Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

Hírek a Szovjetunióból és a népi demokráciák bóJ ROHAMOSAN FEJLŐDIK A SZOVJET-TAVOLKELET A Szovjetunió távoli határvi­dékein is hatalmas változások mentek végbe a szovjet hatalom éveiben. Kamcsatka-félszigetet rend. szetvs légiforgalom köti ös3ze Habarovszkkal és a Szovjet. Távolkelet más központjaival. A félszigeten sokszáz halipari üzem működik, megteremtet, ték a fafeldoigozóipart, nagy kolhozokat és szovhozokat léte. sítettek. Az ipart és a mező gazdaságot gépesítették. Kamcsatka dolgozóinak anyagi jóléte és kultúrája egyre maga­sabb színvonalra emelkedik. Itt, ahol régen ritkaság számba ment az írástudó ember, most négyszáz iskola működik. Háromszáz könyvtár, több mint száz kultúrotthon és közel harminc filmszínház szolgálja a lakosság kulturális igényeit. Rö­videsen befejeződik tizenhat új iskola, öt kórház, több filmszín­ház, kultúrotthon é3 lakóház építése. DOLGOZÓK ÜDÜLNEK A KRÍMBEN A Krímben most van az üdü. iési föidény. A félszigeten az idén sokkal több dolgozó üdül­het, mint azelőtt. Csupán a Krim déli partjain több mint 16.000 dolgozó tölti nyári pihenő Jet. UJ TAKARMÁNYNÖVÉNYEK A SZOVJETUNIÓBAN A szovjet növénynemesitők a napraforgó és a csicsóka ke. resztezése útján új takarmány­növényt termesztettek ki. Az új növény nemcsak nagymennyisé­gű zöldtakarmányt ad, hanem hektáronként több mint ötven tonna gumótermést is. Mig a közönséges csicsóka gumóter­mése hektáronként nem halad­ja meg a húsz tonnát, az új növény szára és gumói több mint 30 százalék cukrot tartal­maznak és kiválóak a sertésta­karmányozásra is. Ukrajnában fes Bjelorussziában már sok kol­hoz és szovhoz megkezdte az új takarmánynövény termesztését. AUGUSZTUS 25-ÉN ÜNNEPLI AZ ALBAN NÉP A NÉPI SAJTÓ NAPJAT Az Albán Népköztársaságban augusztus 25-én ünnepük meg a „Zeri I Popullit“ megjelenésé nek 10. évfordulóját, a népi sajtó napját. Az évforduló alkalmából az egész országban „Sajtó- és könyvhónapot“ rendeznek. A népi sajtó napja megünneplésé­nek előkészítésére aa ország minden részében bizottságok alakultak. UJ TERÜLETEKET HÓDÍTANAK MEG A MEZÖGAZDASAG SZAMARA Északkelet-Kiangszuban néhány évvel ezelőtt még 14.000 hektár terület hevert parlagon. Alig két év alatt azonban teljésen megváltozott a környék arcula. ta. A „Tung Sin“ állami gazda, ság dolgozói ezideig 1800 hek­tárnyi területet tettek megmü- velhetövé. A dolgozókat mun. kájukban hét kombájn és sok más korszerű gép segítette. Az állami gazdaságot ma már jó utak kötik össze a környező falvakkal és városokkal. Az utak mentén 30.000 fát ültettek a tenger felől érkező erős sze. ,ek ellen. A földeket 93 víztároló és több gát* építésével tették meg- müvelhetővé. A nemrégen még lakatlan területen ma már 200 épület emelkedik. A gazdaság dolgo­zói beszerző és értékesítő szö­vetkezettel, klinikával és klu­bokkal rendelkeznek, új iskolát is építenek. GYORS ÜTEMBEN ÉPÜLNEK A SZLOVÁKIÁI VÍZIERŐMŰVEK A prágai rádió jelenti: Szlo­vákiában jelenleg 12 vízierőmü­vet és duzzasztógátat építenek. A nagy békemüvek építése lendületesen halad. A tizenkét építkezés közül tíz túlteljesítette júliusi tervét. Az építkezéseket kivitelező ,,Hidrostav“ vállalat dolgozói elhatározták, hogy a Vág mentén a Kostolnai Erőmü­vet, valamint a Dobsinai Duz­zasztógátat még az idén átad ják rendeltetésének. taiko nagyié! álnyujlolla megfajlevelél u angol királynőnek A. A- Gromiko, a Szovjet­unió ^ nagybritannial rendkí­vüli és meghatalmazott nagy- követő auguszus 7-éu átnyúj­totta megbízólevelét Erzsébet királynőnek" A. A. Gromikót Edén külügyminiszter