Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-10 / 238. szám

Az SZIi(!*)P XIX. koiigressziisaiiak október 6-1 ülése Moszkva> október 7- (TASZSZ) A XIX. pártkongresszus ok­tóber 6-án a Kreml nagyter­mében folytatta munkáját. Az elnöklő X. Sz. Hruscsev elvtárs megnyitotta az ülést, amelynek napirendjén az SZK(b)P Központi líevíziós Bizottságának (beszámolója szerepelt. A beszámolót P. G. Moszkatov; elvtárs terjesz­tette előj Az 8ZIÍ(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentése P, G, Moszkatov elvtárs beszámolója I. A Párt Központi Bizottsá ga — mondotta többek kö' zött Moszkatov elvtárs — a beszámolási időszak alatt in tézkedéseket tett,, hogy pártezervezetekben tovább javuljon a pénzügyi fegye lem és a számvitel: végre­hajtották a pártköltségveté teljes központosítását, ami felöleli a pártszervek vala' mennyi anyagi eszközét. ege> szén az alapszervezetekig je' lentékenyen megjavult az e tenőrző óe revízió« munka. A párt taglétszámának nő vetődésével. valamint a párt szervek hálózatának megnő velcedésével és azok kiadói te vékenységének bővülésével jelentékenyen megnőttek pénzügyi és költségvetési munka méretei is, A pár költségvetésének bevételi ol dala 1951-ben 2.6-szeresére nőtt 1969-hez viszonyítva. A költségvetés bevételi oldala — mint azelőtt is — főként tagdíjakból .és a pártszervek kiadványainak értékesítésé bői származik. A tagdíjakból származó pénzbevételek jó val felülmúlják a költségve' tés egyéb bevételi tételeit, A tagdíjakból származó pénzösszeg megnövekedése annak eredménye, hogy je lentékenyen megnövekedett a párt taglétszáma és emel ke. (lett a. munkabér az ország' ban. Mint ismeretes, az ideje korán történő tagdíjfizetés párt szervezeti szabályzata nak egyik követelményei egyik kifejezője a pártfegye lemnek, annak, hogy a kom­munistákat szervezeti kap esolat. fűzi a párthoz. Az SZK(b)P Központi Bi­zottsága többízben felhívta heiyi pártszervek, valamint a kerületi, városi és területi pártbizottságok revízió3 bi­zottságainak figyelmét arra hogy meg kell javítani a tag díjbevételi és nyilvántartási munkát. A Központi Bízott ság V,A költségvetési fegye lem és a pénzügyi ellenőrzés megerősítése a pártszerveze­tekben” című határozatában köteíezto a pártbizottságo kát, vizsgálják meg minden negyedévben a tngdíjbevéte és tagdíjelszámolás kérdé­sit: Szüntessék meg e téren azokat a hibákat, amelyeket a Revíziós Bizottságok feltár­tak­A párt költségvetése bévé teli részének mnsik fontos forrása, a pártszervek kiadó­vállalataitól származó bévé telek. — Ezek a bevé- tohk 1932-ben csaknem hat szorosra növekedtek 1910-hez viszonyítva, és mostanában a költségvetés egész bevételi rí-zének 12 százalékát alkot­ják. A pártszervek feladata- hogy a jövőben is -minden eszközzel fejlesszék a kiadói tevékenységet é3 javítsák a kiadók munkáját. II. A Központi Revíziós Bizott­ság jelentésének második ré­sze a költségvetés kiadási ol­dalával a költségvetési fe- ï.velom biztosításával és a pártszervek pénzgazdá'ko#- aúnnjc további javítását szol­gáló intézkedésekkel foglal­kozik. Moszkatov elvtái-s ismerte­ti a . párt kiadásait, többek közt a tanintézetekre fordí­tott kiadásokat. A felsorolt, tanintézetekben összesen több, mint 35 ezren tanulnak. Az utóbbi öt évben tartott különböző tanfolya­mokon pártunknak több mint 400 ezer propagandistája ré­szesült továbbképzésben. A párt pénzügyi költségvetésé­ből évente jelentékeny össze­geket fordítanak a városi és kerületi pártbizottságok könyvtárainak kiegészítésé­re. A Központi Bizottság a beszámolóban tárgyalt idő­szak alatt komolv intézkedé­seket tett a pártszervek kiadó, vállalat és technikai alapjá­nak