Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

Ugyancsak az alapszervezeten keresztül, s csakis a Szov. jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváha­gyásával vehetők fel a párt tag­jai sorába, öt párttag ajánlá­sára, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pe dig forradalomelötti párttagsága Van. 6 Az ajánlók felelősséggel • tartoznak ajánlásuk he lyességéért. 7 A tagjelöltek sorából fel- • vett párttagok párttagsá­ga attól a naptól számítódik, amikor az illetékes alapszerve, zet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat, 8 Minden párttagot, aki • egyik szervezet körlétébő másik szervezet körletébe át­költözik, az utóbbi szervezet be­sorolja tagjai közé. Megjegyzés: A párttag átköl­tözése egyik szervezet területé­ről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok szerint történik. 9 Azok a párttagok és tag- * jelöltek, akik bárom hóna­pig elfogadható ok nélkül nem fi­zetnek tagsági járulékot, a párt jaól automatikusan kiváltnak te­kintendők; erről az alapszerve­zet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vpgy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. I O Valamely kommunistának a párttól való kizárásáró annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tag­ja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy vá­rosi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy vá- rosi pártbizottságnak a kizárás­ról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, il­letve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának bízóit sága jóváhagyja. Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetsé­ges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási ha­tározatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a eárt pártgyüléseket. n Az alapszervezet nem hoz- • hat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szö­vetséges köztársaság kom­munista pártja központi bizott­ságának határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bi- eottságának tagja, A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bi­zottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbi­zottság városi, kerületi pártbi­zottság tagjának a pártbizott­ság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizott­ság teljés ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt. 1 fy A Szovjetunió Kommunista J-"» Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottság­ból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresz- bzus, vagy — két kongresszus közti időben —• a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kon­gresszuson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztása­kor megállapított sorrend sze­rint következik. 1 Q Ha a párttag bírói úton I 'h üldözött bűncselekményt követ el, a párttag kizárása a közigazgatási es bírói hatósá­goknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg. M Amikor a pártból való • kizárásról hoznak határo­zatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biz­tosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak. Kisebb vétségek esetén a párt nevcfiő irányú eszközeit (fenyí­tés, megrovás stb.) kell alkal­mazni, nem pedig a pártbünte tés legmagasabb fokát, a párt­ból való kizárást. Szükség esetén a pártszerve­zet pártbüntetésként egyévi ha­táridőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. T r Az illetékes pártszervek a J-'J* fellebbezés beérkezésétől számított húsz napon belül kö­telesek felüvizsgami a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszerveknek a pártból való kizárásról szóló határozatát. II. Tagjelöltek-j /T A pártba való belépéshez -IU. tagjeiöltségi idő letöltése szükséges, hogy a tagjelölt meg­ismerkedjék a párt programma jával, szervezeti szabályzatával és taktikájával s hogy a párt- szervezet meggyőződhessék a tagjelölt személyi tulajdonságai­ról. n A tagjelölt felvételének • rendje (egyéni felvétel, az ajánlások benyújtása és. ellenőr­zése, az alapszervezet felvételi határozata s annak jóváhagyd, sa) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél. 18. A je’öltség ideje egy év. A pártszervezet köteles segít­séget nyújtani a tagjelölteknek hogy elökészüljenek a pártba való belépésre, A jelöltségi idő leteltével a pártszervezet kö'.e les taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadta» (ónak elismert okbűi nem fele1 meg kellőképpen a követel­ményeknek, akkor az alapszer vezet legfeljebb egy évre meg hosszabbíthatja jeiölti Ideje! Olyan esetekben viszont, amikor a jeiölti Idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonsá gainál fogva nem méltó p párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárásá­fa. in A párt tagjelöltjei tanács- ! kozási joggal résztveöznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak, A párt tagjelöltjei a szo­kásos tagdíjat fizetik a helyi pártszervezet pénztárába. 20. III. A párt felépítése. Pártdemokrácia cyI A párt szervezeti felépíté­41» sének vezérelve a demo­kratikus centralizmus. Ea azt jelenti, hogy a) a párt összes vezető szer­veit. alulról felfelé választják; b) a pártszervek kötelesek te­vékenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben beszámolni; c) a pártban szigorú pártfe- gye'em van, s a kisebbség aláveti magát a többségnek; d) a felsőbb szervek határo­zatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve, iycy A párt területi-üzemi elv szerint épül fel: a kerületi pártszervezet a kerület összes pártszervezeteinek felettes szer. vezete. Egy egész munkaterület pártszervezete az adott munka- terület összes pártszervezeteinek felettes szervezete, • Minden pártszervezet ön áLiót állóan határozhat a helyi kérdésekben, ha határozata nem ellenkezik a párt határoza tatval, Minden pártszervezet leg. felső vezető szerve a tag­gyűlés (az alapszervezetek ré­szére), a konferencia (például a kerületi, területi szervek ré. ére) és a kongresszus (a szövetséges köztársaságok kom. munista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja részére), or A taggyűlés, a konferen. cia vagy a kongresz- szus a szervezet egész munká­jának irányítására megvá­lasztja végrehajtó szervét, az irodát vagy a bizottságot, cy C A pártszervek megválasz- tása során tilos a lis­ták szerint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefolytatni, mégpedig oly­módon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni é3 bírálni őket. A választásokat titkos szavazás útján ejtik meg. cyi A városokban és a kerü- * • leti központokban a párt és a kormány legfontosabb ha­tározatainak megvitatására ösZ­24. szehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem e határozatok formális és ünnepélyes jóváhagyása, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni. OO A párt politikáját illető kérdéseknek szabad és tárgyilagos megvitatása az egyes szervezetekben, vagy az egész pártban a párt minden tagjának elidegeníthetetlen, a pártdemokráciából következő jo­ga. Csupán a pártdemokrácia. alapján bontakoznál ki a bolsevik önkritika, s szilárdul­hat meg az öntudatos és lelkes pártf egyelem. Ce a párt poétikáját illető kérdésekben úgy kell szervezni széleskörű vitát, különösen pedig országos vitát, hogy a'z ne szol­gálhassa.' jelentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákény. szeríthetné akaratát a párt több­ségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egységét veszé­lyeztető frakciós csoportosu­lások szervezésére irányulnak, s ne fordulhassank elő olyan ki. sérletek sem, amelyek megin­gathatják a szocialista rend ere­jét és szilárdságát. Az országos vita ezért csak akkor tekinthető helytállónak, a) ha legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet elismeri szükségét; b) ha a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szi lárd többség a legfontosabb pártpolitikai kérdések 'eldönté­sére; c) ha a központi bizottság a határozott álláspontot elfoglaló szilárd többség ellenére szüksé­gesnek tartja, hogy politikájá­nak helyességé); pártvita útján ellenőrizze. Csakis e feltételek megtartá­sa esetén kerülhető el, hogy pártellenes elemek visszaéljenek a pártdemokráciával, csakis e feltételek érvényesítése bizto. sítja, hogy a pártdemokrácia az ügy javára válik s nem hasz­nálják ki a párt és a munkás­osztály kárára. aji A Szovjetunió Kom- •őű' munista Pártjának leg­felső szerve a pártkongresszus. A rendes pártkongresszus négy- évenkint legalább egyszer ta­nácskozik. A rendkívüli kon. gresszusokat a párt központi bizottsága saját kezdeményezé­sére, vagy a legutolsó pártkon­gresszuson képviselj párttagság legalább egyharmad részének kívánságára hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónáppal a kongresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli kongressszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze, A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszu­son képviselt párttagságnak legalább fele képviselve van. A pártkongresszusra a központi bizottság állapítja meg a képviseleti arányt, q/\ Ha a párt Központi bizott. <JU. sága a "29. pontban meg­állapított határidőig nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, összehívást kérő szervezetek­nek joguk van szervező bizott­ságot alakítani, amely a rendkí­vüli kongresszus összehívása te­kintetében a központi bizottság jogait élvezi, A kongresszus; a) meghallgatja és'jóváhagyja a párt központi bizottsága, a központi számvizsgáló bizottság és a többi központi szerv beszá­molóját; b) felülvizsgálja és módosítja a párt pregrammját és szerve­zeti szabályzatát; c) meghatározza a párt takti­kai irányvonalát a napi politika legfontosabb kérdéseiben; d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és központi szám- vizsgáló bizottságát, • 3 ey A párt központi bizottsá- gát és központi számvizs­gáló bizottságát a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a központi bizottság valamelyik tagja kiválik, a kongresszus áitai megválasztott póttagok közül töltik be helyét. qq A Szovjetunió Kommunis. ta Pártja Központi Bi­zottsága hat hónaponkint legalább egyszer teljes ülést tart. A központi bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a központi bizott­ság teljes ülésein. 04 A Szovjetunió Kommunista OA1. Pártjának Központi Bí zottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok végrehajtó sa ellenőrzésének megszervező Bére és a káderek kiválogatásá­ra pedig a titkárságot, O r A Szovjetunió Kommunista DD. Pártjának Központi Bi zottsága a központi bizottság mellett megszervezi a párt ellenőrző bizottságot. A párt központi bizottságának pártellenörzö bizottsága: , a) ellenőrzi, hogyan tart­ják be a párt tagjai és tagje­löltjei a pártfegye,met, felelős­ségre vonja azokat a kommu­nistákat, akik megszegik a párt programm.iát, szervezeti szabály, zatát, a párt- és az állami fe­gyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (teirevezetik a .partot, nem ue- csületesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokra­ták, magánéletükben laza er-' kölcsüek ) ; b) megvizsgálja az egyes szövetséges köztársaságok kom-- munista pártjának központi bi-1 zottsága és a határterületi vagy területi pártbizottságok határo­zatai, továbbá a pártból való kizárások és a pártbüntetések ellen beadott fellebbezéseket. A köztársaságokban, határ­területeken és területeken a helyi pártszervektöl független meghatalmazottal vannak. q/T A Szovjetunió Kommunista Pártjánál? Központi Bi­zottsága a kongresszusok közti időszakban irányítja a párt munkáját, képviseli a pártot más pártok, szervezetek és in­tézmények előtt, szervezi a párt intézményeit, irányítja azok tevékenységét, kinevezd a központi bizottság ellenőrzése alatt működő sajtószervek szer­kesztőségeit, megerősíti a nagy helyi pártszervezetek pártlapjai- nak szerkesztőségét, szervez és irányít társadalmi jelentőségű vállalatokat, elosztja a párt erőit és gazdasági eszközeit, ke­zeli a központi1 pénztárt. A központi bizottság a központi szovjet és társadalmi szervezetek működését az azok­ban alakult pártcsoportok út­ján irányítja. OH A párt központi bizott- 'X * • sága a vezetés és a poli­tikai munka erősítése céljából politikai osztályokat szervezhet s központi bizottsági pártszer. vezöket küldhet a szocialista építés egyes, a népgazdaság és az egész ország szempontjából rendkívül nagyjelentőségű mun­katerületekre. S amily mérték­ben a politikai osztályok Végrehajtják feladataikat, meg­szüntetheti azokat, vagy átala­kíthatja terüjeti-üzemi elven felépülő rendes pártszervekké. A politikai osztályok a köz­ponti bizottság által jóváhagyót) külön utasítások szerint mű­ködnek. qo A Szovjetunió Kommunista «JO« Pártjának Központi Bi­zottsága rendszeresen tájéKoz- tatja a pártszervezeteket tevé­kenységéről, qQ A központi számvizsgáló óy» bizottság ellenőrzi: a) Az ügyvitel gyorsaságát és helyességet a pbrt központi szer­veiben és a központi bizottság titkársága apparátusának za­vartalan működését. b) A párt központi bizottsá­gának pénztárát és vállalatait. V. A párt területi, határterületi és köztársasági szervezetei Ari A területi, határterületi, köztársasági pártszerve­zetek legfelső szerve a területi, határterületi pártkonfereneia, il: letőleg a szövetséges köztársa­ság kommunista pártjának kon­gresszusa, a konferenciák és kongresszusok közötti időszak­ban pedig a területi pártbizott­ság, a határterületi pártbizott. ság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjá­nak központi bizottsága. E szer­vek működésének irányvonalát a Szovjetunió Kompiunistn Pártjának és vezető szerveinek határozatai szabják meg. < í Soroniévő területi, határ tcX. területi konferenciát, iPe. tőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának soron lévő kongresszusát a területi, határterületi pártbizottság, il­letőleg a szövetséges köztársa­ság kommunista pártjánar; központi bizottsága hívja össze másfélévenkint egyszer. Kendkí­vüli konferenciát, illetőleg kon­gresszust pedig a területi, határ- területi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kom. munista pártjának központi bi­zottsága által hozott határozat alapján, avagy az illető területi, határterületi, köztársasági párt- szervezet kötelékébe tartozó összes tagok egyharmadának kívánságára hívnak össze. A területi, határterületi párt- bizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjá­nak központi bizottsága állapít­ja meg a képviseleti arányt a területi, határterületi konferen­ciát, illetőleg a szövetségi köz­társaság kommunista pártjának kongresszusán) A területi, határterületi kon­ferencia, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjá­nak kongresszusa meghal'gatja és jóváhagyja a területi, határ- területi pártbizottságnak, illető­leg a szövetséges köztársaság; kommunista pártja központi bi­zottságának beszámolóját, a számvizsgáló bizottság és más területi, határterületi és köztár­sasági szervek jelentéseit, meg-» vitatja azokat a kérdéseket, amelyek a területen, határterü­leten, illetőleg a köztársaságban a párt-, szovjët-, gazdasági éa szakszervezeti munka során felmerültek, s megválasztja a területi, határterületi pártbi­zottságot, a szövetséges köztár­saság kommunista pártjának központi bizottságát, a szám- vtzBgálő bizottságot, a Szovjet, unió Kommunista Pártja kon­gresszusának 'küldötteit. IV. A párt legfelső szervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom