti országokat és messze lehagyták azokat. [ Ha az em,ltett köztársaságo kát több keleti országgal az ipari fejlettségnek olyan fontos mutatója tekintetében hason htjuk össze, mint a villamos energiatermelés, akkor azt látjuk, hogy öt szovjet köztáisa Ságban a közel tizenhét millió lakost számláló tízbég, Kazah, Kirgiz, Turkmén és Tadzsik köztársaságokban — három szorannyi villamosenergiát ter­melnek, mint Törökországban Iránban, Pakisztánban, Egyip tómban, Irakban, Szíriában és> Afganisztánban együttvéve pedig ezeknek az országoknak együttes lakossága 156 millió (Taps.) Szovjet köztársaságaink sok kai megelőzték fejlődésükben Nyugat.Európa régi ipari or szágait is. A kolhozrcudszernek a Szov jetunióban aratott győzelmével a Szovjet Köztársaságok me zögazdasága szilárdan az állan dó fellendülés útjára lépett. A kolhozrendszer egyike a szovjet hatalom legnagyobb vivmá nyainak, mert bevonta a pa raszttömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mező gazdasági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem ismert lehetőségeit és meg. teremtette a feltételeket a pa. rasztok milliói anyagi és kultu. rális életszínvonalának állandó emelésére. Ennek eredményeképpen most valamennyi szovjet köztávsa Ságban nagyüzemi, sole árut termelő szocialista mezőgazda, ságünk van, amely széles kör­ben alka:mazza az agronómia tudományának legújabb ered. menyeit és jobban van felsze­relve modern technikával, mint bármely más ország mező- gazdasága, a Keleti Szovjet Köztársaságok jelentősen job­ban állanak a mező­gazdaság technikai felsze. reltsége tekintetében, mint Európa legfejlettebb kaptfn lista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való fe'szerelése gyökeresen meg. könnyítette a parasztok műnké ját és a modern agroteehniká val, valamint az öntözés nagy. arányú fejlesztésével együtt biztosította a nagy terméshez* mot. Nézzük például a gyapotot, A gyapot a Keleti Szovjet Köztársaságok fejlett, sokrétű mezőgazdaságának egyik leg. fontosabb ipari növénye. A nyersgyapot terméshozama 1951-ben ezekben a köztársasá­gokban hektáronként átlago san 21 métermázsa volt. A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem ér tele el olyan terméshozamot mint amilyet a szovjet gyapot termelők. íme néhány tény a Szovjet­unió kötelékébe tartozó nemzeti köztársaságok gazdasági fejlői déséröl. Ezek arról tanúskod­nak, hogy e köztársaságok gazdasági élete szakadatlanul nő és fejlődik, nem ismer vál­ságot és hanyatlást. Ezek a tények végül arról is ta. núskodnak, milyen sokat tud, nak elérni azok a népek, amelyek szakítottak az impe­rializmussal, megszabadultak a földesurak és tőkések uralmá­tól, (Viharos taps.) A lenini-sztálini nemzeti­ségi noljtjka következetes megvalósítása eredményekép­pen a szovjet ország népei valóságos kulturális forra­dalmat hajtottak végre- jMost minden szovjetköztár- sa*á£nak tízezerezáiu vannak főiskolai képzetteégü szak­emberei­A felsőoktatás fejlettsége tekintetében a sSPvjetköztat'* saságok neme.saij a kelet küU fűül pizzásait, liánéra a mm­gateurópni országokat is sok' kai megelőzték- A ezovjethatalom éveiben tnogyvennyolé nemzetiség al­kotta meg írásrendszerét, anyanyelvén ad ki tanköny­veket. könyveket, napilapo­kat. A Szovjetunió köztársa­ságaiban az elmúlt harminc esztendőben körülbelül 90 ezer jól berendezett és fel­szerelt iskola éuült, ezeknek majdnem kétharmada a nem­zeti szövetséges- és autonóm köztársaságokban, A szocialista gazdálkodás fej ődésével évről-évre maga­sabbra emelkedik a Szovjet­unió lakosságának jóléte- Va­lamennyi szovjetköztársaság- ban jelentékenyen emelke­dett a munkások és alkalma­zottak reálbére és a parasz­tok jövedelme, Az 1940—1951 időszakban a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének ösz- szego 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondqt fordít a szov­jet állam országunk népei­nek egészségvédelmére. A szocialista nemzetek fej­lődése a szovjet társadalmi é© államrendszer yiszonvai kö­zött, a nemzetek tényleges gazdasági ée kulturális egyenlőtlenségének megszün­tetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szov­jet állam megvédésében a külső ellenséggel szemben, mind a szocialista építésben, országunkban a nemzetek egyenjogúsága éa a népek barátsága ideológiájának tel' jós diadalát eredményezte-. Országunk népeinek barát­sága sok próbát állott ki. A hitleri koalíció elleni háború egyik legkomolyabb próbája volt © népek barátsága szi­lárdságának­A Nagy Honvédő Háború után az országunk népei kő zötti barátság új erővel mu­tatkozott meg az ellenséges megszállást szenvedett terü­letek szocialista gazdaságá­nak újjáépítésében. A meg- szállást szenvedett köztársa­ságok és területek gazdasági életének ú.iiáteremtésében a leglelkesebben 1 részt vett a Szovjetunió valamennyi né­pe, mert az újjáépítést sa­ját, legbensőbb ügyének és az egész állam halaszthatat­lan feladatának tekintette- Hol, melyik burzsoá állam­ban láthatjuk, hogy a népek ilyen segítséget nyujtottak egvmá6nak? Most, midőn a Szovjetunió­ban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Saovjet- unió népeinek barátsága fej­lődésében új tartalommal gazdagszik- A gazdasági élet­nek és a kultúrának a Szov­jet köztársaságok által elért magas Színvonala lehetővé tette, hogy még aktívabban részt vegyenek a legfonto­sabb, az egész Szovjetuniót, érintő feladatok megoldásá­ban Az országunk népeinek ba­rátságát összeforrasztó erő az orosz, nép, az orosz nem* zot, ?, Szovjetunióhoz tircozö nemzettk legkiválóbbika- (Vi­haros tans.) Az orosz munkásosztály Feriim Sztálin pártjának ve­zetésével 1917 októberében mta'mag történelmi üpstet- .et vitt véghez; áttörte a vi- ágimperializmu3 Iron ját;*’ megsemmisítette a burzsoá­zia hatalmát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nem­zeti gyarmati elnyomás lán­cait, Nem kétséges, hogy az orosz munkásosztály e-egüeé* ge nélkül országunk népei nem tudták volna megvédeni magukat a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szó* eiuUzn’ust. Ami piaiig azo­kat a népeket illeti, amelyek i muitl'üa nem mented: át a íapitalista fejlődésen, azok az orosz mpnkáeosztály tar­os é3 rendszeres segítsége uéikül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapitalizmus előtti gazdasási

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom