Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-27 / 227. szám
A nép államának kölcsönzött minien forint egy-egy tégla a szocializmus építéséhez! o s s * c lessük A mezőgazdaság hét arca Ahol a dollár az úr A mi hazánkban Amikor az európai bevándorlás megindult a inul amerikai Egyesült Államok területére, ennék a földrésznek majdnem telét ös: rdők bori. tolták. Nyugatra nagy kiterjedésű síkságok hú. zódtulc, a talajt maga a természet tartotta ép^ ségben. A Missiaippinek és mellékfolyóinak vöigyét nagyrészt gazdag hordalékos fekete föld mély rétege fedi. Az európai, aki a természet, nek erre az áldott vidékére került, akarata ellenére is bámulatba esett a hatalmas búza. és kukoricatermés láttára. A rablógazdálkodás következtében azonban fokozatosun földműve. lésre alkalmatlan, terméketlen pusztsággá változtak az egykor virágzó földek. 1948-ban az ENSZ élelmezési és inezó'gazda^igi bizottsága megállapította, hogy: ,.A mezőgazdaság észszerűt! n és rablójeilegű művelési módszereinek tekintetében az USA-val egy nemzet sem veheti fel a versenyt. A legfontosabb mezőgazdasági termények terméshozamának fokozása terén az Amerikai Egyesült Államok ma az utolsó helyek egyikét foglalják el/‘ * Egyre súlyosabb a mezőgazdasági dolgozók helyzete az Egyesült Államokban. Amerikai statisztika szerint az amerikai mezőtjuzda-Higi munkások átlagos évi jövedelme mindösze 500 dohár, a létminimumnak alig ' egykatoda. A mezőgazdasági munkások kétharmada részleges munkanélküli■ Több mint egymilló paraszt vénidorol munkát keresve az ország egyik részétől a másikba. Az ültetvényesek az elszámoláskor különféle címeken, annyit vonnak le n munkások béréből, hogy alig marad valamiig ük az elvégzett megerőltető munkáért. A mezőgazdasági dolgozók rozzant viskókban, fészerekben, sokszor a szabadég alatt töltik az é it szakát, A Mississippi mentén elterülő hatalmas gyapotföldek dolgozóinak sorsa igen szomorú. Ezek a gyapotföldek a nagybirtokosok kezében vannak, a munkát viszont a más vidékről idevándorolt, úgynevezett részes szedők végzik. Ezek közül alig akad olyan, aki anyagit keresne, hogy családiát télen e\ tudná tartani. Még rosszabb azoknak a helyzete, ikik bértminkában művelik a gminotföldeket. Napi 1 dollárt keresnek 4 hónapon keresztül. Az év többi 8 hónapjában viszont loholhatnak új munka után, leatöbbször. — reménytelenül, * Állandóan csökken az amerikai farmereit részesedése a nemzeti jövedelemből js. 1946'bau még a nemzeti jövedelem 9-4 százalékúban. 1951'ben már csak 76 százalékban réezesü tek- Eïzel szemben rohamosan növekszik a kis farmerek adóssága. 1946-ban 4682 millió dollár volt a farmerek jelzálog adóssága, 1951‘ben már 6300 millió dollár- Az amerikai farmereknek ilyen az életük és ez a helyzet a hadigazdálkodás hatása alatt nem is évrő'-évre, de hónapról-hónanra rosszabbodik ée menthetet'enüh súlyos gazdasági válsághoz: a farmerek teljes összeroppanásához vezet, \z ITS-A mezőgazdasági minisztériumának * hivatalos adatai alapján, megállapítható, ' hogy ..a hadigazdálkodás évenként több mint 35 inililard dollárjába kerül a farmereknek. A Szovjetunió élenjáró mezőgazdasági ta paszta’mai alapján hazánkban is sikeresen veszi fel a harcot dolgozó parasztságunk a talaj termőképességének emelése, a i'ö u termékeinek megsokszorozásának érdekében A felszabaduláskor még mindössze 24 ezer katasztváds hold öntözéses területet hagyott ránk örökül a Horthy-lasiszta reudszer. lia roméves tervünk már kétszeresére, 46 ezer holdra növelte az öntözött területeket. Ötéves tervünk hata más beruházásai nyomán majd «cm százszorosára növekszik az üutözésee gazdálkodással termővé varázsolt földterü let- Az ötéves terv végére -öntözés alp kerülő földek hatszor akkora területet adnának, mint a Balaton víztükre. A Tisza, oki Vízlépcső az Alföld aszá!yos területeit teszi dúsan termővé az eddig alacsony termésátlaggal rendelkező alföldi területeken. Megyénk m.ezpgazdaságáuak fejlesztésére, az ötéves terv első két évében ‘mintegy 150 millió forintot adott szocializmust építő államunk. * Termelőszövetkezeti mozgalmunk az elmúlt években növekvő jólétet, emelkedő életszínvona lat biztosított a szocialista mezőgazdaság útjára tért dolgozó parasztságunk)::üí. Aki termelő szövetkezeteinket, átlátni gazdaságainkat meg. látogatja, láthatja, hogy a nagy táblákon gazdaságosan alkalmazzák a gépi művelést és a fejlett, új ífgröteehnlkal eljárásokat. Saját szemével meggyőződhetik arról is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért parasztság helyzete sokkal könnyebb, hogy az állami gazda- Ságokban, termelőszövetkezetekben jóval na gyebb eredményeket érhetnek el, mint amilyeneket a kis parcellán dolgozó paraszt el tud érni Vegyünk csak egyetlen példát. Megyénkben 1951-ben a legnagyobb területen termelt kalászos növényből, a rozsból termelőszövetkezeteink katasztrális holdanként 180 kilógrammal termettek többet, mint az egyénileg gazdálkodók. A hildpusztai állami gazdaságban öntözött béréből 47.2 mázsa hereszénát és ezenkívül holdanként 1 mázsa magot takarítottak be. Termelőszövetkezeteink nagyrésze az idén újabb nagyszabású építkezéseket kezdett, ami fokozódó jólétet, emelkedő életszínvonalat je'cnt és a termelőszövetkezeti gazdálkodás további felvirágzását, » A fe’emeit ötéves terv 11 milliárd forintot fordít mezőgazdaságunk fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget a terv gépek, öntözőberendezések, gardasági épületek formájában adja mezőgazdaságunknak. Mezőgazdaságiink gépesítése terén hatalmas fejlődést értünk el. A megyénk számára biztosított beruházási összegből magtárakat, gyapot szár it ókat, istállókat, hizlaldákat, juhhodeüyokát, gépszíneket, lakóházakat. -munkásszállásokat és cVyeb üzemi épületeket építettünk. Talajjavítást végeztünk, öntözőberendezéseket hoztunk létre. Erdőket és mezővédő erdősávokai telepítettünk. Értékes tenyészállatokkal láttuk cl álfami gazdaságaÁkat és termelőszövetkezeteinket. 1951 nuCodih felében megyénk területén már 30 gépáll >más működött. A nyugateémetorszíígi nionopoitőke behatolása J ugoszláv 3 á ba N. Szekulics, a jugoszláv forradalmi cmingránsok ,„Za Szoci jaliszticsku J ugoszlaviju“ című, Moszkvában megjelenő lapjában Írja: Az utóbbi 30 esztendő során az amerikai imperialisták már másodszor újítják fol a német monopóliumokat és a német milttarlzmust. Nyugat-Németország legfontosabb iparágai az amerikai monopóliumok ellenőrzése alatt állnak- A megszálló hatóságok fáz Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) 1951-ben hí vatalosan megengedték a nyugatnémetországi tőkeexportot. A nyugatnémetországi monopoltőke az - amerikaiak segít ■ Bégével gyors ütemben hatol he Jugoszlávia gazdaságaiba Is. Titóék Nyugat-Németország gal egész sor, Jugoszláviára nézve, lolgázó jellegű egye» ményt kötöttek, amelyek er telmében a német monopolist» cégek képviseleteiket már meg is nyitották Jugoszláviában A Tltó-kormány és Nyugat Né metország kormánya, között nemrégen létrejött kereske dobni egyezmény hatvan ind bő dollárig terjedő árucspreforgaimat helyez kilátásba. E ke. reskedehm szerződés értelmében Jugoszlávia kizárólag stra tégiai nyersanyagot és é einv-.t szállít majd Németországija. Azt a meglévő egyezményt, amely szerint 3S millió dollárt fektetnek be a németek a jugo szláv gazdaságba, klód vitették és a német befektetések össze gét újabb 9 millió űo.lá ral nő vélték. (MTI) A Ny ugat német o r sz.ág angol övezetében lezajlott hadgyakorlatok eddig 23 emberéletet követeltek A Nyugatnémetország angol övezetében lezajlott hadgyakorlatok eddig huszonkét emberéletet követeltek áldozatul. Az áldozatok közül hét a megszálló csapatok kötelékébe tartozott (MTI) ’ A háború befejezése óta eltilt években Szovjet-Letiország építőanyagtermelése tízszeresére emelkedett. Az idén e'Jész sor új építőanyagipari vállalatot helyeztek működésbe Lettországban. köztük egy teljesen gépesített szili kát-tégla g mi rat- Sok építőanyaggyár kezdte meg újfajta termékek gyártását. így bevezették a *tj<tégla gyártását- > Az új ötéves terv a szovjet építőanyagipar termelésének megkétszerezését írja elő- A lett épitöanyagipur is mindent elkövet, hogy elősegítse e terv teljesítését. * A Szovjetunió mezőgazdasági akadémiára^ kazahsztáni kísérleti intézetének növény nemesitől új, nasrv termésbezamú cukorrépafajtát kísérleteztek ki öntözéses földmű vetéshez- Az út répafaita a kísérlet- parcellákon hektáronként hét-nvoleazáz. sőt helyenként ezer mázsás termést hoztak. Az új répa t-ukoriar talma körülbelül húsz száza lék, A távirat oszt. . Felvhiv Fénzt. az. Szószára Hó, uap Munkákéi y szám:__ Vczetékszám :__, Felvette : í. jel ÍHó, aap Ó, p DÍSZTÁVIRAT Iszkra tszcs Kalocsa 0, p Menjesyzősek IvvdbbUolta: Munka- Hely . Hó, h Ó, p A megyei pártbizottság harcos kommunista üdvözletét küldi a kalocsai Iszkra tszcs tagjainak abból az alkalomból, hogy a harmadik békekölcsönjegyzésben példamutató jegyzéssel 12,500 forintos eredményt értek el. M- D. P. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Induljon a népneveiőpárok nemes versengése MeOyénkbcn most az a legfontosabb, hogy minden erűt ,,arcçal. a falu felé’’ fordítsunk. Népnevelők ezrei és tízezrei keresik fel dolgozó parasztjainkat. Nemcsak a kölcsönjegyzésről beszélgetnek velük, hanem mindarról, ami -a hazát, a népet, a békét erősíti. Abban a harcbanJ hogy hazánk meg erősebb és így függetlenebb legyen, termelőszövetkezeteink mutassanak példát. ílarkaköíöngbf n a Vörös Csillag tagjai, nemcsak az egyénileg dolgozó parasztoknak, hanem a Petőfi tszcs-nek is példát mutatnak- A efiátaljai Budai Nagy Ant ii tsz-bCn Szilágyi Antal ff, százalékos hadirokkant. 400 forintot jegyzett. Felesége külön 400 forintot. üöböl y járáson a Petőfi tsz elnöke, Iiakró László 3000 forintot, Kelemen István várttitkár 000 forintot, a csoporttagok eddig több mint 23 ezer. forintot, jegyeztek. Szűcs István tsz-elnök, Fiilöpszálíás Ue vannak termclőszövotkezeli csoportok, ahol még nem ismerik fel mind az őszi -munkák, mind a kölcsönjegyzés jelentőségét- Ilyen -t •kiskunhalasi Vörös Szikra, a solti Szikra továbbá a fülöpszáHáH Vörös Csillag-FülöpSzállüson a Dózsa mutat példát- Sziiçs István elnök 2000 forintot jegyzett. De nemcsak a jegyzéssel válaszol a kormány felhívására, hanem az őszi munkák jó megszervezésével és elvégzésével is. A napokban elvégezték a burgonya felszedését. Most pedig meggyorsít jak a rozsnak a vetését, amiben ök is elmaradtak. Fa ivóinkban, termelőszövetkezeti csoport iáinkban a népnevelők indítsanak jegyeztelési versenyt. A népnevelőpárok nemes versengése meg nagyobb lendületet adna a jegyzésnek. A Befektetés százszorosán megtérül Átszenvedtem a munkanői. küll kömüveslegény minden nyomorúságát, a megaláztatás minden változatát a Horthyfasizmusban, Számomra a szabadság. • * szebb élet. 1945 ben kezdődött, amikor fegyverrel a kezemben a hős szovjet hadsereg fiaival együtt harcoltam a fasiszták ellen. Ezekről a szovjet katonáktól tanultam meg azt, hogv .ni a szabadság, hogyan kell azért harcolni, Olyanná név» lem gyermekeimet, mint a hős hazájukat szerető szovjet katonák. Most a III- békekölcsönjegy zésnél mindez eszembe jut. Ma már nem kell felnem a holnap tói, de nemcsak nekemt hanem országunk minden dolgozójának. Eltűnt a munkanélküli ség, inségmunka, Nem kísért a múlt. Dolgozó népünk kezébe vette a hatalmat, saját maga irányítja sorsát és új, nagy szerű tékealkotásokat hoz létre, melyhez saját maga járul hozzá, jegyzett forintjaival. Ezek a forintok gyümölcsöz nek, busásan kamatoznak az egyre szépülő gondtalanabb életben. Gyermekeim jövőjéért, nép hadseregünk erősítéséért jegyzem egyhavi fizetésemet, mert tudom, hogy ez a befektetés biztos és százszorosán megtérd. Kocsis József művezető -Izsáki-úti építkezés Hírei a Szovjefunisból
