Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

jfobte knlâkot Iiiiutettek meg ílrnkaliBiozil^ért Mos«* üzlet a rémhírterjesztés, áru ha Sin ozás A kiskunfélegyházi járásbíró­ság Kovács József kiskun, féiegyházi szliletésü kuláKése­­inetét 1 évi börtönre, a köz. ügyektől pedig háromévi eltil­tásra Ítélte. Nevezettet azért büntették meg, mert kulákapja félegyházi lakására augusztus 11. napján kiszállt elszámoitafö­­biZottsaggal, majd a rendőrség» karhatalommal szembeszállt, fe. nyegetó'en lépett fel. Magatartá sával az elszámoltató bizottság munkáját akadályozta. Ezért a kuiákcsemete elnyerte méltó büntetését. FicSor József, szintén kiskun­félegyházi születésű és lakos ku. iákot 6 hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre és 2 évi közügyektől való eltiltásra Ítélte. Fiesor kidákot azért bűn. tették meg, mert július 29-én 2 zsák árpát vett meg Sümeges Sándortól. A kutak bűnös azért, mert még a város nem kapta meg a gabonára a szabadpiaci forgalmat és Fiesor mégis vá­sárolt Sümeges Sándor készleté­ből. Amikor rájöttek, hogy Fi. csór József felhalmozás érdeké, ben vette a két zsák árpát, a kulák azt haZudta, hogy tarto­zás fejében kapta Sümegestül. Ezért Sümeges Sándort is elítél ték 8 hónapi börtönre és 300 fo. tint pénzbüntetésre. r Ugyancsak a kormányrende­let megsértéséért büntették meg özv. Kovács Lajosné és Klucsó Jenő kiskunmajsai lakosokat. Özv. Kovács Lajosné július hő 24-én 218 kilogramm rozsot adott el Klucsó Jenőnek, Ebben az időben a gabona szabadpiaci forgalma még fel volt függeszt­ve a községnek. Mivel özv. Ko. vács Lajosné nem vette figye­lembe a kormányrendeletet, iiúromliőnapi, Klucsó Jenőt pe­dig 4 hónapi börtönre ítélte a járásbíróság. A kiskőrösi járásbíróság szép. tember l.én Solti János kiskő­rösi kulákot 1 évi és 10 hónapi börtönre, 1800 forint pénzbün­tetésre, 2000 forint értékű va­gyonelkobzásra és 5 évi köz­­ügyektől való eltiltásra ítélte. A nevezett kulák 1952-ben rozsföld. jét kivonta a beszolgáltatás alól. Termését nővére gabonájával együtt csépelte el. Ezenkívül bűnös azért, mert beadási kö­telezettségét szabotálta. Tartó, zik 2038 tojással, több kilo­gramm baromfival és 138 kilo­gramm élősertésbeadással. Solti János fondorlatos mó­don le akarta tagadni, hogy 6 kulák. Hivatkozott szüléire, testvéreire, holott a birtok (33 hold) saját kezelése alatt van. A kulák nem akarta átvenni a beadási könyvecskéjét sem. Nem jelent meg a tanács felszó­lítására. Ez még súlyosbította bűncselekményeit. Különös jelenség, hogy augusztus és szeptember hó­napokban a liszt- és cukorfel­vásárlás nagyobb arányú le­gyen, mint az előzőkben. Mégis ez évben azt kell meg­állapítani, hogy a lisztfelvá­sárlás három és félszeresére, a zsír- és cukor felvásárlás is többszörösére ugrott fel augusztusban, mint az előző hónapokban. Mindez azért, mert népünk ellenségei, a ku. Iákok és rémhírterjesztö cinko­saik, a spekulánsok Ilyen mó­don remélik megzavarni köz­­ellátásunkat, Az osztálycllen­­ség eddigi agyafúrt cselszö­vései rendre elbuktak. Lelep. lézte őket a becsületes dolgo­zók ébersége, Úgy az aratás, mint a cséplés alatt a legkü­lönbözőbb formában Igyekez­tek késleltetni a in un lia elvég, zését, az állammal Szembeni kötelezettség teljesítését a ku­­lákök. Most, miután eddigi igyekezetük % eredménytelenné vált, álhíreket koholnak a közszükségleti cikkek áreme­léséről, felvásárlási lázt szíta­nák, s az áruhalmozásban ma­guk járnak Clöl. így akarnak zavart kelteni a becsületes dolgozók körében. Az elmúlt héten a rémhírek hatására a népboltokban és árudákban felvásárolták a száraztésztát. Akik a rémhír­terjesztőkre, a kalákákra és a spekulánsokra hallgattak, póruljártak, mert e héten már olcsóbban szerezhetik be a szükséges száraztésztát. Azok, akik az üzérkedőkkel,, kulákokkal együtt sorbanáll­­tak, tülekedtek a boltokban, most számotvethetneli, hogy kinek a szavára hallgattak, milyen gyalázatos társaságba keveredtek. A kecskeméti járásbíróság az elmúlt nap mondott ítéle­tet egy. kecskeméti, egy la­­dánybenel és egy tassl rémhírterjesztö és áruhalmo­zó felett. Ezek az osztály, ellenséges elemek bár a megye három különböző vidékén él­tek, soha egymással nem ta. lálkozlnk, mégis egyazon bűn} követték el. Ez bizonyít ja azt hogy népünk ellenségének bárhol élnek is, azonos a szándékuk: rémhíreikkel meg­zavarni dolgozó népünk alkotó munkáját, telteikkel illegne, heziteni pártunk és kormA- nyttlik december 1-i határo­zata óta megszilárdult kör. ellátásunkat. Népünk ellenségéinek, mint minden eddigi cselszövése, ez az újabb kísérlete is kudarcba fullad a bécsü­­letes dolgozók ébersége követ, keztében. Terményrcjtegetőket és feketerágókaf ítélt el a bíróság A kiskunfélegyházi járásbíróság Czinege József alpári 6 holdas gazdálkodót 1 évi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra és 1 évi közügyektől va-'ó eltiltásra ítélte, Czinege József 243 kilogramm búzát, 323 kilogramm árpát elrejtett, és az elszámoltatok elől eltagadta. Ezért kapta méltó büntetését. Koncz István 46 éves kiskunfélegyházi születésű, flilöpja. kabi lakos 6 hónapi börtönt, 2000 forint pénzbüntetést ka­pott az egyévi közügyektől va*ó eltiltás mellett. Koncz Istvánt már korábban jogtalan sertésvágásért elítélték. Most egy bir­kát és 3 bárányt vágott engedély nélkül. Bőrüket nem adta be, a húst elfelietézte. Uj módszerek alkalmazásával termeljünk több tejet Sajátítsuk el és alkalmazzuk as élenjáró szovjet tapasztalatokat Börtönbüntetésre, vagyonuk és lakásuk elkobzására ítéltek rémhfrterjesztoket, árufel halmozókat Minél több tejet az országnak ez a jelszavunk, ezt a jelszót megyénk termelőszövetkezeti csoportjai is magukévá tették, azonban ennek a követelmény­nek csak akkor tudunk eleget tenni, ha alkalmazzuk a Szov­jetunió a hazai élenjáró tu­domány èredményeit, a fejlett módszereket, a gyakorlati ja pasztalatokat. A tehenészeti dolgozóknak kö­telességük, hogy elsajátítsák és alkalmazzák az élenjáró ta. päsztälatait, fejlett módszereit! A tögymasszázs, helyes fejés, napi háromszori fejés, kétváltá- Bos tehenészeti műszak, egyed: takarmányozás és az állatokká, való helyes bánásmód döntő ki­hatással van a tehenek tejhoza­­mára. A fejesek számát, idejét és okszerű keresztülvitelét illetően korántsem használjuk ki az adott lehetőségeket. A tehenek naponkénti háromszori fejé3e nálunk nem eléggé széles kör­ben alkalmazott eljárás, holott a tehenek termelésére nagy ha* tással van, széleskörű beveze* lése pedig legtöbb esetben csak a tehenészeti munkák célszerű megszervezésén múlik. Az egyedi takarmányozás és az állatokkal való helyes bá* násmód gondosság és állatszere. tét kérdése, amit na megfelelően Végrehajtunk, teheneik tejhoza­mát igen kedvezően befolyásol, ja. A fejlett módszerek alkalma­zása komoly harcot jelent n több tejtermelésért folytatott küzdelmünkben, s ugyanakkor harcot jelent a maradisággal, az ósdi, elavult módszerekkel szem. ben is. Ezért a fejés keresztülvi­telénél arra kell törekedni, hogy a fejéssel a tej képződését elő segítő ingerületet váltsuk ki. A ro3sz és a fájdalmat okozó fe­jős —, fejöváltoztatá3, különö sen akkor, ha eltérő módon fej­nek, hirtelen környezetváltozás, durva bánásmód, átmenetnél­küli takarmányváltozás olyan Ingereket vált ki, amelyeknek hatására a vérbe a tejképzodés re csökkentöleg ható anyagok jutnak, éppen ezért nem szabad a tehenet fenylteni, hauem az ingerlékenységet kell mérsékel, ni, nyugtassuk meg a tehenet, fejjük kíméletesen, a sérült tő­gyet orvosoljuk. Neveljük a Dórjukat mesterségesen, ezzel a durva szopástól, a borjú hitte, •en leválasztásából eredő tejvisz­­szatartás elkerülhető. A bőséges táplálás mellett a cehén részére igen fontos a jó közérzet. Ha hideg, huzatos az istálló, ha csípős hideg szélnek van kitéve a tehén, ha az időjá­rás hirtelen változik, csökken a tejtermelés. Ugyancsak fülledt, túlmeleg, párás istálló is eids-íP csökkenti a tejhozamot. Fejjük ki napjában háromszor a tőgyet, moaljé.Ka tompái Tz-i* badság tsz állatgondozói mert ha háromszor fejünk és tőkéié tesen kiürítjük a tőgyet mi a Jen fejés alkalmával, a tőgy teljes kapacitását, a kifejt es a visz* szamaradt tej r.etn lesz az Ojon nan képzödönek akadályozójá­vá, így a tőgyben a nyomás lényegesen kis -bb és ezáltal a tejképzéshez több hely és idő áll t*endelkezésres A háromszori fejés a kétszeri. vei szemben 20 százalékkal több tejet eredményezhet, ezért a tompái Szabddság ííz.béli beve­zették azt, hogy a 8—10 literi és azon felüli teh-jieket mpiá. ban háromszor fejik, inig £■ 20 literen felülieket napjában négyszer fejik. Tudják azt, ha a tehenet nem fejik meg idejében, vagy csak kétszer fejik, akkor a tejképzödés megszűnik foko­zatosan, Ahhoz, hogy minél több tejet adjunk az országnak, ezúttal fe hívjuk valamennyi termelő* szövetkezeti csoportjainkat, állami gazdaságainkat és egyén, dolgozó parasztokat, hogy miné» nagyobb számban vezessék be a fejlettebb módszert, hogy ez­zel egyrészt állattenyésztésünk színvonalát, annak termelését a legmagasabbra fokozzuk ha. zánk és magunk hasznára. Takács Béla, megyei főállattenyésztő. 1952 szeptember 3áű a kecskeméti járásbíróság rámhírter.iegztőket, élelmi­szer- és árui’olhalmozókat ítélt el: Gálos Mihály tassi kulák. lakásán 50 kar zsírt rejtege­tett, A zsírt büdünökben el­ásta, fe'halmozött ezenkívül •ICO kg cukrot, nagymennyi­ségű füstölt árut és szap­pant. Az elrejtett nagymeny­­nyiségu készletek mellett a helyi népboltban maga és családtagjai az utóbbi na hókban rendszeresen vásárol­tak 2 kgos tételekben cuk­rot. Dékány Guida volt nyuga­ins hivatásos katonatiszt, a felszabadulás óta rendszeres foglalkozása nincs. Az el­múlt bét végén több tételben Az elmúlt hét folyamán a kecskeméti járásban tojás., baromfi- és szénabegyüjtési he­tet rendeztek, amelynek ered­ményeképpen a szénabegyii,|tés 49 százalékról 57.6 százalékra emelkedett, a baromfié 82 szá­zalékról 88.7 százalékra, a to­jásé 75.6 százalékról 79.3 szá­zalékra. A beadásban élenjár, nak Heiszler József kunbaracsi dolgozó paraszt, aki tej-, tojás-, baromfi- és széiiaeifíírását az egész évre 100 százalékig telje­sítette. Bődogh Mihály 16 hol­das lászlófalvl középparaszt ele­get tett egész évre baromfi-, to­jás-, széna- és sertésbeadásá­nak. Bács-Kiskun megye termelő­szövetkezetei összesen 1559 dol­gozó családdal, illetve 2030 új taggal növekedtek augusztus hónapban. Ennek során 29 új csoport is alakult, melyből 27 Hl. típusú. A terület növekedése ezen idő a-'att elérte a 16.299 holdat. A termeíó'szövetke­­zetek fejlődésére jellemző, hogy felviísároltatott. 20 kg zsírt, * Lakásán ezenkívül nagyobb­­mennyiségű zsír és egyéb élelmiszer volt felhalmozva. Háztartást nem vezet- A fel­vásárolt cikkekre szüksége nem volt. Jobbùân László ladánybe­­nei kulák lakásán 210 kg lisztet, 15 mázsa különböző terményt, nagymennyiségű füstölt árut rejtegetett. Is­tállójának padlásán a szal­ma alatt 90 kg liszt volt, me­lyet az utóbbi napokban több tételben vásárolt. Ifi. Gálos Mihály 6 évi. Dé­kán y Gyula 5 évi. Jobbágy László 4 év 8 hónapi börtön­­büntetést kapott. Mellékbün­tetésként miudhármójukná1 teljes vagyonelkobzást mond­tak ki< Farkas Mihály tassi hathoklas dolgozó paraszt baromfibeadá. sát 150 százalékra, tojásbeadá. sát pedig már 11Ö százalékra teljesítette. Kunpeszéren id. Sáfár György 12 holdas középparaszt bar madik negyedévi tojásbeadását, továbbá sovány- és kövér­­baromfibeadását pedig már egész évre teljesítette, ßathska János párttag hízottsertésbeadá­­sát és vágómarhabeadási kő. telezettségét természetben 100 százalékon felül teljesítette. Dabi Bálint 15 holdas tassi dolgozó paraszt szénabeadási kötelezettségét 110 százalékban teljesítette. csak augusztus 25 és szeptem­ber 1 közötti héten újabb 517 dolgozó parasztcsalád lépett a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útjára. A bácsalmási járás­ban több mint 170 dolgozó csa­lád jelentkezett az utóbbi héten a termelőszövetkezetekbe. A kiskunhalasi járásban 107 dől. gozó parasztcsalád szakított aj egyéni gazdálkodással. A baromfibeadási kötelezettség 40 százalékát hízott baromfival kell teljesíteni Még alia kezdődött mag a hízott baromfibeadási lö­­tehzettség teljesítése, máris különböző félremagyarázáso­kat leltet észlelni a fázott baromfi begyűjtése körül Hogy minden termein tisztában lady en « baromhbéadá*! köte­lezettség teljesítésével, az alábbiakra hívjuk fel « figyel­met. Az 1952. évi 2. számú törvényerejű rendelet, kimond­­ja, hogy az évi baromfibeadási kötelezettségnek 00 szá­zalékát sovány baromfival (csirke, tyúk, mtlyka. gyön­gyös), í() százalékát hízott baromfival (h-h Ht liba, 'hízott kacsa) keli teljesíteni. Ugyanez a rendelet kimondja, hogy a 3 holdas, vagy 3 holdon aluli termelők egész évi baromfibeadási kötelezettségűket szegi ember lia teljesít­hetik akár sovány, akár kövér baromfival. Szentember 1- töl ez a kedvezmény megszűnt és ezek a termelők is csak az előírt 00—Í0 százalék arányban teljesíthetnek. Olyan eset­ben, ha a termelőnek kevés a sovány baromfi állománya, sovány baromfi helyett hikott baromfival leket teljesíteni. Kövér baromfi helyett azonban sovány baromfit beadni nem lehet, NénaazdariWi tervünk egyik fontos része a hízott ba­romfi-terv teljesítése is. A lázott baromfi-terv teljesítésé­vel a várt és a kormány azon határozatát szilárdítjuk meg, amelyben eltörölte a zsírjegy rendszert. Ezért min­den• termelő érdeke, de egyben kötelessége is» hogy a ba­romfibeadási kötelezettségének 10 százalékát legalább & hetes tömésü jól kihízntt zsírlibával teljesítse. A most fo­lyó hukoricabctakarítástai egyidejűleg kezdjen hozzá min­den termelő a libák és kac$ákmeghízialásához (töméséhez), hogy időben, ■murádé ktalanu; eleget tudjon tenni hízott baromfi beadási kötelezettségének. Farkas László (unpeszéren Batuska János kommunista w ieljesílelíe egészévi Mariés- és vágómariialieadását Több mint 200 új tagijai erősödlek megyénkben a termelőszövetkezetek augusztus hónavban

Next

/
Oldalképek
Tartalom