Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! Rendelet az államkölesönökről A békekölcsönjegyzés versenyének állása !>•«*»*: *i i* ' iß KJ* *JU»'*U* "JJf*Uß Tszms ' JÁRÁSOK: 1. Bácsalmási járás 3, Kecskeméti járás 3. Kunszentmiklósi járás 4. Kiskőrösi járás 5. Kiskunhalasi járás G. Bajai járás 7. Kalocsai járás 8. Kiskunfélegyházi járás 9. Dunavecsei járás. VAROSOK: 1. Kecskemét 3. Kiskunfélegyháza 3. Baja 4. Kiskunhalas 5. Kalocsa. KÖZSÉGEK: 4. Ordas 3. Hercegszántó 3. Fülöpszállás, ÜZEMEK: 1 Bányászati Berendezések Gyára, Kkié!egyháza 3. Bajai Gyapjuszövetgyár 3. 64/1. Építőipari Tröszt^ Kecskemét. AELAMI GAZDASAGOK: 1. Tiszakécskei 3. Bácsalmási 3. Kisfái GÉPÁLLOMÁSOK; 1. Kunszentmiklósi 3. Bácsalmási 3. Kiskunfélegyházi-A népnevelők elindultak... Mintha tarasse reggel virradt volna Garára, olyan frissen, fiatalosan süt a nap. Pedig az újjáépült délszláv is­kola egyik tantermében most írja fel a napos a táblára: — szeptember 25-e. Koránkéit) emberek sietnek az utcán a pártház felöl. kigom­bolt kabáttal, vidáman, szapo­rán lépkedve. Sikari Antalné, a „Fürst Sán­dor“ termelőszövetkezet brigád­­vezetőjének felesége, éppen a „Vörös Csillag“ székházának tárt kapuján lép ki. Fiatal, 19 éves társa egy csomó fehér pa­pirt szorongat a kezében, ösz­­szehangölják lépteiket és el­indulnak a Főutcán a Vasútsor felé Mellettük nevetgélő isko­lásgyerekek talpalnak a dé‘­­szláv iskola irányába. Megbá­mulják a pirosbetüs feliratot a pártház homlokzatán; „A haza javára, a magad hasznára, je­gyezz békekölcsönt 1“ A kultúrház erkélyén vörös­zászlót lebegtet a sze'lö, össze­borzolja a Sikariné mellett lé­pegető Matos Jani szőke haját is, belelegyint fiatal arcába és felkapja a szavait, ahogy oda­fordul a mellette lépegetöhöz Mutassa csak a névsort, néz­zük végig még egyszeri A papíron a Vasútsor lakói­nak nevei sorakoznak egymás, után. Karagity Márton — be­tűzi Sikariné, Most mind a ketten Karagi­­tyék házára gondolnak, amelyet a három Karagity testvér épí. tett annak idején a saját erő­jéből. űk vetették a vályogot Is, maguk húzták fel az egyre magasodó falakat. Sok verej­téket elhullajtottak, amíg tető a'á hozták. Karagity Márton ma már jóval elmúlt 60 éves. Férjhez adta a lányát, az uno­kája is férjhezment a '.nuit években. Akkoriban, amikor még kakastollas csendőrök mé­regették feltüzött szuronnyal a falu utcáit, két holdja volt Karagity Mártonnak. A szomo­rúság többször köszöntött rá, juk a virradattal, mint nem. Egész életük a szegénységgel viaskodtak. Mert a Vasútsoron szegény emberek laktak. Olyanok, akik születésüktől fogva hiába szo­rongatták kezükben a kuUlcok­­tól kapott krajcámyi bért. A fillérek mindig elgurultak és gyakori nincstelenség maradt utánuk. Amikor a Vasútsorról Matos Dániel is elindult 1945-ben a községházára, mintha a levegő is megffjhodott volna Garán. A Bundista csőcselék eltakaró. dott a cifraruhás, kevély né­met tisztekkel együtt — a vő. röscslllagos szovjet katonák fegyverei elöl. Matos Dániel a Vasútsoriak nevében is vette kezébe a föklosztó mércét. — - Osztrogonácz Péter, Hiba. ,in Istvánná, Zomborcaavics Mihály — olvassa tovább a névsort Matos Jani, ahogy te. fordulnak a kultúrotthon eme­letes épülete mellett, amelyben valamikor Gatti kulált terpesz kedett. Mind a ketten tudják, hogy Gara nincstelen dé’szláv­­jai részére, a Vasútsor szegé, nyei löszére osztott akkor fői­det a közülük való Matos Dá­niel, a föld Igazi gazdái, a ga­rai délszláv és magyar nép ne­vében. Osztrogonácz Péter csa­ládjának 6 holdat, Karagity Mártonnak a két holdja mellé, három hódat, Matos Dánielnek 7, Sibalin Istvánnénak 3 hol. dat, Zomborcsevies Mihálynak 5 hold jó földet adott a párt, a felszabadult nép. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendeletet ho. zott az államkölesönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezmé. nyélről. A rendelet kimondja, hogy az áLlamkölcsön kibo­csátásának és visszafizetésének feltételeit a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács állapítja meg. A kölcsön nyereménykötvények és kamatozó kötvények alakjában kerülhet kibocsátásra Az ál­­lamkölcsönt jegyzők a jegy­zett összeget készpénzben kö­telesek megfizetni. Azok a köl csönjegyzők, akik részére a köh csönkibocsátási feltételek erre lehetőséget nyújtanak, a felté­telek szerint részletekben is törleszthetik a jegyzet összeget. A rendelet megállapítja, hogy az álla'mkölcsönök sorso ása nyilvános és a kölcsönjegyzők ellenőrizhetik a sorsolás lebo­nyolítását. Az ellenőrzési jog biztosítására a pénzügyminisz. ter 8; dolgozók legjobbjaiból sorsolási bizottságot nevez ki. A rendelet értelmében biztosí­tani kell, hogy a kölcsönjegy- 7.ök a kötvények sorsolásáról és annak eredményéről tájékozta­tást kapjanak. A helyi taná­csoknál, Illetve azokkal együtt­működve minden üzemnél, vál­lalatnál, hivatalnál, intézmény­nél sorsolási tanácsadó szolgá­latot kell szervezni. Az állam kötelezettségeivel kapcsolatban megállapítja a rendelet, hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket az Or­szágos Takarékpénztár útján kiszolgáltatni a kölcsönjegy. zőknek, köteles biztosítani, hogy a kölcsönjegyzők vala­mennyi kötvénye részt vegyen a sorsolásokban. A kötvények névértékét a kölcsön feltételei szerint kell visszafizetni. Az állam a kötvény bemutatójá­nak köteles kifizetni a sorso ás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget, hasonló­képpen köteles kifizetni a ka­matozó kötvények kamatszel­vényei ellenében az esedékessé vált kamatokat, A kölcsönjegyzők kedvez, ményeiröl szólva a rendelet ki­mondja, hogy az államkölcsön kötvények, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és minden illeték alól, ki­véve a nyereményilletéket. A kötvények névértékűk erejéig a fennálló szabályok szerint ügy­leti biztosítékként elfogadha­tók. Az eredeti jegyzésű iillam­­kölcsönkötvényeket sem köztar­tozás, sem polgári jogi tarto­­zé3 kiegyenlítésére, vagy biz­tosítására lefoglalni, azokra zá­log vagy megtartási jogot sze. rezni nem lehet. Ez a mentes­ség az ügyleti biztosíték céljá­ra szolgáló, Valamint az Or­szágos Takarékpénztárnak köl. csönadott fedezetére átadott kötvényekre nem terjed ki. Az Országos Takarékpénztár meg. határozott feltételek mellett, ii kölcsönjegyzők részére köl * csönt folyósíthat* a fedezetül átadott kötvények névértékénelt 30 százalékáig. Az áílamkölcsöncikkel kapese, latos munkálatok lebonyolítá­sa az Országos Takarékpénztár feladata, a nyilvántartás, ke­zelés és visszafizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályozza., A jegyzéseknek a lakóterületen való megszervezése és lebónyo lítása a helyi tanácsok feladata, A munkaviszonyban álló dolgo­zók kölcsönjegyzésének meg­szervezéséről és lebonyolítása, ró], a jegyzett összeg nyilván­tartásáról és egyéb ezzel kap­csolatos feladatok végrehajtá­sáról a munkáltató gondosko­dik. A kölcsönjegyzö a kifizetett kötvényt a kölcsön kibocsátó. sát követő harmadik naptári év végéig igényelheti. Az 1915, évi január hó 1. napja után V.ibo csátott államkölcsönkötvénye , ken alapuló jogok a kölcsön le . járatának időpontját követő 3 év alatt elévülnek. A kötvények bírói megsemmisítése iránt in­dított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. (MTI) — idézi emlékezetébe a kőt nép. nevelő az új élet mindennapjait Az történt, ami SUckrinéval, AJatos Jánossal, még a Vasút­sor egykori szegényeivel, A Uu. Iák cselédeiből, a munkáért ki­lincselő délszláv és magyar nincstelenekből a föld urai, iga. zi gazdái lettek, Matos Jani és Sikariné most érnek oda a Vasútsor első há zálioz. Az egyik kapualjból fia. tál biciklista karikázik ki, is. merösen integet feléjük, ahogy az út közepére tér. „Már vár. nak benneteket“ — kiabálja Sikari Istvánné cipész fia. ahogy elsuhan mellettük a KTSZ irányában. A házakból a falu megszokott reggeli zajai szűrödnek ki: te­hénbőgés, az állatokat tere'ge. tö emberek kurjantásai — s nem a szegénység némasága. Mert amióta Gattiék, Zombor. csevicsék, meg a többi kulákok elkotródtak a garai élet fiijá­ból, hangosabbá vált az embe­rek reggeli kedve. Az emberek ilyenkor befogják zörgö szeke­reikbe a lovakat, felrakják a szerszámokat és szertes^élednek falujuk határában. Nem a ku. !ák istállójában, hpnem a sa­ját portájukon virradnak fel. És ez ma már olyan természe­tes, mintha ez örökidök óta így lett volna. Egészen természe­tes, hogy Matos Dániel fia ma a pesti főiskoláról küldözgeti haza a leveleket arról, mit ta. nul ott a fővárosban, hogyan készülődik hivatására. Magától értetődő, hogy Osz­­tfogönácz Fétemek a hat hold­ja mellett lova, tehene van. Ma 45 éves fejjel végre régi kedvtelésének áldozhat: szaba. don vadászgathat a garai ha­tárban. A két népnevelő fejében már formálódnak az első mondatok, hogy mindezek­re emlékeztessék a Vasútsor la­kóit Emlékeztessék őket új életük szépségeire, a napközi otthonra, a három új bOvizü kútra, a délszláv iskolára és óvodára, a bölcsödére, melybe 15 ezer forintot fektetett az ál lám. Az az államhatalom, amely édeuí hazájává tette a Vasútsor délszláv do'gozóinak Is ezt a földet. Onnan, a határon túlról most nem az ünneplő falu hangjai szűrödnek át, hanem az el­nyomott, délszláv testvérek jaj­kiáltásai, a Titó.pribékek által megcsúfolt nép keserűsége. Sikariné és Matos János nép. nevelők megállnak az első ház előtt. Szép rendbe sorakozott gondolatokkal a fejükben s a jegyzásgyüjtö / nyomtatványa­ikkal kezükben A jegyzésgyüj­­töív rovataiban az első helyen név olvasható. Alég aig száradt meg rajta a tinta: Matos János tsz könyvelő 19 éves fiatalember, az egykori cseléd, — akit édesapja 8 éves korában árván hagyott, — ma a maga uraként büszkén és boldogan Irta fel a jegyzés­­gytijtö ívre: Matos János: 300 forint. Tíirkevén leginkább a sertéshizlalda nyerte meg tetszésemet Gara magyar és délszláv dolgozó parasztjainak nemes vetélkedése az őszt begyűjtés sikeréért Folyik a kölcsön jegyzés. Az egész ország dolgozó népe lelkesen adja forintjait a ha­zának, mert tudja, hogy azok az ötóvts terv nagyszerű al­­kotásaioan öltenek testet. így va3i ez G árún Is- A község dolgozó parasztjai tudják, hogy az új bölcsödé 15.000 fi­ba került az államnak. Azon­kívül napköziotthon. új óv­oda épült az eddigi békeköl­csön jegyzések forintjaiból. A kolo'ö njf Sít zés melleit azonban « többi feladatokról nem szabad meafeledkezni- Tudják ezt a határszéli köz­nép magyar és délszláv dől­­,nozó parasztjai. Már hetek­kel ezelőtt lelkes vállalások hangzottak el az ösziek be­gyűjtésével kapcsolatban no­vember 7 tiszteletére. Már az első napokban mintegy ötven dolgozó paraszt lelkes vetél­kedése indította el a .ver­senyt. Dala György tanácstag Barna Lajost, Tímár János a pénzügyi állandó bizottság elnöke Mohszberyer Jánost hívta ki-Koch, kocsit éri a nemes vetélkedésben, bogv ki te«z e'-tget előbb verseny vállalásá­nak. Kulik Aulai mint vén­re hajtó lizottisdni tap példát mutatott áopjuzó paraszttá' - sálnak. Napra f or a óbeadását elsők között 105 százalékban teljesítene. Testvére. Kulik Máh/á3, az állandó bizottság e'-nöke, azonban túlhaladta öt 110 százalékos teljesítéssel. A termelőcsoportok szintén példát mutatnak a teljesítés­ben. Ahogy szedik a termést, útin tesznek folyamat o^an eiepet kötelezettségüknek. — Eddi!! 152 mázsa burgonyát szállítottak be. Azonban a példamutatók mellett vaunak hanyagok is­­akik megszegték a törvényt. hiöVatva az ellenség szavá ra- Qojtün István nem adta be idejében a burgonyáját Uutfusz Veudelnó 12 holdas parasztasszony arról sírt. hogy kevés és apró burgo uyája termett. Közben, mint a helyszínen kiderült, 10 ma­isa termett neki, szép nagy gumók valamennyi. Ezek pó­­ruljartak, mert a tanács kaimazta velük szemben a törvényt és felemelte beadá­sukat. Tizenhét gazdának emelték fel a beadási kötele­zettségét. A termelőesoportok és sz élenjáró dolgozó parasztok see-ítik a községet a terv m.­­előbbi felfestéséhez. A köz' eég egyéni gazdálkodói szep­tember 24-ig 85 százalékban teljesítették a napraforgóbe­­edasi tervet. A tanácsnál ki­számították. hogv ha ily m ütemben bálád a beadás, né­hány nap múlva elérik a 100 százalékot Sck mindent láttam a turkevei út alkalmá? val. Még jobban a Vö­rös Csillag termelőszö­vetkezet jól felszerelt gazdasága tetszett. Kü­lönösen jónak láttam a tíhén:stállótf ahol fe­­jőgépf kisvasút és víz­vezeték könnyíti meg a gondozók munkáját^ Igen szakszerűnek lat­iam a sertésállomány kezelését is. Leginkább a hizlalda nyerte meg’ tetszésemet. Nem utolsó sorban beszélnem kell a gyö­nyörű napközi otthon­ról. A szövetkezet dol­gozói nyugodtan kime­netnek a munkába, mert gyermekeiket a Vörös Csillag napközi otthonában gondos ke­zelésben részesítik. GÖRÖG JÁNOS, Kecskemét, Űrré* —.Mi itt történt azóta?

Next

/
Oldalképek
Tartalom