Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

BÁCSKISKUN MEGY Ei

AZ MOP BACSKISKUNMEOYPI PÁRTBIZOTTSÁG A A AK LAPJA

Vlí. ÉVFOLYAM, 20!). SZÁM Jra ßff fillér

1952. SZEFT. 6, SZOMBAT

Az osztrák parasztság keserves helyzete. — Hova tűntek a kulákok sertései Jászszent- 1 ászlón ? — Pü'osszentlçût.

A NÉPEK BÉ

A Béke Világtauáes az idén júliusban tartott rendkívül ülésszakán nagyjelentőségű határozatot hozott. December 5-re összehívta Becsbe a népek békekongrcsszusát. A Béke ViláSTtanács felhívása már eddig is páratlan visszhangra talált a világ íninden országában» jeléül annak, hogy a férfiak és nők milliói szerte a világban egyre világosabban felismerik, milyen halálos veszélyt jelent az emberiség élete szempontjából az Egyesült Államok támadó politikája. Az egyszerű emberek milliói belátják, hogy a békét csak abban az esetben lehet fenntartani és megszilárdítani. ha a tömegek maguk veszik kezükbe a béke megőrzésének szent ügyét és eltökélt akaratuk mellett ki is tartauas.

A jóakaratú emberek a földkerekség minden országában tömegesen kapcsolódnak be a béke híveinek hatalmas mozgalmába, A békeegyezmény megkötését követelő felhívást eddig több mint 600 millió ember írta alá- A népek békekongresszusának egyik főereje az lesz* hogy a világ dolgozóinak nemre, fajra, felekezetre, foglalkozásra nézve legkülönbözőbb rétegeit egyesíti majd a béke megyédéi éré,

A francia nép tömeges békehadjáratot kezdett az országban uralkodó fasiszta önkény ellen, Ma már nemcsak JacOues Duelos szaba!don bocsátását kéé. y szerire tte ki a fasiszta eszközökke; dolgozó kormányból, hanem a bebörtönzött. békeharc >■ sok egész sora szabadult ki a nép akaratából.

> A német nép széle« rétegei eddig páratlan méretű akcióegységbe tömörülnek a bonni különszerződés ellen folytatott harcban. Országhatárok! zónahatárok nem választhatják el egymástól az egységre, demokratikus szabadságra és békére vágyó német tömegeket. A bonni háborús szerződés aláírásának pillanatában új szaka«zaba lépett az a harc, melyet Németország népe az egységes, demokratikus Németország megteremtéséért folytat, A harcnak ezt a szakaszát a népet nép ellenállásának rohamos fokozódása jellemzi. Tevékenyen harcol a békéért és az ország egységéért Nyugat-Németország munkásosztálya- A reakciós különszerződés aláírását követő első három hét alatt egyedül a Ruhr-vidéken és ÉszaK-Rajna-Westfália. tartományban több mint 700 ezer munkás sztrájkol.

Terebélyesednek a japán békeharcosok sorai. A japán dolgozók tömeges sztrájkokkal tiltakoznak az amerikai megszállás, a Josida-kormány fasiszta politikája e1- len, Az április 12-i és 18'i sztrájkokban közel máJlej millió munkás vett részt. Különös jelentőségük volt a tr.á jus Ti eseményeknek. Ezen a napon országszerte £ millió japán munkás ítélte el tömeggyüléseken a fasizmust, tett hitet a béke ügye mellett. Ezért harcolt május és június folyamán a fasiszta kormány ellen szervezett sztrájkokban 10 ezer japán kohómunkás. 13 ezer bányaipari dolgozó, egy hatalmas japán vállalat 10 ezer munkása. Június és július folyamán újabb hatul más tömegek csatlakoztak 3 japán munkások sztrájkmozgalmához.

Tevékenyen síkraszállnak a béke védelmében Olaszország dolgozói, Az olasz közvélemény hangulatában végbement komoly változásokról tanúskodnak a községi választások eredményei, melyaek során, a vezető kereszténydemokrata párt — a Vatikán minden mesterkedése ellenére — négymillió szavazatot veszített. *

A népek, a véres koreai há' ború haladéktalan beszüntetését követelik. Általános felháborodást váltott ki a bak teriumfegy ver alkalmazása, az amerikai imperialisták . barbár bánásmódja a hadifoglyokkal,; a jatümenti provokációs bombatámadás. Az Egyesült Államok népe, Anglia dolgozóinak tekintélyes vésze elítéli és értelmetlennek tartja a vére« koreai incidens továbbfolytatását. A ..ködöd Albionban” még a polgári pártok jobboldali szárnya is megdöbbenéssel vette tudomásul a jaiui vízierőmüvek oombázását. Ugyanakkor kételkedve nézik az angol néptömegek a kormány politikáját és a lelkesedés >,hőfoka”, az életszínvonal állandó, csökkenése miatt lassan a fagypont alá jut.

Számos tény vad arra, hogy a béke eszméi cgyro több olyan társadalmi rétegben vernek gyökeret, amelyek eddig távol álltak az aktív békeharctól. Ez az általános helyzet, a békemozgalomnak ezek az újabb sikerei indították a Béke Világtanácsot arra, hogy minden népréteg, a világ minden becsületes dolgozója felé intézze hívó szavait. a népek békekongresszusa előtt- Felhívta a férfiakat és nőket, bármilyen meggyő-EMLÉKÜNNEPÉLY MÓRICZ ZSIGMOND HALÁLÁNAK 10. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

Móricz Zsigmond nagy magyar író halálának 10. évfordulója alkaU».aból a Magyar Irodalom Történeti Társaság es a Magyar Írók Szövetsége pénteken este emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphacl sereg Színházában,

Az ünnepséget Révai József népművelési miniszter nyitotta megi

Tíz év telt el Móricz Zúgrnoud halála óta — mondat.a Révai Bi.’ieis beszéde beveze íö részében — a háborús őszszeomiástól,. a magyar do*gozó uép tflres győzelméig, a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáig hazankbiu- E tíz év a:tu a magyar nép Móricz Zsigmondot, a ma gyár ckmokiatikus kultúra nagy k.s^dzikusát, a demokratikus átalakulás egyik legjelentősebb »rodalmi előkészítőjét, megismerte és a szívébe zárta.

Az az író, akit a régi Magyarország üldözött és kitaaadott, aikt óira és újra próbált jnegkövaöni. mert az úri osztályokról megmondta az igazat, Móricz Zsigmond uj életre ébredt a munkásosztály, a dolgozó nén, az épülő szocializmus Magyarországában.

Révai elvtárs ezután rámutatott, hogy Móricz Zsigám a d Ady Endre harcostársa voit abban az irodalmi forradalomban. amely a 20. század elsó évtizedében bontakozott ki nálunk, mint a polgári demokratikus magvar forradalom beharangozója és előkészítője. ök kelten képviselteit a reakciós, álhazafias irodalom mai, valamint a kozmopolita, pyugatos pólyáéi irodalommal szemben a megújhódó, valóban népi, nemzeti, valóban hazafias irodalmat. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetőn különbözött is. Adv nem érte meg a proletárforradalmat, míg Móricz Zsigiuond átélte a prolelárforradaiora győzelmét es bukását, írói alkotóereje pedig éppen a Horthy-uraiom sötét- és fojtogató negyedszázada alatt bontakozott ki t-Illés nagyságában. Móricz UIP' ben, eaész leikével odaállt « proletár forradalom mçllé és bár a forradalom bukása után nem volt többé eleven kap-. c solata a munkásosztállyal. sosem tagadta mea 19-es ín®I uutgrtását.

ződésűek és vallásúak legyenek is, válasszák meg képvi selőjüket erro a találkozóra; amelyen nagyszerű módon nyilatkozik majd meg a világ dolgozóinak békeakarata.

„Jobban, mint valaha, fokoznunk kell harcunkat, — jelentette ki Joliot-Curie,' a nagy francia békeharcos — a sokezernyi gyűlés, vita, találkozó, amelyeket a világkongresszus előkészítésének keretében szerveznek,óriási

Révai elvtárs a továbbiakban vázolta Móricz Zsigmond írói fejlődését, e fejlődé« három szakaszát, s kifejtette, hogyan jutott el Móricz általános d:mokratikus magatartástól a kritikai realizmus kibontakozásának korszakán át a nópforradulomhoz vezető út kereséséig-Ezután így folytatta:

Móricz írói pályáján tisztánlátása, leleplező ereje egyre fokozódik, de mindhárom alkotói korszakában megmaradt a parasztság irodalmi szószólójának. Nagy erényei, de gyengéi is ebből fakadnak. Társadalombírálatának paraszti kiindulópontja: forrása a realizmusnak, de forrása illúzióinak is, annak, hogy a feudális rothadás mellett a kapitalista rothadás lie. vésbbé vette észre és bár nem kente el, nanem feltárta a parasztság belső bomlását és osztályrétegezödését, a szegényparasztság mellett nem tudta meglátni és felismerni a munkásosztály döntő szerepét.

Móricz Zsigmond — fo’ytat. ta — szerette az életet, szerette az embert, békességet, boldogságot szánt az emberiségnek. Legtöbbször ebből a vágyból származnak szerelmi idilljei, nem pedig abból, hogy a valóság véres ellentéteiről megfeledkezett. Ez a vágy az idill, a harmónia, a szépség és boldogság után sokszor akadályozta abban, hogy társadalomkritikája mindvégig következetes legyen. Másrészt ebben a vágyában éppen úgy van előremutató vonás, mint népforradalmi útkeresésében.

Ezen a mai ünnepélyen fogadjuk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékét méltóan fogjuk ápolni. Ezzel kapcsolatban három főkötelezettségünk van:

1. Ki kell adnunk összegyűjtött műveit, hogy nevünk és születő ú.i irodalmunk még jobban megismerhesse, még többet tanulhasson tőle-2. Meg kell írni Móricz Zsigmond életrajzát, amely művéhez és életéhez niéhó és amelyben értékelnünk kell irodalmi munkássáaát, a magyar társadalom és a magyar irodalom fejlődésében elfoglalt helyét és szerepét a mába teljességében.

3. Meg kell mutatnunk Móricz Zsigmondot egész nagy. sáf/ban a Szabad Népnek,

eszközöket nyújtanak nekünk. A háború és a béke közötti küzdelemben idejekorán fel kell ébreszteni a világ öntudatát és a béke győzedelmeskedni fog.”

Megyénk békeharcosai előtt ma az a feladat áh. hogy minden becsülete3 dolgozóval megértessék a háború és béke kérdésében senki sem maradhat közömbös, annál kevésbé; mivel határainkon túl az agresezorok kiszolgálója,

hogy műve ne csak a magyar, hanem a nemzetközi demokratikus kultúrának s’er vis alkotórészévé váljon.

Ami a Magyar Dogozók Pártját és a Magyar Népköztársaság kormányát illeti, teljesíteni fogjuk kötelezettségünket Móricz Zsigmond emléke, élete, munkássága iránt,

Révai elvtárs beszéde után Kónya Lajos, az írószövetség főtitkára felolvasta a Szovjet Irószövetséir táviratát, melyet a megjelentek nagy tapssal fogadtak.

Ezután Darvas József köz* oktatásügyi miniszter. az írószövetség elnöke mondott emlékbeszédet..

Darvas József közoktatá5- ügyi miniszter méltatta Révai elvtárs megnyitója után Móricz Zsigmond írói nagyságát.

Móricz Zsigmond írói jelen* tősége mindenekelőtt abban áll — mondotta —, hogy általa, müveiben érte el a magyar széppróza eddigi legmagasabb csúcsait- Az volt ő nekünk!

— magyar mértékkel mérve

— mint az oroszoknak Tolsztoj, vagy Gogoly, vagy mint a franciáknak Balzac.

Beszéde további részeiben Darvas József rámutatott Móricz Zsigmond írói látásmódjának sajátosságaira. — Megállapította, hogy Móri* ezot mindenekfelett a paraszt“ súg sorsa érdekelte, a nemzeti élet egészében, az egész magyar társadalomban való összefüggésében. Móricz ízigvérig realista író, uem tud másü írni, csak amit a valóság diktál. Részletesen elemzi Móricz Zsigmond szenvedélyes állásfoglalását a proletárforradalom mellett, kitárja Móricz törhetetlen demokratizmusának vonásait,; nagy írói felelősség érzését,1 jellemzi az országban tett kőrútjait.

— Tanuljuk meg tőle — fe; jezi be beszédét az ünnepi szónok, — a néni a haza forró szeretetek s azt a belső nagy eltökéltséget, ami őt hajtotta, hogy nem saját írói elképzeléseihez akarta formálni a valót, hanem az eleven valóságból igyekezett választ találni arra. amit a nép, a történelem kérdezett,

Az ünnepséget műsor kő' vette.

Tito uralkodik, Ebben a harcban a békére vágyó népmil liók szava dönt. Egyedül ez rettentheti vissza az amerikai imperiahstákat, a fasiszta Tito-klikk lerrorbandáját a béke megbontásától. Megyénk dolgozói lelkesen helyeslik a béke világkongresszus felhívását, mert tudják, hogy az ő szavuk a világ dolgozó millióinak szavával együtt „megállj”-t parancsol a pusztító3 a. háború erőinek-