Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-05 / 208. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI A 2313 Építési Vállalat tan' ! gyűlésén lehullott, a lepel a ] jobboldali szociáldemokraták- j rőt, a s'zocifíIdemokratizmus- j ról. — Máriakönn'vci csodák J AZ MDP BÁCSKISKUM9IE(k¥E;I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK lapja VII, ÉVFOLYAM, 308. SZÁM Am HO fillér 1953. SZEPT. 5, PÉNTEK ÜNNEPI KÖNYVHÉT ELŐTT A népelnyomó volt ural­kodó osztályok egyik fontos törekvése volt a múltban, bogy a templomon, iskolán és a könyvön keresztül meggyö­­keresíts© a tömegeken azt a karnis hitet, hogy a dolgo­zók kizsákmányolásán, el­nyomásán. nyomorán, a ki­váltságosok harác«olásán és profithajhászásán felépülő o3ziáIy társadalmak megvál­toztathatatlan ,,Istentői ren­delt”, öröktől fogva tartó rendszerek. Ezt a felfogást, ezt a hitet ..mélyítette el” a Uorthyreudszer csendőrszu­ronya, ezt a belenyugvást terjesztette a reakciós iskola­­politika, ezt sugározta a ka­pitalista társadalom írott be­tűje az újság1, a folyóirat, a könyv. Ez a szégyenteljés, dicstelen korszak azonban le­zárult felszabadulásunk nap­ján a mi hazánkban. A Szov­jetunió diadalmas fegyverei kisöpörték hazánkból a fa­siszta ellenséggel együtt a reakció ideológiáinak szószó­lóját, a fasiszta sajtót, a va­lóságtól eltántorító, hazug áb­rándozásokra nevelő reak­ciós irodalmat is, Országunkban ma az igaz­ság szavát, a szocializmust építő élet eszményeit hirdeti a megújult irodalom- Dolgo­zó népünk élt a Szovjetunió nyújtotta lehetőségekkel és szomjasan szívja magába a tudomány, az irodalom igaz­ságait, nemes eszméit. Né­pünk ma már egyre inkább olvasó néppé válik. Nép­könyvtáraink egyre sűrűsödő hálózata ma már mindjobban ki tudja elégíteni az igényes dolgozók kívánságait, kul­­túrszomját. Egy új olvasókö­zönséggel kell számolnia a ma írójának és egy új szo­cialista tartalmú, a legneme­sebb realista hagyományokon felépülő irodalom megalkotá­sát várja és jogosan kívánja dolgozó népünk íróinktól- Móricz Zsigmondinak, nagy realista írónknak a keserű szavai a Hortby-idők elnyo­­motlságáról, testi és szellemi nyomoráról ma már úgy csengenek a dolgozók fülébe, mint valami távoli lidére­­uyomásO'S világ hírmondói. Ma már az a helyzet, hogy­ha n<‘iu elég Idejekorán biz­tosítja a maga számára az újonnan megjelenő konyát a könyvvásárló dolgozó, más uap, vagy harmadnap már hiába kutat utána a köny­vesboltokban, mert szinte percek alatt kapkodják szét íz egyre szaporodó könyv­­vásárlók a jelentősebb iro­dalmi alkotásokat, szakmai s agy ideológiai írásokat- — Mint a tikkadt mezők a hű #ítŐ ©sőt, úgy ezívja magába népünk p. jó olvasnivalót, a zudár, a kultúra kincseit, A világ leghaladóbb élen­járó szépirodalma a szovjet irodalom volt az a lendítő­erő, melynek segítségével ju­tottunk el az ünnepi köuyv­­hét mostani megrendezésé­ig. Szocializmust építő dolgo­zó népünk saját harcos mun­kájút, életét és ragyogó jö­vőjét látja meg a szovjet könyvekben. Ezért vált nél­külözhetetlen útitársává a munkában, egész életében,1 a magyar dolgozóknak, is a szovjet könyv. Az olvasótá­bor hatalmas növekedése csak a szovjet élet. a szovjet emberek példamutatása nyo­mán, politika] és gazdasági sikereink hatásaként jöhe­tett létre hazánkban- Pár­tunk nevelő munkája által ébredt fel dolgozó népünk érdeklődése a könyv iránt, s most az a kötelességünk, hogy ezt az igényt még szé­­lesebbkörűvé- még általáno­sabbá tegyük, Eddig elért eredményeink, könyvkultú­ránk sjkerei biztató jeleket tartalmaznak a jövőre néz­ve és azt mutatják, hogy a jövendő még hatalmasabb .kulturális sikereket, a könyv, az olvasás iránti szeretet el­mélyedését, az olvasótábor további növekedését rejti magában. Most, az ünnepi könyvhét előtt falun és városon az elő­készítő bizottságoknak, ta nácsszerveknek az a legfonto­sabb feladata, hogy igénye­sen- fejlődésünkhöz méltó formában rendezze meg ezt a nagyjelentőségű kulturális eseményt. Falusi cs városi olvasóközönségünk igényei megkövetelik, hogy kellő iig-ybuzgaiommal teremtsük meg az alkalmat az ünnepi könyvhét alatt dolgozóink számára, hogy még mélyeb­ben megismerkedjenek a ha­ladó szovjet és magyar köny­vekkel, a szocializmus építé­sének nagyszerű harci fegy­vereivel. Ez a követelmény azt tételezi fel, hogy üzemi és falusi könyvtárosaink még nagyobb felkészültséggel, még áldozatkészebb lelkese­déssel szolgálják dolgozó né­pünk olvasókedvét, elégítsék ki egyre fokozódó igényeiket. Legyen az ünnepi könyvhét népkönyvtárosaink újabb erőpróbája, mély bebizonyít­ja, hogy népművelési appa­rátusunk most is a helyén áll és nagy nemzeti céljaink megvalósítását, a kultúra fegyvereinek felhasználásá­val, a könyv népszerűsítésé­vel segíti elő- Legyen az ün­nepi könyvhét erőpróbája hi­vatalos könyvterjesztő szer­veinknek. melyek kisebb na-A Biztonsági Tanács szeptember 2-i ülésén a tagfelvétel kérdésével foglalkozott A Biztonsági Tanács szep­tember 2 án folytatta a még júniusban a Szovjetunió kezde­ményezésére megkezdett vitát az új tagok felvételének kérdé­séről. Az elnöklő brazil küldött három kérdést tűzött a 2-i ülés előzetes napirendjére. Az első kérdés, amelyet a Szovjetunió küldöttsége javasolt még júniusban, hogy a tanács ajánlja a közgyü.és hatodik ülésszakának a . 14 felvételét kérő állam egyidejű felvételét. Ezek az államok: Albánia, a Mongol Népköztársaság, Bul­gária, Magyarország, Románia. Ausztria, Ceylon, Transzjorőá­­nia, Libia, Nepal, Olaszország, Finnország, Portugália és Íror­szág. A második kérdés, a közgyű­lés hatodik ülésszakának 506— VI. számú, az új tagfelvételre vonatkozó határozatának meg­vitatása. Az előzetes napirenden azon­ban szeptember 2.án új pont jelent meg, amelyet az elnök ^emmeiláthalóan az Egyesült Államok küldöttségének ku­lisszák mögötti nyomására tű­zött napirendre. Ez a pont elő­írja Japán, Laosz, Kambodzsa, a Baodajista Vietnam és Libia felvételi kérelmének megvita­tását. Az Egyesült Államok küldöttsége még néhány nap­pal a szeptember 2-i ülés előtt eljuttatta a Biztonsági Tanács tagjaihoz saját határozatterve­zetét, amely javasolja, hogy ve­gyék fel Japánt —- amely mint ismeretes amerikai megszállás alatt áll — az Egyesült Nemze­tek szervezetébe. J, A. Malik, a Szovjetunió képviselője követelte az első két pont felvételét a tanács napi­rendjére és kijelentette, hogy nem időszerű a harmadik pont megvizsgálásának napirendre tűzése A Biztonsági Tanács egyhan­gúlag elfogadta az e'sö két pont napirendre tüzérét. Az angol, amerikai tömb a harmadik pont napirendre tűzése mellett is sza. vazott. A Szovjetunió képviselő­je tartózkodott a szavazástól a harmadik pont napirendre tű­zéséről szóló javaslattal kap­csolatban. Ezután a Biztonsági Tanács áttért az első napirendi pont, vagyis a 14 á'lam egyidejű fel­vételére vonatkozó szovjet ja­vaslat megvitatására. Először J. A, Maiik, a Szovjetunió képviselője szólalt fel a kérdés­sel kapcsolatban. Felszólalása­­val a Biztonsági Tanács 2-i ülése befejeződött. A Német1 Munkásbizottság cselekvésre szólította fel Nyugat-Németország dolgozóit A Nyugat-Németország újra. felfegyverzése ellen küzdő Német Munkásbizottság tegnap nyilat­kozatot adott ki. Ebben fel szólítja Németország munkás­ságát, vesse latba minden ere­jét a Kelet- és Nyugat-Német­ország képviselőinek bevonásá­val tartandó négyhatalmi érte­kezlet összehívása érdekében A munkásosztálynak elegen­dő ereje van ahhoz, hogy a lé­két és az é'etet szerető többi némettel együttműködve egész népünk érdekében ki Kény­szerítse a Szovjetunió javasolta1 négyhatalmi értekezlet megtar­tását. Most Nyugat-Németország* munkásosztályának az a *0-, teiessége, hogy pártpoiiukai és» világnézeti felfogástól függe.ioj nül .akcióegységbe tö.nősüljön* üzemi és szakszervezeti gyü.ése­­ken, munkabeszüntetésekkel kö-i vetelje a bonni különszerződés­­elvetését — szögezi 1c a nyi­latkozat. Berlinben tartják meg a német kérdés békés rendesését elősegítő!, nvmxetk"-' értekezletet szomszédod országok, ~ va:a-1 mint a Német Demokratikust Köztársaság és Nyugat-Né«j metország képviselői vesznek| részt. Október folyamán Bér.in­­ben tart.iák meg a német kér­dés békés rendezését elősegí­tő, nemzetközi értekezletet» amelyen a Németországgal Az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezlete Indonéz előkészítő bizottságéinak nyilatkozata Peking. (Uj Kína) Az ,,Anta­ra“ indonéz hírügynökség jelen, tése szerint az ázsiai és csen­des óceáni országok bék-eértekez­­letének Indonéz előkészítő bi­zottsága nyilatkozatban mél­tatta annak jelentőségét, hogy Uj intézetek az orvostudományi egyetemeken Ebben az évben több új intézménnyel bővülnek az orvostudományi egyetemek- A tanulmányi anyagba az elmúlt, tanévben ú.i tantárgy­ként felvett táianatómia eS sebészeti műtéttan eredmé­nyesebb oktatás« érdekében nemrég Debrecenben létesí­tettek egyetemi intézetet. — Még ebben az évben hasonló intézet nyílik meg Szegeden és Budapestet]. Pécsett pedig a közeljövőben kezdik meg a tajanatómiai és sebészeti mú­­-éttani intézet építését. Ebben az évben befejezik a debreceni II. számú sebé­szeti klinika építkezését is. — Pécseit szeptember közepén megkezdik a fül-, orr-, gége­klinika, a kórélettani, köz­­egészségtani és közegészség­ügyi intézet építését. Indonéz küldöttek is részt vesz­nek a békeértekezleten. ,.Indonézia nagy érdeklődés­sel tekint a küszöbönálló béke-i értekezlet elé — mutat rá su nyilatkozat, — mert a Csen-, des-óceánon, Indonéziához egy.j re közelebb épülnek katonai tá-i maszpontok. A háborús e'ő­­készületek mindjobban érez­tetik hatásukat Indonézia poli­tikai és gazdasági életében, va­lamint a nép életszínvonalában; Indonéziának ezért a többi országgal együtt minden ere­jét me>g kell feszítenie új hábo­rús veszély elhárítására. A nyilatkozat végül felszólít, ja az indonéz népet: támogassa a békemozgalmat és járuljon hozzá ahhoz, hogy a kü­szöbönálló békeértekezlet ered­­mélyeserf útját állja az újabb háborúnak. (MTI) gyobb sikerrel a múltban is megálltak helyüket. Azok. akik városon, falun a szocia­lista. realista irodalom ter­mékeinek árusításával foglal­koznak. váljanak a kultúra terjesztésének élharcosaivá, növeljék dolgozóink könyv­­szeretetét és vásárlókedvét. Felvilágosító munkájukkal futtassák el minél több dol­gozó asztalára a könj^vet. har­caink ébrentartóiát. ösztön­zőjét, életünk bű tükrét. Az élenjáró szovjet szép­­irodalom hőseinek nemes ar­culata, éete legyen a példa dolgozóink legszélesebb réte­gei előtt. Ismerjék meg és szeressék meg az Oleg Kose­­vojokat. „Egy igaz ember”­­eket, ,,Pável Korcsagin” okat. a szovjet irodalom többi bő­seit* akiket népük szeretete, a dolgozó nép. az igaz iigv iránti hűség, odaadás, és ál­dozatkészség emelt az élre; telt példaképekké. A könyv ünnepe lendítse fel megyénk­ben is az olvasómozgalmat, a könyvtármozgalmat, a könyv­­terjesztés munkáját, váljék ; minden dolgozó igazi ünne­pévé, a tiszta, szocialista, kultúra iránti lelkes raga-z-| kodás bízonvitékává-

Next

/
Oldalképek
Tartalom