Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-23 / 197. szám
Ugyancsak az alapszervezeten keresztül, s csakis a Szov. jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pe dig forradalomelötti párttagsága Van. 6 Az ajánlók felelősséggel • tartoznak ajánlásuk he lyességéért. 7 A tagjelöltek sorából fel- • vett párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszerve, zet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat, 8 Minden párttagot, aki • egyik szervezet körlétébő másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé. Megjegyzés: A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint történik. 9 Azok a párttagok és tag- * jelöltek, akik bárom hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a párt jaól automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vpgy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. I O Valamely kommunistának a párttól való kizárásáró annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy vá- rosi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának bízóit sága jóváhagyja. Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a eárt pártgyüléseket. n Az alapszervezet nem hoz- • hat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bi- eottságának tagja, A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljés ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt. 1 fy A Szovjetunió Kommunista J-"» Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresz- bzus, vagy — két kongresszus közti időben —• a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. 1 Q Ha a párttag bírói úton I 'h üldözött bűncselekményt követ el, a párttag kizárása a közigazgatási es bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg. M Amikor a pártból való • kizárásról hoznak határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak. Kisebb vétségek esetén a párt nevcfiő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbünte tés legmagasabb fokát, a pártból való kizárást. Szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. T r Az illetékes pártszervek a J-'J* fellebbezés beérkezésétől számított húsz napon belül kötelesek felüvizsgami a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszerveknek a pártból való kizárásról szóló határozatát. II. Tagjelöltek-j /T A pártba való belépéshez -IU. tagjeiöltségi idő letöltése szükséges, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programma jával, szervezeti szabályzatával és taktikájával s hogy a párt- szervezet meggyőződhessék a tagjelölt személyi tulajdonságairól. n A tagjelölt felvételének • rendje (egyéni felvétel, az ajánlások benyújtása és. ellenőrzése, az alapszervezet felvételi határozata s annak jóváhagyd, sa) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél. 18. A je’öltség ideje egy év. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek hogy elökészüljenek a pártba való belépésre, A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet kö'.e les taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadta» (ónak elismert okbűi nem fele1 meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszer vezet legfeljebb egy évre meg hosszabbíthatja jeiölti Ideje! Olyan esetekben viszont, amikor a jeiölti Idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonsá gainál fogva nem méltó p párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárásáfa. in A párt tagjelöltjei tanács- ! kozási joggal résztveöznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak, A párt tagjelöltjei a szokásos tagdíjat fizetik a helyi pártszervezet pénztárába. 20. III. A párt felépítése. Pártdemokrácia cyI A párt szervezeti felépíté41» sének vezérelve a demokratikus centralizmus. Ea azt jelenti, hogy a) a párt összes vezető szerveit. alulról felfelé választják; b) a pártszervek kötelesek tevékenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben beszámolni; c) a pártban szigorú pártfe- gye'em van, s a kisebbség aláveti magát a többségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve, iycy A párt területi-üzemi elv szerint épül fel: a kerületi pártszervezet a kerület összes pártszervezeteinek felettes szer. vezete. Egy egész munkaterület pártszervezete az adott munka- terület összes pártszervezeteinek felettes szervezete, • Minden pártszervezet ön áLiót állóan határozhat a helyi kérdésekben, ha határozata nem ellenkezik a párt határoza tatval, Minden pártszervezet leg. felső vezető szerve a taggyűlés (az alapszervezetek részére), a konferencia (például a kerületi, területi szervek ré. ére) és a kongresszus (a szövetséges köztársaságok kom. munista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja részére), or A taggyűlés, a konferen. cia vagy a kongresz- szus a szervezet egész munkájának irányítására megválasztja végrehajtó szervét, az irodát vagy a bizottságot, cy C A pártszervek megválasz- tása során tilos a listák szerint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefolytatni, mégpedig olymódon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni é3 bírálni őket. A választásokat titkos szavazás útján ejtik meg. cyi A városokban és a kerü- * • leti központokban a párt és a kormány legfontosabb határozatainak megvitatására ösZ24. szehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem e határozatok formális és ünnepélyes jóváhagyása, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni. OO A párt politikáját illető kérdéseknek szabad és tárgyilagos megvitatása az egyes szervezetekben, vagy az egész pártban a párt minden tagjának elidegeníthetetlen, a pártdemokráciából következő joga. Csupán a pártdemokrácia. alapján bontakoznál ki a bolsevik önkritika, s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes pártf egyelem. Ce a párt poétikáját illető kérdésekben úgy kell szervezni széleskörű vitát, különösen pedig országos vitát, hogy a'z ne szolgálhassa.' jelentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákény. szeríthetné akaratát a párt többségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egységét veszélyeztető frakciós csoportosulások szervezésére irányulnak, s ne fordulhassank elő olyan ki. sérletek sem, amelyek megingathatják a szocialista rend erejét és szilárdságát. Az országos vita ezért csak akkor tekinthető helytállónak, a) ha legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet elismeri szükségét; b) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szi lárd többség a legfontosabb pártpolitikai kérdések 'eldöntésére; c) ha a központi bizottság a határozott álláspontot elfoglaló szilárd többség ellenére szükségesnek tartja, hogy politikájának helyességé); pártvita útján ellenőrizze. Csakis e feltételek megtartása esetén kerülhető el, hogy pártellenes elemek visszaéljenek a pártdemokráciával, csakis e feltételek érvényesítése bizto. sítja, hogy a pártdemokrácia az ügy javára válik s nem használják ki a párt és a munkásosztály kárára. aji A Szovjetunió Kom- •őű' munista Pártjának legfelső szerve a pártkongresszus. A rendes pártkongresszus négy- évenkint legalább egyszer tanácskozik. A rendkívüli kon. gresszusokat a párt központi bizottsága saját kezdeményezésére, vagy a legutolsó pártkongresszuson képviselj párttagság legalább egyharmad részének kívánságára hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónáppal a kongresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli kongressszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze, A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább fele képviselve van. A pártkongresszusra a központi bizottság állapítja meg a képviseleti arányt, q/\ Ha a párt Központi bizott. <JU. sága a "29. pontban megállapított határidőig nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, összehívást kérő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása tekintetében a központi bizottság jogait élvezi, A kongresszus; a) meghallgatja és'jóváhagyja a párt központi bizottsága, a központi számvizsgáló bizottság és a többi központi szerv beszámolóját; b) felülvizsgálja és módosítja a párt pregrammját és szervezeti szabályzatát; c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika legfontosabb kérdéseiben; d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és központi szám- vizsgáló bizottságát, • 3 ey A párt központi bizottsá- gát és központi számvizsgáló bizottságát a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a központi bizottság valamelyik tagja kiválik, a kongresszus áitai megválasztott póttagok közül töltik be helyét. qq A Szovjetunió Kommunis. ta Pártja Központi Bizottsága hat hónaponkint legalább egyszer teljes ülést tart. A központi bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a központi bizottság teljes ülésein. 04 A Szovjetunió Kommunista OA1. Pártjának Központi Bí zottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtó sa ellenőrzésének megszervező Bére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot, O r A Szovjetunió Kommunista DD. Pártjának Központi Bi zottsága a központi bizottság mellett megszervezi a párt ellenőrző bizottságot. A párt központi bizottságának pártellenörzö bizottsága: , a) ellenőrzi, hogyan tartják be a párt tagjai és tagjelöltjei a pártfegye,met, felelősségre vonja azokat a kommunistákat, akik megszegik a párt programm.iát, szervezeti szabály, zatát, a párt- és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (teirevezetik a .partot, nem ue- csületesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták, magánéletükben laza er-' kölcsüek ) ; b) megvizsgálja az egyes szövetséges köztársaságok kom-- munista pártjának központi bi-1 zottsága és a határterületi vagy területi pártbizottságok határozatai, továbbá a pártból való kizárások és a pártbüntetések ellen beadott fellebbezéseket. A köztársaságokban, határterületeken és területeken a helyi pártszervektöl független meghatalmazottal vannak. q/T A Szovjetunió Kommunista Pártjánál? Központi Bizottsága a kongresszusok közti időszakban irányítja a párt munkáját, képviseli a pártot más pártok, szervezetek és intézmények előtt, szervezi a párt intézményeit, irányítja azok tevékenységét, kinevezd a központi bizottság ellenőrzése alatt működő sajtószervek szerkesztőségeit, megerősíti a nagy helyi pártszervezetek pártlapjai- nak szerkesztőségét, szervez és irányít társadalmi jelentőségű vállalatokat, elosztja a párt erőit és gazdasági eszközeit, kezeli a központi1 pénztárt. A központi bizottság a központi szovjet és társadalmi szervezetek működését az azokban alakult pártcsoportok útján irányítja. OH A párt központi bizott- 'X * • sága a vezetés és a politikai munka erősítése céljából politikai osztályokat szervezhet s központi bizottsági pártszer. vezöket küldhet a szocialista építés egyes, a népgazdaság és az egész ország szempontjából rendkívül nagyjelentőségű munkaterületekre. S amily mértékben a politikai osztályok Végrehajtják feladataikat, megszüntetheti azokat, vagy átalakíthatja terüjeti-üzemi elven felépülő rendes pártszervekké. A politikai osztályok a központi bizottság által jóváhagyót) külön utasítások szerint működnek. qo A Szovjetunió Kommunista «JO« Pártjának Központi Bizottsága rendszeresen tájéKoz- tatja a pártszervezeteket tevékenységéről, qQ A központi számvizsgáló óy» bizottság ellenőrzi: a) Az ügyvitel gyorsaságát és helyességet a pbrt központi szerveiben és a központi bizottság titkársága apparátusának zavartalan működését. b) A párt központi bizottságának pénztárát és vállalatait. V. A párt területi, határterületi és köztársasági szervezetei Ari A területi, határterületi, köztársasági pártszervezetek legfelső szerve a területi, határterületi pártkonfereneia, il: letőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának kongresszusa, a konferenciák és kongresszusok közötti időszakban pedig a területi pártbizottság, a határterületi pártbizott. ság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága. E szervek működésének irányvonalát a Szovjetunió Kompiunistn Pártjának és vezető szerveinek határozatai szabják meg. < í Soroniévő területi, határ tcX. területi konferenciát, iPe. tőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának soron lévő kongresszusát a területi, határterületi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjánar; központi bizottsága hívja össze másfélévenkint egyszer. Kendkívüli konferenciát, illetőleg kongresszust pedig a területi, határ- területi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kom. munista pártjának központi bizottsága által hozott határozat alapján, avagy az illető területi, határterületi, köztársasági párt- szervezet kötelékébe tartozó összes tagok egyharmadának kívánságára hívnak össze. A területi, határterületi párt- bizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága állapítja meg a képviseleti arányt a területi, határterületi konferenciát, illetőleg a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán) A területi, határterületi konferencia, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának kongresszusa meghal'gatja és jóváhagyja a területi, határ- területi pártbizottságnak, illetőleg a szövetséges köztársaság; kommunista pártja központi bizottságának beszámolóját, a számvizsgáló bizottság és más területi, határterületi és köztársasági szervek jelentéseit, meg-» vitatja azokat a kérdéseket, amelyek a területen, határterületen, illetőleg a köztársaságban a párt-, szovjët-, gazdasági éa szakszervezeti munka során felmerültek, s megválasztja a területi, határterületi pártbizottságot, a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottságát, a szám- vtzBgálő bizottságot, a Szovjet, unió Kommunista Pártja kongresszusának 'küldötteit. IV. A párt legfelső szervei