mu­tatta be az aDgol királynőnek­liiixzétetiék a Nyugatnémet Sxociáldemokrnta Párt belső ellenzékének akeióprogrammját met Kommunista Párttal, el' szánt harc az Adenauer-rend- szer megdöntésséért, négyha­talmi értekezlet összehívásá­ért és az egész Németország­gal kötendő békeszerződésért. MajnaFrankfurtban nyil­vánosságra hozták a Nyugat­német Szociáldemokrata Párt belsői ellenzéki csoportjának akcióproSrammját. A 12 pontból álló Programm fő kö­vetelései: akeióegyeég a Né­A inonarehofasis/iúk börtöneiben sínylődő görög hazafiak tiltakoznak tűrhetetlen helyzetük miatt A inonarehofasiszt$ íbörtö- nökbe zárt görög hazafiak tűrhetetlen körülmények kö­zött élnek. A Hellas Press hírüSynök- séer közli a Lefkasz-ezige'i börtönben sínylődő görög ha­zafiaknak valamennyi görög lap szerkesztőségéhez eljut­tatott levelét, amelv tiltako­zik a börtönben uralkodó el­viselhetetlen körülmények ét­ién. A levél a többi között hang­súlyozza: ,.A nap 24 órája kö­zül 17 órán át szűk cellákba zárva _ tartanak bennünket, ahol úgyszólván még levegőt sem kapunk. A börtön a len. ger közelében, mocsaras he­lyen ér>ült. A hőség és a rossz táplálék miatt terjednek a betegségek, közvetlen veszély fenyegeti a foglyok életét.” A Patrasz város börtönébe vetett női foglyok hasoriló levelet intéztek a görög lapok szerkesztőségeihez. Egy jugoszláv katona levele a titóista hadseregben uralkodó állapotokról A jugoszláv politikai emig­ránsok „Pod Zastavom Interna, Uonalizma“ című, Bukarestben megjelenő lapja egy jugoszláv katona levelét közli. A levél le­írja a jugoszláv hadseregben uralkodó állapotokat. Amióta Titóék a jugoszláv hadsereget az angol-amerikai imperialisták zsoldoshadseregévé változtatták, a jugoszláv had­sereg az ország ifjúságának börtönévé vált — írja a levél- íx-ó. Titóék arra kényszerítik a katonákat, hogy végighallgassák propagandaelőadásaikat, melye­ken össze.vissza hazudoznak. A katonákkal építtetik a titőis. ták a népi demokratikus orszá­gok határain az összes katonai erődítményeket. Példa erre Kikinda és Alekszandrovo. Azt a katonát, aki csak a leg­kisebb mértékben is ellensze­gül, vagy tiltakozik, a titóista tisztek büntetőszázadok, ba küldik, ahol már ma is tíz­ezrek vannak. Különösen ül­dözik a nemzetiségekhez tarto­zó katonákat. így például a 136. ezrednél Rupnik alhadnagy, Nikola Gri­bics zászlóaljparancsnok utasí-’ tására kiválogatják az albáno­kat és a magyarokat s büntető, századokba küldik őket, A hazafias érzelmű katonák és tisztek azonban minden ter­ror ellenére szembeszegülnek a titóisták parancsaival. A lakta­nyákban egyre sűrűbben olvas­hatók az ilyen Jelszavak: ,,Le az áruló Titóval!“ — „Éljen sze­retett felszabadítónk, Sztálin elvtárs!“ A katonák összetépik Tito fényképét, mint ahogy a Be- desi-majorban, az egyik határ­őrház bunkerében történt, — Tudja meg a nép — foly­tatja a levélíró katona, — hogy a hadsereg hazafias tagjai kö­zös harcot folytatnak a had. seregen kívüli hazafiakkal Tito fasiszta bandája ellen. A jugoszláv nép már torkig van Tito rendszerével és hazugságai­val, Á jugoszláv Katona a követ­kező szavakkal fejezi be levelét: „Halál a Tito.fasizmusra — Szabadság a népnek!