Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

'S E /V 1 e li E S ) DATO ,’v NÁLUK és NÁLUNK /f üt óista Jugoszláviában körülbelül 2,371.000 pat aSztgazdaság van, ezzel szemben az eSé»z ország mezöga.dóságában az ekék száma mindössze 1.1SO.OOO. Ezek túl­nyomó része •* az állami birtokok és a kalá~ kde tulajdonában van, s így közel másfél- millió parasztgazdaságnak egyáltalán nincs ekéje. Ezekben a gazdaságokban ma if fa- ekével szántanak, mint a mezőgazdaság ős­korában. Akad olyan szegényparaszt is. aki­nek még faekéje sincs, tehát kénytelen ka­pával művelni a földjét_ Hörvátországban 600.000 parasztgazda­ságra mindössze 172000 fogai jut. A kor• mányzat ahelyett, ho9y segített volna a dol­gozó parasztoknak, az idén — éppen a tava­szi vetési munkálatok idején 68.000 fofftjf tot egyéb munkákra, így például az erdőből kitermelt fa szállítására vett igénybe. Ha­sonlóképpen vetés idején a parasztok ezreit kényszerítették más munkálatokra. Monte­negróból majdnem minden munkaképes fér­fit építkezésekhez vezényeltek, amikor a föl­deken kellett volna dolgozniok. Így azután országszerte hatalmas területek maradtak parlagon. Csak egy példa: a Vajdaságban az idén április elsejéig 50.000 katasztníEs holddal kevesebb volt bevetve, mint az elmúlt évben. Szemléltető módon világítja meg a dol­^ gozó parasztok kizsákmányolását a kulié kok által életrehívott és^ vezetésük alatt álló benicsanicai „szövetkezet’’ működése. Ebbe a „szövetkezetbe” 91 parasztgazdaságot kényszer ítélték belépésre 370 dolgozóval. — Tavaly a kulákok ravaszul mesterkedtek: ma­guk alig dolgoztak, minden nehéz munkát a cselédekké leziiUesztett szegény parasztokkal végeztettek. Amikor azonban a jövedelem- elosztásra került a sor, a jövedelem egy har­madát a vezetőség tagjai és a kulákok osz­tották szét maguk között, akik együttvéve alig dolgoztak 10 napot. Számuk 26 'volt. — Ugyanakkor többi mint 300 .szegényparaszt mindössze 20 dinár napszámot kapott. Ehhez hasonló esetek adódnak s'zép számmal. Ennek következménye a Tito-rend- szer által támogatott, a fasiszta rendszer számára megerősített osztálybázis: n küldik- ság erősödése s a dolgozó parasztság ehiyo- morodása. A belső piacokon uralkodó viszo­nyok lehetővé teszik azt is, hogy a kulákság széles körben üzérkedjék mezőgazdasági ter­ményekkel. Az aratás idején alacsony áron összevásárolják a gabonát, az adósságokkal küzdői megszorult szegény parasztoktól és magas áron adják tovább — a vetések idején éppen a szegényparasztságnak, amelytől fel­vásárolták. rT'itóék adópolitikája is a kulákságot dé­■* delgeti s a szegényparasztsáaot sújt­ja. A jugoszláv paraszt adózni köteles a be nem vetett földek után is, nem számít, hogy vetőmaghiány, igavonó jószág. vagy munka­erő hiánya miatt, nem tudta bevetni a föl­det. Pedig a munkaerőhiány envre növek­szik. A parasztok ezreit kényszermunkára viszik, a fiatalokat pedig az imperialisták a kiszolgáló hadseregbe. Jelenten 700.000 fia­tal paraszt szolgál a titóista hadseregben. rA kisgazdaságok elsorvadnak: széthulla­nak s a szegény parasztoktól potom pénzért felvásárolt földekkel a Jculá.kbirtokok gyara­podnak. Csupán Szlovéniában. 1000 kis- és középgazdaság került dobra és az elmúlt esztendőben a kulákok 35.000 elárverezett gazdaságot vásároltak meg Jugoszláviában. Az imperialisták szolgálatába szegődött Jugoszláviában Titóék fasiszta uralma alatt a; mezőgazdaság egyre mélyebbre süllyed. piilő szocialista hazánkban nagy lendület. 1 J tel folyik a mezőgazdaság gépesítése. Az ötéves terv végére 26.100 traktort kap a mező- gazdaság. 2800 új kombájn fogja megkönnyíteni az aratás nehéz munkáit. Ezek a gépek 200.000 arató, és cséplőmunkás munkáját végzik el. Az állam évről-évre jobban ellátja mező. gazdaságunkat szovjet és hazai gyártmányú gé­pekkel. Megyénkben 1950-ben 1165 hold szántóra jutott egy-egy traktor. 1954-ben 586 holdra jut egy. A gép leveszi az ember válláról a legfárad, ságosabb munkák terhét. Megyénk bőségesen kapott gépekét és gépállomásokat. Az elmúlt év végén már 30 gépállomás traktorai a megye szántóterületének közel 30 százalékán dolgoztak A traktorok száma jelenleg gépállomásainkon — 15 lóerőre átszámítva — 542.3 darab. Az ötéves terv elején az aratási munkáknak csupán 0.2 százalékát végezte a gép, 1954-ben már 50.7 százalékát végzi. Annyi Sztalinyecet ad ötéves tervünk a mezőgazdaságnak, hogy ha ez a sok gép mind libasorba haladna, az eleje már Baja környékén volna, amikor az utolsó még át. gördülne Budapest határán, l'wolgozó parasztságunk életszínvonalának emelését segítik elő a termelőszövetke­zetek. Egyénileg dolgozó parasztjaink közül mind többen ismerik fel, hogy egyedül a nagy­üzemi gazdálkodás biztosítja a több jövedelmet, a felemelkedés útját. A múlt év első félévi álla­potához viszonyítva 2.1 százalékkal több terü­leten gazdálkodnak a termelőszövetkezetek a megye egész területét alapulvéve. Akik a boldogulás útján választották, öröm­mel mondhatják el a még egyénileg dolgozó pa- raszttársaiknak, hogy mennyivel- különb az életük, amióta a csoportban dolgoznak. Dobák Mihály, aki a Horthy-világban nyolc családnak Volt a kenyérkeresője, éhbérért dolgozott a ku- lákokr.:. ma a kiskunfélegyházi Dózsa termelő- szövetkezet tagja. 1951-ben csak terményfélékböl többet kapott a családjával együtt 120 mázsánál. Sok mindent vásároltak a jövedelmükből. Van tehene,auyasertése, hízónak való süldője és több mint száz baromfi szaladgál az udvarán. Két év alatt a termelőszövetkezetek száma 497 százalékra, területe 529 százalékra, a tagok száma pedig 738 százalékra növekedett. Nagy fejlődést mutat megyénkben termelő- szövetkezeteink állatállománya is. A szarvas­marhánál 217 százalék, a lóáUománynál 192 szá­zalék, a sertésnél 250 Százalék, a juhnál 182 szá­zalék az emelkedés a tavalyi első félévhez viszo­nyítva, Ö téves tervünk egyik főcélja a mezőgazda­ságiink elmaradottságának felszámolása és ezen belül a termésátlagok emelése. Búzánál 1949-ben 7.5 mázsa volt a holdankénti termés­átlag, a terv végére 9.7 mázsának kell lennie. A termésátlagok növelését elősegíti a szovjet agrotechnikai tapasztalatok alkalmazása. A fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezetben a so­rosvetésű kukoricánál 15 mázsa átlagtermést ér­tek el. A négyzetes vetés bevezetésével 35 má­zsára emeltéle a holdankénti terméshozamot. Számos új növény is jelent meg mezőgazda­ságunkban, amelyek fontos nyersanyagot szol­gáltatnak iparunk számára. A magyar föld fe­héraranyából, a gyapotból megyénkben tavaly 9000 holdat vetettünk. Már az 1951-es 18.000 mázsa gyapottermésből annyi batiszt állíthat­tunk elő, hogy hosszába leterítve hazánkat 5 és félszer körülérné. A kapitalista országok parlagon heverő földjeivel szemben hazánkban mind újabb és újabb területeket hódítanak meg a me. zíígazdaság számára, A sztálini nagy termé­szetátalakító tervek mintájára nálunk is erdősá­vokkal, öntözőberendezésekkel harcolnak a szá­razság és a pusztító szelek ellen. Hazánk mezőgazdasága az ötéves terv áldá­sai nyomán egyre fokozódó erővel diadalmasan halad a szocializmus felé. Szaporodik a milliomos kolhozok száma Turkméniában Turkménia — ahol a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt nomád állattenyésztők vándoroltak nyájaik­kal a Idétlen, száraz legelőkön — ma viráazó kolhozok> fejlett kultúra földje. Turkméniában egyre több a millio­mos kolhoz. Az elmúlt évben bő termést takarítottak be, egyedül gyapotból 32.000 tonnával többet, adtak be az állam­nak, mint 1950-ben. A kolhozok jövedelme ezáltal több- százjniilió rubellel emelkedett. A Turkmen Köztársaság kolhozainak négyötöd része egymillió rubelnél nagyobb jövedelmet ért el. A kaUnszki kerület Vörös Október kolhoza egy hek­tárról átlag 30 mázsa gyapotot szolgáltatott be. Jövedel­me 18 cs félmillió rubel volt, csaknem kétszerese gz előző évinek. A turkpién kolhozok elmúlt évben össze,en 110 millió rubelt költöttek építkezésre, új gépkocsik vásárlásá­ra, az. állattenyésztő telepek bővítésére, új legelők léte- >ítűsére és más beruházásokra. Norvég repülőtereket bocsátanak us amerikaiak rendelkesésére Helsinki. (TASZSZ) Haladó finn lapok beszámolnak az ame­rikaiak norvégjai készülődései­ről. A jelentés közli: a norvég vezérkar arra készül, hogy a budini és több más repülőteret átadja aa amerikai légierőknek. A repülőtereket — írják a lapok — az atlanti tömb fegyveres erőinek küszöbönálló északeurópai gyakorlatai alkal­mával bocsátják az amerikai légierők rendelkezésére. (MTI) ömlik az arany a karcagi pusztán Irtai SIórics Zsigmond 1932. március Álmélkodva néz­tem a cserényhez, vagy ázsiai jurtá­hoz hasonlító két épületet a puszta közepén. Kis, dom­bos helyen állnak, ezen az asztalsima pusztaságon. Meg­magyarázták, hogy ezek a víztartályok, amelyekben tárol­ják a forró vizet, mielőtt felhasznál, nált. Percenként harminchét hekto­liter víz szökik fel az ezerkétszáz mé. ter mélységű kút- ből. A tartály így van építve, hogy öt­venkilenc fok mele­gen ömlik bele a víz s ugyanolyan melegen folyik to­vább a köveken. Csinos épületek ve­szik körül az ál­dott s aranynál becsesebb forró vi­zet. Jobbra, a kórház- berendezésű fürdő­épület, jellemzően magyar stílusban. Fehérköpenyes or. vosok fogadnak és az ápolónők, mind karcagi lányok, frissen, fürgén, csi­nosan nyitják meg az ajtókat... A má­sik oldalon a fiatal fák erdeje közt ker­tészeti épületek, hatalmas meleghá­zak, ahol virág­os veteményesker. tészet, primőröket termelnek, már ki­vitelük is van, A vasútál'omás másfél kilométernyire szin­te be van kapcsolva a világforgalomba. A kertészet végén külön épületben az országos állami fü. zeshántoló. Itt gyűj­tik össze az ország összes füzvessző termését. A meleg­vízben újra haj­tatják a rügyező füzvesszőket, szál­lítják az ország legkülönbözőbb ré., szeiben lévő házi­ipar számára. De legjobban mégis a rengeteg fiatal fán csodálkozom. A pol­gármester mondja: „Van nekünk egy városgazdánk, az többet tett az Al­föld befásításáért; mint hatszáz mi­niszteri tanácsos. Évente húszezer fa. csemetét ültet. Már morognak Í3 a ku­nok, hogy minden helyet bedug facse­metével... Hála Is­tennek, sóhajtottam fel, hogy a magyar erő és akarat mi­lyen csodát hoz lét. re a szurokfekete magyar pusztasá. gon. Főutak min­denütt. újonnan indult e nehéz idők. ben a magyar élet a szebb jövőnek, Most mégegyszer teleszíttam magam a friss tavaszi szél­ből s akkor egy zökkenés s én... fel­ébredtem. Ott állott a város kocsija velem a puszta közepén, ke­rékagyig a ragadó sárban. A két jó ló alig bírja bevon­tatni a kocsit a vasúti töltéstől a másfél kilométeres» úton a kis strand­fürdőig, amely elha­gyatottan áll a hi­deg' és éles szélben. Ugylátszik elalud­tam a roppant ju­hászbundában, amit rámadtak barát. Ságból, hogy meg ne fagyjak a tizen­két kilométeres úton, amennyire a várostól vannak a mélyfúrású kutak. Kibontakozunk a juhbőrből, kiszál­lunk. Párszáz lépésre a két kút. Egysze­rű vaskőből, vasta­gon ömlik szaka­datlanul a meleg víz. Olyan meleg, hogy az ember el­kapja a kezét, ha beledugja. Bckecses magyarok gyűlnek a szomszéd tanyá­ról, jóízű emberek, tele tréfával és vi­dámsággal. De sajnos, abból, amit álmodtam : á fürdőből, a kórház, bői, a melegágyak­ból, kertészetből, füzhántolőból sem­mi sincs, az mind csak a tervek ál­ma, itt a hideg, szeles pusztán. Le­hetne, de még nincs, no. Az állam olaj után kutat már ré­gen. A főtanácsos úr itt jelölte ki a pontot, ahol bizto­san megkapják a drága olajat. ,;A mezsgyétől kétszáz méter északkelet irányban. Ott van egy kökénybokor, attól pontosan há. rom méterre észak­ra kell leütni a fú­rót“, — így mond­ta, s leütötték, s lefúrtak ezerkéit- száz méterre. De bizony csak azt a vizet és gázt kap­ták^ amit minde­nütt megkapunk Szolnoktól Debre­cenig, akárhol is fúrunk. Valóban háromezerkétszáz li­ter víz búgyog fel percenkint és na­ponta háromezer­háromszáz köbmé. ter elsőrendű gáz; más semmi, A gázt eleresztik a levegőbe, csak éppen annyit men­tenek meg belőle, hogy a telepőr sparherdjében ég­jen. A víz pedig el. megy az árkokon. Dehogy megy el! Huszonhat kilóméi teres csatornát át keli ásatni az ínsé ges munkásokkal, hogy a víz el ne öntse ! a szép, sík határt. Lemegy a Berettyó - Horto­bágy csatornába, onnan el a Tiszába, s el a tengerbe... A víz tehát ahogy el. szabadul a föld mélyéből, elindul a nagy körforgásban, s közben senkinek semmi haszna be­lőle. Piát igen, ez a magyar föld kin­cseinek a sorsa. Ezi már sajnos, ébren és józanul megért, jük. Ez Így van. Legjobban azt sajnálom, hogy egyetlen facseme­tét sem látok. Ko pár vidék, csak néhány tamariskus- bokor szomorkodik a szomorú kis ta. nya előtt. És ez a magyar Alföld elkedvetle. nítö élete. Mi min­den j lehetne itt és semmi nincs! Semmi sincs, Csak a maznaság, gyá­vaság, aa erőtlen­ség. Itt a drága víz, a csodálatos gáz: napi harminc mázsa porosz szer, repül a levegőbe, így tűnnek el a kincsek és így múlik el az élet a magyar rónákon, A tejjel-mézzel fo­lyó Kánaánban. A tavaszi hideg széltől még a esőn. tok is dideregnek, de még jobban a nincstelenség, a kezdeményezési erő hiánya miatt fázik a lélek. A forróvi­zek és gázok kútjai mellett, ömlik az arany- folyám a föld ál­dott mélyéből a karcági pusztán, és elfolyik, elmegy az árkon a semmibe... Majd a szebb jö. vőben máskép lesz ez IS. Ha mi nem; fiaink majd oko­sabbak lesznek, (A Szépirodalmi Könyvkiadónál meg­jelent Gyalogolni jó timü Tiporigyájte- ményböl.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom