Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

Erdőtelepítés — tei*mészetátalakítás ■ „Az öléves terv idején leg. ahibb 2.5 millió hektáron védősávokat kell ültetni a kolhozokban és a szovho­­zokban és körülbelül 2.5 millió hektár területen álla. mi erdőségeket kell ültet, ni.“ (A Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irány, elvének tervezetéből) 1949-től 1951-ig húr um év alutt több mint 2 millió bélitől* erdőt telepítettek a Szovjetunióban •lóval többet, mint «meny­nyit a terv ezekre az évekre előírt- Ebbe« az évben órin-i méretekben folyik tovább az erdőtelepítés Az erdők úgy sorakoznak i'e; majdnem 2Ö0Ö kilométer hosszú területsá­von a kaukázusi begyektől 3 Fekete-tenger és a lváspi­­tengcr partjaitól az Ural heSy-s'églg, mint a szárazság elleni front hatalmas hadse­rege. Nyugatról kelet felé is kiépülőben van egy ilyen arc­vonal. Izmaiból az uráli sztyeppékig és Nyugat-Ka­­zahsztán keleti határáig- De másutt is: Ivirgiziábaii. Turk­­ni éubi ban. Üzbegisztánban, Nyugat'Szibéria és az Altáj t rületeiu is létesítenek me­­/ővédő erdősávokat a szovjet emberek. A szocialista áhuin több­ezer traktort és egyéb gépet boesájtott az erdőteiepítők rendelkezésére- A hatalmas géppark lehetővé teszi az 19-32 évi'e előirányzott telepítési­­terv teljesítését- Most még i-'iik szeptembert írunk, de f. belgorod-doni állami erdő­savban máris teljesen befe­jezték az ültetést- A «sztyep­pén keresztülfutó Doriyec-et. a Don egyik legnagyobb mel­lékfolyóját, már több mint 700 kilométeres vonalban er­dő szegélyezi- Az ukrán föl­dek az erdőtelepítés előtt so- I at szenvedtek a délkeleti szá­rító szelektől-. A most e ül­tetett tölgy- és fenyőerdők ennek a szélnek az útjában állanak. Azokon a területe­ken. ahol az- erdőtelepítést mar ÍD-Hhben elvégezték, a fák.már két méter magasak és a tölgyfák másfél-két mé­ter mély gyökeret. ' eresztet­tek. Rövidesen kialakul az erdő­sávoknak az a rendkívül ér­dekes, vonzó képe, melyet a Szovjetunió nagyrészében már meg lehet figyelni. Azt tudjuk, hogy az egyes fafé­lék koronamagassága azonos talajviszonyok mellett jellem­ző az illető fafajtára. Az er­­dö-ávok fáit a szovjet írm­­zőgazdasági szakemberek oly módon telepítették, hogy a magás erdőfalban emeleten­ként különböző koronamagas­­t'úgá fák fogják vissza a lég­áramlást. a íegmagasabb tölgyfáktól és bükkfáktól az apesonv bokrokig-Befejezték az erdőtelepítést n voronyezs—rosztovi állami erdősáv voronyezsi területén lévő szakaszán is. Szaratov kör nyéki erdősáv-ültetési • munkálatai is befejezéshez közelednek. Az állami erdőgazdaságok mellett a kolhozok is jelentős mértékben előre viszik az er­dőtelepítés ügyét. A kolho­zok által telepített erdők nu már többmillió hektár szán­tóföldet szegélyeznek. > •sztyeppé« s erdősztyeppés te rületek szovhozai is teljesí­tik- az erdőtelepítési tervet Az erdőtelepítőknek ko­moly harcot kell vívniok 3 1 iitóhomkos. laza talajokkal A Dnyeper a’só folyása men­ti homokon több mint 2000 hektárt új módszerekkel ül­tettek be olyanképpen, hogy « csemeték fészkeit tőzege« aljba ágyazták. Ez sokkal eredményesebbnek bizonyult mint a többi fészkes ültetési módszer- A tőzeg ugyani« elősegíti a kedvezőbb nedves­­■m.c tárolását és a gyökerek jobb táplálkozási viszonyait A kolhozparasztok s a szov­­li-zok. prdőS’azdaságok. erdő­védj állomások és gépá!’o­r:í>Tk dolgozói voiidjaan i pofiak a fiatal erdőket. A? -loiij tró technika lehetővé te zi, négy az iiltetést és a fia P erdők védelmét kevés fá­radsággal, kellő időben meg­szervezzék. Ig.v folyik a harc a természet, vak erői ellen » Szi.vjetunióbau. Ezen «s álon halad a mi szociatizninst építő íi a zu uh is Minél .többet kikényszerí­teni a természet vasmarka­­fcói. ez a mi jelszavunk- fis ezt a merész é« lelkesítő jel­szót győzelemre visszük me “zogazda^águnkban is. — A szovjet természetáta akító módszereket ötéves tervünk­ben a mi szocialista mező­­gazdaságunk i* meghonosítja- Az ember akkor erősebb a természetnél, ha fegyveréi közös erővel kova só ja ki ellene. Ilyen közösén kiko; vácsolt fegyver a mező védő erdősáv is. Kapifa.i?ta beren­dezkedésű államba« Ilyen tervszerű munka el sem kép­zelhető. A ki«üz-mi gazdál­kodás ezt a kiváló természet­­átalakító módszer; soha sem alkalmazhatja, hiszen a kis egységekre aprózódot.t parcel­lák tulajdonosainak egymás­sal ellentétes érdeke n kerék­­betörnek a nagy természetáí­­slakító szándékok. A szovjet kolho?; >ai- ászt súg már egész országrészek ég­hajlatát és term-ae-i viszo­nyait változtatta meg tudo­mányos pontossággal meg­tervezett, erdősavak ültetésé­vé!. ötéves tervünkben ml is liadirendbe állítjuk az er­dősávok iáit az Alföld gyakori aszályainak leküz­désére. Ötéves tervünk eredeti elő­irányzata szerint 50 ezer ka; tasztrális holdra kel) növelni hazánk erdősített területét. A felemelt ötéves terv ha­zánk új adottságaihoz mérten és fejlődésünk gyors ütemé­hez méltóan 60 ezer kataszt­­redis hóidra növeli az erdővel beültetett hazai földterület va (újságát- A szovjet embe­rek hatalmas lelkesedéssel teljesítik az erdősítési terv előirányzatait mert tudják, hogy a szovjet állami kezde­ményezése követésre méltó, tudományosan megalapozott valóság. A mi dolgozó pa rasztságimk ötéves terviink m-edményeinek növekedése so­rán egvre világosabban lát­ja. hogy a Szovjetunió járta úton haladva eredményesen növelheti gazdagságát, 'sike­resen veheti fel a harcot az AlloM parasztságának legna­gyobb ellensége, az aszály el­len-Ötéves tervünk a béke, a buldog élet terve Azé a teremtő békéé, mely ben minden dolgozó paraszt megtalálja a maga feladatat, a maga biztos jövőjét. Most, amikor a III. Békekülcsöu jegyzését vég fii megyénk dolgozó parasztsága, világo­san kell látnia, hogv a nagy szovjet nép nyomán, annak a példájára a mi hazánk is ha­talmas lépéseket tesz a szo­cialista mezőgazdaság fej­lesztése, a parasztság jólété­nek emelése útján- Ezt sz utat teszi biztosabbá, ezt a fejlődést gyorsítja meg, ha dolgozó parasztságunk példa­mutatóan veszi i<i részét a III- Békekölcsön jegyzésé­ben. . ira nyeső tria i L. l/imojou A . NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt „Eznsteső" címmel érdekes hír jelent meg az egyik lap­ban■ A híradás nem minden­napi eseményről. számolt . be: egy ki városka felett vihar vonat el' Hatalmas szélroham száguldott, zuhoaott az eső, de nemcsak esöcsertmk. ha­nem régi ezüst tallérok is hullottak a magasból. Az em berek nem tudtak hová lenni meglepet és ükben, A meteoro­lógiai intézethez fordultak, ahol nyomban megmagyaráz­ták: Nincs ebben semmi rend­kívülit semmi „csoda”, semmi természetfeletti,.. A zápor a városka közelében elmosott egy kisebb dombot, amelynek földjébe évszázadokkal ezelőtt ezüstpénzeket rejtettek el az emberek■ A szél felkapta a régi tallérokat, a léd hullámok továbbsodorták és épp a vá­roska felett ejtették le. Ez az „ezüsteső" története-NEM RÉG IREN Lublin ban történt hasonló eset és ennek a Kaganovics-gépgyár dolgo­zói voltak « tanúi. Ebédnlö közben, amikor kiosztották a legfrissebb lapokat — arany­­eső hullott a uaár területére. Nem ezüsteső, hanem arany­­eső! Es nem régi, értéktelen ezüst tallérok, hanem jólesen­dő, erős rubelek. S nem is tucat javai, hanem százával> ezrével zuhogtak. A kellemes légköri, jelensé­get elsőnek Praszkovia Bab­­hova, a rézöntömüheiy tech­nikai elienőre vette észre. — Asztalára pontosan ezer rubel hullott. — Megvan a kerékpár! —> kiáltotta vidd pián és másnap már valóban vadonatúj bicik­lin kerekezett be a ff y árba-De megcsendült az arany valanten>igi műhelyben. Egynia*utam hallatszottak a boldog kiáltások: — Emma Petrova ezer ru­bel! Anita Szt'mjonova ezer! A-ekszandr Siskin négyszáz! An fon Zokunjikin ezer! Csir­­kov kétszáz! bzak-iv kétszáz! A GÉPMŰHELY BEN voit leghevesebb «4 aranyosö: An­na Sefacsenkoaa esztergályos gépére h us.zonötezern égy száz rubel esett egyszerre... , Amikor meghallottak « hírt. siettünk felhívni a me­­eeoro.ógiai intézetet. — Nem jó számot hívott az elvtái s — hangzott a felvilá­gosítás —, a pénzül) y minisz­tériumot kellett volna tár­csázni... Nekünk ehhez az esőhöz semmi közünk, ez ,t jelenség nem ! légköri., hanem, nagyon is földi jelenség. De azért cayet-mdst el tudunk mondani, róla* Évente több­ször megismétlődik- Pontos időközökben. Minden terv-köt­­cső húzáskor! jÿ* egyre erőtel­jesebben. egyre dúsakban su­hog... A prognózist is cl le­het mondani: minden soroiC következő aranyeső gazda­gabb és termékenyebb fesz és mén jobban növeli minden tervkölesön.gkötvén g tulajdo­nos jólétét... &s ez a jóié-!, ugyebár verni az égből hadi a? emberek, ölébe. ■■ A mi szor­galmunkból, kezünk mankója nyomán terem!-.. Eredmények és hiányosságok a felsőszentiváni „Béke" tszcs-ben jövő kezde-1951 februárban hatan fel­sőszentiváni dolgozó parasz­tok egy I. típusú termelőeso­­portot alakítottunk- Bizony, a kezdet nehézségekkel járt. De mi ezeket a nehézségeket hamarosan legyűrtük. Csoportunknak a Béke el­nevezést adtuk- Ezzel is kife­jezésre akartuk juttatni: bé­kére van szükségünk, hogy új életünket szilárd alapokra helyezzük-Szívós és kitartó munkával legyőztük a kirakok aljas aknamunkáját és hírverését. Mind többen léptek soraink­ba- A tavaszi munka kezde­téig számunk már 2*>-ra emel­kedett- Később 4-5-ra, az év tavaszán tagságunk száma már 72 volt és most, hogy átalakultunk TIT. típusú cso porttá és a tagosítás is meg­történt, 108 főre szaporodtunk és megművelésre váró földte­rületünk 720 hold- Az eddigi eredmények azon. ban nem vakítanak el ben­nünket- hogv ne ismernénk fel hibáinkat is- Nincs meg a szoros l<apesolat az üzemi pártszervezet és a szövetkezet tagsága között. Ugyancsak laza a kapcsolat a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­val. Az OSZH-nál is húzódik a felvett hitelösszegek ' ren­dezése- Az igénybe vett mii" trágya kifizetésére együtt van az összeg, de a bürokratikus huzavona késlelteti a rende­zést. t Vezető? é g ü n k helyezze n súlyt a munkafegye’em betar­tására, de ugyanakkor bizto­sítsa az alulról méiiyezéseket Hiányzik a! tagság soraiban a politikai névelő munka- En­nek következménye, hogy a versenylendület vontatottan bontakozik ki- Megkezdtük az őszi mun­kát- Folyik ja trágyahordás- 20 holdon ia szétszórt trá­gyát már szántás alá vettii1;, 2(5 pár ló. 2<í eke három bri­gádban végzi a szántást- Uj embert nevel a nagyüzemi gazdálkodás- tervek szülét, nek- A hosszú barázdák vé­gén ú.i gondolatok születnek, amelyek- mind eg’v célt szol­gálnak : mint sebet minél több és gazdagabb ered­ményt elérni:­Gyijkity Márk Felsőszenti ván. A TELEFON A telefon hasznos készülék, ebben ma már senki sem ké telkedik. Társbérlőm sem, aki nemrég felkeresett a szer­kesztőségben. Arra gondolt: utat, időt takarít meg. lia fel­kér. hogv a szerkesztőségből telefonáljak a tanácshoz. — Nem merlek zavarni. bi­zonyára fontosabb dolgod van. mint az enyém-l)e már Itt jártam az utcában. ■ ■ — A'f/ii zavarsz. Foglalj he­lyet, Leemelem a kagylót. Sü­ket. Megnézem, jól vau-e át­kapcsolva a szomszéd szobá­ból. Jól. Nyomogatom a ké­szüléket. Leveszem, felteszem a kagylót. De vonal nines. A