Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-30 / 229. szám

A nép államának kölcsönzött minden forint egy-egy tégla a szocializmus építéséhez!

Szabó Józsefné elvtársnő példát mutatMegyénkben mindenütt meg kell gyorsítani as őssi munkák ütemét

Javában tart az őszi munka nagy csatája. Most dől el, hogy miiyen termést takarítunk be a jövő nyáron, hogyan tudnak mezőgazdasági növényeink

megküzdeni az időjárás viszontagságaival. Az idei év nagy iskolája volt annak, hogy mennyire fontos a jó és idejé ben végzett munka.

Megyerikben most a termés, nck sorsa azoknak a kezében van, akik a mezőkön az őszi ezántás-vetés munkáját végzik. A falu dolgozó népe előtt tehát igen nagy feladatok állnak. Hozzátehetjük azonban, hogy'a falu soha olyan nagy segítséget nem kapott az őszi munkákhoz, mint ebben az évben. Több traktor dolgozik a mezőkön és jelentős segítséget jelent az is, hogy a minisztertanács foglalkozott az őszi munkákkal és határozatban állapította meg elvégzésük módját és időpontját.

Megyénkben az eddigi eredmények azonban azt bizonyít, ják, hogy azok, akiknek fel. adata volna segítséget és irányítást adni az őszi munkák viteléhez, nem éreznek kellő felelősséget. Tanácsaink a más feladatok mellett elfeledkeznek az őszi munkák szorgalmazásá ról-Ezt mutatják az őszi munkák eddigi eredményei is. Megyénk az ösziárpa, az őszi takarmánykeverék, a rozs- és búzavetésben el van maradva. A búzavetés az elmúlt öt mp alatt a tszcsk.-nél nem, az egyénieknél pedig csak 1 százalékkal emelkedett. A rozsvetés a termelőcsoportoknál 15, az egyénieknél 9, az ősziárpa a termelöcsoportoknál 13, az egyénieknél 4 százalékos emelkedést mutat.

Ezek a számok azt mutatják, hogy sokkal jobban meg kell

gyorsítani az őszi szántás-vetés menetet- Az ösziárpát, az őszi takarmánykeveréket és a rozsot kell minél hamarabb elvetni. Ettől függ, hogyan erő. södnek meg ezek a növények a fagyok beállta előtt. Ettől függ nagymértékben a, jövőévi termés, Tanácsaink sok helyen arról sírnak, hogy nincs ec. gendö vetőmag. Pedig, ha számbavennék a, község gabonakészletét, sok helyen felesleg is lenne. Zsanacresztön a községi tanács utánanézett a község vetőmagkészletének és rájöttek, hogy nemcsak elegendő gabona áU rendelkezésre a vetéshez hanem még felesleg is akad Községi tanácsaink tudatosít 6ák a felesleggel rendelkező gazdák között, a szabadpiaci kedvezményt, hogy eladják azoknak a dolgozó parasztoknak, akik vetömagh’áanyal ktlzködnek.

Tanácsaink minden eszközzel

igyekezzenek meggyorsítani az őszi mezőgazdasági munkait menetét. Szervezzenek versenymozgalmat a munka meggyet sítása érdekében. Többet törőd jön a versennyel a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is. A munka jó megszervezésével és az őszi munkák meggyorsításával tudják csak tanácsaink méltóan megünnepelni r.overu bér 7-ét, a -:-------;

A megyei tanács mezőgazda, sági osztályának legutóbbi értékelése szerint az őszi ezán. tás-vetés munkáinak menetét alapulvéve a járás sorrendje a következő:

Skiskunfélegyházi, 2. kecsnéti, 8. kiskőrösi járás,

4. Kecskemét város, 5. kiskunhalasi, 6. kunszentijük, lósi, 7. kalocsai, 8. dunavecsei, 9. bácsalmási járás, 10. Baja város, 11. bajai járás-Szabó Józeefué; a bácsalmási Egyesült termelőszövetkezet tagja, aki 32 évvel ezelőtt szeptember 2-5-cn kötött házasságot. Szabóné 500 forint békekölcsönt jegyzett Férje részére 200 forintról állíttatott ki kötvényt- Férje most sem akar elmaradni feleségétől. ezért jegyzését fölemelte 500 forintra.

Fiuk if.i. Szabó József, a községi tanács dolgozója, akit a német fasiszta ’ horda bombái nyomorékká tettek- A községi tanácsnál 800 forint békekölcsönt jegyzett. Má*ik fiuk. aki a néphadsereg tisztje, 2000 forint békekölcsönt jegyzett. A harmadik bányamérnöknek tanul, 1500 forintot jegyzett. Az itthon lévő három általános iskolás tanuló sem akar lemaradni a példamutató testvérektől és szüleiktől. Ezért 100—100 forintról állíttattak ki maguk részére jegyzési igazolást- Elhatározták. hogy az állami gazdaság területén gyapotszedésben vesznek részt és a? összeg egyrészét a békeköi esönre fordítják.

Szabóné kijelentette: —1 Mem akarom, hogy a többi gyermekeim is arra a sorsra jussanak, mint Józsi fiamaki a II. világháború idejeu sebesült meg é? nyomoréi maradt. Ezért szívesen jegyzem a forintokat. Tudom azt, hogy a dolgozó nép forintjai a békés építő munkát, az ö: éves terv állításainak építését gyorsítja meg-Ugyancsak 13ácsa’má*on özv, Pintér Józsefné 7 családos édesanya boldogan fogadta a népnevelőket és elmondta, hogy családja szamára alkalmi munkával, mosással és vasalással keresi meg a mindennapi kenyeret- A gyermekeinek jövője biztosítása érdekében 2GD forin' tot jegyzett- Az egyik gyermeke tisztiiskolán van. a nép hadsereg tisztje lesz. Egy lánya vasutasisjjolán tanul. A többi családja mind iskola? Középiskolába, később pedig főiskolára akarja adni gyermekeit. Mind ami a község és az ország más területén épül. azt a jegyzett forintok ?egítik elő-A garai állatni gazdaságban eddig 350 mázsa gyapotot szedtek le

A garat állami gazda ság harmadik éve tér. mel g>apatot. A szovjet tapasztalatok felhasználása, valamint a jó ta„ lajelőkésztés, az időbeni vetésr az agrőtech. nika helyes alkalmazása meghozta gyümölcsét. Gazdaságunk alkotmányunk ünnepére megkap, ts az élüzeni címet.

Ez a kitüntetés gazdaságunk dolgozóit még nagyobb feladatok elé, állította. Az élüzem ci. met ugyanis nem volt könnyű megszerezni, de megtartani még nehezebb. Az a feladat, hogy a 400 hold gyapotot mi.

nél előbb, minél jobb minőségben, időben be tudják takarítani^ Eddig 350 mázsa gyapotot takarítottunk be. Ez mind O.ás és 1. osztályú gyapot.

A gyapotszedésben élen jár Pázmány Györgyné, aki 53 kiló gyapotot szed le egy nap alatt. Ezzé-1 a teljesítményével a megyei versenyben a második helyre került Arra törekszik, hogy elhagyja versenytársát Kazinczy Aláriátf a bácsborsodi állami gazdaság dolgozóját^- aki napi' kilós szedésével az élen halad a megyei versenyben# Pázmány György, né 15 társának adja át munkamódszerét, a két kezes szovjet módszert. Az ő tanítása nyomán Wolfárt Katalin 41 kilós napi szedést ért el.

Élenjár a gyapotsze. désben még Borsodi Juha, aki 43 kilót szed le ei>y nap alatt. Jó ered. ményt értek cl: Galambos Anna? Galambos Éva, Tímár Jánosné és Danes Margit, akik már eddig 350 kg.on felül szedlek -ebben az idényben.

HAMZA LAJOS NÉ, a garai állami gazdaság dolgozója

Olajat és pogácsát aduak a beadott napraforgómag-termés után

A begyűjtésről szóló rendelet kimondja, hogy a napraforgómagbeadás teljesítésére a termelő — a holdanként 8 kiló vetőmag levonásával — egész napraíogómag termését köteles beadni. Minden termelő köteles a napraforgómag betakarítása után öt napon belül napraforgómag termését beadni, mert 5 nap eltelte után a késlekedőknek 5—10 százalékkal felemelik beadási kötelezettségét, a hely. színen elszámoltatják és kártérítés fizetésére kötelezik.

A beadott napraforgómag után olajat, pogácsadarát, vagy zsírt vagy szappant ad a föld müvesazövetkezet olajcseretelepe. A ,,B“ vételi jegyre beadót* napraforgómagért mázsánként a beadási áron felül 3 liter óla jat és 5 kiló olajpogácsadarát kapnak a termelők. A szabad“ vételijegyre beadott napraforgói magért mászánként 5 liter óla: jat és 10 kiló pogácsadarát ad. nak. A szerződéses napra for. góért mázsánként 8 liter olajat és 15 kiló pogácsadarát adnak/ Az étolaj járandóságot kívánság szerint mosószappanban, vagy sertészsírban kérhetik a termelők Egy liter olaj helyett 80 deka sertészsírt vagy 1 kiló színszappant ad a cseretelep kedvezményes áron.

ASSZONYQK

érvelnek

Tiszaújfalu. Ez a kis község megbújik az egyik Tisza-ka. nyarban. A vizen könnyébe, a vasúton nehezebb megközelíteni. A sínpár nagy ívben kerüli el a falut. Amikor építették, akkor csak azt tartották szenrelött, hogy a földbirtokosok tábláit érintse- Benesik Boldizsár mágnásparaszt földje mellett fektették le a vasúti síneket. Míg az állomásról jó kövesút vitt a zárda felé, addig a faluba gidres-gödios földút. A zárdáig másfé kilométer hosszú az út, a faluig több mint 5 kilométer. Az urak jól tudták, hová építsék az állomást.

A falu közepén, szemben a tanácsházával állították fel a verseny táblát- Ma előtte csoportosulnak az emberek. Valami történhetett a faluban. Az arcokon látni az izgalom jeleit

— Kiss Béla mutat példát — állapítja meg a népszerű Lina néni, Kádár Lajosné.

A versenytábla szerint az ifjúságnak Kiss Béla, a Tisza. tsz brigáüvezetőjc 600 forintos jegyzésével mutat példát. Tovább betűzünk. Vincze József tanácselnök 1200, Tóth Nándor vb titkár 1000, Bukovenezki Sándor párttitkár pedig 700 forintot jegyzett. De a verseny, tábla mást is elárul, És pedig azt. hogy a község bizony az őszi munkákkal elég gyengén áll. Azt ösziárpa előirányzatnak csak 7 százalékát vetették cl Elizánál 14, rozsnál 20, kukon catörésnél 52, bui-gonyafelsze« désncl pedig 63 százaléknál

tartanak. Ezek igen gyenge teljesítmények.

A tanácsházán megtudjuk, hogy 16 népnevelöpár végez felvilágosító munkát. ‘ Ezek versenyben vannak egymással. Sokan eddig igen gyenge eredményt értek el- A versenyben a legjobb Vincze Józsefné é? Seres József,

— Mi az oka, hogy több nép. nevelő kevés sikerrel tér vissza útjáról— szegezzük a kérdést a tanácstitkárnak, Tóth Nándor elvtársnak, aki a köicsönjegyzés adminisztrálásával van megbízva. — A népnevelőknek nincsenek jó konkrét érveik — volt a válasz. Nem tudják, mivel érveljenek. Csak általánosságban beszélnek, helyileg nem nagyon tudják megmagyarázni a terv’étesítmények jelentőségét. ,

Nincsenek érvek ? Hogyne lennének érvek egy olyan községben, ahol a felszabadulás közel 300 dolgozónak földet adott. Kiosztották Fodor 1st. vánné 500, Bodri Béni kecskeméti kupec 250, Csillag Béla kulák földjeit. Van földművesszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport.

Vannak érvek, csak fel kell szedni őket. Nem szabad mellettük elmenni Ezért indultunk el a versenyben élen haladó népnevelőhöz, Vincze Jó. zsefnéhea. Vájjon, ö mivel érvel.

A földmüvesszövetkezet mel. íetti házban lakik Vinczéné. aki az MNDSZ.szer vezetnek helyi titkára. Munka közben találjuk. Éppen rendezi az íveket. Most jött vissza népnevelői útjáról. Az ívek legtetején látjuk ökrös Sándor 15 roldtis paraszt

aláírását. 500 forintot jegyzett.

— Képzelje, tegnap este hogy jártam. Alig tudtam bemenni Zolnaiékhoz. Mikor már jóideje dörömböltem, végre kis nyiláson kikandikált Zolnainé. — Nem jövök én tüt lopni — élcelödtem. — Jobb előre félni, mint utoljára rettegni — tromfol vissza. — Még most is remeg a lábam, ha sírra gondolok, hogy úgy járhattam volna, mint a földművesszövetkezet.

Pár nappal azelőtt tolvajok jártak a földmüvesszövetkezet raktárában és elloptak 43 C-Oü forint értékű textilárut. Hasonló eset történt az alpári szövetkezetben is. Az eset óta bizony jól bezárkóznak r.z ősz. szonyok mindkét köziégben.

— Hát bizony lelkem, miért is jegyeznék én kölesönt. — Eddig sem kaptam semmit as államtól, de nem • is várok semmit.

— Biztonságot, . nyagamat, békét nem vári? A?r sz-arerr.é, ha tankok szántanák végig községünk határát, vagy így záporoznának a bombáit, mint a koreai falvakra, vagy tárvanyitva lennének a házak kapni, s rabolna az ellenség...

— Hogy is akarnám, szörnyű arra visszagondolni ::s.

— Most ajtót.abiakot reteszel be, pedig csak Jopás történt a faluban és máris fél, mit csinálna, ha a náboiú szőr. nyetcge dörömbölne kapunknál. Hogy ezt elkerüljük, nem hozna egy kis áldozatot. Csík egy M. csit, amit tehetsége elbír n mi forintjainkból esznek u gya. rak, erősödik az ország, j nőj«, aki erősebb, az hitrvniicdib,

Valaki kopog. Cs sinus Ar.

pádné jött, ö is népneve 6 So. káig megszakad a társalgás ro. nala- Érezzük, iiojy Csernusuéban van valami, de nem meri kimondani. Végre is kibökte. Azért jött, hogy kies sréljók é>. veiket. Eddig kevés s.ko rel dolgozott. Félje volt a legjobb népnevelő. Szégyell r.iívgát, h> gy ö nem olyan sikerrel dolgozik.

— Egyenrangúak vagyunk.., más érvekkel tán jobban tudok agitálni...

— Hány katonatiszt ke. rült ki a faluból? — ’esszük Jel a kérdést, hogy odébb billentsük a beszédet.

Számolnak... Szepesi Bálint bácsi fia. Szabó .San .tor, Tóth Imre fiai. — Hat -- állapítja meg Csernusné

— Micsoda jó érvek — lelkendezik Csernusné. Ezekre nem is gondoltam.

— Bizony jók .’ettek volna, hogy meggyőzzük Bálint Jánost- Az folyton azt hangoztat, ta, hogy q nem jegyez az inén, mert nem tudja, hová keiül a pénze. — Hová — mondtam neki. Bizony hallotta, hogy épül Sztálinváros, Inota a földalatti vasút.

De bizony ezek az érvek még nem eléggé hatottak. Végre elfogott az indulat. Volt-e már Félegyházán — pattantam fe*.

— Voltam bizony. — Van-e ott új gyár?

Erre a kérdésre János bácsi meglepődött. Éreztem, hogy föléjo kerültem, — Ott vannak kcncl forintjai is. — És mi hasznom belőle? — hűm mögött a rátarti öreg. :— Az. hogy a tiszaújfalusiak odamehetnek dolgozni. Nine? itt munkanélküli és hogy olcsóbbak lesznek a cikkek árai Tán tudja,- ott

dolgozik az egyik Zolnai-gye.-1 rek is.,. >

Persze, Bálint János száján felesége. Novák Etel beszél, aki sokáig cseiédeskedett az egyik kuláknál, Ez, hogy kijátssza az OTI-t, földet íratott a szegény lányra. így szabadult meg a lculák a terhektől és Bálintéi: árán meg ma is igyekszik a községben befolyásra szert, tenni.

— Minket,' asszonyokat a béke érint legközvetlenebbül. Ezért sokat törtem a fejemet, hogy hogyan magyarázzam ezt meg asszonytársaimnak. Végre itt is megtaláltam a megöldúst. Pólyák József még az első világháborúban esett el. Ez a község 60 férfiáldozatot ho. zott. Még ennél több esett el a második világháborúban. A Gálik., Molnár- és Király.test vérek, Konfár László és még sokan. Itt maradtak a hadiárvák, mint Gáiík Ilonka, a hadiözvegyek, mint Barna Jánosné. Ki akarja, hogy ha. sonló tragédiák újból játszódjanak le a községekben V! Senki! A háború idején, nem egy asszony, aki menekült és mindenét otthagyta, hangoz, tatta, sokat áldozna, ha béke lenne És ime, itt a béke. Most megvan a lehetőség, hogy érte áldozzunk és nem is annyit, mint a háború idején..,.

így érvel Tiszaújfalun Vincze Józsefné. a legjobb népnevelő és igy fog Csernusné is érvelni, mert átvette ezeket a tapasztalatokat. Ha a többi népnevelő is fel lesz vértezve jó helyi ér. vekkel, akkor nemcsak a jegy. zést. hanem az őszi munkákat is sikerre viszik