Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

Hova tűntek a kulákok sertései Jászszenti ászlón? Gyertek vájártanulónak! Jászszentlászló község, a ta­nács legutóbbi végrehajtóbi­zottsági Ülésén elhangzott be­számoló szerint, csak 20 szá­zalékra teljesítette harmadik negyedévi sertésbeadási tervét. Mivel a negyedév utolsó hónap­jában vagyunk, ez a szám azt mutatja, hogy a tanács elhanya­golta a sertésbegyüjtést. A jászszentlászló! községi ta­nács úgylátszik nem fogadta meg Horváth elvtársnak a Központi Vezetőség legutolsó ülésén el- hanzott figyeimeztetését: ,,A falusi osztályharc első vonalában harcoló elvtár­saink gyakran éppen a fő ellenséget tévesztik szem elől. Megfeledkeznek ar­ról, hogy ma Magyarorszá­gon a kizsákmányoló ősz. tátyok legerősebb és utolsó képviselője a kulák“ fclzf bizonyítja, hogy 63 HÁTRALÉKOS KÖZÜL 48 KULAK. A kulákok tehát egységesen szabotálják a sertésbeadást. A tanács ezt ölhetett kézzel tűrte. özv. Csitári Istvánné ku. lákasszonynak július hónapra volt beütemezve egy sertésbe­adása. A „jó asszony“ azonban „megfeledkezett“ erről a kö­telezettségéről. A tanács sze­met hunyt felette és a kulák- asszony még szeptember 2-ig sem tett elegét a beadásnak. Csáki János 44 holdas kulák- nak 1, Tápai László 75 holdas túliknak 2 sértési kellett volna lugusztusban leadni. Persze,, igylk sem tett eleget kötelezett­légének, Mivel nem vonták őket elelösségre, úgy gondolták, logy ,,feledésbe merült“ a ser- ésbeadás. EgyébKént a jászszentlászlói tulákok is ahhoz az ismert nódszerhez folyamodtak, mint nás községek kulákjai, vagyis egyszerűen NEM TARTANAK SERTÉST Tarjányi Lajos 67 holdas ku. Iáknak augusztusban 3 darab sertést kellett volna beadni, az összes hátraléka 1365 kg, még- sém adott be egyet sem, azon a címen, hogy nincs sertése. A kulákok tehát ilyen mód­szerekkel igyekeznek akadá­lyozni közellátásunkat és szabotálják a kétéves állattenyésztési tervet. özv. Kondász Jánosné kulák. asszony 4 süldője csontig leso­ványodott, A gazdája éheztetl őket, A kulákasszonynak az a felfogása: Inkább pusztuljanak éhen az állatok, minthogy az ellátatlan dolgozók asztalá­ra kerüljön. A tanács mindezzel nem sokat törődött. Jászszentlászló köz­ség vezetőire is vonatkozik Hor váth elvtárs megállapítása: „Nem követelik meg a föld­jüknek megfelelő számú ál. lat tartását és eltűrik, hogy a kulákok az állatállomány lecsökkentésével szabotál­ják beadási kötelezettségű, két.“ Ezekután nem lehet csodál­kozni azon, hogy a július és augusztus hónapban beadott 35 sertés közül 30 at a dolgozó pa­rasztok adtak be. Horváth elvtárs erre azt mondotta: „...az ilyen „vedd, ahol éred“ begyűj­téssel a párt helyes pa­raszti osztálypolitikáját he­lyettesítik észrevétlenül el lenséges osztály politikával.“ Nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztok adták be a Kulákok helyett a sertést. A községi tanácselnökhelyet­tes, Juhász József ezt mondja ä sertésbegyüjtésről: „Ezzel bi zony rosszul állunk“. Arra azon­ban úgylátszik nem gondol az elnökhelyettes elvtárs. hogy ezért ő is felelős. A dolgozó nép bizalmával élt vissza eddig is, hogy a kulá­kok sertésbeadásának ellenőrzését elhanyagolta. Alig néhány napja kezdték meg a kulákok felelösségrevonását. Ha a tanács vezetői ezt előbb kezdik, ma már jobb eredménye­ket mutathatnánk fel a sertés, beadási terv teljesítése terén, A kulákok disznói a köz­ségi tanács szeme elől tűn­tek el. Nem kisebb a felelőssége Fe. kete Ferenc állatbegyüjtönek sem, aki szintén nefn sokat tö­rődött a sertésbegyüjtéssel. Az egész feladatát abban látja, hogy a felvásárlási napokon megjelenik. Véget kell vetni ezzel a nem egyedülálló rothadj oppor­tunizmusnak. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a be­adást szabotáló kplákokra. Baja dolgozó parasztsága az őszi betakarítási munkálatok, valamint az őszi vetések elvég­zésére versenyre hívta ki Kató. csa és Kiskunhalas városokat. Versenyvállalásukban megfo­gadták, hogy követve a minisz. icrtanács határozatát, a napra­forgó- és kukoricaszár beta­karítását október 5 helyett, ok. tober 3-rc, a cukorrépa szedé­sét pedig november 10 helyett november 5-re befejezik, A trá. gyázás túlteljesítésével bizto­sítják az őszi vetések jó vető­ágyát. Szántóterületük -12 szá­Ahhoz, hogy üzemeink ter­meljenek, szénre van szüksé­günk. Ezért a bányászoknak nap mint nap több szenet kell adni népgazdaságunknak. Emelni kell a termelékenysé­get és biztosítani a fejlett mód­szerek alkalmazását. Bányászatunk csak úgy tud ennek a követelménynek eleget tenni, ha megtanítja a fiatal bányászokat az új bányatech­nika alkalmazására a szov­jet példa nyomán. A komlói vájárískola taniüói felhívással fordulnak megyénk fiataljaihoz, hogy jelentkezze­nek bányásznak. , Komló bányaváros dolgozói­nak és fiataljainak jutott az a megtisztelő feladat, hogy ha­zánk egyik legnagyobb békemű­vét, a Sztálini Vasművet lás­sa el kokszolható szénnel. A szén hazánk iparának legfonto­sabb nyersanyaga, üzemeink, gyáraink mozgatóereje. Több szén termelésével több ruhát, több cipőt, több szerszámot tu. dunk adni dolgozóink számára, mely az életszínvonal emelke­dését jelenti. Ahhoz, hogy a kö­zalékán kenyérgabonát, 10 szá­zalékán takarmánygabonát, 4 százalékán őszi takarmányke­veréket vetnek el, a kitűzött határidőre. Őszi mélyszántás előirányza­tukat az alábbi határidőkre tel­jesítik: Gyapot alá október 15 helyett október 10-re, valamennyi ipari növények alá október 31 helyett október 27, tavaszivetésü növé­nyek alá november 20 helyett november 13, a gyümölcsösök­ben december 15 helyett decem­ber 5-re. vetelményeknek megfelelően széntermelésünket megsokszo­rozzuk, az szükséges, hogy jólképzett vájárszakmunkások legyenek bányáinkban. Ezért felhívjuk a megye mun­kás. és paraszt fiatalságát, hogy jelentkezzenek vájártanulónak az ország első szocialista bánya­városába, Komlóra. A vájárszakma tanulóideje két év. Pártunk és kormányza­tunk a bányászfiataloknak gondtalan tanulást biztosít. Hetenként három »apót Iskola, ban, három napot tanbányában tölt el. Évenként .24 nap fizetett szabadságot kap a tanuló. Jó előmenetel esetén ezenkívül két hét jutalomszabadságban ré­szesül az ország legszebb üdülő, jében. A tanulóidő alatt tan­könyvet, munkaruhát és élelme­zést, bentlakást, jó magatartás esetén egyenruhát kap díjtalanul az iskolától. Vájártanuló lehet minden 15 és 16 éves fiatal, aki az általános iskola ötödik ősz íályát elvégezte. A tanulóidőn túl az iskolai 69 gyakorlati foglalkozáson kívül sport- és kulturális lehetőségek vannak biztosítva számukra. A jelentkezés írásban törté­nik. A jelentkező kérelemmel fordul az iskola felvételi bizott. ságához. A kérelemhez mellékeli az iskolai értesítőt, hatósági bi zonyítványt arról, hogy vájár, szakmára alkalmas és a szülők vagy hozzátartozón írásos bele. egyezését. Az Így elkészített Iratokat elküldi a következő címre: MTH 601. sz. Iparitamtló Intézet Felvételi Bizottságai Komló. A vájártanulók fizetése S00— 600 forintig terjed. Tanulőott- honban való lakás esetén cse­kély dijat kell fizetni. Fiúk, lányok! Legyetek bá­nyászok. Gyertek vájártanuló­nak! Komlói vájáriskola DISZ-bizottsága és tagsága. Baja dolgosó parasztsága versenyre hívta Kalocsát és Kiskunhalast a minisztertanács határozatának időn belüii teljesítésére Pálosszentkút Ami igaz, az ifjan. A fe- x hér cSuhá* vdlos szer­zeteseknek volt ízlése. Ki mondaná azt, hoav nem lehet hosszasan elmélkedni, bo- lyongani a pálosszentkúti vadregényes tölgyfák, *uso- gó nyárfák, szilfák alatt. Haragos zöld rét, szellőben hajladozó örea fák, méhecs­kék zümmögése a lankás ré­ten, valóban idilli kép ez. A szentkúti kolostor és kegy- templom szellős árkádjain, vidám halastaván bukfen­cet vet a napsugár. Amikor pünkösd ideién nyikorgó szekereken> gyalogosan fe­kete fejkendős öregasszo­nyok, tarkaruhás fiatalok zarándokoltak ide a kegy­templomhoz. távoli falvak népe keveredett itt egymás­sal, színes templomi zászlók alatt. A fehércSuhás szerze­tesek csörgő perselyekkel jártak körbe-körhe, gyűjtö­gették a szentkút számára az áhitatos hívők adománya­it. A nép messze határból lá­togatta a kegyhelnet, amely­nek csodatevő vizétől meg­gyógyultak a betegek. Leg- ulúbb is azt híreszteite a fe- hércsuhás pálosok kis gyü­lekezete. • A/Tészáros Józsi bácsi gondolkozva ingatja 52 esztendős fejét, amikor a csodálatos , gyógyulásokról folyik a szó. Az öregek a legrégibb eseményekre em­lékeznek vissza legtisztáb­ban. Csak IcGvintett a kezé­vel, amikor neki szegezik a kérdést, — hoav is volt csak azokkal a gyógyulásokkal? — niég arra is emlék­ezek, amit a nagyanyám nie. sélgetett az ő fiatal koráról. Nem tudok én kérem ilyes­miről. Betegség az vét itt bőven. A sók dolog, meg a nyomorúság tizedelte a sze­gényembert, de Gyógyulás­ról nem tudok, csak szapora halálesetekről. Bizony így volt ez akkor. Bólogatott a szavaira. A nagyanyám mondta, hogy a szentkút he­lyén régen is vót egy kút. Akkoriban egy marhaállás volt, nem messze. Oda hord­ták, abba a kopolya gödörbe a trágyát a násztoro>k. Az­után később .divatba jött” a szentkút. * 1r~Ta Pálosszentkút, fái kö­xx zött jár az ember, vagy rátekint a hallaatag ko­lostorablakokra, ma mégsem a félrevezetett, falusi nép za­rándokseregeire gondol. A kegytemplom félin kész ár­kádjai, a hűvös kolostorszo- bák ma egész másról beszél-, nek. Egy vöröses hajú, ma­gas termetű pálosrendi pa­pot idéznek a pálosszentkúti falak. Az ő léptei kong­tak a kőkockákon, s a meg­gyilkolt „szovjet, katonák tes­tét itt cipelték cinkosaikkal vQj/ütt jeltelen sírhelyükre. „Egy nap délelőtt csenge­tésre lettünk figyelmesek a portán. Ferenc atyával a portához mentünk és egy szovjet katona jött be a ko­lostorba. Ferenc atya megtá­madta, ütötte, verte és dula­kodás közben a pisztolyát is megszerezte. En megijedtem és a porta ajtajába szalad­tam. Onnan láttam, hogy Fe­renc atya a könyvtár ajtajá­hoz szorította a szovjet kato­nát és lelőtte. Ferenc atya így szólt, nekem: No, Suszter! Megijedtél? Gyere, segíts el­vinni a hullát!” Így vallott a maáyar nép ítélős’éke előtt az egyik fehércsuhás haza- áruló, Könyves Imre pálos - rendi szerzetes Ferenc atyá­ról — VeZér Vizer Ferencről- Szovjet katonák gyilkosai osztották az áldást a búcsú­kon. ők járkáltak csörgő perselyekkel a kezükben a búcsújáró nép között. Elége­detten szemlélgették az egy­re súly o$ odó perselyeket, meg a mutatványos bódékat, a hajóhintát, a céllövöldét, a laci-konyhát, meg a szomszé­dos kocsmába be-betéröl fia~ tatok tömegét. A kocsmában Tóth Illés kulák mérte a bort és fölözte le a hasznot. A mu­tatványos hódé helypénzét a pálosok vágták zsebre. Ennek « Tóth Illésnek a fe­lesége volt Vezér Vizer egyik szeretője. EG y alkalommal — min­denki ismeri ezt a történetei Pálosszentkúton — Ferenc atya egy kifestett. elegáns fiatal lánnyal tért haza a ko­lostorba. A lányt Szilágyi Andreának hívták. Állítólag valami kicsapott diáklány volt. Itt élt Vezérrel a kolos­torban. Mindenki tudta róla, hogy a szeretőie. Közben azonban összeszűrte a levet a vöröshajú barát Tóth Illés- névéi, a kulákkocSmáros fê­lés égével (g. Szerette volna félreállítani a megunt barát­nőt­Az egyik napon iiaairmisén hatalmais, riadalom támadt. Vcreledés, dulakodás, sikol­tozó asszonyok szidalmai hallatszottak a templom bolt ívei alatt, A már talányok, akiket Vezér Ferenc tüzelt fel a volt szeretőié ellen, a hajánál fogva, ránciaálták ki Szilágyi Andreát a templom­ból és félholtra verve hagy­ták Ott a porondon, majd sű­rű keresztvetések közben vo­nultak be a templomba. A a templomba visszatóduló hí­vek egy ma-gastermeifí. szer­zetesre lettek figyelmesek, aki az ajtóban áUva jóízűen nt vetett a botrányon. Vezér Ferenc állt az ajtóban. * A szentkúti kolostor ár- kádjai alatt nem cso­dák születtek, hanem a ma­gyar nép legádázabb ellen­ségeinek bűnszövetkezete szö­vögette itt. terveit és hajtot­ta végre azokat az aljas gyil­kosságokat, mélyeknek rész­leteiről a Grősz-per rántotta, le a leplet. A pálosszentkúti kolostorban nevelt, libákkal és kacsákkal, az ottani gazda­ság terményeivel táplálták a G ei lé r th egy i sziklakápolná­ban rejtegetett népellenes árulók bandáját. Nem. kisebb tervvei készültek fel ezek hazánk és dolaozó népünk ellen, mint. azzal, hogy visz- szaállitják a Horthyfasiz- miís rendszerét, útból rásza­badítsák a dolgozó népre a grófok, hercegek, a banká­rok és tőkések bosszúra éhes hadát, ki akarták venni a dolgozó paraszt kezéből a földet, hogy visszaadják a földbirtokosoknak, visszaad­ják azoknak, akik a szabad­ság áldott levegője helyett> az embertelen robot és dnyo- morodás kísértetett szabadi' főttük volna rájuk. A pálos- szentkúti. források ••csodája” is az ő aljas terveik közé tar­tozott. A szentkúti kolostor sötét mélységeiből, a kutak pocsolyáé vizéből, a pusztu­ló,s és halál IcvvOfiifí áradt. A „szent, hely” falainak min­den téglája, a folyosó bolt­hajtásai ma már nemcsak a körmönfont névámítás, a szervezett népcsalás részle­teiről tudnak beszélni; ha- nem, artról is, hogy a fírősg. banda pusztításra és gyilko­lásra szövetkezett tagjai Ht osztogatták az áldást, vértől szennyes kezeikkel. Ht sut­togták a dolgozó nép fülébe a félrevezetés mérges igéit- « Az idő malmai gy orsar* Örülnek. A múlt fehér-- ruhás kísérteteí egyideig a felszabadulás után is arról ábrándoztak, hogy a csend­őrszuronyok urahnát vissz* lehet állítani. Sátáni terve‘-> két azonban elsöpörte a „fel* támadott nép”' haragja és méltó felháborodása, Aki ma a pálosszentkúti kegy' templom tájékán jár, az ösz- be hajtó bágyadt napfény* ben, a mézízű levegőbe>* traktorok zümmögését, hall­ja, A saját hőseiként tiszteli ez az élj nép « hazánk szabad­ságáért megholt szovjet ka­tonákat, s édes gyermekei­ként fogadta szivébe azokat, akiket fehércsuhá8 gyilkosok kezétől kiomlott piros vérük sorolt a mi saját hőseink kö­zé- Termelőszövetkezetek táb­láin siklik el a szem a határ­ban, és' ez a friss, új élet felé bontakozó k.év ebünkbe sem juttatja a múlt kísérleteit- Az egykori A utal fi „kúri­án” ennek az új népnek a képviselői, a vetőfiszállási ta­nács vezetői intézik a nép ügyét. Mert Pálosszent kút ból PetőfiszáUás lett. Annak « kín glel ka költőnek a nevét viseli büszkén a megújult fa­lu, aki a szabadján izzó szere­idével, a név iránti olthatut- lan együttérzéssel szállt síkra a szabadság, a boldog élet ellenségeivel, A petöfv szállási egykori cseléd embe­rek boldog jelene, a biztosi napfényes jövő talpköve, grá­nitszilárd alapja. A párt zászlaja alatt menetelnek ők IS- És erős fogadalmat tet­tek, hogy szabadsavukat minden áron megvédik. A múlt visszajáró kísérteteí el­len is, az atombombával fe­nyegető külső ellenség ellen «sV

Next

/
Oldalképek
Tartalom