kagyló haligát. mint süket disznó a rozsban. T Majd csak lesz jegyzi meg szerényen a társbérlőm. Újra felveszem a kagylót, valami si-rceg. — Halló, halló, halló... Még mindig süket- — A fene egye meg jebuzeus pofádat, — gondolom ma­­gamba«­Leteszem a kagylót. Pár perc múlva felveszem- Még maidig nincs vonal- Újra le­teszem. Rövid idő múlva is­mét hallózok- Még mindig nincs vonal. Eltaszitom. hogy úgy fityeg a dróton, mint a palóc penyétnyomón a szent— Végre van vonal. Búg­ürömmel veszem fel. — Halló ronalvizsgálat! Tegye vissza a kagylót, de mindjárt. Dühösen lecsapom a kagy­lót. És közben jár az idő- — Pár pere múlva újra sze­rencsét próbálok­— Hurrá, van vonat — for dúlok társbérlőm felé, aki már idegesen gombolja ka­bátját a széken. Valami kat­tog a készülékben. Nem aka­rok hinni a fülemnek. Ht a búgó hang. Úgy hallatszik, mint távoli szirénák édes ze­néje-Büszkén tárcsázok. Feszült figyelemmel várok- Tü- tü. lii, tiitiitii. A hívott. szám mással beszél. Elengedek eg.v luxszá mi iát vánkot. Átkozott központ!­Ot perc múlva újra tárcsá­zok. Vonal nincs. Közben ar­ra gondolok- hogy gyalog már rég a í*<u.fosnál lehetnék • l.V inéit még sem hagyom annyiban. A háborgó* isbi >• nyílóját, ha már van telefon, akkor mégis csak használom. h.sZen időt takarítunk meg \ ele. Időt! Miiven kurta ez a szerencsés embernek. Do ne kém, szerencséd len tárcsázó­nak, milyen hosszú-Gépírónőm próbát szeren csét. Végre ő büszkén mond* ja: itt a várt húgó hang. Is mét nekiesek a tárcsázásnak- És örömök öröme, mint a túlvilágból jelentkezik a ta­zik a homloka! De vonal — nincs. — Majd Átmegyek! És el­­löszönt. * Pár. napja szerelték he la­kásomba az ikerállomást. -­­Eleinte örültem, de mióta ki­­fisengetnek álmomból, azóta elkívántára a város másik végébe. Panaszkodtam iö egyik postás ismerősömnek. — Tán jó volna- hk ilyenkor olyan nehezen búgna fel a vonal, mint még pár hónappal az­előtt. .. — Ez már lehetetlen! Ki­bővítettük n központot. A tervhivatal I erre a célra 700 ezer forintot adott. A kecs­keméti automata-köz pont ni így a tervhivatal már 2 mil­lió 200 ezer forintot költött Szép summa! Mi jegyeztük ezeket! A mi forintjainkbó létesült a kecskeméti autón«1 ta-füzpont! A mi forintjaink eredményezek most azt, ho9p Kecskeméten 800, a megyéin n vedig több mint 1000 telefon előfizető Havonta már nem idegeskedik, már nem keli viírni vonalra. És íg.v nem lett igaza társ­bérlőmnek. aki mindig azt hangoztatja: addig kell vár­ni, míg a gyerekből ember lesz. Nem! Mia a forintjainkból tervalkotás lesz! És Íme lett! Ezért jegy ez: iinkH ink-s központja... — Halló, hulló, meggei ta­nács. Csakhogy végre mCg­­kapOm. Félórája szünet nél­kül hívom, s mindig mással beszél,,. No, ne mondja, csak tudom, hiszen én hívtam ma­gukat, ., Kérem a mezőgaz­dasági osztályt, Igen, Pápis­ta elv tár sut! Mással bc*zél, a. láncos lobogóját. Nem, hí­vom később. Várok. V-á-r-oJc. — Halló, elvtársnö, még nem szabad■ — Még nem! Nem vagyok ideges. Várok. Peregnek a percek- — Ne hunyjon itt, könyörgöm. ne bontson, legyen türelemmel... — Hadó. háncsotok. — Az utóbbi hetekben ilyen kedves hangot ritkán hallot­tam. Hogy örülök neki. — Te vagy az. Pápista elv­­tái-s. l)e hosszan beszéltek. • a Már eOy órája hívlak, foly­ton. mással beszélsz... Jó, jó, nem fogunk vitatkozni, szó­val azért hívtalak fel, hogy meg mond jani... — lnterurbán! Bontok! — Simítson meg a guta! — gondolom magamban. — Hal­ló, halló, csak cg// percre ne bontson,., — írd mCg levélben. vagy gyere át — hangzik a drót másik végén. És ezzel véső a vonulnak-Homlokomon kígyóznak az erek- Társbérlőmet is kiverte a hideg- Csak úgy gyöugyö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom