Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

Holdankint 7 mázsára! adott több termest keresztsorosaii retett árpánk! Elmondotta; Bakró László, a göböljárási Petőfi tsz elnöke Tavaly ősszel, a vetések kü­szöbén került kezembe egy szovjet mezőgazdasági folyó­irat. ame.yben először olvas­tam többek között a kereszt- soros vetésről. — No. ezt megpróbáljuk! — határoztam el. Mindig is könnyén kap­tam az, ilyenfajta újítások be* vezetéséu, mert van egy véle­ményem. Sok termelőszövet­kezeti tup úgy gondolja: az* zal, hogy ők tízen va'Jy hú­szán összefogtuk a közös gaz­dálkodásba, már, mindjárt kész is egy gazdag, tejjel- mézzel folyó nagyüzemi me­zőgazdaság, ha továbbra úgy gazdálkodnak is, mint évti­zedekkel előbb öreuauáik• Az Üyenek bedu'Jiák fülüket, ha valami újról hallanak. A traktorig, a műtrágyáig még csak elmennek, tovább egy tapodtat sem. Pótbeporzas, négyzetes kukoricavetés? — csak legyintenek rá: csinálja mus! Ezek a exportok azután azok, akikre bizony bátran rámondják az egyénileg dol­gozó parasztok: miért men­jünk közétek, azért az egy­két mázsával jobb termésért, amit elértetek? Az csak sze­rencse dolga- — Ezek azok a csoportok, akik bizony az ál­lami kötelezettségek teljesíté­se idején sűrűn lVyamodnak u közmondáshoz: mit lehet csinálni, hogy a kecske is jól­lakjon, — a káposzta is meg­marad jo-u, azaz a tervet Í3 teljesítsék, de szétosztani Is jusson? Nekünk, termelőszövetke­zeti csoportoknak túl kell már tegyünk mindezeken! Közénk már ne az húzza az egyénileg dolgozó parasztot, hogy itt pár mázsa aabonával többet kan részesedéskor, mint amit maga termed! Ide azért jőj jön, mert végérvényesen meg' győződött róla, iioffy a közös gazdálkodásnak soha nem ál modott lehetőségei vannak! S nekünk a beadáskor nem együtt kell sírni ewes dol­gozó parasztokkal, de büszkén megmutatni: mi ilnen bőven tudunk adM az ország aszta­lára s bőven tudunk hagyn. magunknak is! Mert van mi­ből » hogy van, az eszünk, két kezünk munkájának ered­nie.:ye s nem a jószerencséjé, zz időjárásé és egyebeké. I Visszatérve a keresztsoros vetésre, e'liatároztam tehát, hogy rögtön elültetjük a Szovjetuniótól kapott nagy­szerű módszert. Összehívtam a brigádvezetőket — akkor még kettő volt csak — hogy megtárgyaljam velük. Pár perces harc volt ez a tárgyalás, de milyen harc! Torma elvtárs, legyintett és már sarkon is fordult: — Nincs idő ilyesmivel bíbelőd­ni! Olyan mondvacsinált ta­lálmány az egész s most Te beugrottál. Én úgy csinálom a magam dolgát, ahogyan ed­dig. Remélem, Botka elvtárs ►— fordult a másik brigadve* eetőhöz — te sem mégy bele ebbe a-. • kicsit várt és mégis kimondta: — marhaságba?! 1 Ha ezt nem mondja, talán Botka is vele tart. De másik Jírigádvezetőm szemében fel- ésibant az ellenkezés, a harci kedv. — Én megpróbálom — ízólt kurtán. Torma vállat vont s kicsörtetett az ajtón- Botka elvtárs pedig másnap elvetett brigádjával 40 hold búzát, 12 hold árpát és 56 hold rozsot keresztsorosan... 1 Azt a vetést attól kezdve két brigád szeme figyelte né­mán. A Botkáé reményked­ve, kíváncsian, a Tormáé ka­jánul, de nem kevésbbé kí­váncsian. Csak én voltam biz­tos, nem a mattunk — hanem a Szovjetunió dolgában! — Mert ott már bevált. Jött a kikelés. Botka veté­se kéthetes korában bokro­sabb volt, mint más egyhóna­pos vetés. Tavaszra a lanyha tél sok gázát hajtott. Botka vígan fogasoita az egyenlő sorközöket, játszva végezte el az acatolást. A gyönyörű­en fejlődő keresztsoros gabo­na naponta hervasztgatta a kaján, kétkedő mosolyt a Torma-brigád arcáról, S amikor a cséolesnél a Torma-brigád 5 mázsa 30 ki­lós holdankénti termésével szemben a kéresztsorosan ve­tett árpa minden holdjából kivertük a ÍZ mázsa 10 kilót, akkor Torma elvtárs eUcá- romkodta maó át és azt mond­ta: — No, ha én őszre min­dem zsebkendőnyi darabot nem keresztsorosan vetek be, hát szakadjon le az ég! Így diadalmaskodott nálunk a szovjet módszerű keresztso- ros vetés. S most; ezen az őszön, amikor hat traktor szántotta éjjel-nappal a tava­lyi 1600 holdról 3050-re nőtt területünket és hat növény- termesztési brigádunk harcolt az őszi munkák időbeni el­végzéséért a tavalyi, kettővel szemben. 180 hold rozsot, 170 ho;d búzát és GO hold ősziár­pát vetettünk el az utolsó sze­mig keresztsorosan■ S abban- hogy a tavalyi 202 taggal szemben az idén már 410*en dolgozunk közösen a Petőfi tsz-ben, nem kié része van ép­pen a keresztsoros vetésnek. Nem kell sokat beszélni a szovjet módszerek nagyszerű­ségéről, beszélnek azok ma" gukról! S akinek szeme van. láthat! Jöjjenek ej hozzánk a me­nye termelőcsoportjainak tag­jai! Nézzék meg vetésünket, amely már most olyan kövé­ren bokrosodik, hogy színzöld szőnyeg a föld! Jöjjenek és kérdezzenek meg akármelyik göböljárási dolgozó parasz­tot; tgaz-e. hogy 7 mázsával adott több termést minden fagykár és aszály ellenére o Petőfi tsz gabonája tavaly• Azt a választ fogják hallani: igaz, mert láttuk. S azért is léptünk íbe, vagy lépünk be a napokban sorai közé, mert ilyen eredményei varrnak, Mert ahogyan része van százszázalékos íclfeilődésünk- ben a keresztsoros vetésnek cs az egyéb szovjet módsze­rek bátor alkalmazásának, része lesz másban is. Abban, hogy november 7-e tiszteleté­re tett vállalásunkat teljesít­jük. Az pedig nem más, mint­hogy a környékünkön még kívülálló alia 18—20 egyéni­leg dolgozó parasztot még ez- évben sorainkba hozzuk! Megyénkben számtalan község és termeiőcsoporl teljesítene november 7 tiszteletére a kukorica és burgonyabeadási tervét A november 7-i begyűjtési verseny kiszélesedése nyomán egyre több község teljesíti a kapásokból begyűjtési tervét. Ezek a községek már meg is kapták a szabadpiaci értékesí­tés jogát. Megyénkben a burgonyából eddig Kunadacs, Tass, Bátya, Kunpeazér, Kömpöc, Kiskörös, Császártöltés, Mélykút, Bácsbo. kod, Csátalja, Tázlár, Szeremle, valamint Baja és Kecskemét városok dolgozó parasztjai tel­jesítették a tervet. Ezenkívül számos termelő­szövetkezeti elsöpört teljesítette már burgonyabegyüjtési tervét és nyerte el a szabadpiaci ér tékesítés jogát. Ezek: a kecs. keméti Kossuth, a solti Szikra, a császártöltési Uj Barázda, a tázlárl Haladás és Bajtárs, a tabdi Uj Élet és a szeremlel Béke. A begyűjtési verseny kiszéle­sítése segítette elő, hogy Tass, Kunszállás, Bácsszentgyörgy, Pálmonostora és Lász lófal v.i teljesítette kukoricabegyüjtcsi tervét. Ezekben a községekben a dolgozó parasztok ma már szabadon értékesíthetik tengeri- feleslegüket. A tabdi Uj Élet termelőcso- port szintén teljesítette kukorica­beadási tervét. Nagyobb gondot a napraforgó- begyűjtésre ! Megyéikben a kapások kö­zül a napraforgó begyűjtése balad a leggyengébcn. Még a legjobban teljesítő községek: ilyenek Lakitelek és (inra sem érték el a 90 százalékot a terv-teljesítésben. Legtöbb községünk súlyosan lemaradt a napraforgóbegyüjtésben és ez az oka annak, hogy me­gyénk országos viszonylat* ban is az utolsók között kul­log. Ladánybene, Pirtó. Ké- leshalom. Zsanaeresztő és még több község 10 százalé­kát sem adta be az előirány­zatnak. A napraforgó a megye leg­nagyobb részében érett, be­adásra alkalmas. Ennek elle­nére vontatottan halad n szó* dése. Sok helyen tanácsaink nem ellenőrzik a szedés beje­lentését. Ez az oka annak, hogy jóval több napraforgót leszedtek a megve területé», mint amennyit bejelentettek- Különösen a kulákoknál mu­tatkozik ez meg elsősorban. Sz. Tóth János soltvadkertj kulák két zsák csövestenge* rit és egy zsák kicsépeieJlen napraforgótányért szállított Bocsátói Soitvadkórtre, 1er-. mészetesen kukorica- és nap­raforgóbeadásának nem tett eleget és a fenti terményeket engedély nélkül szállította­Tanácsainknak tehát na­gyobb gondot kelf fordítani a napraforgó begyűjtésére Tudatosítani kell azokat a kedvezményeket, amelyben a dolgozó paraszt részesül, « napraforgóbeadás alkalmá­val. Az A és B vételijegyre beadót napraforgó minden 100 kilogramm után 3 liter étolajat, 5 kiló darát, az SZ (szabad) vételijegyre beadott napraforgó után 5 liter ét­olajat és 10 kilóg remim darát kap a termelő. A napraforgó- beadás teljesítése éppenúgy az állami fegyelemhez tarto­zik, mint minden más ter­mény beadása. A megyei versenyben a leg­utóbbi értékelés ezerint nap­ra!'orgóbea dúsban a bácsalmá­si járás vezet. Közvetlen a nyomában, balad Baja város. A további sorrend a követ­kező: dunavecsei, bajai járás. Kecskemét város, kunszent- miklósi, kalocsai, kecskeméti, kiskunhalasi, kiskunfélegyhá­zi . és_ kiskőrösit járás* A gépállomások Megyénk harminc gépállomá­sa szocialista mezőgazdasági építéséből jó terméssel veszi ki részét. Ebben az építő, termelő­munkában és annak szervezésé­ben a brigádoknak van legfon­tosabb feladatuk. Legyen is büszke minden brigádvezető arra, hogy ő a gépállomás élvonalbeli har­cosa, a tervteljesítés leg­főbb biztosíiója, parancs­noka. ő az, aki a termelési csatát közvetlenül irányítja, az ő jó, vagy rossz munkáján múlik, hogy a traktoros és beosztott­jai teljesítik-e a tervet? Jó pél­da erre a páhi ,,Ifi“-brigád és a bácsalmási -„Juhász Károly“- brigád. Jó szervező munkájuk nyomán vezetnek az őszi terv teljesítésében. Megyénkben 103 brigád dol­gozik és legtöbbje azonban nem dicsekedhet jó eredmény­nyel. Ezeknek vezetői szem elől tévesztik a brigádok termelési és szervezeti jelentőségét a szo­cialista termelésben gépállomá­sainkon. Nem tartják törvény­szerűnek a jó munkaszervezést, a brigád irányítását, a minőségi munka megkövetelését, a gépek rendbentartását és döntően a termelés napi növelését. Eze­ken a termelést növelő tényező­kön keresztül tudja csak a brigádvezető brigádjával betöl­teni nagy funkcióját, A brigádvezető az, aki na­ponta, de óráról órára ösz- szeköttetésben kell hogy le­gyen a termelőcsoportokkal. Az ő jó munkáján múlik nagyrészben, hogy a. tsz elismeri a gépállomás ve­zetőszerepét, szereti-e és meg van-e elégedve a gép­állomás munkájával. Ha a brigádvezető jól dolgo zik, tudja, hogy a párt és kor­mány részéről milyen megtisz­telő megbízatása van, akkor nem kétséges, hogy a tsz és a gépállomás között a kapcsolat egyre szorosabbá, a munka egy­re szervezettebbé válik. Nem mondhatjuk ezt el a kerekegy­házi Kollár- és a császártöltési Lehóczki-brigádról, ahol a mun­kaszervezésről a teljesítésről csak gyengeség, lazaság, kö­zömbösség látszik. S még szá­mos más brigád van, ahol igen komolyan meg kell javítani a munkához való viszonyt. Ebben legyen elöljáró a brigád vezető! A brigád vezetőnél: esősor­ban a traktoristák között kell szervező, ueveiőmunká- ra tanítani dolgozó társait, a fegyelemre, a numkaióö termelőmunkában való ki­használására. Meg kell magyaráznia, hogy ez nem csupán a fegyelmezettseg kérdése, de a traktorista szá mára magasabb keresetet is biz. tosít. A munkában a brigádve brígádmunkája zető úgy irányítja a traktoros®, kát, hogy azok minden órába» dolgozhassanak. Jelenlegi munkánk az őszi szántás-vetés és mélyszántás.' Ebben a harci szakaszban kelt biztosítani a brigád vezetőknek: jó szervezettség mellett az ősz tályharc győzelmes vitelét. Har­coljanak az ellenség minder* romboló befolyása ellen, ame y termelőmunkánkat hátráltatni akarja! Gépállomásainkon dolgozó brigádok az ellenség ellen akkor harcolnak jól, ha a reájuk bízott termelési fel- adatokat az előírásnak meg­felelően végzik el, ha a pon­tos menetirány tervet betart­ják. Szoros kapcsolatot tartanak a termelöcsoportok növényter­mesztési brigádjaival, hogy azok a menetiránytervnek megfelelően takarítják le a művelésre váré földeket, hogy így közös mun* kával érjék el az őszi terv ha­táridős teljesítését. Különös gondot kell fordítania a brigádnak és annak vezetője nek a munkaversenyre. Ezt a brigádon belül a brigádvezytó szervezze. Jó példák vannak a kunszentmiklósi, hartai és a páhi gépállomáson. A vetési munka gyorB befe­jezése most a legfontosabb feladatunk, amc'yben komoly lemaradás van. Ügyeljenek brigádvezetőink' a kulákságtól származó rémhí­rekre, az olyan állításokra, hogy ,.sáros a talaj“; ;,nem le­het vetni". Ne hagyják magú kát félrevezetni, még akkor is vessenek, ha ki kell tisztítani a csoroszlyák szórónyilásait. Arról van szó hogy a jövöévi kenyeret biztosítsuk dolgozó né­pünknek! Minden brigád versenyezzen, de ne formális verseny le­gyen az! Tegyenek válla­lásokat, hogy egyéni tervü­ket túlteljesítik és az üzem­anyaggal takarékoskodnak. A brigád őrködjék saját munkafegyelme felett. Ne tűrjék, hogy felelőtlen traktoristák igazolatlan mu­lasztásokkal veszélyeztessék a brigádterv teljesítését, meg. bontsák a munkafegyelmet. Aa ilyen traktoristákat a brigád kollektívája figyelmeztesse ká­ros munkájukra, ha ez nem használ, közösítsék ki a brigád ból. Ebben segítséget nyújt a vezetőség. Brigádjaink előtt ezek a fel. adatok állnak. Jó munkájukkal, ezek megvalósításával járulnak hozzá hazánk szocialista me-, zögazdaságának megteremte séhez, egész dolgozó népünk ja. vára, nagy pártunk és szeretett Rákosi e vtársunk megelégedé­sére. Mészáros István. 70 vagon gyapotot szedtek le megyénk állami gazdaságaiban A gyakori esős őszi napok sürgetik a gyapotszedés meg­gyorsítását. Megyénk gya- uottermelő állami gazdasá­gaiban naponta többszáz dol­gozó szedi a „fehér aranyat”, hogy minél jobb minőségben és veszteség nélkül betakarít­hassák ezt a fontos ipari nyersanyagot. Eddig 70 vagon gyapotot szedtek le összesen állami gazdaságainkban. A gyapotbetakarítási ver­senyben a bácsborsódi állami gazdaság balad az élen, ahol már eddig több mint három mázsa gyapotot szedtek le holdanként. Összesen 970 má­zsát takarítottak be a 300 holdas gyapottábláról. Kitű* nő termés van a garai állami gazdaság 400 holdas gyapot- tér ületéiu is. Itt az eddig le­szedett mennyiség közei 3 mázsát tesz ki. de még 150 kilót várnak holdanként. Eb ben a gazdaságban inár be fejeződet a gyapot főszedés» és jelenleg az utószedés fo lyik. A gyaootszedésben lelkeséli versenyeznek a dolgozók is a magasabb teljesítmények el­éréséért. A verseny élén még min­dig Kazinczi Mária; a bácsbersódi állami gazda­ság dolgozó ia. az ország első gyapotszedő mestere halad, aki október 25-cn, szombaton estig 23.50 má­zsára emelte teiiesitmé- nvét. A garai állami gazdaságban már 70-ro növekedett azok nak a dolgozóknak a száma, akiknek teljesítménye ? « 10 mázsa, közűit vám *

Next

/
Oldalképek
Tartalom