“ „Ki az amerikaiakkal Jugoszláviából;“ (MTI) A uy ugat németországi belga megszállócsaputok katonái ég tisztjei is tiltakoznak a katonai szolgálati idő felemelése ellen A katonai szolgálati idő meg­hosszabbítása és a brüsszeli kormány csatlóspolitikája eré­lyes tiltakozó akciókat vál. tott ki a nyugatnémetországi belga megszálló csapatok tag. jai körében is. A belga megszálló csapatok katonái és haladószellemü tiszt, jei Kölnben és Soestben megta gadták az engedelmességet. A belga katonák Kölnben tiltako­zásuk jeléül szétzúztak 35 jee­pet, amelyet az amerikaiak szál lítanak. A fellázadt katonák megrongálták a kaszárnya egyes berendezéseit és használhatat­lanná tették a jármüveket. A katonák kiszabadították fogdában ülő társaikat, majd a legnagyobb kölni kaszárnya előtt rögtönzött gyűlésen hazabocsá­tásukat követelték. A tüntető belga katonák az Internaeionálét énekelték, majd ütemesen kiáltották: — Nincs semmi keresnivalónk Nyugat-Németországban ! — Nem akarunk az amerikai m il Hornosokért meghalni ! A belga csapatok lázadása leírhatatlan rémületet keltett a nyugatnémetországi megszálló hatóságok és az Adenauer-kor. mány köreiben. (MTI) filÉemiiíÉ a vasuíasnapoii A második vasutasnap meg- ünneolésére filmszínházaink olyan filmeket tűznek mű­sorra 9-én és 10én. amelyek segítséget nyújtanak a vasút dolgozóinak az ellenség elleni harcban a békéért vívott küz­delemben. így Iáiból több fő­városi és vidéki filmszínház­ban játszák a 'Jfeljee gőzzel c- magyar filmet, a Csapdá t é» a Vallomás című. csehszlovák vasutasok életéről és harcá­ról készült fi'inet, az Orsai csomópont, a Hicsőség útja és Arinka című nagysikerű Szovjet filmeket' valamint a Késik a vonat című uémet filmet. Gömöri István népnevelőmunkát végez fömöri István elvtársat a lászlófalvi vártszer- vezet elnökét úgy ismerik a községben» mint Hó gazdát» s emellett fáradhatatlanul vég­zi a dolgozó varasztok felvi­lágosítását. Most is éppen ar­ról beszélget Varga József el-vtárssai az Úttörő tszcs el­nökével, hogy milyen ered­ményes volt a vasárnapi bé- kebegyüjtési nap. Megállapí­tották, hogy vasárnap több gabona gyűlt a terményrak­tárba, mint a hétköznapokon. Arról is tárgyainak, hogy nem könnyű, Je nagyon szép munka népnevelőnek lenni. Elvinni a dolgozó varasztok közé a várt szavát■ rátéríteni arra az útra, amely a saját boldoPulásuk felé vezeti őket s amelyet egyesek — mert nem ismerik fel saját érde­küket — kikerülnek■ — A cséplés kezdetekor leg­első dolgom volt. — mondja Gömöri elvtárs, — hogy fel­keressem Pólyák Jánost, aki­ivel versenyben vaqyok. Utá­na Nyúl Györgynél, voltam- Itt már nem volt elég azt mondani, hogy aztán vigyázz, nehogy elhagyjalak. Azt mondja: sok kenyér keli dm nekünk. — Ejnye — válaszol­tam neki■ — Csak nektek kell a kenyér? — TJdy beszélsz, mint a pap — vágja rá. — Én úgy beszélekI Hát nem ma­gamnak akarok hasznot- ha­nem azt mondom, hoay azok­nak is kell kenyér, akik a köz­séget építik. A munkásoknak- Akik ezt a sok házat építik itt a községben, meg a gyár­ban, ahol a téglát csinálják hozzá és a cer-^ntet. Magad is tudod, hogy tavaly 15 házat építettek a községben, az idén me9 már eddia huszonötöt. Nem értem, miért azon kez­ded, hogy nektek sok kenyér kell, hiszen az egyik házat ti lakjátok. Azt mondom neked• kezdd úgy a számolást- hogy ennyi a beadási kötelezettsé­gem, ami marad azzal aztán azt csinálsz, amit akarsz. Biz­tos tudom, hogy jut minden­re. Fidler István is 5 holdas, mint te, ne-m maradt adósa államnak, s még feleslege is van. — Később elmentem Varga Pálhoz — folytatta Gömöri elvtárs, — Hát ahogy beszé­lünk. azt kérdi Varga Pál: mondja csak Gömöri szom­széd, miért van most a tör­vényben az, hogy a beadás az elsői Nekem nyolc gyere­kem vág, és valahogy nem megy a számra, hagy úgy szá­moljak: első az állam' aztán a vetőmag s csak úgy a fej­adag. Nem értem. Jdehallgűsson, Varga bá- ■* esi, — mondom neki — maga azelőtt úgy élt. hogy nem jó arra visszagondolni sem Cselédkedett, napszá­moskodott. "Rongyokban, éhez­ve gürcölt látásitjlr vakulásig, hogy a gyermekeink enni ad­hasson. Azután jött a felsza­badulás. A várt azt mondta, földet a parasztnak- Mao a is kapott négy hold földet. Ma is azt műveli. Később megint mi voltunk az elsők, amikor a párt azt mondta; gépállo­más kell a falunak, hogy meg­kímélje a munka nehezétől és a hidákok uzsoráidtól. Maga is a gépállomás gépével csér peitetett. Utána megint mi let­tünk az elsők, amikor László­jáévá, önálló közséa lett. Nem kell bejárni Kecskemétre min­den kis dolog elintézéséért. — Megépült a tanács háza ISO 000 forint költséggel. Majd me­gint, mi voltunk az elsők- mi­kor új utakat építettek, hogy könnyebben meg tudjuk köze­líteni a földeket Jó úton mehetünk Kecskemétre, s nemsokára Tiszakécskére »*• Most megint mi vagyunk ae elsők, mikor az egészségvéde­lemről van szó. Van egész­séges ivóvizünk, iO 000 forint­ba került a mélyfúratu kit­tünk. Egészségházunk is van- Maga tudja a legjobban, mit jelent az. hogy itt helyben meggyógyítják a ayérmékét. A leOutóbb épven a maga gyermekei, a Sándor, a Pali meg nz Agnes voltak betegek, s nem kellett Kecskemétre ro­hanni gyógykezeltetni őket. Háromszázezer forintba ke­rült az egészségház, meg a kultúr ház­Meg aztán kinek építkeznek a községben. Kittek építik azt a sok lakóházatI Hiszen tudja- hogy a dőld ózó . pa­rasztok költöznek bele. Hát azelőtt gondoskodtak-e ró­lunk egyáltalánI Mi vol­tunk- e azelőtt az elsők I Ugye, hogy nemi Mert nem a vd államunk volt. Azt mondo­gatták állandóan, hogy alkot­mány szerint kormányozzák a,: országot. De hova kor­mányoztákI Mindig a maguk zsebére, mert a háborúba> mert abban is kerestek « mi vérünkön. És hát kié volt az alkotmány, a miénk I A há­rom millió kolduséi Ugye, ho'Jy nem. A mi vártunk a dolgozók pártja, megteremtette a nép állatnát- Megteremtette a dol­gozó nép alkotmányát, a mi alkotmányunkat, s mi azt tör­vénybe iktattuk. Ma már törvény az. amit maga is sa­ját életében tanasztal, hogy: ,,A Magyar Népköztársaság­ban minden hatalom a dolgo­zó né-ié." Hát ha miénk a hatalonu akkor kié az állam l A mienk- És amikor azt mondjuk, hogy ez a gabona az államé, akkor azt mondjuk, hoOy ez a mi­enk. Ha mtaadom az állam­nak o- gabonát, ezzel erősí­tem az én. hazámat, ezzel megvédem m'iga-m az ellen­ségtől, akik újra nyomort, a csendőröket a végrehajtókat akarják a nyakamba zúdítani. Ezzel a gabonával a családo­mat védem, hogy ne jussa­nak a koreai gyermekek sor­sára, hogy boldog életük le­gyen. Tehát ezért az állam az első. tg y beszélt Gömöri 1st­M vám elvturs a dolgozó parasztoknak, felvilágosító munkája során, Varga Púi megértette most már, hogy miért első az állam. Büszkén ünnepli maid ő is alkotmá­nyunk megszületésének har­madik évfordulóját, mert ha­zafias kötelességét teljesítet­te, Hetven kilóval többet adott be, mint amivel az ál­lamnak tartozott s ezzel 120 százalékra, teljesítette beadási kötelezettségét- Bódog Mi­hály, akinek i és fél hóidon 50 mázsa gabonája termetté szintén nem maradt adósa az államnak. László fal va község a gyö- zeleni küszöbén áll- Mindösz- sze három százalék hiányzik ahhoz, hogy a Oabonabegyüj- té.si tervet teljesítsék. Gömöri István elvtárs 280 kereszt ga­bonája holnapi szombaton kerül a gépbe- Neki kell most megmutatni, hogy neon marad el azoktól, a dolgozóktól, akik az ő felvilágosító munkája során teljesítették kötelessé­güket, Példamutatást vár tő­le, a kommunistától, a falu minden dolgozója­Keményem öntudatosan mondja ki gondolatát, ami­kor indul haza: — Én sem maradok el, elvtúrsak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom