Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-18 / 245. szám

Szorosabb kapcsolatot a műszakiak és a dolgozók között Miért nem egyenletes a termeié« ti Kisliianf elegy házi l>íéjí»;viírím n ? A Kiskunf piegyhá zi Gép­gyár dolgozói harmadik ne­gyedévi tervük sikeres befe­jezése után úgy gondolták, hogy már október első nap­jaiban új vállalást tesznek, hogy kiküszöböljék a hóeleji pangást és többet termelje­nek, mint az előző hónapban. Erről beszé]gettek a Vörös Csillag és a Béke brigád tag­jai. De még mások is- Úgy vélekedtek, hogy a műszaki vezetés is hasonló érzésekkel es fokozott lendü.ettel készül a nagy munkára. — De máskéo van! Miért nincs még verseny- vállalás V A negyedik negyedévi terv beindulásánál a dolgozók nem kapták meg a kellő műszaki segítséget. Ezért még . nem volt október 8-án szocialista kötelezettségvállalás novem­ber 7-re. A dolgozók elmond­ják, hogy üzemükben általá­nos jelenség az, bogy hónap elején- állnak, hónap végén pedig hajráznak. És ez azért van, mert a műszakiak a har­madik negyedévi terv befeje­zéséért folvtatott munkában elfelejtkeztek az utolsó ne­gyedév megfelelő előkészíté­séről. Miben mutatkozik meg a műszakiak munkájának döntő hiányossága? Ä —'űszaki vezetők eddigi munkája arra enged követ­keztetni, ha továbbra is így dolgoznak, akkor teliesen el­szigetelődnek a dolgozóktól. Irodából nem lehet irányíta­ni, gyorsítani a versenyt. A műszaki vezetők, a negyedik negyedév munkájánál nem tehetik meg azt, amit au­gusztusban, hogy a feladato­kat túlórák sokaságával ol­dották meg•— Az akkori hó- eleji laza munka, hóvégi haj­rá, a túlóráztatások azt ered­ményezték, hogy 37-000 fo­rinttal lépték túl a megenge dett béralapot, ahelyett, hogy több szervezettséget és előre­látást vittek volna a munkába- A béralap túllépés nem más, mint a terv utasításainak a megszegése, amit az öntuda­tos dolgozók, a kommunisták felháborodással ítélnek el. A dolgozók lendülete elsöpri a régi munka­módszert Horváth elvtárs a, Központi Vezetőség június 27—28-i be­szédében főfeladatként töb­bek között a munkaverseny, a termelékenység emelését határozta meg. Ezzel kapcso­latosan hangsúlyozta; „A munkaverseny, melyet Sztá­lin elvtárs a dolgozók forra­dalmi önkritikájának nevez, elsöpri útjából a réai techni­kához tapadó aggáh/isjcodó- k'it, a terv teljesítését illető­en. Ez a forradalmi önkritika, kritikává változik az olyan minisztériumi emberekkel- igazgatókkal. műszakiakkal szemben, kik nem támaszkod vak eléggé a munkások kez­deményezésére, akik zavaró tényezőnek tekintik a dolgo­zók felfokozott termelési akti­vitását, akik csak annyit vesz­nek észre a versenyből, hogy növekszenek a, nyersanyag cs energia ellátási gondjaik, ne­hezebben boldogulnak a meg­csontosodott réai munkaszer­vezéssel.’’ A gyár műszaki vezetői­nek október e]sq napjaiban végzett munkája, — a ne­gyedik negyedév előkészíté­sében — ezt. húzza alá. A" üzem dolgozóinak egyrésze október 8-án még nem is­merte havi tervét. A Bogár- esopovt tagjai, akik a legjobb munkát végzik, 8-áu kapták1 meg havi munkájukhoz szük­séges nyersanyagot. Ennek ellenére nem estek kétségbe, hanem együttesen megtár­gyalták, hogyan tudják havi tervüket a lemaradás ellené­re idő előtt teljesíteni. Egy­hangúlag vállalták, ho^y két nappal előbb — az elmara­dás ellenére — október hó 28-án az e.őirányzott 23 alu- miniumtartályt elkészítik. Többet a dolgozók között... A dolgozók lelkes munkája megköveteli, hogy a műsza­kiak is hasonlóan a dolgozók­hoz, ne a nehézségekről, ha­nem annak leküzdéséről ha­tározzanak. Pártunk útmu­tatása alapján tartózkodja-- nak többet a dolgozók között, tanuljanak a dolgozók^ mun­kájából. vegyék számításba a nap-nap után növekvő ver­senylendületből eredő új mű­szaki tennivalókat. Szakítani kell a vezetőknek azzal a termelésre káros op­portunista nézettel, hogy a műszaki vezető nem vonja felelősségre beosztottjait; mi­kor nem végzi el feladatát, azért, mert úgy gondolkodik, hogy azt másként is el lehet intézni. Az, ilyen gondolko­dás és cselekedet elnyomja a bírálatot, fékezi az egészsé­ges munkaszellem kibontako­zását, kényelmeskedéshez, fe­lelőtlen munka végzéséhez vezet. Az üzemi pártszervezetnek ég minden egyes kommunis­tának harcolni kell az ilyen tespedtség ellen- Meg kell él­tetni az üzem műszaki veze­tőivel. hcfgy amikor ők jog­gal elvárják a dolgozóktól, hogy munkaidejüket becsü­letesen ledolgozzák, akkor ugyanilyen joggal követeli meg a dolgozó, hogy megfe­lelő időben álljon rendelke­zésére nyersanyag, szerszám, vagy egyéb munkamegbiza- táe. A dolgozók nemcsak ide­jüket akarják tölteni az üzem­ben, hanem kétkezi munká­jukkal nap-nap után több és jobb termelvényt akarnak adni a szocializmust építő hazánknak. A tataházi békcharcosok küzdelme az őszi vetés sikeréért A tataházi békebizottságok Is lelkesen készülődnek a magyar békeharcosok novemberi sereg szemléjére. Újtelepen új békeoi- zottság alakult. Ezzel együtt 18 körzeti békebizottság mű­ködik a községben. Vaamennyi megvá asztotta már küldöttét a járási békeértekezletre. A soronlévö falusi feladatok között egyik legfontosabb teendő most az őszi vetés meg­gyorsítása. A község hátul kul log ebben a munkában. A békebizottság tagjai elhatároz, ták, hogy minden erővel igye. keznek a vetést meggyorsítani. Ennek érdekében versenyt kez­deményeztek. Mészáros Márton Hazafi Józseffel lépett páros­versenyre. Pálinkás Mihá y lő holdas dolgozó paraszt, békebi­zottsági tag Kanosár Ferencet hívta ki versenyre a III. Ma. gyár Békekongresszus tisztele téré. Példájukat követték a többi békebizottsági tagok. Hu. szonnégyen léptek versenyre. Legnagyobb részük már be is fejezte az ősziek vetését, ezzel példát mutattak a község többi dolgozó parasztjának. Pálinkás Mihály nemcsak élenjár a köte ességteljesités- ben, hanem sorra járja dolgozó paraszttársait és mozgós.tja őket a vetésre. A békebizottság tagjai nemcsak vállalásokat tesznek, hanem ellenőrzik is azok teljesítését. Csala József enök megtudta, hogy Pásztor Pál és Acs István békebizott­sági tagok késlekednek a ve­téssel azonnal felkereste őket és beszélgetett velük. — Csak nem azt akarod, hogy úgy nézzenek ki nálunk is a szántóföldek, mint tizenöt kilométerrel odébb Titőéknál. Pipacs virítson a szántókon és a földesúr munkára hajtsa a nincstelen parasztokat? Ha ide. jében vetsz el, biztosítod a jövő. évi kenyeret és a békthareot erősíted. Neked, mint békebi­zottsági tagnak, ezt kétszeresen tudnod kell — mondotta Pász­tor Pálnak. Pásztor Pál és Acs István Megértették a beszédet és azonnal hozzáláttak a vetéshez, A békebizottság tagjai Ta taházán nemcsak az öjzi mun­kákban mutatnak példát, hanem a termelöszövetkeze 11 mozga om erősítése terén Is. Az ősz fe> lyamán kilencen léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjá ra, —- Mi megkaptuk a megyei békeiroda versenyzász aját néhány hónappal eze.őtt. Jó munkával akarjuk kiérdemelni, •hogy ez a zászló továbbra Is ná.unk maradjon. — így nyi­latkozik Csala József, a békebi­zottságok elnöke. Ma nyílik meg a kiskunfélegyházi őszi vásár Ma nyílik meg a kiskun­félegyházi őszivásár. A meg­nyitót Both Zsigmondi megyei tanácselnök mondja el. A nagytömegű vásárlóközön­ség gyönyörködhet a szép, im­pozáns pavilonokban. Ezek a pavUIonok reprezentálok a szo­cialista kereskedelmünk ered­ményeit. Gondoskodnak arról, hogy állandóan telt raktárok várják a vidéki vásárlókat. Kü. lönösen bő a választóit kész- ruhákból, tűzhelyekből és kály­hákból. A vásáron részvevő dolgozó, kát az állami és szövetkeze.! ke­reskedelem nagy kedvezmény, ben részesíti a ruházati cikkek vásárlásánál. Számos ruházati áruféleség 5—25 százalékos ár. engedménnyel keriil forgalomba a vásár ruházati pavilonjaiban. Az ország legjobb kulfűr- csoportjai és élvonalbeli sportolói gondoskodnak arról, hogy a vásáron részvevő sok. ezer dolgozó, úgy kulturális, mint sporttéren megfelelő szó­rakozásban részesüljön. A kétnapos vásáron résztvesz, nők Csongrád és Békés megye szövetkezetei, kiskereskedelmi vállalatai, kisipari termelő, szövetkezetei is áruikkal. A vásár rendezősége a nagy érdeklődést figyelembe véve Ba­járól kiliönvonatot indít, A MÁV a kiskunfélegyházi őszi­vásárra történő utazásoknál mind a menetrendi, mind pedig a külön vonatokra 50 százalék, s menet kedvezményt nyújt. A kedvezményes utazás nemcsak a csoportok, hanem az egyéni utazásnál is érvényes. Bajáról szombaton cs vasár­nap hajnali 4-kor indítják a kü_ lönvonatot, amely 8.47 perckor érkezik Kiskunfélegyházára. A vásárról a vonat visszainduiás: ideje délután 4 óra 13 p re Szentes és Szeged felől szintén külöiivonatok indulnak. Aki nem vet, gazt arat Izzó hangulatú tanácsülés ïiszakécskej. A tanácselnök beszámolója után eleőuek Gál Lajos tanácstag állt fel. — Nem akarunk mi szé­gyenben maradni, Idejében vetünk el. Versenyre hívom Halta Pált és Jelenfi Istvánt nz őszi vetés mielőbbi elvég­zőire­— Én meg az összes mező­őröket — pattan fel E.zsiás István — az én dűlőim ® Sár­halmi, elsőnek fejezi majd be a vetést. — Éti meg a falu összes dol­gozó parasztjait hívom ki versenyre — toldja meg a szót Sáfrány Mihály 4 hol­das gazda, a Sárhalmi dűlő­ből, * Pár nap múlva Fazekas Já­nos tanácselnök érdeklődve olvassa a jelentést. 570 dolgo­zó paraszt, van versenyben az őszi vetés sikeréért. A rozs­vetést már befejezte a köz­ség. az árpából is csak alig 38 hold hiányzik. Hirtelen felpattan az. ajtó, Buda Imre mezőőrfelelős lel­kendezve hadarja: — Még mindig a Sárha2mi' dűlő vezet. És si ás István és Sáfrány Mihály minden kés­lekedőt meglátogatnak és megmagyarázzák nekik, hogy milyen fontos a korai vetés. — Csak Hosszúföidön nem megy a munka — dörtnögi bosszúsan a tanácselnök. — Utánanézek én annak, miért nem hatad olt a vetés. Gyanús nekem ez már, hetek óta. hátul kullognak a hosz- szúföldiek a versenyben — fakad ki mérgesen Balia Imre. Indulatosan lejebb húzza a kalapját, Még aznap nyaká­ba veszi a határt. Hosszúföidön először Űye- nes Istvánba botlik bele, Be­szédbe elegyednek. — Igaz, hogy tagosítjáh a, határt, államosítják a földet ?--Hát ezt meg ki mondta? — kérdezi Balja Imre a ha* ragtó! szinte reszkető ajak­kal, — így mondja ezt erre min­denki, azért nem vetnek a dűlőben. — Hű a mindenségit — töri ki Bállá Imréből — ha nem vettek, majd jövőre a szeme­tek koppan. Aki nem vet, nem arat. Azért vagytok ti utol­sók a versenyben. Talán brl zony Bagó Benőtől és kulák- cimboráitól hallottátok ezt a szamárságot? i — Nemcsak ők mondják válaszolja Gyenes István és ijedten húzza be a nyakát az erélyes hangra. — Ez pedig nem igaz. Nem veszitek észre, hogy a tculú- kok becsapnak benneteket Azt akarják, hogy jövőre a* legyen kenyér, Neked, mint tanácstagnak, ezt jói kellene tudrd, . '-- Az igaz, ha nem vetünks jövőre felkopik az állunk - Böki ki a szót a tanácstag. —■>' Nem hagyom én szégyenbe a dűlőt. Még holnap elvetünk és elmondom a többieknek is« hogy ne hlgyjenek a kuH- kokwk. * így gyorsult meg a vetési Horszúföldön is. A verseny! nyomán elért győzelmek sokl vagon búzával, árpával c*, rozzsal gazdagítják majd aj községet és az országot, Megyei verseny híradó Akikre büszkék vagyunk élenjárók az őszi munkák­ban; Kecskemét város; ta­nácselnök: Szeiepcsényi Imre- Kecskeméti járás, járási ta­nácselnök: Szabó János, Kis­körön járást járási tanácsel­nök; Fiilöp Gyula. Példamutató községek-, a kecskeméti járásban! Tisza. kécske, Lajosmizse és László' falva. A kiskőrösi járásban: Csengőd, Bocsa, Tázlár, A kiskunfélegyházi járásban: Csolyóspálos, Kvömnmajsa, Kunszállás, A kiskunhalast járásban; Kisszállás, Zsana- evesztő, Harkakötöny. A du­navecsei járásban; Apostag, Dunaegyháza, Ordas. A kun- szentmiklósi járásban: Kun. adacs, Kunpeszér, Tass, A ka­locsai járásban; Bátya, Ha­jós, Foktő. A. bácsalmási já­rásban; C-Hkéria, Kát y már, Madaras. A bajai járásban: V<‘skút, Nagybaracska, Gara­Élenjáró termelőcsoportok: a kecskeméti járásban’• a bu­gaci Béke, a laiosmPSei Sál­iul és a városföldi Dózsa. A kiskőrösi járásban; a solt- vadkerti Uj Alkotmány, a kaskantyúi Kossuth és a« akasztói Arany Kalász. A kiskunfélegyházi járásban: a kÁ%kunmajsa\ Petőfi, a, c*o- lyóspálosi Lenin és Béke tér- me lő csoport. A kiskunhalasi járásban: a göböljárási Pe­tőfi, a tompái Szabadság és a rémi Kilián. A dunavecsei járásban; a hartal Lenin, a ■szálks zent-mártom Békéért és u hartal Béke, A kunszent­iül klói sí járásban; a szabad- szállási Petőfi és a tassi Pe­tőfi. A kalocsai járásban: ha­jósi Vörös Csillag, dusnoki Munkás Paraszt Szövetség és az öregcsertői Béke. A bács­almási járásban: a madarast Dó sa és Kossuth, valamint a tataházi Petőfi. A bajai já­rásban; a bácsbokodi Vörös Csillag, a aurai Vörös Csillag és a nagybaracskai Petőfi­Akik miatt szégyenkeznünk kell Lemaradtak az őszi munkák­ban: kalocsai járás, járási ta.1 nácseüiök: Farkas József, Bácsabnási járás, járási tanács­elnök: Ungor Erzsébet, Ba­jai járás, járási tanácselnök: Oszterman Béla. Községek: a kecskeméti já­rásban: Kunba rács, Orgovány, Ladánybene. A kiskőrösi járás­ban: Császártöltés, Soltvadteert.í A. kiskunhalasi járásban: Jánoshalma, Borota, Rém, A dunavecsei járásban; Dunapa- taj, Solt, Dunatetétlen. A kun- ■zentmikiósi járásban: Fülöp- szállás, Kunszentmiklós, Sza­badszállás. A kiskunfélegyházi járásban: Gátér, Alpár, Tiszaúj- fa1!!. A kalocsai járásban: Szakmár, Dusnok, Fájsz. A bácsalmási járásban: Mátétel- ke. Tataháza, Mélykút. A ba. jaj járásban: Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Elmaradt termelöcsoportok : a kecskeméti járásban: a bugaci József Attila, a jakab. szállási Vörös Csillag és a nyárlőrinci Haladás. A kiskőrösi járásban: a Uaskantyői Vö­rös Október, a csengődi Lenin és a soltvadkerti Petőfi, A kis kunfélegyházi járásban ; a petőfiszáüád Kossuth, tiszai!j. falusi Tisza és a k ► : un­ió',egyházi Dózsa. A kiskunba Iasi járásban: a linvkakőtönyl Petői!, a keleblat Vörös Csillag és a kéleshalml Bástya, A dunavecsei járásban; apostagi Dózsa, soiti Petőfi és duna­vecsei Alkotmány. A kuu- szentmiklósi járásban: a fü'ön szállási Dózsa, A kalocsai já­rásban; szakmán Kossuth, » miskei Táncsics és foktői Béke A bácsalmási járásban: a katymári Béke, Lenin és Szta. hanov. A bajai járásb a: az órseltcsan&dl Vörös Cs Hág, sze­műiéi Béke és Kossuth. Kecs­kemét városban: elmaradt az őszi munkákban a Lenin, a Vö­rös Csillag és a Rózsa Férni ■ termelőszövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom