Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója ' a párt XIX. kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, as SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának előadói beszéde (II. rész) 2. A nép ióléíénclí, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A népgazdaság minden terű. létén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszínvonalának további emel. kedését eredményezték Ez tel. jesen indokait, nem is lehe­tett másként, mivel országunk, ban a szocialista termelés cél­ja a társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégí­tésének biztosítása^ A szovjet nép egyre növekvő anyagi ’jólétének legfontosabb mutatószáma a nemzeti jöve­delem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett.’ A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztá. lyok elsajátítják. A Szov jetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükséglp. teik kielégítésére a nemzeti jö. vedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista ter. mêlés bővítésére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítják. A munkások és alkalmazót, tak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a köz. szükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közötti időben öt ízben szállt, tóttá le az állami kiskereske­delmi árakat, s ennek ered. menyeképpen az élelmiszerek én iparcikkek ára most átlagban ötven százalékkal alacsonyabb, mint 1947. negyedik évnegyedé, ben. A munkások és alkalmazót, tak pénzbérének növekedése, a parasztok pénz és természetbeni bevételeinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsök­kentése, és a lakosságnak az állam költségére nyújtott egyéb ■juttatások eredményeképpen az égy munkásra és alkalmazott­ra jutó reáljövedelem. 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljöve delem mintegy 60 százalékka) volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv irány­elveinek tervezete a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább 60 . százalékos emelését irá nyozza eiő az ötéves terv során, előirányozza továbbá — a kis kereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — a mun. kasok és alkalmazottak reálbé rének 35 százalékos növelésé! é3 a kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növeke. dését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére: A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 mil­liárd rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több, mint két és félszeresére emel­kedtek. Figyelembevéve, hogy a tudo­mány egyre növekvő jelentőség­re tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése Iránt. A szovjet állam tudomá­nyos kutatóintézetek nagy hálózatának .építését és felsze. relését indította el, a legkedvó. zöbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudo­mányos káderképzés nagy lendületét. 1938-től 1952. elejéig 1160-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutatóintézetek, laboratóriumok és más tudomá­nyos intézmények száma a Szov­jetunióban. A tudományos dolgo. zók száma ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére emelke­dett. Az állam 1946-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kiter­jed az irodalom és művészet teljesítményeire és problémáira és megállapítja: A nagy harcban, amely az Újnak és a ragyogónak tár­sadalmi élesünkben való kinő velőséért,* s az elavultnak és az elhaltnak társadalmi éle tünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészetünk munkásaira. íróink, művé­szeink, zeneszerzőink, film művé szeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulnia uyozzák a szovjet társadalon életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészi alkotásokat te­remtsenek. (Taps.) Elvtársak! Nagy sikereket ér tünk el à szovjet nép anyagi jólétének növelésében és kultü. Tájának fejlődésében. Nem elé­gedhetünk meg azonban ered­ményeinkkel, A feladat abban áll, hogy az egész népgazda, súg., fejlesztése alapján biztosít suk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának to­vábbi szüntelen emelését. Pártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandó növekvő igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szov­jet nép virágzása pártunk szá­mára a legfőbb törvény. (Viha­ros, hosszantartó taps.) A szovjet társadalmi és áliami rendszer további megszilárdítása A párt XVIU. kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődött és erősödött. Megnőtt és megizmosodott államunk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszak­ban még jobban erősödött a szovjet szocialista társadalmat alkotó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együftmü- ködése. Társadalmi és állami rtndszo rünk, mint a háború tapaszta latai bebizonyították, óriási ne­hézségek idején is a világ leg szilárdabb, legéletképesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult. A szovjet szocialista rendszer megdönthetetlen hatal­mának a? a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet maga a nép teremteti, amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi erejének virágzását. A marxizmus ellenségei és vulgarizátorai azt az — ügyünk szempontjából íendki vül kártékony — elméle. tét hirdették, hogy a szovjet állam kapitalista környezet­ben elgyengül és elhal. A párt, szétzúzva és elvetve ezt a rothadt elméletet, azt a követ­keztetést vetette fel és alapoz­ta meg, hogy olyan körülmények között, amikor a szocialista orradaloni győzött egy ország­ban, a többi országok többse, gében pedig a kapitalizmus uralkodik, a forradalom győz­tes országának nem szabad gyengítenie, hanem minden lehető módon erősítenie kell államát és hogy az állam meg, marad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalistakor, nyezet. Nem,, értük volna el azo­kat a sikereket békás épitömun- kánkban, amelyekkel moM büszkélkedünk, ha megenged­tük volna, hogy államunk gyen­güljön. Fegyvertelenül • állnánk az ellenséggel és a háborús ve. reség veszélyével szemben, ha nem szilárdítottuk volna meg államunkat,- hadseregünket, büntető és felderítő szerveinket, A párt a szocializmus meg­dönthetetlen erődjévé tette a szovjet országot, mert minden lehető módon erősítette és erő siti a szocialista államot. (Vi haros taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet tár. saűalmi és állami rendszer belső ingatagságára, a szovjet hátor­szág gyengeségére számítoltak Mint ismeretes azonban a hábo. rú rácáfolt ezekre a számí­tásokra. Teljes egészében beiga­zolódott Sztálin elvtárs törté­nelmi nyilatkozata, hogy háború esetén országunk mögöttes terü­lete és frontja homogenitásánál és belső egységénél fogva szi­lárdabb lesz, mint bármely más országé, A háború során meg. erősödtek a szovjethatalom fegyveres erői és hátországa, A szovjet emberek önfeláldozó munkája a hátországban é3 a Szovjet Hadsereg és Haditenge­részet hősi harca az arcvonalon úgy került bele a történelembe, mint a nép példa nélkül álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flottánk Sztálin elvtárs közvetlen vezetésével szerveződött, erősödött és har. colt. (Viharos, hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs beszél a lenini-sztálini nemzetiségi poli­tika történelmi eredményeiről a Szovjetunióban, méltatja a szov. jet népek testvériségét és a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét. Miután felsorolta a párt előtt álló belpolitikai fel, adatokat, áttér a pártépítés kérdéseire. A párt Szovjet hazánk hatalmán8! szüntelen növekedése a kom munjsta párt helyes politika jának és e politika va lóé avál tását szolgáló szervezőinun kajának eredménye. Apart mint a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, biz­tosította az ország kellő idő' ben történő előkészítését _ az aktív honvédelemre, a hábo­rú éveiben *z ellenség szétzű- z ipára. A- luvborúutáni idő­szakban a "épgazdaság újabb hatalmas feUeudítéséro irá­nyította a nép minden erőfe­szítésé^ 1 A szovjet népnek a nagy honvédő háborúban aratott történelmi jelentőségű győ­zőimé- a negyedik ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további fejlődé­se, a szovjet nép anyagi jó­létének és kulturális életszín­vonalának további eme,kedé­se, a szovjet társadalom er­kölcsi-politikai egységének e3 az országunkban élő_ népek barátságának ■ erősödése, az a tény, hogy a béke é3 a demo­krácia táborába tartozó min­den erő a Szovjetunió körül tömörül —’ ezek azck a legfőbb eredmények, amelyek pár­tunk politikájának helyessé gót bizonyítják-. (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt időszak a párt további erő- södéíién&k időszaka volt, mely alatt megszilárdult a párt so­rainak telje3 egysége és ösz- szeforrottsága. Pártunk a le- ninizmus ellenségei ellen ví­vott elkeseredett bare fo­lyamán elért egysége a párt belső helyzetének és belső éle- tének^ legjellemzőbb vonása Ez pártunk erejének és győz­hetetlenségének forrása; *-■ (Hosszantartó taps.) Azt, hogy mennyire meg­erősödtek a kapcsolatok a párt és a tömegek között és mennyire megnőtt a párt te­kintélye a szovjet nép előtt, ragyogóan bizonyítja a párt sorainak növekedése. A párt­nak a XVIIL. kongresszus idején 1,588-852 tagja és 888 ezer 814 tagjelöltjo volt, va­gyis a párt összesen 2.477.(5(50 főből állott. 1952 október 1-én a párt kötelékébe 0,882.145-en tartoznak, mégpedig 6,018-259 párttag és 808.886 tagjelölt. (Taps.) Melankov elvtárs bolsevik módszerrel bírálja a pártélet fogyatékosságait: 1. Az önkritika és külö nősen az alulról kiin­duló kritika korántsem teljes mértékben és korántsem min­den pártszervezetnél vált az­zá a fő módszerré, amellyel fel kell tárnunk és le kell győznünk hibáinkat, fogya­tékosságainkat, gyengesége i”két és az észlelhető egész­ségtelen jelenségeket. A pártnak figyelembe kelj vennie, hogy ott, ahol a kri­tikát é« önkritikát üldözik, ahol a tömegeknek a szerve­zetek és intézmények tevé­kenysége felett gyakorolt el­lenőrzése meggyengült. ott elkerülhetetlenül olyan visz- 6zataszító jelenségek ütik fel tejüket, mint _ a bürokratiz­mus, apparátusunk egye« láncszemeinek rothadása, sőt felbomlás. Persze, a7j ilyen­fajta jelenségek nálunk nem terjedtek ,el széles körben- Pártunk erősebb és egészsé­gesebb, mint valaha. Hogy továbbra te sikeresen vigyük előre ügyünket, erélyes har­cot kell folytatni a negatív je’euségek ellen, a párt ős minden szovjet ember figyel­mét a munkában észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölé­sére kell irányítani, ennek ér­dekében viszont elengedhe­tetlen, hogy nagy arányokban fejlesszük az önkritikát é3 különösen az alulról kiinduló kritikát. A pártnak az a feladata, hogy még szélesebb körben fejlessze ki a kritikát én ön­kritikát. bogy kiküszöböljön mindent, ami ennek útjában áil- Minél szélesebb arányok­ban vonjuk majd be a töme­geket a munkában észlelhető hiányosságok elleni harcba, minél erősebb lesz valameny nyi szervezetünk tevékenysé­gének alulról jövő ellenőrzé­se, annál sikeresebben halad-* nak majd ebre nálunk az ügyek minden vonalon. A kritika és önkritika jelsza­vának következetes megvaló­sítása határozott harcot kö: vetel mindenki ellen, aki akadályozza a kritika kifej­lődését. aki üldözésre vete­medik és hajszát indít a bírá­lat miatt. Azok a funkcioná­riusok, akik nem segítik elő a kritika és önkritika kibon­takozását, előrehaladásunk fékei, nem értek meg arra, hogy vezetők legyenek és nem számíthatnak a párt bi­zalmára; Apárt-, szovjet-, gazda*1 sági és iná3 funkcioná­riusainak egjy részénél még mindig gyenge a párt- és ál­lami fegyelem­A párt megköveteli minden tagjától, a anqál inkább a vezető káderektől, hogy őszinték és becsületesek le­gyenek, feltétlenül teljesítsék párt- é® állajuii kötelességü­ket. A párt Snem bízhat meg olyan emberekben, akik áí- lamellenes cselekményeket kö­vetnek el, megpróbálják ki­játszani a kormányt, becsap­ni a pártot és az államot. A párt és az állam minden né­ven nevezendő becsapását,' bármilyen formában történ- jélp is. mindennemű félreve* Kötési kíséletpt, akár az igaz­ság eltitkolnia, akár az Igaz­ság elferdítése útján történ­jék is, nem lehet egyébnek tekinteni, njiint a legsúlyo­sabb bűnnek u párttal szem* ben. Itt az ideje, hogy meg­értsék; pártunkban egy a fe­gyelem az egyszerű párttá,-* gokra és a vezetőkre nézve, hogy a szó',iet törvények egyformán ]|ötelezők minden szovjet embejrre, a nagyokra 4s a kicsikrö egyaránt. Aa olyan vezetőkkel szemben — tisztségükre való tekintet nélkül — akik a nárt és a kormány határozatainak tel­jesítésében lelkiismeretlenül járnak el, akik törvénytelen cselekedetekre vetemednek éts önkényeskedpek, nem lehet semmiféle elpézée, A feladat az, hogy erélye* Sen véget vessünk a párt- és az áliami fegyelem megsértés sónek- a felelőtlen«ég és laza­ság megnyilvánulásainak a párt és a kormánv határoza­taival szemben tanúsított for­mális magatartásnak. Szün­telenül fokozzuk minden fLinkcionáriuíunk kötelesség* érzetét a part- és az állam iránt, kíméletlenül irtsuk a.Z igazságtalanságot és a lelki- isnlöreUcuséget. Megengedhe­tetlen, hogy a párt soraiban olyan funkcionáriusok legye­nek. akik titjkolni próbálják a párt elől az igazságot, és félre akarják vezetni a pár­tot. Hazánk érdekeinek-szün­telen szem előtt tartása, te­vékeny és lankadatlan harc a párt és a kormány határo­zatinak teljesítéséért — a párt és az ál Ihm minden funk- feipnáriusána^. legfőbb köte* lessége. •? A nagy Leninnek azt * az útmutatását, hogy a szervező munkában a káde­rek helyes kiválasztása és a végrehajtás {ellenőrzése a leg­fontosabb. még nem kielégítő módon hajtják végre-. Tények bizonyítják, hogy a káderek helyes mcgváloga- tása és a végrehajtás ellen­őrzése a gyakorlatban még korántsem vált a központi éi helyi párt-, szovjet- és gazda­sági szervek irányító tevé­kenységében főíeladattá, A párt és] az álla ni vezetés döntő ereiét a káderek jelen­tik. A káderek helye« kivá­lasztása, és ; nevelése nélkül nem lehet sikeresen megvaló­sítani a párt politikai vona­lát. A káderek kiválaSztásá ban az a fő feladat, hogy minden lehető módon javít­suk a funkcionáriusok minő­ségi összetételeit, erősítsük párt-, állami és gazdasági szerveinek a párt és az állam érdekei iránt odaadó, felada­taikat kitűnően ismerő embe­rekkel, akjk előre tudják vin­ni a párt és az állam ügyét. A párt munkájának eredmé­nyeként ’ jelentékenyen meg* javult a vezetőkáderek Gseze' tétele. Ez azouban nem jelen­ti azt, hogy a vezető szervek minőségi összetétele javítá­sának fp.adatát teljesen meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom