Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

A Kalocsai Építkezésnél miért nem teljesítik a tervet? (•' A kalocsai építkezés októ­ber első 10 napi eredményét .vizsgálva megállapíthatjuk- Ihogy termelésük nem köve­tésre méltó példa. Tervüket csak 98.5 szazaikra teljen tették. A jelentés arról is szá" mot ad. hogy as építkezés dolgozóinak 48-7 százaléka — többszáz dolgozó — normán alul teljesít. Ennek okát többféleképpen „magyaráz­zák”. A legfőbb „indok” az. hogy új dolgozók vannak, kik nem teljesíthetik egyszerre a 100 százalékot. A hibák oka valójában azon­ban az, hogy nincs ver­seny, nem foglalkoznak az új dolgozók nevelésével, hiányos a munkaszervezés, kényelmes a vezetés. Ezekről a hibákról a dolgo­zók példája tesz tanúbizony­leküzdését követeli meg. Ezek a hiányosságok ko­molyan felvetik a pártszer­vezet felelősségét is. Hunyadi elvtárs, a pártszer­vezet titkára nem számol­tatta be az építkezés igaz­gatóját a végzett munkáról, nem követelte meg a hibák azonnali, gyors felszámolá­sát, tátja a tennivalókat, de ném harcol kérlelhetet­len következetességgel a si­ránkozások e*len. Ságot. A versenynek nincs gazdája Sehogy sem megy a ver­seny. Nine* még vállalás mondja Horváth eivtárs. az üzemi bizottságnál. Most ké­szülünk fel a versen yszerve- zésre. Munkánkat akadályoz­za, hogy a«1 tervet még nem biztosították minden brigád számára. . A szakszervezet elismeri, hogy a verseny gazdája, de a gyakorlat egész mást mu­tat. Sem a vezetó'ség, sem a bi­zalmiak nem törődnek a ver- senyváüalások szervezésé­vel. Az anlégerek, műsza­ki vezetők pedig úgy véle­kednek, hogy ők nem avat­koznak a versenyszervezés munkájába. Elfelejtik, hogv a verseny politikai munkáia nemcsak a szakszervezetre tartozik. Az építkezésen a versenyszerva- zés politisai muuká.iának a gyengesége azt mutatja, hogy a területi bizottság, valamint az SZMT vezetői nem adnak keílő elvtársi segítséget a munkához; nem ellenőrzik a határozatok végrehajtását. — Elfogadják indokul a hanyag munkából eredő mulasztást. — >.a legyőzhetetlen nehéz­ségeket." 10 órakor nem kezdenek a napi munkához. S ezért a munkahelyeken nagy a szer vezetlenség. A brigádokat egyik helyről a másik helyre dobálják. így gátolják a ver­senyzés lehetőségeit, az egészséges, nemes vetélkedés kialakulását. Az ilven mun kamódszer következtében az építkezésen 60 brigád közü; 38 teljesít normán alul, A rossz munkaszervezés elősegíti az igazolatlan mu iasztások nagy számának növekedését is. Október 13-án 25 fő. 14-én és 15"én 18 fő hiányzott igazo lattanul. Az építkezés sikepes mun­káját nem az „objektív no kézségek” akadályozzák, ha­nem azok a mulasztások és gondatlanságok, amelyek a vezetés gyengeségéből fakad nak- Az igazgató elvtárs az építkezésnél nem egv egysze­rű gazdasági műszaki vezető, hanem az ipar fontos őrhe­lyén dolgozó kommunista. — Tőle pedig a párt. kommu­nista; harcos, becsületes munkát és,a nehézségek gyors Megelégszik a műszak részé­ről történő látszatmegoldá­sokkal- Az éüítkezés kommu­nistáinak nevelése, feladatok­kal való megbízása is hiú- uyos, Nem érzik a felelőssé­get a fennálló hibákért és azok kikü3zöböiéséért. De nem kisebb a mulasztá­sa a városi pártbizottságnak sem, amely, bár látja az alap­szervezet gyenge munkáját, még sem adott kellő segítsé­get a pártvezetés munkájá­nak megjavításához. Meg­elégszik sokszor a pillanatnyi látszatmegoldásokkal, nem követeli meg a párt és válla­latvezetés munkájában a kö­vetkezetes, harcos, kommu­nista szellemet. Itt az ideje, hogy a városi pártbizottság döntő változást teremtsen a pártszervezet termelést irá­nyító tevékenységében, a mű­szakiak munkájában és a szakszervezet vemen vszerve- ző munkájában. Meg keli szüntetni az építkezésnél a kó nyeimeskedést, nemtörődöm­séget, mely gátolja éves ter­vünk va lóra váltását, szocia­lista hazánk gyors felépíté­sét. A. bêkeïiarcnak győzni kell Miért harcolok mun­káéi edruényeim növelé­sével a béke megerősí­téséért? Azért, hogy az én erőm is ott legyen a harmadik ' világhábo­rút megakadályozó kö­rülmények között, hogy az én emelkedő munka­teljesítéseim is elhárít­A vexetékes rádió építése megyénkben A területi bizottság és a szakszervezet eddigi munká­ja nem azt tükrözi, hogy a szakszervezet a párt- és kor­mány határozatának megva­lósításáért harcol és annak végrehajtására mozgósítja a dolgozó tömegeket, hanem azt mutatja, hogy megfeledkeztek « tulajdonképpeni feladatok­ról, a versenyről, a tömegek mozgósításáról, a terv sike­res végrehajtása érdekében. A szakszervezeti vezetőknek i<s szolgáljon tanulságul Ma­lenkov elvtársnak, az SZKP KB titkárának XIX- Kon­gresszuson mondott beszédé­nek az a része, mely többek között így szób „A feladat, hogy erélyesen végetvessünk a párt és ál lami fegyelem megsértésé nek, a felelőtlenség megnyit vaníliásának, a párt és kor mány határozataival szem ben tanúsított formális m»- gatartásnak,“ A szakszervezeti vezetők is csak akkor tudják feladatu­kat sikeresen megoldani, ha kemények; határozottak és jneg nem alkuvók. A vállalatvezetés laza munkája gátolja a tervteljesítést ! A terv nemteljesitése, a nor­mán alul teljesítők nagy száma abból adódik, hogy a munka helytelenül van szervezve. A mulasztás már a munka­kezdés előtt történik. A kör­nyéki falvakból járó dolgo­zók gépkocsival jönnek a munkahelyre. Legalább is így tudja a vezetőség. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy csak részleteiben jönnek be, inert a gépkocsi általában 8 órakor megy a dolgozókért. Géderlakról Oktober 20 és 21-ón 32 dolgozó közül hat azért nem jött munkába, mert a gépkocsi 8 érakor még neon volt Géderlakon. bár a napi munka 7 órakor kezdődik- Esek a dolgozók BJ-t mondották* IloSv ők. 3~ A kultúrforradalom mind nagyobb sikerét, a falu kulturális felemelkedését szolgálja a vezetékes rádió. A megye mind több községében jelenik meg és dolgozó népünk nagy örömmel kap­csoltatja be magát annak hálózatába. A Hálózatépítő Vállalat összes ki- rendeltségei és építési csoportjai mun­kalendületükkel tovább szélesítik a hálózatépítést, hogy vállalásukhoz hí­Harc SO mássa ssénért A kiskunhalasi fűtőház mozdonyvezetői beíró szobá" ban csendes beszélgetés fo­lyik. -X Farka« László megjött? — kérdezi valaki, Mindenki arra fordul. — Még nem — haüatszik a mozdonyfelvigyázói szobából. — Ki kérdi? — Csala, — hangzik a szó­— Csak nincs valami külö­nösebb bajod? Megijesztett a versenytárs jó eredményével — ugratják a. többiek. — Mit okoskodtok — talán nem beszéltétek ki masatokat otthon — vág vissza Csala. s ezen mindnyájan nevetnek, * — Kész minden? jöhet a zöld út — szólt Farkas László mozdonyvezető fűtőjéhez. — ügy az! Azt hiszem, sza­lad a masina ma felemelt se­bességgel, Van mit húznia — és azzal kinyitna a tűzszek- rény ajtaját. A niros láng­nyelvek bevilágítják a kony­hát. — Gyerünk szaktárs.' sza­bad az út, hadd szaladjunk. — És azzal még egy utolsó pillantást vet a dombóvári állomásra Farkas László moz- .donSSiSeíő»* ven, december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára, a vezetékes rádió fel­szerelésével gyarapítsák a hálózattal ellátott községek sorát. így kerül a vezetékes rádió beveze­tése még ebben az évben megvalósí­tásra Vaskút, Mélykút, Kelebia és Durtavecse községekben. Kiskunhalas és Kalocsa városokban pedig a további hálózatba való bekapcsolások. A villanyoszlopok végtelen sora jobbról-balról egymás­után tűnik el a száguldás­ban. Farkas László arcán áhí­tat ömlőt el. — Szeretem a mozdonyt,; jobban, mint az életemet — siklott át agyán a gondolat. — Igen, nagyon szeretem. Szíve erősebben dobog... _ — Eredményes lesz az utunk, kantáré? — szól a fű­tőiéhez. _ " — Azt hiszem, igen. Jól szaladunk és zöld az út — És ?. szén? — Megtakarítás lesz szé­pen. — Úgy desz a jó, legalább Csaláék egv kicsit alább ad­ják. Úgyis mindig rójuk be­szélnek. Az ul<sác is róluk írt — ömlik a szó ajkáról. —De most mi leszünk elől. Győ­zünk! — No, akkor hadd szalad­jon jobban a vasparipa. — S ezze>i a fütő a tűzre tesz, az­után így folytatja: — Jó do­log ez a szoviet-módszerű egylapátos tüzelés. Én bi­zony nem jöttem volna rá talán soha-., Mindketten összenéztek. * — Rövidesen Mélykúthoz érünk- Leszállók és üdvöz­löm a versenytársakat, — Sióit.Eaxkaa. fűtőiéhez^ A Ma Bács-Kiskun megye lett as elsőé a «áléit KM «Motora m&m A Munkaerő Tartanok Hivatala vándorzászlót • tű­zött, ki a toborzási tervet leg­jobban teljesítő megye szá­mára. A harmadik negyedév ér­tékelése alapján az MTH vándorzászia.iát a bácskis- kunmegyei tanács munkaerő­gazdálkodási osztálya kapta* második a somogyinegyei ta­nács munkaerőgazdáíkodási osztálya lett. Staub József, a vándorzáez- lót elnyert Búcs-Kisknn me­gye tanácsa munkaerőgazdái- kodási osztályának vezetője, 1200 forint jutalmat kapott. Tóth József új békeharcosokat nevel... A kiskunhalasj vasútállo­más fűtőházában indult ©! ez a történet, egy felajánlás tüi- ténete pár héttel ezelőtt,.. — Józsi bácsi/ Tessék egy szóra megállni! — Tessék fiaim. — Ugye nemi tartjuk fel 9 munkában? — Nem. A két fiatalember egymás­ra tekint s a bizta'ó szavak­ra értelmes arcuk még vidá­mabb lesz. — Józsi bácsi! Mi nagyon tiszteljük magát, éppúgy, mint a többiek. Jó békeharcos, mindenkit segít. Mi új dolgo­zók vaäyunk itt a fűtőháznál- Segítsen nekünk árban, hogy mi is sztahanovisták, olyan ■jó munkások legyünk, mint maga — adja elő mondani­valóját Czirok Imre és társa, Szabó László rábólint. Tóth József sztahanovista kazánkovács, érdemes vas­utas; a városi békebizKtság elnöke hátratólja sapkáját a homlokán és eav félpercig figyelmesen nézi a fiatalokat. Gondolkodott és szólt. — - Jól esett a szó, fiúk. De­rék emberek vagytok! Jó se­gítőtársatok leszek. Beszel­jünk hát arról, mit kell ten­netek. Mit, kívánóit én tőle­tek? Azt, hogy munkikezdés elölt öt perccel munkaruhába öi'-Qí've a satupad elölt legye­tek. becsülettel dolgozzátok ki a nap minden vereti, nyit­va legyen a szemelek, füle­lek, tanuljatok-.. — Úgy lesz, ahogy Józsi bácsi mondja! — :geri a két fiatal szava és lelkes tekin­tet© • — Vezető kartárs! Czirok Imre és-Szabó László azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy sztahanovisták akarnak len­ni. Úgy határoztam, hogy a harmadik békekonaressz us tiszteletére munkamódszer át­adással felfejlesztem termelé­süket a sztahanovista szintig­— Derék munka tesz, Tóth elvtársi — Kezet ráztak, II. Tóth Lajos fűtőház vezető' pe--j dig elhatározta, hogy segíti ezt a nagyszerű kazdemenye- zést. * A 342—174 számú mozdonyt részi eg vizsgájának ja vítási I munkálatait végzik a kiskun­halasi íütőházban a sztahano­vista jelöltek- Közöttük dol­gozik Tóth József is, Ke­mény. akaratot eláruló1 arca kormosán bukkan ki a moz­donyból, tanítványai nem kevésbbé kormosau sürögnek körülötte. — Józsi bácsi! Az átöntő csövet ki kell szerelni? — Igen­— Akkor szaladok a szer­számért! — Maradj fiam, -majd én It-ozom, végezzétek a kővetke­ző munkafolyamatot. Ne fe­ledjétek, a mozdony javítá­sokban első lettünk, lepipáltuk a békéscsabaiakat. De ez nem azt jelenti, hogy elkényelme- sedhetünk. Tovább is tartani kell a háromnapos javítási időt. Mert fiaim, a munkát a- becsiiletes verseny viszi, hajt­ja előre, mbit a mozdonyt a gőz. A verseny pedig abból ered, li-oay tudod: érdemes többet és jobban dolgozni, mert magadnak dolgozol- -. A két fiatal hallgatva me­rül munkája fölé. Tanulásra-, tudásra szomjas értelmükbe úgy hullanak öreg tanítójuk szavai, mint mag a termő­földbe. S bizonyára, jó gyű’ mölcsöket is teremnek .. * Tóth József elvtárs így ne­vel ríj békeharcosokat a szó-1 cialista haza számára a kis­kunhalasi fűtőház javítómű­helyében. Olyan dolgozókat# akiknek kezenyomán új mun, kahőstettek születnek majd; de akiknek szerszámíorgatás- ban edzett marka a fegyvert is jól tudná forgatni azok el­len. akik teremtő, alkotó béJ kénkre, törnek! érkezés után rövid idő múlva elindult a versenvtárs felé. Lábán lazán lengett a kék nadrág, de tartása megvár tozott. Vaskos, izmos kezével sapkáját feltolta, és így üd­vözölte a másikat, — Hogy szalad a vaspari­pa? — Jobban, mint a ti kecs­kétek. — Irigykedsz az 500-asra? Szeretnél ezzel járni? Gyor­sabban megy ezzel a moz­donnyal az őszi forgalom. Öt irányvonalot vállalunk, s ez már a hetedik — szóit Far" kas. A másik mozdonyvezető el­hallgatott. Nem tudott mit válaszolni­« — Zöjd az út, mehetünk — hangzik a szó Farkas László ajkáról és a vasparipa magy prüszköléssel nekiindul, majd később sebességet erősítve száguldásba esau át. — Mégcsak 45­— Nem sok. Lehet több is — hangzik a szó. — Akkor hadd szaladjon a r.kedves” — s azzal a fűtő ki­nyitja a tűzszekrénv ajtaját és gyors egymásutánban tesz a tűzre. Farkas László ránéz fűtő­jének izmos karjára, egon- düüpzik. és. így. szóU-ís . Mi:. lyen más most minden — a fűtő feléje fordul, a várja a további szavakat. Farka ä" László nem késlekedik: — A rothadt múlt csak keserűsé­get okozot. Ma pedig 27 éve« vagyok és sztahanovista- — Most ismertem meg a szép éa boldog életet. Azóta, mióta miénk a hatalom­— így van — hagyja hely­ben a fütő, majd halkan hoz­záteszi: — Lassan beérünk Halasra, * A halasi mozdonyvezető- iroda ajtaja szélesre tárul- — Egy fiatah mosolygós arcú ember lép be, s egyenesen ha - lad a mozdonyfelvigyázói iro­da felé. A szobában lévők utá na tekintenek. Az egyik meg­szólal: — Megjött a kétszeres sztahanovista* Csala vetély- társa. Leül az asztalhoz; ,s jegyez a mozdonyvezetői könyvbe; — Kiskunhalas. Dombóvár. Felvételezett szénmennyiség 113 mázsa- Felhasználva 63« megtakarítás 50 mázsa. — 50 mázsát megtakarítot­tunk —- szól Farkas László fennhangon, hogv mindenki hallja. Csaláék igyekezhet­nek- Mondjátok meg nekik, az első helyet nem adjuk. — s azzal fogja a sapkáját és hatalmiul . csüládiállúé». « hassák hazánk felől Korea sorsát, az eszeveszett # pusztítást, ártatlan asszonyok' és gyermekek bacillusbom- bákkal való pusztítá­sát. Ha valamennyien ösz- ßzefogunk, ha valameny- nyiünk jobb munkája, a felvilágosítás ereje ön­tudatra ébreszti a még sötétben botorkálókat, ú^y biztosítani tudjuk i> magunk számára a lattós békét, a boldog jövőt, gyermekeink örömteli életét. Mészáros Jánosné, Baja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom