Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

I ** g g ö n y előtt Félhomály borul a színpad­ra. Próbálják Mikszáth Kál­mán: a ,»No-zty fiú esete Tóth Murival" című darab­ját. Vármegyei közgyűlési te­rem, amelyben lejátszik az úri Magyarország minden huncutsága» Mikszáth ezt oly ragyogóan ír.a meg-A padsorokban Ilinek a feu dél i oligarchia és a nagytő­ke népeluyomó uralmat alja­sul kiszolgáló lakáj-réteg úri kaszinók füstjeiben pácoló­­üott képviselői. Olyan „el­mék”, akik igen gyakran any ayi nyomot sem Hagytak má­juk után. mint egy hajfej. amelynek zsirfolt.iai a köz­gyűlési terem széktámlám fényiének- •.. Látjuk a történelmi galé­ria díszpéldányait. Vivátl — orkánlik a terem­ben. Vivát! VIVAT!! Az új főispán mondja da­gadó mellel beiktatási beszé­dé;. Vivát! A_ lelkesedés egy­­egv dörmögő darabja eokáiő száll a boltíves terembeu. Az „urak" felugrálnak. Egymást ölelik- A tenyerek lármája egyre jobban öblösödik- Ke­rek szólamok kaeskaringóz­­nak a levegőbeu. A vivátozó teremben mintha a pokol és j mennyország dübörögne és zenélne... Főispáni beiktatás! A színpadról az úri társa­dalom Janus-arca vigyorog felénk, .s * Vége a jelenetnek- Kijö­vünk a nézőtérről és a darab fiatal rendezőjével beszélge­tünk. Dobai. Vilmos az idén végezte el a főiskolát. Kecs­keméten ez első rendezése, Mikszáth darabja komoly fel­adatok elé állítja.. A régi színpadi átdolgozások elferdí­tették a regény tartalmát, politikai mondanivalóját. — Az a feladatom — mond­ja Dobat Vilmos —; hogy az urak Magyarországán. túl '.ássüli a másik Magyarorszá­got. Bemu,tassuk a dzsentri rothadásnak nanyszerű leple­ző képét. Teclmikailaa is ko­moly erőpróba ez a darab• 10 képben, S díszletben felvonul a színészek 90 százaléka, a kar vedig teljesen. Ezek mind elősegítik az író szatirikus képének kialakítását. Horváth Pál ját«sza Noszty Feri szerepét. Horváth Pál most került Kecskemétre Miskolcról, ahol bárom évig játszott. Legutóbb Petes Fe­renccel a népművelési mi­nisztertől elismerő oklevelet él, hogy csak pénzéért szere­tik. Házassága körül igen sok a. bonyodalom. így szembe kerül az úri világgal. Meg­undorodik a dzsentri-világ erkölcséiül. Szembe kerül osz­tályának felfogásával» elfor­dul attól. Ezt a szubjektív él­ményt kell kihoznom. Jánokti Sándor Tóth Mi­hályt alakítja- Az öreg Tóth a leghaladottabb ember a da­rabban. Pozitív figura- — Aíf?­­kiink, régieknek, az a felada­tunk. hogy jól egybehangol­juk az együttest. Ezen a le­rer igen szépen haladunk. Ami máskor csak félévig si­került, azt. mi már vár hét alatt elértük. Igen jó a kol­lektív szellem■ Ez nagyon megkönnyíti munkánkat. Az én munkámat is. A kapuban Harsányt József főkebékesbe ütközünk, Neki is sok gondot okoz az új da­rab- A korszerű bútorok kér­dését már sikerült jól megol­dani- Kölcsönkapta a városi tanácstól az ódon közgyűlési székeket. A színpad így iga­zán ,»korhű” lesz... • Mondhatjuk, hogy az egész együttes lelkesen készül a be­mutatóra- Tudják, hogy a rajttól igen sok függ- Az együtte-s pedig szívvel-léiek­­keí azt akarja, hogy sikerül­jön a rajt. Azt mondják: munkának jó eleje, a dolog­nak veleje-.. TOLLHEGGYEL Egy kolhozclnök tapasztalataiból A közelmúltban kultúr- és filmfelelósi értekezletre hívta össze az érdekelteket a Bajai Közönség Szervező Iroda. Hogy az értekezletnek sikere legyen, telefonáltak az üzemekbe, hogy „feltétlen jelenjen meg az elv­társ és elfoglaltsága esetén gon­doskodjék helyettesről“. A vá­rosi DISZ-bizottság még külön is felhívta a figyelmet a „feltétlen megjelenésre“. A megjelölt időpontban, este léi 8-kor kitudódott, hogy a szervezést ketten intézik. így aztán előzetes megbeszélés hiá­nyában az egyik üzemet fél 7- re, a másik üzemet fél 8-ra ér­tesítették. Azok, akik a korábbi időpont ra érkeztek, nem voltak hajlandók órákat várni az elő­adásra. Akik fél 8-ra jelentek meg, szintén nem vártak, ami­kor megtudták, hogy az előadó a kijelölt időpontban még a Központi Filmszínházban nézi a „Keménység útja“ című fil­met. Furcsának találjuk, hogy egy fontos értekezlet előadója előbbrevalónak tartja a saját kultúrigényeinek a kielégítését, mint az általa odarendeltek idejét. Ha pedig tudta, hogy fontos néznivalója van a mozi­ban, miért vállalta el az érte­kezlet megtartását. SZTK DISZ alapszervezete, Baja. Uj könyvek az ünnepi könyvhéten Az ünnepi könyvhét előtt számos értékes, nagy érdeklődéssel várt szép­irodalmi müvet jelentettek meg Riadóink. Szerdán jelent meg Veres Péter Kossuth-díjas író: „Szegények szerelme” című regénye a Nzépiro­­dalmi Könyvkiadó kiadásában, s a könyvhét első napján jelenik meg Il­lés Béla Kossuth-díjas író: „Honfog­lalás” című háromkötetes regényének első kötete. Uj kiadásban Jelent meg a „Déryné naplója” és megjelent Kónya Lajos Kossuth-díjas költő: „Kínai október” című könyve, amelyben kínai úti­élményeiről számol be. Juhász Gyula halála 15. évfordulója alkalmából a Szépirodalmi Kiskönyvtár sorozatában megjelent Juhász Gyula válogatott verseinek gyűjteménye, amely elé Bóka László írt tanulmányt. Az ünnepi könyvhét nemcsak a ma­gyar irodalom, hanem miniín jó könyv ünnepe. így hát a könyvhét előtt több szovjet, népi demokratikus és haladó nyugati trö müve is napvi­lágot látott. Az új Magyar Könyv­kiadó kiadta Maliskin szovjet író „Isten háta-mögötti emberek” című regényét és Tyelesov „Mitrics kará­csonyfája” című elbeszéléskötetét. A napokban jelent meg Hanz Maich­­witza német író „A csapda” ümü kötete és a múlt században élt nagy lengyel író, Boleslaw Prus „A oábú” című regénye is. Két érdekes verses­­kötet is jelent meg a könyvhét c'.ctí: Vera Inber szovjet költőnő ,,A palko­­vói délkör” című kötete és Nicolas Guillén kubai költő „Keserű cukin nád” című verseskönyve. Megyénk dolgozói tehát bő válasz­okban üdvözölhetik az ünnepi könyv­héten az új irodalom szépségeit. Kalocsa város dolgozó parasztjai a kenyér- és a takarmánygabona beadási kötelezettségüket 100 száza­lékosan teljesítették. A be­gyűjtési minisztérium ezért jutalmul megadta a kenyér, és takarmánygabona szabadpiaci forgalmának engedélyezését. Kitajcv clvtárs, a Szaratov-tcrü­­leti novouzemszki kerület „Yoro­­silov” kolhozának elnöke, a Szov­jetunió Lcgíelső Tanácsának kül­dötte igen sok tapasztalatot gyűj­tött a kolhoz vezetésében. Az alábbiakban részleteket közlünk a „Szoa'alisztyicseszkoje Zenilcgye­­lije” című lapban megjelent cik­kéből, amelynek tanulságait ter­melőszövetkezeteink vezetői is hasznosíthatják. A ko'hozelnöki munka iránt igen nagyok a követelmények. Éppen ezért a kolhozelnöknek jól felkészült embernek kell lennie, aki jól kiismeri magát az agrotechnikában, a zootech­­nikában, s aki jól meg tudja szervezni a munkát. A kolhozelnök nem marad, hat el az élettől. Csak úgy ha­ladhat a többi kolhozparaszt élénj csak akkor lehet előre­látó, ha rendszeresen tanul, ha rendszeresen tanulmányozza a marxista-leninista elméletet, a mezőgazdasági szakirodalmat, rádiót lis Ugat, újságot, folyó­iratot és szépirodalmi müveket olvas. Én például a „Tyimirja­­zev“ Mezőgazdasági Akadémia levelező tagozatának a hallga­tója vagyok. Aki azt hiszi, hogy a régi tudás elegendő, rosszul gondolkozik. Ha nem folytatjuk a tanulást, a ré. gi ismeretek hamarosan semmi­vé válnak. Hogyan ismerjük fel az újat, ha nem tanulunk, nem olvasunk, nem hallgatunk rádiót és nem járunk előadások, ra ? Vannak, akik gyakorlati ta­pasztalataikban bíznak és a tu­dományt csupán pártfogolják. Ez helytelen. Figyelmesen meg kell hallgatnunk, amit tudó. saink, szakembereink tanácsol, nak és magunkat is fel keli vérteznünk tudományos ismere­tekkel. Helytelen az is, ha parancsol, gátunk... Tapasztalatból tu­dom, hogy néha legcélraveze­tőbb, ha utasításainkat javaslat formájában, kérés, vagy baráti tanács formájában közöljük. Ha a kolhoznaraszt ilyen taná­csot kap, a feladat teljesítésé­ben feltétlenül kezdeményező­készséget mutat, A figyelmes kolhozelnök min­dig felkarolja a hasznos kezde­ményezéseket Megemlítek ez­zel kapcsolatban egy példát: régen kézzel ültettük a dinnyét, tizenkét kolhozparaszt egy nap alatt 1.6 holdon végezte el ezt a munkát. Kolhozkovácsunk 1949-ben azzal a javaslattal állt elő, hogy gépesítsük a dinnyeültetést. A vfohordónocsi­­ra hordót állított és a régi vető­­gép tárcsája segítségével olyan szerkezetet készített, amely; szabályos időközökben meg­megnyitotta a hordó csapját. A dinnycmaggal együtt kellő, mennyiségű víz j is jutott a fe ezekbe. A kocsit két ökör húzta s két asszony naponta már 3 holdon végezte el az ültetést. Idén tökéletesítettük ezt az újí­tást. Traktor segítségével három asszony íiiár 16 ho’d föl­dön végezte el ezt a munkát. A jó kolhozelnök mindenkor» pontos és vállalkozószellemü.. Amit ígér, azt teljesíti is. Mint hogy naponta sok mindenre kell gondolnia, feltéjtlenül szüksége van zsebben hordozható munka­naplóra. Én májr 1938. óta Ve­zetek ilyen munkanaplót s a napokra felbontott terv adatain kívül bejegyzők, például olyan adatokat is, hogy mikor meny. nyi csapadék hullott nálunks Minden napra beosztom ma. gamnak a munkát. Általában a következő a napi munkatervem: Reggel 7 órakor meghallgatom a rádióhíreket; 8—10-ig a brl. gád számvivöi keresnek félj hogy jelentsék az előző napi munkát; 10-töl 2 ig a földeken és az állattenyésztési telepeken tartózkodom; 24-4-ig ebédszü. net; 4 és 6 főzött mint a Legfelső Tanács küldötte Intéz kedem, utána a kolhoz folyó, ügyeivel foglalkozom; este 8-tól fél 11-ig megbeszélést tartok a brigádvezetókikel és az egyes üzemágak vezetőivel, majd lriosztom az újabb feladatokat, Éjjel 11-töl éjfélután 1 óráig tanulok, olvasok és meghallga. tom a rádió újabb híreit. Ha eltávozom a kolhozvezetö. eég épületéből, meghagyom, hogy hová megyek, s hogy mlkoi térek vissza. Szükség esetén bármikor megtalálhatnak. A kolhozelnöki irodában is szigo. rú rendet és tisztaságit követe lek. Megfigyeltem, hogy ez is rendre és fegyélemre neveli a kolhozparasztokat. Az elnök lelke a kolhoznak, hozzáértő vezető és jóbarátja minden kolhozparasztnak. Szem előtt tartja, hogy ö nem egy­személyi vezető; mint például egy gyár, vagy : egy gépállomás Igazgatója. A fontosabb kérdé­seket nem oldhatja meg egyedül; az ilyen kérdésekben a kózgyü. lés dönt. L. Pocsivalov: Ä! . Babczinshy atya Unta h ci m 1 o 11 a nnnnritníin Pi minis * * hamisító, undorítóan ciniku hozományvadász; aki kifelé mégis gavallérnak számít.. — Ebbe a figurába kell életet vinni, ezen keresztül bemu­tatni az úri Magyarország rothadtságát. Horváth Pál először játssza a szerepet és különösen nehéz a kettősség; bői olyan Ferit formálni, aki egyúttal tükörképe az akkori dzsentri világnak. kedves, ilzsentlmen és mégis a gőgös N'oszty-esalád hidegen számí­tó sarja. Ha látjuk, azt gon­doljuk, be .ió volt úrnak lenni Magyarországon. Horváth Pál habár most került városunkba, mégsem ismeretlen a keeskemétiek e'őtt. Nem egv alkalommal tapsoltak már neki, mint a Görbe Tükör egyik tag­jának. Tóth Mari szerepének ala­kítására Kősasvári OttUi» vállalkozott. A fiatal müvés» nő már négy évig volt szín­padon. Két- évig Debrecen­ben, majd Pécsett játszott. —• Betegsége miatt egy évig az egyik pesti nagyüzem kultúr felelőse volt. Most újra a rámpa elé tép. De hadd szók jm ö szüretiéről» — Tóth Mari fiatal; 18 éves lány, _ Abban a. rögeszmében Stefan Babczinsky tisztelendő atya fájó szívvel gondol vissza a „régi szép időkre“, amikor még Sosnowec egyik legbefolyá­sosabb embere volt. De hol van­nak már azok az idők... A dombrovvi szénmedence kis városkája Sosnowec. Babczinsky atya itt oltotta évtizedeken át a fiatal gyermekek fogékony leikébe a vallásos nevelés ürügye alatt a kizsákmányolókkal szem­ben tanúsítandó türelmet. Teltek-múltak az évek és a második világháború is elvihar­­zott Lengyelország felett. Bab­czinsky atya megdöbbenve ta­pasztalta, hogy szavai mind kevesebb visszhangot keltenek, A fiatalság soraiban egyre fo­kozódó nemtörődömséget észlelt „oktató“ szavaival szemben. A sosnovveei fiúk és lányok inkább sportoltak és szívesebben láto­gatták a kultúrházat, mint a hittanórákat. Ez persze egy csöppet sem tét. szett Babczinsky atyának, aki amennyire csak erejéből tellett szerette voljia megakadályozni a szocializmus útján haladó Lengyelország újtipusú emberei­nek fejlődését. Nyiltan nem mert íeUépnij ezért ájtatos atemfor: gatással kísérve dicsérte a múl­tat és ócsárolta a jelent. — Hej, milyen szép is volt azelőtt az építkezés! Lassan, nyugodj tempóban építettek, de ami elkészült, az aztán tartós volt! Nem úgy, mint most, ami­kor mindenütt csak kapkodnak, A sosnoweci ipariskolások, ahol Babczinsky atya kifejtette véleményét, nem rejtették véka alá válaszukat. — Ha minden úgy lenne, ahogy a tisztelendő úr sze­retné, akkor bizony száz évig is romokban heverne az ország. Az új házalt pedig szépek, tar­tósak, és amj a fontos — doh gőzök laknak bennük. A hitoktatás ,,új“ módszeré­nek rövidesen meg is mutatko­zott az eredménye, 1950. októ­berében a sosnoweci Ipariskola IV. osztályának növendékei kö­zül tizenhármán bejelentették, hogy lemondanak a hitoktatás­ról. Aztán rövidesen az egész negyedik osztály elmaradt Bab­czinsky atya demokráciaellenes megnyilvánulásokkal fűszere­zet hitbuzgalmi előadásairól. A tisztelendő atya megpróbál­ta a „hitehagyottak“ ellen han­golni az iskola tanulóit Ered­ménytelenül. Azaz, hogy még­sem, mert néhány nap múlva újablt három felsőosztály jelen­tette be, hogy nem tart igényt a hitöMatásra,^., -Babczinsky atya feldúlt álla­potban kereste fel az iskola igazgatóját és tehetetlen dühé­ben az asztalt verte. De az Igazgató csupán a tényt kö­zölte: az új Lengyelországban lelkiismereti szabadság van, min­denki meggyőződése szerint cse­lekedhet. Babczinsky atyának megté­pázott tekintélye is egyre job­ban fogyott a diákok előtt. Amikor a technikum második osztályában arról szónokolt, hogy a katolikus papok évszá­zadok óta hirdetik a szeretetet, az emberi méltóság, az emberi gondolat tiszteletben tartását, akkor az egyik tanuló megkér­dezte, hogy miért üldözte az egyház Kopernikuszt, a nagy tudóst. A kérdés kellemetlen volt, és a hitoktató valami ilyenféle vá-. laszt motyogott; — Tudjátok... régen volt az. Aztán az egyház is megválto­zott azóta... A diákok talpraesetten fűzték tovább a szót. — Az emberek változtak meg azóta. Babczinsky atyára ezután kellemetlen idők következtek. Az egyik osztály a másik után maradt cl a hittanórákról és írásiján keitek az iskola Igaz. gatóját, hogy szűntesse meg osztályukban a hitoktatást. Ai igazgató levélben értesítette er­ről a szülőket, akiír válaszukban helyeselték gyermekeik elhatá­rozását. Az 1951/52. tanév elején csín pán hét osztályban volt már hitoktatás, ez is rövidesen le­csökkent ötre, majd háromra s végül mindössze egy osztá«yban tarthatta meg óráját Babczins. ky atya. Egy reggel azzal fogadta az igazgató Babczinsky atyát, hogy már nincs többé rá szüksége mert a megmaradt utolsó osz­­táy sem kíván hitoktatásban részesülni, A hopponmaradt hitoktató azonban nem adta fel a re­ménytelen küzdelmet és iskolán^ kívüli hitoktatást hirdetett. Nem sok eredménnyel. A diá­kok, akik az iskolában sem vol­tak hajlandók résztvenni a hit­tanórákon, az iskolán kívül sem kívántak részesülni abban, Babczinsky atya minden re­ménye szertefoszlott, hogy va­laha is sikerül befolyása alá vonni a sosnoweci tanulóifjúsá. got és fájó szívvel gondol visz­­sza azokra a „régi szép időkre“, amikor még Sosnowec egyik legbefolyásosabb embere volt. De hol vannak már azok az idők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom