Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

Ot Grotewoiii beszélje a béri nagygyűlésen perialistu háborús uszítókat- Ingatag elemek, árulók itt is akadnak, de a dolgozó nép zöme biztosan és erősen á.l a demokráeiu és a szQciulízmus nagy ügye mellett, láz a int benyomásunk rövid németor­szági tartózkodásunk nyo" mau és erről fosunk örömmel beszámolni a magyar dolgo­zóknak, (TUfjs.) és itt őszintén meg kell még mondanom, hogy az a rokouszeuv, amelyet a ma" gyár dolgozó uéo a Német Demokratikus Köztársaság népe iránt érez, újkeletű. Azelőtt a magyar nép a hír­hedt német ..Drang nach Os- teu”-nek, a német imperialis­ták hódításainak és elnyomá­sának volt a tárgya, ami el­lenszenvet és gyűlöletet vál­tott ki belőle, A sok szenve­dés és pusztítás, amelyet Hit­ler fasisztái okoztak hazánk­ban, még soká élt népünk emlékezetében. Ez az emléke­zés azonban olyan mértékben változott át i-okonszenvvé^ és barátsággá, ahogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, ahogy felsorako­zott a béke, a szocialista épí­tés és a demokratikus hala­dás hívei mellé és amióta olyan párt áll az élén, mint a Német Szocialista Egység- párt és olyan férfiak, mbit a mi régi barátunk és harcos­társunk, Wilhelm Fleck elv- társ, Otto Grotewohl és Wal­ter Ulbricht elvtársak, (Taps.) Kedves Elvtársak! Az el­mondottak alapján nem kell bizonykodnom, hogy mi jól megértjük a német dolgozó nép minden örömét és bána­tát. De ezt a megértést elő­segíti az, hogy mi két hét előtt még Moszkvában vol­tunk, ahol az a szerencse és kitüntetés ért bennünket, Jipgy résztvehettiink a Szov jetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusán. A német dolgozó nép küldöttei beszámoltak erről a kongresz- szusról. A kongresszuson le­nyűgöző hatást tett ránk a Szovjetunió gazdasági hatal­mának és kulturális fejlődé­sének páratlan lendülete, ira­ma. Fánk rendkívül mély be­nyomást tett az az egység és szeretett ebi es ragaszkodás, amellyel a szovjet nép kül­döttei a Kommunista Párt Központi Bizottságát és kü­lönösen mindnyájunk szere­tett vezérét, Sztálin eivtársat övezték- (Ütemes taps.) Meg­győződhettünk . róla. Jiogy a szovjet nép mit sem kíván Ügy, mint a teremtő békét. Ugyanakkor száz formában meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunió dolgozó népe ren­delkezik azokkal a hatalmas eszközökkel, amelyekkel min­den támadót szétzúzhat és hogy a szovjet nép élni is log ezekkel, ha az imperialis­ta háborús «»yu.itogatók erre rákényszerítik. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának kongresszusán sorra felvonultak a népi de­mokratikus országok képvise­lői, akik — mint az egyik hozzászóló mondotta — a Csendes-óceántól az Elbáig terjedő területen egységesen építik az úi életet. Beszámol­tak hatalmas sikereikről és százféle formában adtak kife­jezést anuak a szeretetnek és hálának, amelyet felszabadí- tó.iuk, a Szovjetunió és an­nak szeretett vezére, Sztálin elvtárs iránt éreznek. A küldöttek felszólalásában kidomborodott az a baráti, bensőséges, őszinte viszony, amely őket a Szovjetunióhoz és egymásohz füzi- Ez a köl­csönös segítésnek, támogatás­nak és bizalomnak az a lég köre, amelyet azelőtt soha nem láthatott a világ, mivel ilyen viszony csak a szocializ­must építő országok között jöhet létre. Tőkés, imperia­lista országok között, ame­lyeknek létalapja saját dol­gozó népük elnyomása, vala­mint: máü népek, kizsákmá­nyolása és elnyomása, ilyen viszonyról szó sem lehet, A tőkés, gyarmati, vagy félgyarmati országok képvi­selői népeik ereiéről és sike­res harcairól számoltak be, Elmondották, hogy Francia- országban vagy Olaszország­ban a proletariátus többsége az imperialisták ellen vívott küzdelemben már mögöttük áll, Másutt, mint Vietnam­ban, Burmában és egyebütt, már nyílt fegyveres harcban szabadították fel országuk jelentékeny részét a gyar­mati elnyomás alól a népek- Ezek a felszabadulásukért küzdő népek szorosan és lel­kesen tömörülnek a Szovjet­unió köré és Sztálin, elvtárs­ban látják szeretett vezérü­ket és tanítójukat. Küldötte­ik beszámolóiból kiderült, hogy ez a világszerte folyó mozgalom legyőzhetetlen for­radalmi erő és hatására már világszerte recseg-ropog a gyarmati vagy félgyarmati országokban az imperializmus építménye. Sztálin elvtárs világtörté­nelmi jelentőségű felszólalá­sában ezen a kongresszuson elpiondotta, hogy a Szovjet­unió mellett a néni demokra­tikus országok alakjában a forradalmi mozgalom új ro- hambrjgádjai lépnek a küzdő­térre. „Most — mondotta Sztálin elvtárs — könnyebbé vált pártunk harca és vidá­mabban folyik a munka”. — (Hosszantartó taps.) Ezen a kongresszuson felvonult az a gigászi erő, amelyet a Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok 800 milliós tömbje jelent. Felrajzolódott a tőkés és gyarmati orszá­gokban fo)yó hatalmas harc képe. Csak azt sajnáltam, hogy az ingadozó^ és kishitü- ek nem lehettek nejen- (De­rültség ■) Meggyőződhettek volna, mint jni, hogy ez a mozgalom legyőzhetetlen, ezé a mozgalomé a jövő. Amint Sztálin elvtárs mondotta: ..Teljes i'jOfjal lehet arra szá­mítani. fio.av a testvérpártok sikereket és győzelmet arat­nak u töke uralmának orszá­gúiban". (Hosszantartó taps.) A béketábor, a felszabadí­tó demokratikus mozgalom egységével, fejlődésével szem­ben élesen és világosan raj­zolódott ki a rothadó impe­rialista országok hanyatlásá­nak képe- Annak a burzsoá­ziának képe, amely — mint Sztálin elvtárs mondotta — a nemzet .jogait és független- óégét dollárért áruba bo­csátja. Róla mondotta, a XIX kongresszus viharos helyeslé­se közepette Sztálin elvtárs ,.A nemzeti iügaetle%ség cs nemzeti szuverenitás zászlaját félrelökte. Kétségtelen, hogy ezt a zászlót önöknek, a kom­munista és demokratikus pár­tok képviselőinek kell marxis­ra emelniük és eiörepinniök, ha hazafiak akarnak lenni> ha a nemzet vezető erejévé akar­nak válni• Nincs más, aki ma­gasra emelie ezt a zászlót.” És hozzátette: „A burzsoá- demokratikus szabadságjogok zászlaját félrelöktek. Vga gon­dolom. hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és de­mokratikus pártok képvise­lőinek kell magasra emelniük és előrevinniök. ha maguk kö­ré akarják gyűjteni a nép többségét. Nincs más, aki ma­gasra emelje. (Hosszantartó taps.) Sztálin elvtársnak ezek, a megállapításai hajszálnyi' pontossággal illenek Német ország viszonyaira is.^Itt még világosabban látható, mint másutt, hogy Adenauerék. az amerikai imperialisták nyu­gatnémet zsoldosai, mint ad­ják el dollárért a, német nép függetlenségét, egységét, de­mokratikus fejlődéséi- Ké­szek újra rázúdítani Német­országra az új háború min­den szörnyűségét. Készek az Pro erűm j imperialisták szá­mára ágvútöltelékü; odadob' ui az egész német ifjúságot. . Számukra, a. kizsákmánvníát. és a hatalom százszor fonto-j sabb, mint népük szabadsá­ga, függetlensége, békéje és jövője. Soha kérdés világo­sabban- és élesebben nem me­rült fai a történelem folya­mán, mint az, ame.v ma a német nép előtt áll. Soha nem yolt világosabb, mint ma, hogy az az út helyes, amelyet a Német Demokratikus Köz- társafáS és anuak vezetői mutatnak. Az ő útjuk az egy­séges, szabad, független, vi­rágzó és demokratikus Né­metország útja. Minden más út csak újabb háborút, újabb szenvedést, újabb megalázta­tást hoz a német népre. És mi mélységesen átérez" zük azt az elszántságot és lel­kesedést, amely a Német De­mokratikus Köztársaság dol­gozóit, ifjúságát, legjobb ha­zaijait áthatja. Ez az elszánt­ság mutatja, hogy felmérték és, megértették a történelmi helyzetet. Megértették, hogy az ő példamutatásuktól, szi­lárdságuktól és elszántságuk­tól függ most az egész német nép sorsa- Ha tántorítbatat- Iauul és bátran folytatják ezt az utat, előbb vagv utóbb a maguk oldalára fordítják az egész dolgozó népet, győző­iéiül- ' viszik a német egység, a német függetlenség, a né­met demokrácia nagy ügyét E győzelem egyben a béketá­bor hatalmas győzelme, az imperialista háborús gyújto­gatok és kizsákmányolok sú­lyos veresége lenne, (Hosz- tzaritartó taps.) Elytársak! Mi, magyar dől. gozók bízunk annak a nép- pek jövőjében, amely Marxot és Engelst adta az emberiség uek, amelynek soraiból olyan szabadságharcosok kerültek ki, mint Karl Liebknecht és Ernst Thälmann (dübörgő tapsvihar), amelynek _ élén olyan férfiak állnak, mint a mi szeretett barátaink és elv­társaink. Wilhelm Pieck, Otto Grotewobl. Walter Ulbricht. (A gyűlés részvevői hosszan ünneplik a német nép vezé­reit.) Az ilyeu nép végül is egységesen odaáll a béke­tábor oldalára, melynek zász­lajára a béke, az emberi ha­ladás és a szocialista jövő vyi. felírva­Mi, magyar dolgozók meg vagyunk győződve róla, hogy ez a kibontakozás már nincs messze és kívánunk a Német Df-mpkratikus Köztársaság és Berlin dolgozóinak, a német mp legjobbjainak ebhez a ne­héz, do hálás harchoz teljes sikert É'jen a német és a magyar dolgozó pép örök barátsága! (4 í.yülés r( szvevői ütemesen kiáltják: „ÍVKundschaft!”) Éljen az egységes, függet­len. demokratikus és szabad Németország! (Nagy taps.) É jen a nemet dolgozó nép kipHtált harcosa, bátor veze­tője, W'lheixu Pieck elvtárs! < ff agy taps.) Éljen felszabadítónk, a Szovjetunió és az egész hala­dó emberiség szeretett nagy rezére, Sztálin elvtárs! (Hosz- szantartó, ütemes taps.) Rákosi elvtársnak befejező szavait dübörgő tapsvihar fo­gadja. A gyűlés minden rész­vevője feláll- Rlienzés hallat­szik a terem piinden részéből- Ívni FDJ-ifiú elkiáltja ma­gáiV „Rákosi, elvtársnak hur­rá!” A gyűlés minden rész­vevője háromszor kiáltja ve<e együtt féléméit ököllel a lel­kes hurrát. Dr. Correns; a nemzeti frent országos t au ácsa el­nökségének elnöke az összes jelenlévők nevében köszönetét mondott Rákosi Mátyás be­szédéért Ezután Otto Grotewobl mi­niszterelnök emelkedett szó­lásra- Beszámolt a Népiét De­mokratikus Köztársaságban ‘•JérJt z agy fej ődésről, a szo­cialista építőmunka vívmá­nyairól, majd méltatta a né­met és a magyar nép barát­ságának jelentőségét. Hang­súlyozta. hogy mindkét nép iküvati. azokat zu. útmarta.táííü­Otto Grotewohl miniszterelnöli a keddi berlini nagygyűlésen a többi között a következőket mondotta: Köszöpetet mondok Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének baráti sza­vaiért. Rákosi Mátyás szavai meg­mutatják nekünk, hogy milyen hatalmas változásokat hozott Európában a Szovjet Hadsereg­nek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme. Magyarország a népi demo­kratikus rendszerben olyan országgá változott, amely nagy mennyiségben állít elő modern és elsőrangú minőségű ipari ter- melékeket és nagy sikereket ér el a mezőgazdaság terén, Ezzel a nagyszerű fejlődéssel mélyreható kultúrforradalom és nagy kulturális fellendülés jár együtt. A magyar népi demo­krácia erőteljes, szilárd. Magyar vendégeink neve szo­rosan egybekapcsolódik ezzel a fejlődéssel és munkával. Rákosi Mátyás útmutatása alapján a magyar dolgozók gyáraik gazdáivá váltak, a dolgozó pa­rasztok földhöz jutottak. Az ö vezetése alatt erősödött meg a Magyar Dolgozók Pártja, amely a magyar népet országa függetlenségéért és a szo­cialista társadalmi rend meg­teremtéséért vívott harcában irányította és irányítja. A győzelmes Szovjetunió a német népet is megszabadította a bűnös Hitler-uralomtól. A Német Demokratikus Köztársa­ság területén, a Német Szo­cialista Egységpárt vezetésével és a szovjet megszálló hatósá­gok önzetlen segítségével, meg. fosztották hatalmuktól a hábo­rús bűnösöket az imperialista konszernek urait és a junkere­ket, a nép kezébe adhatták üzemeiket és konszernjeiket, földjeiket pedig átadhatták a szegényparasztoknak és át­települőknek. A Német Demokratikus Köztársaság ma az összes né­met hazafias erők nemzeti küz­delmének középpontjává, népünk akaratának kiindulópontjává vált — mondotta Otto Grote­wohl és a továbbiakban ismer­tette a Német Demokratikus Köztársaságnak a háború által kát, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa adott. Befejező szavaival Grote­wohl éltette a magyar nép ve­zérét, Rákosi Mátvást és azt az örök barátságot, amely a magyar és a német népet egy befüzj. Otto Grotewohl beszédét sokszor szakította fejbe a közönség lelkes tapsa. Lelkes tapsvihar fogadta Grotewohl azon szavait, ame­lyekkel Rákosi Mátyást, a ma­gyar nép vezérét éltette. A gyűlés minden részvevője fel­állt és ütemesen kiáltotta: „SztáUy, Rákosi. Pieck!’’ A tetem egyik sarkából tönkretett gazdasági élet helyre állításában és az ötéves terv; teljesítésében végzett eröfeszité seit. Beszéde további részében a nemzeti kérdéssel foglalko-: zott. A nemzeti kérdés megoldása» életbevágóan fontossá vált a nó < met nép számára — mondotta) a továbbiakban, — Németország, kettéosztottsága veszélyezteti &?, egységes német nemzet létét é:* Nyugat-Németországot az ame rikai imperialistáktól függő gyarmati állammá teszi — mon. dotta. — Ez a veszélyes nemzett helyzet állandó háborús veszélyt; a német népre pedig a gyilkos testvérháború veszélyét jelentig Ezt a veszélyt úgy lehet elháríl tani, ha a német nép széttépi a különszerződést és az európai „Védelmi közösségről“ szóló szerződést és céltudatosan, következetesen halad tovább nemzeti egysége helyreállításá­nak békés útján, Otto Grotewohl ismertette a* Német Demokratikus Köztársa-1 ság kormányának és Népi Kamarájának erőfeszítéseit a német egység helyreállítására és» a többi között a kővetkezőket* mondotta: A német népnek hatalmas szövetségesei vannak az egysé­ges Németország megteremté­séért vívott igazságos harca-1 ban. A Szovjetunió állandóan esi ismételten síkraszállt a német, kérdés békés rendezéséért és fáradhatatlanul leleplezte a nyu­gati hatalmak agresszív po-; litikáját. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága és min­den német hazafi szívbőljövö hálát érez a szovjet kormány és a szovjet nép iránt. A Német Demokratikus Köztársaságban; amelynek ugyanilyen hü tagja a baráti Magyar Népköztársaság is. Jelentős segitség volt szá­munkra a Magyar Népköztársa­ság nyilatkozata a háborús kü ■ lönszerzödés megkötése és az. úgynevezett európai védelmi ki# zösség megteremtése ellen. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának ezért köszönetét mon­dunk. Otto Grotewohl befejezésül hangsúlyozta a két ország kö­zött létrejött gazdasági, politi­kai és kulturális egyezmény fon­tosságát. (MTI)­kiáltás hallatszott: -,;A Ma_\ Ónár Dolgozók Pártjának é& főtitkárának, Rákosi elvtárs’ nak hurrá!” A gyűlés részve.* vői háromszor lelkes hurrát kiáltottak. Ezután felcsendül' tek a DlVSZ-induló hangjaÜ Az egész terem együtt eneJ kelt. Az utolsó versszaknál a gyűlés mipden részvevő,]® megfogta egymás kezét éo Üéz a kézben énekelték az egység dalát. A díszemefvé- nyen Rákosi elvtárs. Grote­wohl elvtárs. U'brjcht elv- társ, Gerő elvtárs is fogta egymás kezét a barátsás je­léül­A nagygyűlés részvevői vé­gül elénekelték az Interuaeio- uáléf, , Németország Demokratikus Nemzeti Frontja nagyberlini bizottságának Jelhívása Berlin lakosságához Németország Demokratikus Nemzeti Frontjának nagyber­lini bizottsága a következő felhívást intézte a német fő­város lakosságához; „Rákosi Mátyásnak, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének há­romnapos látogatásával is­mét tovább szilárdult a ma­gyar és a német nép barát­sága- Tudjuk, boSv a. magyar nép a legnagyobb mértékbe.! támogatja a német nép har­cát az egységért és a békéért. Legyünk méltók erre a ba­rátságra. A magyar kor'j mányküldöttség búcsúztatót *! sán való részvétellel fejezzé-* tek ki köezöneteteket Rákosi Mátyásnak.” A Szabad Német Ifjúság nagyberlini szervezete szer­dán este fáklyásme-nettel bú* csúztatja Rákosi Mátyást é* a magyar kormányküldöttség tagjait. A magyar kormán vk üld ött-.’ ség este il órakor utazik el a német fővárosból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom