Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-10 / 212. szám
AZ ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI KUNPESZÉREN IS MEGMUTATKOZNAK Új élet a császárok egykori birtokán A h o m ni unis m u s felé/ A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötötl'k ötéves terv irányelveinek tervezete a többi között célul tűzte ki a kahovkai vízierőmü építésének fejlesztését is. ffyszabású munkálatokat végeznek Ko.fiovka város környékén a Dnyeper partján- Évül a kahovkai vízieyíhnű. A kahovkai vízierőmü bonyolult hidrotechnikai berendezés, hozzá tartozik a 250.000 kilowatt teljesítményű vízierőmű, a duzzasztó gát, a hajózható zsilip, a víztároló és több szivattyúállomás. A nagyszabású építkezés arányairól számadatok beszélnek- A vízierőtelep duzzasztó gát iának hossza közel 5-5 kilométer. A gát körülbelül 18 méterrel emeli a vízszintest és 210 kilométer hosszú víztárolót, alkot. A víztároló táplálja. Ukrajna déli és a Krím félsziget északi részének öntözőrendszereit. A Dnyeper vizével 3.2 millió hektár földet öntöznek majd az öntözőcsatornarendszeren keresztül /§ kahovkai vízierőmü évente 1-2 milliárd kiloivatU óm villanyáramot -fog termelni és sokszáz kolhoz számára szolgáltat villamosáramot. A kolhozok. földjeit vi, la mos me g hajtású traktorok fogják megművelni, villamoskermbájnok aratják majd a rhiOó gabonatáblákat. A kolhoznrkb'an minden nehéz munkafolyamatot villamosítanak. Mindez már a legközelebbi jövő ígérete: a kahovkai vízierőművet a terv szerint 1056-ban helyezik üzembe, a délukrajnai és északkrimi csatorna, valamint az egész öntözőrendszer vedig 1057-ben készül el. A hatalmas Szovjet ipar minden szükséges géppel, készülékkel, építőanyaggal ellátja a kahovkai] vízierőmü építőit. Moszkva gépkocsikat, transzformátorokat, villamos műszereket, csapágyakat és konpresszorokát küld, Leningrád tíztonnás portáldaruival> transzformátoraival és villamos felszereléseivel, segíti az építkezést, ide mád y mértékben viszik előbbre a munkát az Uraiból jött motorok, daruk, csőrlők, traszformátorok, a Donyec medenae féméi, exkavátorai, betonkeverői is, csakúgy, mint Bielorusszia épületfája és szerszámgépei. A kommunizmus nagy építkezése az eaé.sz hatalmas orsrág ügye, ... Köröskörül a Dnyeper árterülete fékszik. Mindenütt. kutató résziegey fúrótornyai emelkednek. Hatalmas talajgyaluk egyengetik a földet, messzire elfiallatszik a szívóhotró tömön dübörgése, folyik az 1000 méterey csővezetékek Lefektetése. A z építkezésen dolgozó ,.OnJiga” az cd.uik leghatalmasabb szovjet szívókotró. Akkora, mint egy közepes tengeri utasszállító gőzös és egyetlen ember irányítja. .Az ,,Onyega” öt gőzgépe centrifugális szivattyúkat hajt me-, amelyek több-mint egy méter átmérő ni csővezetéken akár 2 kilométer távolságra is eljuttatják a vízzel oldott talajt. Az „Onyega” óránkinti teljesítménye 500 és 1500 köbméter között mozoo, a föld sűrűségétől függően. A szívókotré már több mint 1 millió köbméter földet emelt ki- Ugyanitt a Dnyeper árterületén öt villamosúié aha jtású szívókotró is dolgozik- Ezek az új kikötőhelyek, vaM mint a zárógátak földjeit termelik ki és elvezető csatorna kát ásnak. Az alapmunkálatokkal egyidejűleg gyorsított ütemben folyik a vízierömüvet. építő munkások városának, U.i Ka hovkának építésé. Ez a város ugyan még nincs feltüntetve c-yetlen térképen sem, de már létezik és pezsdő élet folyik benne- Az első kőművesek és ácsok rövid egy észtén dővel ezelőtt építették az első házat. Ma mat egész város emelkedik. Az építők kényelmes, tágas, víz nézetekkel, gázzal és telefonnal felszerelt világos lakásokban laknak. Az új város utcáin szállodák, étkezdék, iskolák. kórházak, könyvtárak» voliklinikák, üzletek emelkednek- A Dnyepei partján a nyári színház oszlopsora látszik. Szemben épül a kultúrpalota és a stadion. A várost hatalma# zöldövezet tel vették körül, hogymegvédjék « homokviharoktól. Sjzéles területen folyik a kahovkai építkezés. A szow ^ jet emberek hatalmas ütemben végzik lelkes munkájukat a békéért, hazájukfelvirágoztatá-sáért. Az amerikaiak újabb barbár bombázása békés koreai városok és t'alvzik ellen Valamikor nem is olyan régen Kunpcszér községet más. ként hívták: Peszéradacs volt a neve. Néhány évvel ezelőtt a ;J9 ezer hold területen fekvő Pe. széradacs községet két külön álló részre vágták. Az egyik terület Kunpeszér, a másik rész pedig Kmuidaes nevet kapta. « 1936. október 3-át ír a naptár. Hajnali 4 óra körül jár az idő. A nap még a-ig-bontogatja sugarait. A Habsburg királyi uradalom 29 ezer holdas birtokán azonban a cselédség már gürcöl. Kovács István egy a sokezer közül, aki éjt nappallá téve robotol,- azért a kis komencióért. Most munkához lát s közben azon gondolkozik, vájjon odahaza a család mit eszik. Az sem vigasztalja, hogy nem egyedül ö vet így számot... * 1945, őszén új életre ébred a peszéradaesi pusztaság nieste, ten népe. Boros Mihály, Sipos József, Tánczos István, Lengyel Mihály, Inoka János, Ajpli Sándor, Fabok P. János meg még vagy száz hozzájuk hasonló vi dóm, derűs arccal mozgolódnak a határban. Az egyik öllel, a másik lépéssel, a harmadik karóval méri a földet. Mindegyik, nek jut a- 29 ezer hokiból. Saját maguknak dolgoznak ezután * Az uradalom birtokán vagyunk. Este van. A szépen ki. piugált kastélyban dőzsöl az uraság. Hát a kommenciósok... Nagy hodályhoz hasonló épü. letekben nyomorog a cse édség. Ahol Szántai Istvánék vannak, abban a szobában még rajtakí. vül három család van összezsúfolva, De mit csináljanak. A rossz időjárás elöl csak így tud. nak menedéket találni. Sürü, sötét feihö ereszkedett a tájra. Az eső lassan szemerkézni kezd. Utána mind szaporábban hull. Szántamé meg a nagyobb gyerekek teknőt, tálat, meg más edényt fognak és ro. hannak a padlásra, A tető sok helyen lyukas,- becsurog a víz a szobába. így mentik a menthetőt. 1 * Az ötéves terv eredményei már Kunjjeszéren is megmutat-, koznak. A régi, ósdi épületek helyén most új lakások épülnek. Néhány hónap alatt házsorok emelkednek. Az új épületek kellemes otthont adnak a dolgozóknak. Szántai István, ha most hirtelen feltámadna, nem hinné el, hogy Imre fia gyönyörű, tiszta lakásba költözött családjával. De nemcsak ő, hanem rajta kívül még ötvenen kaptak új családi házat, « A 30-as években és a 40-es évek elején Peszéradacson a 29 ezer hold területen két iskola és ugyanannyi tanító volt, A tanulásra mindössze 40 gyereket engedélyeztek. Es bizony az iskola rozoga padjai nagyon sokszor üresen maradtak, mert 10, 15, 20 kilométerről nem nagy kedvvel jártak a diákok. * Most a tanulás lehetősége is megnyílt. Hat iskola, 12 pedagó, gus, rengeteg új Könyv biztosit, ja a parasztgyerekek tanulását. Kihasználják a lehetőséget: 450-en tanulnak most Köztük sokan főiskolán és egyetemen. Az elmúlt napokban teljesen újjáépítették az öregiskolát. Uj ablakok, ajtóig padok, székek, asztalok, szekrények kerültek az iskolába. Valósággal iijjászülo tett a falu. Minden diák nagy kedvvel jár a szép helyre * Újságot, könyvet nem igen olvasott a cselédség, hiszen nem telt rá. Meg nem is érdekelte a szegény embert az olyan könyv, vagy újság, ami állan dóan szenzációval, gyilkosság gal és legtöbbször hazugsággal volt tele. • Iíunpeszéren az elmúlt napok, bau Juhász Jánosné boldogan újságolta, hogy már majdnem 200 könyv vau az új könyvtárban, öt bízták meg a könyvtá ros tisztséggel, örömmel és lelkesen végzi a rábízott feladatot, mert szemtanúja annak, milyen nagy számban olvassák az új könyvekét. A községben most minden nyolcadik ember olvas újságot. Ezzel szemben a 30-as években körülbelül min. den ötszázadik emberre jutotí egy újság. i A nagy kiterjedésű pusztán csak egyetlen rádió volt, az is a főjegyző lakásán. A cseléd nem hallgathatott sem zenét, sem hírt. De még az érdeklődést is kiölték belőle az urak, hiszen a nyomorúságból volt elég a tanyán. Csinos, szemrevaló házban lakik Lengyel Mihály 16 holdas dolgozó jmraszt családja. A lakás nem messze van az úttól. Az ablak tárva-nyitva, halls zene szűrődik ki rajta. A tanácselnök, Farkas András meg egy alacsonyabb sovány ember h:üad el Lengyel Mihály tanyája előtt, — Hogy-hogyl Már Mihály bácsinak |s van rádiója? — kérdi a fiatal sovány ember. — Van ám! — vágja rá hirtelen a tanácselnök, — de azonkí. vül Tánczos Istvánnak, Ajpli Sándornak, Szabó P. Jánosnak, Dani Lajosnak, Inoka Jánosnak és még egy jónéháuynak. * Peszéradacson telefon csak Szilágyi Albert főjegyző irodájában volt. 1937. tavaszán történt, hogy Tánczos István rendkívül sürgős ügyben akarta értesíteni rokonát. Ezért alázatosan kérte a főjegyző urat, hogy engedé yczze igénybevenni a telefont. — Mi kéne még kendnek! Telefon! Meg még mi az ördög! — ordított a főjegyző. Tán. ezos nem szólt semmit, lesütött Ki kunhalason nyilvános tanácsülésen beszélték meg a dolgozó parasztok az őszi feladatokat. Az ütésen 152 élenjáró doldozó paraszt vett részt. Több lelkes vállalás hangzóit el a kapások begyűjtésével kapcsolatban. Balogh Sándorné 9 hokin8 dolgozó parasztasszony is felszólalt. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta sokat változott az élete. A múltban a nyomorúságos cselédsors jutott neki osztályrészül1, most pedig a nép állama által juttatott földön gazdálkodva emberi életet él. A terv alkotásai pedig egyre szebbé teszi az ő életét is. A nép állama iránti hálából, teljesítette 350 százalékra a gabQnabeadrísi kötelezett sédét. Most pedig vállalja, hogy burgonya-, napraforgó- és tengeribeadását a törvényes határidőn Neszemmel elkujtorgott... * A tervben a kunpeszéri dolgozókhoz is eljutott a telefon. Három nyilvános telefonon most mindenki elintézheti sürgős ügyét. * A felszabadu'ás előtt egyetlenegy motorkerékpár sem volt Peszéradacson. Kerékpár Is csak az intéző uraknak és a to. tosispánoknak volt. A szegényember kocsin, do legtöbbször gyalog ment a faluba, ha valami ügyes-bajos dolga akadt. * Élénk robajjal száguldott e* Kunpeszérröl egy motoros az új kövcsúton. Boros Mihály 11 hol. das középparaszt ült a príma Csepelen. Nem gyalog megy már... Rajta kívül még hét dolgozó paraszttársának vau új motorja. Kerékpár is vau már igen soknak a faluban: 352 új gép halad... % Peszéradacson f üszerüzlet nem volt. A falu népe a bo'ti. cikkeket csak keseivesen tudta beszerezni. Sok esetben íé'napo. kát töltöttek el az asszonyok, mire cukrot, sót, élesztőt, j>etroleumot, vagy más rözszükség let: cikket megkaptak Tstár. szentgyörgyön, vagy másutt. • Kunpeszéreu az országút me), lett egy közepes nagyságú ház áll. A falán ezt a feliratot lein t olvasni : „Földmű vesszovetkez* t boltja“. Igen, Most a falu ii%ocialista kereskedelme iU is bőséges árut biztosít. A régi nagybirtokosok, botosispánok és intéző urak nem gondoskodtak arról fein, hogy legyen a falu népének megfelelő ivóvize. De még ke vésbbé törődtek azzal, hegy milyen úton jár a szegény, ember: ha elakadt, az is a maga baja lett. * Kunpeszéreu 49 ezer forint értékű mélyfúrású káta*. készítettek, Kitűnő ivóvíz van már a községben. Bekötőút is gazdagítja a falut. Vígan gurul a kerék az új kövesé ton. FmeHe'tt autóbuszjárat könny ebnítette meg a gyalogosok életét lül 105 százalékban teljesíti. Baloghné lelkes szavai nyomán számos vállalás hangzott el. Tóth A• Pál kiSpapaszt, aki gabona-beadását 110 százalékra teljesítette, elhatározta, hogy kukorica- és burgonyabeadását is túlteljesíti. Dózsa Károly középparaszt, g ki gu; bonabeadásának 229%-ban teli eleget, követte a példáját. A jelenlévő dolgozó parasztok (ízt is vállalták, hogy többi dolgozó paraszttársukat is ftlvih igonítjék a kapások begyűjtésének fontosságáról. Kiskunhalason számos dolgozó paraszt már eleget tett burgonyabeadásának. Hambalkó Ferenc, Szmdy-htca 25. szám alatti, Krammer Dezső és C-Hípi József alsószöUőki dolgozó parasztok az elsők között vitték burgonyájukat a begyűjtő helyre. Phenjan. (TASZSZ) Az amerikai bombázőgépek és vadászgépek napról-napra támadásokat intéznek békés koreai városok és falvak ellen. Szeptember 7-én nappal amerikai bombázógépek bombázták és lőtték a keleti partvidék békés lakott vidékeit, Szarivon, Ancsu városokat és más helyeket.. A ..Za Szoci,ialiíztiesku Jug-oszlaviju". a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszk" vában megjelenő lapja írja: Jugoszláviában ma 1.200-000 parasztgazdaságnak nincsen meg a szükséges gazdasági felszerelése. Horvátországbarj például a gazdaságok több uvipt 71 százalékának nincsen lova. A dolgozó parasztság igen súlyos feltételek mellett kénytelen a kóláktól lovakat kölcsönkérni. A kulákok iga-Szeptember 9.rc virradó éjszaka amerikai bombavetögépek többszáz bombát dobtak a Phenjantól északra fekvő magaslatokra és kis falvakra. A bombák a hegyek lejtőjén tok parasztházat szétromboltak; sok paraszt és phenjani menekült meghalt, vagy megsebesült, (MTI) uzsorája kiszipolyozza a dől" gozó parasztokat. A szegényparasztok családjukat sem Tudják ellátni a szükséges élelemmel, nem is* beszélve állataikról, A rendkívül nagy takarmányhiány következtében az állatok soványak és pusztulnak- A Pazini járásban, amely valaha fejlett njarhaten vésztésrő! volt híres, 1951-ben több mim 1100 szarvasmarha pusztul' eí a tíikarmánvbiánv kövei keztében, Ez a fejlődés természetes 13. De mégsem olyan egyszerű, mint ahogy ez látszik. Sok fáradságos munkának a gyümölcse ez, sok dolgozónak lelkiismeretes munkájából született ez az eredmény. Kunpeszéri dolgozó parasztok 45 óta a beadási kötelezettséget is mindig példásan teljesítették. Most a gabonabegyűjtésnél is példamutatóan eleget tettek: 115 százalékra teljesítették a beadási tervet. És jogosan remélhetjük, hogy a kunpeszéri dolgozó parasztok a következő feladatokkal is megbirkóznak, példát mutatnak. S így hálálják meg mindazt, amit az állam számukra juttatott. KísHiÉsi számos dolgozó paraszt iloiia inirgoijo-, oopioiorgó- és ieiipMásóos'í tileljesilését A Tito>l)anda tönkretette a jugoszláv állattenyésztést