kibővítésére. A nyom­dák átépítése és a szüksége® nyomdai berendezések be­szerzése lehetőséget adott pártkiadó vállalatainknak, hogy kiszélesítsék munkáju­kat, nagy mértékben emeljék a lapok és folyóiratok pél­dányszámát, Jellemzésül el­mondhatom, 'hogy a „Prav­da” és a „Komszomolszkaja Pravda” példányszáma re a le­ne ni kétszeresére emelkedett 1939-hez kénest. Ez alatt az időszak alatt a „Pravda” ki adóvállalat által kibocsátott 18 folyóirat egyegy száma másfélszer annyi példányiba!' jelenik meg. mint azelőtt. A Központi Revíziós Bizott ság végül is arra a követkéz tetéere jutott, — mondotta Moszkatov elvtárs — bogy a Központi Bizottság a párt helyi és központi szerveze tei legégetőbb szükségletei­nek kielégítésére fordította a párt költségvetési eszközeit. Ismeretes, hogy a pártpénz ügyek helyes vezetésének alapvető fel^Me mindig költségvetési fegyelem szigo­rú megtartás volt. A bcszá mólóban tárgyalt időszak alatt megjavították a párt szervek^ pénzgazdálkodásának helyzetét. A párt pénzgazdá] kodásának további megerőaí tűsét elősegítették azok az irányelvek, amelyeket ez alatt az idő alatt a Központi Bizottság a költségvetési eszközök helyes felhasználása feletti szigorú ellenőrzés lé telítésére elfogadott. A Központi Revíziós Bizott ság a helyi pártszervek pénz­ügyi beszámolóinak elemzése, a területi, határterületi és köztársasági revíziós bizott- ágok iratai és a vizsgálatok anyagainak elemzése a’apján jelentheti a. XIX. kongresz- szusnak, hogy a vezető párt­szervek többsége helyesen ve­zeti a pártpénzügyeket, szi­gorúan megtartja a költség vetési fegyelmet. A pártszervek pénzgazdál­kodási tevékenységének to­vábbi javítása érdekében folytatni kell a költségvetés m egerőísítéséro irá ny u 1 ó munkát, határozottan csök­kenteni kell az improduktív kiadásokat és gazdaságosan keli felhasználni az eszközü­ket. III. A pártszer vek _ fontos fel­adata a párt számbeli állo­mányának nyilvántartása, a pártgazdaság vezetése é* szervezése. Pártunk Központi Bizottsága a XVIII. kon­gresszus után tovább tökéle­tesítette és iavította ezt a munkát. TTj utasításokat dolgoztak ki r.Az #IK(blP tagjainak és tagjelöltjeinek nyilvántartásáról” és ,,az 1936-os mintájú párttagsági könyvek és tagjelöltigazol­ványok nyilvántartásának és kiadásának rendjéről”. Ezek az újítások a kerületi és vá­rosi pártiszervezetek állomá­nya nyilvántartásának. he­lyes állapotáért, a párlok- manyok őrzéséért és a párt­tagsági könyv.ek és tagjelölt igazolványok kiadásáért sze­mélyesen a kerületi pártbi­zottságok és városi pártbi­zottságok el«ő titkárát tették felelőssé­A Központi Bizottság rend­szeresen ellenőrzi a helyi pártszervezeteket és segítsé­get nyújtott nekik a párt- gazdaság szervezésének javí­tása, a párttagok és tagjelöl­tek nyilvántartása, a párt- okmányok nyilvántartása és kiadása terén. A Központi Bizottság 63 területi ’ bizott­ságot, határterületi 'bizottsá­got és Szövetséges Köztársa­ság Kommunista Pártja Köz ponti Bizottságát ellenőriz­te a helyszínen ezekben a kér­désekben. Az ellenőrzés anya- gait megvitatták az SZK(b)P Központi Bizottságában és megfelelő határozatokat hoz­tak róluk­Egyes pártszervezetek nem folytatunk még _ megfelelő harcot a kommunistáknak az okmányokkal szemben tanú­sított gondtalan viselkedése ellen, aminek következtében előfordultak oivau ebetek, hogy elveszítették a tag­könyvet. vagy a tagjelölt- igazolványt, Az ilyenfajta mulasztások tűrhetetlenek a pártszervezetek munkájúban. Nr-" szabad elfelejteni, hogy a jól megszervezett, nyilván­tartás, a pártokmányok ki­adására és őrzésére megái la pított rend legszigorúbb megtartása, a pártszerveze­tek vezetőinek fokozott fele­lőssége és ébersége meg kell, hogy óvja a pártot attól, hogy véletlen és ellenséges elemek hatoljanak soraiba- A Központi Revíziós Bizott­ság jelenti a kongresszusnak, lumv az a^-iürátus vezető funkcionáriusai gondosan mégvizsgá'oak az SZK(b)P Központi Bizottságához ér­kező minden levelet. Igen sok^ levél és bejelentés ellen­őrzése végett a Központi Bizottság felelős munkatár­sai mennek ki a helyszínre. Egyes jelentéseket és leve­leket a Központi Bizottság sntatott meg. Ezenkívül az SZK(b)P Központi Bizott Búsának apparátusában olyan intézkedéseket foganatosítot­tak. amelyek fokozott ellen őrzést tettek lehetővé a leve lek továbbításának és elbíró lásáuak ellenőrzése felett, va lamlut lehetőséget nyújtott az egész levelezés nyilvántar tusának jó megszervezésére Ezek a rendszabályok módo nyújtottak arra, hogv a Párt Központi Bizottságába érke ző okmányokra vonatkozóan gyorsan bármilyen felvilágo 6ítúst megadhassanak. Moszkatov elvtárs beszá mólója után a kongresszus áttér az SZKÍblP Központ Bizottsága s Központi Iíeví ziós Bizottsága beszámolója nak megvitatására. A vita ban felszólaltak többek kö zött L. G- Mo.nvikov, N. A MUiajlov, Fagyejev és Jeli mov elvtársak. Valamennyi felszólaló helyeselte a Köz ponti Bizottság sztálini po litjkáját. siettetik btmásukat, pusztulá. sukat. A feszült figyelemmel hallga. tott beszéd további részében Berlja a szocialista nemzetek. történelem során látott virágzásával előtt Közép. Az SZIt(b)P XSX. Iconjgi’essxasának október 6»i esti ülése A teremben újból és újból zajos taps hangzott fel, mi­dőn a küldöttek a kongrosz- szu3 szónoki emelvényéről hangsúlyozták, hogy a párt. a nagy Sztálju vezetésével minden viharon és fergete- gen át új világtörténelmi je­lentőségű diadaloki-a vezette a szovjet népet, hogy a párt bölcs_ politikájának eredmé­nyeképpen megszilárdult a béke. a demokrácia és a szo­cializmus Szovietunió-vezette frontja. A küldöttek felszólalásai felejthetetlenül mutatták meg a párt törhetetlen egy ségét, tömörülését Központ Bizottsága, s a nagy Sztálin a halhatatlan Lenin ügyének folytatója körül. A küldöttek mély hálával beszéltek a marxi-lenini el­mélet új gazdagításáról. J V. Sztálin „A ezocimizmus gazdasági problémái a Szov ietunióban” című művének megjelenéséről- Ez a mü tudomány éle« fényével vilá­gítja meg a kommunizmus felé vezető lítunkat — mot: dották a küldöttek. Aie október 7-i délelőtti ülés Moszkva. (TASZSZ) Október 7.én a Kreml nagytermében folytatta munkáját az SZK(b)P XIX. kongresszusa. A délelőtti ülés N. A. Bulg^nyin elvtárs elnöklésével nyílt meg. A napi­renden az SZK(b)P Központi Bizottsága és az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottsága beszámolójának megtárgyalása szerepeit. Az elnök az első fel. szólalás jogát Kebinnek (liszt Szovjet Szccialista Köztársa­ság) adta meg, Kabin Szovjet.Észtország pél­dáján mutatta be a tömegek alkotóerejének azelőtt feltárat lan forrását megnyitó szó. cializmus mérhetetlen előnyeit. Beszélt a párt hatalmas szer­vező erejéről és 1 a lenini, sztálini nemzetiségi pontika diadaláról. Szovjet.Észtország a nagy orosz nép és valamennyi szovjet nép testvéri segítségé­vel növid idő alatt kisparaszti gazdálkodást folytató agrár­országból, az imperialista hatal­mak egykori függvényéből fej­lett ipari, szocialista me­zőgazdasággal rendelkező köz, társasággá lett. Ujjáteremtödötf a hatalmas égöpalaipar. Keb’n ezután a mezőgazdaság gépest tésének igen gyors fejlődésével foglalkozott. Észtország kolhoz. parasztsága hálásan köszöni pártnak, a szovjet kormány, nak, hogy a mezőgazdaságot új, modern technikai felszere léssel látta el. Az olnök L P, Borijának adja meg a szót. A kongresszu; hosszantartó, leltses tapssal fo­gadta a nagy Sztá in egyik leg­közelebbi harcostársát. Berija elvtárs hangsúlyozta, hogy az SZK(b)P és a Szovjet­unió életében a XVIÍI. és a XIX, kongresszus közti idő­szakban két esemény foglalt el különleges helyet, |a Nagy Honvédő Háború és a nép. gazdaság új, hatalmas arányú fellendülése. A történelem tanulságait — folytatta — nem mindenki hasz­nosította. A két világháborún meghízott, a világuralom lázál­mától megittasult amerikai im periaüsták újból a világháború Bzakadéka felé taszítják a népe. két, bár kétségtelen, hogy a háború kirobbantásával csak nek a soha nem foglalkozott. A forradalom Ázsia ipari fejlettsége nem kú lönbözött a szomszédos orszá gokétól — Törökországétól, Iránétól,. Afganisztánétól. Most, harmincöt esztendővel a Nagy Október után, a tizenhétmillió lakost számláló Kazahsztán Üzbegisztán, Kirgizia, Tadzsl kisztán és Turkménia három szór annyi villamosenergiát ter mel, mint a közellieleti orszá- goknak 156 millió lakosú esc portja. Mindez világosan meg mutatja az egész világnak, mire képesek azok a népek, amelyek szakítottak az imperializmussal Ő3 megszabadultak a föidbir. tokosok és tőkések uralmátó’, Berija a továbbiakban a nagy orosz népről, a Szovjetunió ve zető erejéről beszélt. Felszóla lását ezekkel a szavakkal fe j-ezte be: Országunk népei biz. ton tudhatják, hogy a marxizmus-lehinizmus elméleté, vei felfegyverzett Kommunista Párt Sztálin elvtárs irányí­tásával elvezeti országun. kát az óhajtott célhoz, a kom munizmushoz. Ezeket a szavakat a kon. gresszus nagy ünnepléssel fo. gadta. Mindenki felállt. Ezután Csernisov (Kalinyin. grád) számolt be a kalinyin. grádi terület dolgozóinak nagy munkasikereiröl. Rövid sziláét után L. M, Kag-anovics vette át az elnöki tisztet. Kiszeljovnak (Doni Rosztov) adta meg a szót. Kiszeljov színes képet raj. colt a sztálini természetátaia- kító terv végrehajtásáról. A Don vizével öntözött, erdösá. vokkal védett termékeny doni földek hamarosan soha nem Iá. tott termést adnak majd. Az aszályos földek öntözése segíti a terület kolhozait és szovho- zait, hogy évente 400 millió púd búzával és sok más mező­gazdasági termékkel többet ad. ianak a hazának, Nijazov (Ügbeg Szovjet Szó- ciaüsta Köztársaság) arról beszélt, hogy Üzbegisztán, az ország fő gyapot-, kenáf. és jutatermelö, valamint selyemgu­bó. és karakül.juhtenyésztö vi­déke, 1951-ben az 1940. évinél jelentékenyen több gyapotot adott az államnak. Az elmúlt három esztendő alatt több mint háromszorosára növekedett a kolhozok jövedelme, A köztársa. Ságban most körülbelül kétezer milliós kolhoz van. Gafurov (Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság) arra mutat rá, milyen hatalmas munkát végzett a párt a dol­gozók kommunista nevelése te. rén. Arutinov küldött (örmény Szovjet Szocialista Köztársa­ság) hangsúlyozta, hogy nemcsak a központi körzetek, ben folyt az ipar fejlesztése, hanem a Szovjetunió távoli vi­dékein is. Szembetűnő példája ennek Szovjet Örményország, ahol gyorsan fejlődik az ipar, a -mezőgazdaság, a kultúra, Ör. ményország iparvállalatainak össztermelése például 1952-ben elérte az 1940. évinek a négy­szeresét. A kongresszus küldöttel ez után nagy figyelemmel hallgat­ták meg a mandátum vizsgáló bizottság jelentését. Pegoy elv. társ, a bizottság elnöke elmon­dotta: a pártkonfereaciák és kongresszusok, melyeken a kül­dötteket megválasztották, meg. mutatták pártánk törhetetlen gységét. Pártunk egységesen é3 hatalmasan a Központi Bi. zettság, Sztálin, elvtárs, a párt nagy vezére ési tanítója körül szorosan töiuőfjilve érkezett el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom