Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-06 / 209. szám
Hova tűntek a kulákok sertései Jászszenti ászlón? Gyertek vájártanulónak! Jászszentlászló község, a tanács legutóbbi végrehajtóbizottsági Ülésén elhangzott beszámoló szerint, csak 20 százalékra teljesítette harmadik negyedévi sertésbeadási tervét. Mivel a negyedév utolsó hónapjában vagyunk, ez a szám azt mutatja, hogy a tanács elhanyagolta a sertésbegyüjtést. A jászszentlászló! községi tanács úgylátszik nem fogadta meg Horváth elvtársnak a Központi Vezetőség legutolsó ülésén elhanzott figyeimeztetését: ,,A falusi osztályharc első vonalában harcoló elvtársaink gyakran éppen a fő ellenséget tévesztik szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy ma Magyarországon a kizsákmányoló ősz. tátyok legerősebb és utolsó képviselője a kulák“ fclzf bizonyítja, hogy 63 HÁTRALÉKOS KÖZÜL 48 KULAK. A kulákok tehát egységesen szabotálják a sertésbeadást. A tanács ezt ölhetett kézzel tűrte. özv. Csitári Istvánné ku. lákasszonynak július hónapra volt beütemezve egy sertésbeadása. A „jó asszony“ azonban „megfeledkezett“ erről a kötelezettségéről. A tanács szemet hunyt felette és a kulákasszony még szeptember 2-ig sem tett elegét a beadásnak. Csáki János 44 holdas kuláknak 1, Tápai László 75 holdas túliknak 2 sértési kellett volna lugusztusban leadni. Persze,, igylk sem tett eleget kötelezettlégének, Mivel nem vonták őket elelösségre, úgy gondolták, logy ,,feledésbe merült“ a serésbeadás. EgyébKént a jászszentlászlói tulákok is ahhoz az ismert nódszerhez folyamodtak, mint nás községek kulákjai, vagyis egyszerűen NEM TARTANAK SERTÉST Tarjányi Lajos 67 holdas ku. Iáknak augusztusban 3 darab sertést kellett volna beadni, az összes hátraléka 1365 kg, mégsém adott be egyet sem, azon a címen, hogy nincs sertése. A kulákok tehát ilyen módszerekkel igyekeznek akadályozni közellátásunkat és szabotálják a kétéves állattenyésztési tervet. özv. Kondász Jánosné kulák. asszony 4 süldője csontig lesoványodott, A gazdája éheztetl őket, A kulákasszonynak az a felfogása: Inkább pusztuljanak éhen az állatok, minthogy az ellátatlan dolgozók asztalára kerüljön. A tanács mindezzel nem sokat törődött. Jászszentlászló község vezetőire is vonatkozik Hor váth elvtárs megállapítása: „Nem követelik meg a földjüknek megfelelő számú ál. lat tartását és eltűrik, hogy a kulákok az állatállomány lecsökkentésével szabotálják beadási kötelezettségű, két.“ Ezekután nem lehet csodálkozni azon, hogy a július és augusztus hónapban beadott 35 sertés közül 30 at a dolgozó parasztok adtak be. Horváth elvtárs erre azt mondotta: „...az ilyen „vedd, ahol éred“ begyűjtéssel a párt helyes paraszti osztálypolitikáját helyettesítik észrevétlenül el lenséges osztály politikával.“ Nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztok adták be a Kulákok helyett a sertést. A községi tanácselnökhelyettes, Juhász József ezt mondja ä sertésbegyüjtésről: „Ezzel bi zony rosszul állunk“. Arra azonban úgylátszik nem gondol az elnökhelyettes elvtárs. hogy ezért ő is felelős. A dolgozó nép bizalmával élt vissza eddig is, hogy a kulákok sertésbeadásának ellenőrzését elhanyagolta. Alig néhány napja kezdték meg a kulákok felelösségrevonását. Ha a tanács vezetői ezt előbb kezdik, ma már jobb eredményeket mutathatnánk fel a sertés, beadási terv teljesítése terén, A kulákok disznói a községi tanács szeme elől tűntek el. Nem kisebb a felelőssége Fe. kete Ferenc állatbegyüjtönek sem, aki szintén nefn sokat törődött a sertésbegyüjtéssel. Az egész feladatát abban látja, hogy a felvásárlási napokon megjelenik. Véget kell vetni ezzel a nem egyedülálló rothadj opportunizmusnak. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a beadást szabotáló kplákokra. Baja dolgozó parasztsága az őszi betakarítási munkálatok, valamint az őszi vetések elvégzésére versenyre hívta ki Kató. csa és Kiskunhalas városokat. Versenyvállalásukban megfogadták, hogy követve a minisz. icrtanács határozatát, a napraforgó- és kukoricaszár betakarítását október 5 helyett, ok. tober 3-rc, a cukorrépa szedését pedig november 10 helyett november 5-re befejezik, A trá. gyázás túlteljesítésével biztosítják az őszi vetések jó vetőágyát. Szántóterületük -12 szá-Ahhoz, hogy üzemeink termeljenek, szénre van szükségünk. Ezért a bányászoknak nap mint nap több szenet kell adni népgazdaságunknak. Emelni kell a termelékenységet és biztosítani a fejlett módszerek alkalmazását. Bányászatunk csak úgy tud ennek a követelménynek eleget tenni, ha megtanítja a fiatal bányászokat az új bányatechnika alkalmazására a szovjet példa nyomán. A komlói vájárískola taniüói felhívással fordulnak megyénk fiataljaihoz, hogy jelentkezzenek bányásznak. , Komló bányaváros dolgozóinak és fiataljainak jutott az a megtisztelő feladat, hogy hazánk egyik legnagyobb békeművét, a Sztálini Vasművet lássa el kokszolható szénnel. A szén hazánk iparának legfontosabb nyersanyaga, üzemeink, gyáraink mozgatóereje. Több szén termelésével több ruhát, több cipőt, több szerszámot tu. dunk adni dolgozóink számára, mely az életszínvonal emelkedését jelenti. Ahhoz, hogy a közalékán kenyérgabonát, 10 százalékán takarmánygabonát, 4 százalékán őszi takarmánykeveréket vetnek el, a kitűzött határidőre. Őszi mélyszántás előirányzatukat az alábbi határidőkre teljesítik: Gyapot alá október 15 helyett október 10-re, valamennyi ipari növények alá október 31 helyett október 27, tavaszivetésü növények alá november 20 helyett november 13, a gyümölcsösökben december 15 helyett december 5-re. vetelményeknek megfelelően széntermelésünket megsokszorozzuk, az szükséges, hogy jólképzett vájárszakmunkások legyenek bányáinkban. Ezért felhívjuk a megye munkás. és paraszt fiatalságát, hogy jelentkezzenek vájártanulónak az ország első szocialista bányavárosába, Komlóra. A vájárszakma tanulóideje két év. Pártunk és kormányzatunk a bányászfiataloknak gondtalan tanulást biztosít. Hetenként három »apót Iskola, ban, három napot tanbányában tölt el. Évenként .24 nap fizetett szabadságot kap a tanuló. Jó előmenetel esetén ezenkívül két hét jutalomszabadságban részesül az ország legszebb üdülő, jében. A tanulóidő alatt tankönyvet, munkaruhát és élelmezést, bentlakást, jó magatartás esetén egyenruhát kap díjtalanul az iskolától. Vájártanuló lehet minden 15 és 16 éves fiatal, aki az általános iskola ötödik ősz íályát elvégezte. A tanulóidőn túl az iskolai 69 gyakorlati foglalkozáson kívül sport- és kulturális lehetőségek vannak biztosítva számukra. A jelentkezés írásban történik. A jelentkező kérelemmel fordul az iskola felvételi bizott. ságához. A kérelemhez mellékeli az iskolai értesítőt, hatósági bi zonyítványt arról, hogy vájár, szakmára alkalmas és a szülők vagy hozzátartozón írásos bele. egyezését. Az Így elkészített Iratokat elküldi a következő címre: MTH 601. sz. Iparitamtló Intézet Felvételi Bizottságai Komló. A vájártanulók fizetése S00— 600 forintig terjed. Tanulőotthonban való lakás esetén csekély dijat kell fizetni. Fiúk, lányok! Legyetek bányászok. Gyertek vájártanulónak! Komlói vájáriskola DISZ-bizottsága és tagsága. Baja dolgosó parasztsága versenyre hívta Kalocsát és Kiskunhalast a minisztertanács határozatának időn belüii teljesítésére Pálosszentkút Ami igaz, az ifjan. A fex hér cSuhá* vdlos szerzeteseknek volt ízlése. Ki mondaná azt, hoav nem lehet hosszasan elmélkedni, bolyongani a pálosszentkúti vadregényes tölgyfák, *usogó nyárfák, szilfák alatt. Haragos zöld rét, szellőben hajladozó örea fák, méhecskék zümmögése a lankás réten, valóban idilli kép ez. A szentkúti kolostor és kegytemplom szellős árkádjain, vidám halastaván bukfencet vet a napsugár. Amikor pünkösd ideién nyikorgó szekereken> gyalogosan fekete fejkendős öregasszonyok, tarkaruhás fiatalok zarándokoltak ide a kegytemplomhoz. távoli falvak népe keveredett itt egymással, színes templomi zászlók alatt. A fehércSuhás szerzetesek csörgő perselyekkel jártak körbe-körhe, gyűjtögették a szentkút számára az áhitatos hívők adományait. A nép messze határból látogatta a kegyhelnet, amelynek csodatevő vizétől meggyógyultak a betegek. Legulúbb is azt híreszteite a fehércsuhás pálosok kis gyülekezete. • A/Tészáros Józsi bácsi gondolkozva ingatja 52 esztendős fejét, amikor a csodálatos , gyógyulásokról folyik a szó. Az öregek a legrégibb eseményekre emlékeznek vissza legtisztábban. Csak IcGvintett a kezével, amikor neki szegezik a kérdést, — hoav is volt csak azokkal a gyógyulásokkal? — niég arra is emlékezek, amit a nagyanyám nie. sélgetett az ő fiatal koráról. Nem tudok én kérem ilyesmiről. Betegség az vét itt bőven. A sók dolog, meg a nyomorúság tizedelte a szegényembert, de Gyógyulásról nem tudok, csak szapora halálesetekről. Bizony így volt ez akkor. Bólogatott a szavaira. A nagyanyám mondta, hogy a szentkút helyén régen is vót egy kút. Akkoriban egy marhaállás volt, nem messze. Oda hordták, abba a kopolya gödörbe a trágyát a násztoro>k. Azután később .divatba jött” a szentkút. * 1r~Ta Pálosszentkút, fái köxx zött jár az ember, vagy rátekint a hallaatag kolostorablakokra, ma mégsem a félrevezetett, falusi nép zarándokseregeire gondol. A kegytemplom félin kész árkádjai, a hűvös kolostorszobák ma egész másról beszél-, nek. Egy vöröses hajú, magas termetű pálosrendi papot idéznek a pálosszentkúti falak. Az ő léptei kongtak a kőkockákon, s a meggyilkolt „szovjet, katonák testét itt cipelték cinkosaikkal vQj/ütt jeltelen sírhelyükre. „Egy nap délelőtt csengetésre lettünk figyelmesek a portán. Ferenc atyával a portához mentünk és egy szovjet katona jött be a kolostorba. Ferenc atya megtámadta, ütötte, verte és dulakodás közben a pisztolyát is megszerezte. En megijedtem és a porta ajtajába szaladtam. Onnan láttam, hogy Ferenc atya a könyvtár ajtajához szorította a szovjet katonát és lelőtte. Ferenc atya így szólt, nekem: No, Suszter! Megijedtél? Gyere, segíts elvinni a hullát!” Így vallott a maáyar nép ítélős’éke előtt az egyik fehércsuhás hazaáruló, Könyves Imre pálos - rendi szerzetes Ferenc atyáról — VeZér Vizer Ferencről- Szovjet katonák gyilkosai osztották az áldást a búcsúkon. ők járkáltak csörgő perselyekkel a kezükben a búcsújáró nép között. Elégedetten szemlélgették az egyre súly o$ odó perselyeket, meg a mutatványos bódékat, a hajóhintát, a céllövöldét, a laci-konyhát, meg a szomszédos kocsmába be-betéröl fia~ tatok tömegét. A kocsmában Tóth Illés kulák mérte a bort és fölözte le a hasznot. A mutatványos hódé helypénzét a pálosok vágták zsebre. Ennek « Tóth Illésnek a felesége volt Vezér Vizer egyik szeretője. EG y alkalommal — mindenki ismeri ezt a történetei Pálosszentkúton — Ferenc atya egy kifestett. elegáns fiatal lánnyal tért haza a kolostorba. A lányt Szilágyi Andreának hívták. Állítólag valami kicsapott diáklány volt. Itt élt Vezérrel a kolostorban. Mindenki tudta róla, hogy a szeretőie. Közben azonban összeszűrte a levet a vöröshajú barát Tóth Illésnévéi, a kulákkocSmáros fêlés égével (g. Szerette volna félreállítani a megunt barátnőt-Az egyik napon iiaairmisén hatalmais, riadalom támadt. Vcreledés, dulakodás, sikoltozó asszonyok szidalmai hallatszottak a templom bolt ívei alatt, A már talányok, akiket Vezér Ferenc tüzelt fel a volt szeretőié ellen, a hajánál fogva, ránciaálták ki Szilágyi Andreát a templomból és félholtra verve hagyták Ott a porondon, majd sűrű keresztvetések közben vonultak be a templomba. A a templomba visszatóduló hívek egy ma-gastermeifí. szerzetesre lettek figyelmesek, aki az ajtóban áUva jóízűen nt vetett a botrányon. Vezér Ferenc állt az ajtóban. * A szentkúti kolostor árkádjai alatt nem csodák születtek, hanem a magyar nép legádázabb ellenségeinek bűnszövetkezete szövögette itt. terveit és hajtotta végre azokat az aljas gyilkosságokat, mélyeknek részleteiről a Grősz-per rántotta, le a leplet. A pálosszentkúti kolostorban nevelt, libákkal és kacsákkal, az ottani gazdaság terményeivel táplálták a G ei lé r th egy i sziklakápolnában rejtegetett népellenes árulók bandáját. Nem. kisebb tervvei készültek fel ezek hazánk és dolaozó népünk ellen, mint. azzal, hogy viszszaállitják a Horthyfasizmiís rendszerét, útból rászabadítsák a dolgozó népre a grófok, hercegek, a bankárok és tőkések bosszúra éhes hadát, ki akarták venni a dolgozó paraszt kezéből a földet, hogy visszaadják a földbirtokosoknak, visszaadják azoknak, akik a szabadság áldott levegője helyett> az embertelen robot és dnyomorodás kísértetett szabadi' főttük volna rájuk. A pálosszentkúti. források ••csodája” is az ő aljas terveik közé tartozott. A szentkúti kolostor sötét mélységeiből, a kutak pocsolyáé vizéből, a pusztuló,s és halál IcvvOfiifí áradt. A „szent, hely” falainak minden téglája, a folyosó bolthajtásai ma már nemcsak a körmönfont névámítás, a szervezett népcsalás részleteiről tudnak beszélni; hanem, artról is, hogy a fírősg. banda pusztításra és gyilkolásra szövetkezett tagjai Ht osztogatták az áldást, vértől szennyes kezeikkel. Ht suttogták a dolgozó nép fülébe a félrevezetés mérges igéit« Az idő malmai gy orsar* Örülnek. A múlt fehér-ruhás kísérteteí egyideig a felszabadulás után is arról ábrándoztak, hogy a csendőrszuronyok urahnát vissz* lehet állítani. Sátáni terve‘-> két azonban elsöpörte a „fel* támadott nép”' haragja és méltó felháborodása, Aki ma a pálosszentkúti kegy' templom tájékán jár, az öszbe hajtó bágyadt napfény* ben, a mézízű levegőbe>* traktorok zümmögését, hallja, A saját hőseiként tiszteli ez az élj nép « hazánk szabadságáért megholt szovjet katonákat, s édes gyermekeiként fogadta szivébe azokat, akiket fehércsuhá8 gyilkosok kezétől kiomlott piros vérük sorolt a mi saját hőseink közé- Termelőszövetkezetek tábláin siklik el a szem a határban, és' ez a friss, új élet felé bontakozó k.év ebünkbe sem juttatja a múlt kísérleteit- Az egykori A utal fi „kúrián” ennek az új népnek a képviselői, a vetőfiszállási tanács vezetői intézik a nép ügyét. Mert Pálosszent kút ból PetőfiszáUás lett. Annak « kín glel ka költőnek a nevét viseli büszkén a megújult falu, aki a szabadján izzó szereidével, a név iránti olthatutlan együttérzéssel szállt síkra a szabadság, a boldog élet ellenségeivel, A petöfv szállási egykori cseléd emberek boldog jelene, a biztosi napfényes jövő talpköve, gránitszilárd alapja. A párt zászlaja alatt menetelnek ők IS- És erős fogadalmat tettek, hogy szabadsavukat minden áron megvédik. A múlt visszajáró kísérteteí ellen is, az atombombával fenyegető külső ellenség ellen «sV
