Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

A SCHUMAN-TERV — A HÁBORÚ TERVE Irta: D. MELTSYiKOV Az úgynevezett Schuman- terv hatá-yba.éuéséuek . hiva­talos napi át — li>52 július úó 25ét — Németorszasbaii és Franciaországban sok demo­kratikus újság nevezte ..feke­te napnak”. Nyugat-Európa történelmében. Mint ismére- tes, a Schuman-terv _ hatal­mas szén- és kohóipari csúcs- konszernt. teremt Nyugat- Európában, Franciaország. Nyugat-Németopszáer, Olasz­ország, Belgium, Hollandia > Luxemburg részvételével.^ A szén és az acél gigászi mére­tű összpontosítására azér van szüksége a terv igazi su- ga.mazóinak, az amerikai milliomosoknak, hogy óriási liadij^zdasági bázist, hatal­mas háborús hídfőállást szer vezzenek maguknak Európá­ban. Augusztus 10-én kezdte el működését Luxemburgban a szén- és kohóipari konszern vezetősége, az úgynevezett ,,fohatóság”s A legfelső szervnek jogában áll tetszés- «zeriuti adatokat gyűjteni a tagállamokban a szén- és acé, termelésére és értékesíté­sére vonatkozólag, jogában áll programmot kidolgozni terme, ésüüre, fogyasztásukra kivitelükre és behozatalukra. A legfelső szerv büntető funkciókkal is rendelkezis. Bezárathat egyes val. álato­kat, amelyek nem vetik alá magukat rendelkezéseinek, megtorló rendszabályokat fo­ganatosíthat az acél- és széni fogyasztók és termelők ellen, megtilthatja a váhálatoknak, hogy bizonyos vásárlóknak eladják termékeiket. Végül, büntetést szabhat ki a „vét kezeit” vállalkozóra. Ki uralkodik ebben a valóban diktatórikus szervben. amelytől hat nyugateurópai ország legfőbb iparágainak sorea függ majd. Bernard La vergue, a híres francia burzsoá közgazdász, aki több tanulmányt, közölt a Schu- man-tervrőb egészen lakoni kus tömörséggel válaszol e kérdésre „Azé lesz a befo­lyás, aki erős”. 1939-ben a Ruhr-vidéken 125 millió tonna szenet ter­meltek* vagyis háromszor annyit, mint Franciaország­ban, Ugyanabban az évben az acéltermelés (16 millió tonna) és a nyersvastermeléa (13 mii iió tonna) több mint kétsze­resen túlszárnyalta az emlí­tett többi öt orezág együttes termelését, A nyugatnémet szénipar ma már kétszer- annylt termel (mintegy 119 millió tonnát), mint Francia- ország szénipara, a ruhrvidé- ki kohóipar pedig (13-5 mil­lió tonna) messze túlszár­nyalta Franciaország kohó­iparának színvonalát. Mind­ebből látható, kik lesznek az irányítók a kartellben. Teljes mértékben ^ igazoló­dott tehát az az értékelés, amelyet, 1951 szeptember 11 én a szovjet kormány jegy Zeke adott a Schuman-terv ről: ». •> az úgynevezett .eu­rópai szén. és acélipari egye­sülés” megszervezés« követ keztében. amely a Marshall- terv keretében egyesíti a Ruhrvidék nehéziparát Fran­ciaország. Belgium. Olaszor* szág és Luxemburg nehéz­iparával, olyan körülmények állnak elő, ame.yek uralkodó helyzetet biztosítanak a ruiir- vidéki ipar mágnásainak a nyugateurópai fegyver és hadianyaggyártásban.” Az „európai szén- és acél­ipari egyesü.és” nem más, mint a világ két legagresz- «izívabb monopolista csopor­tosulásának — az amer.kai és nyugatnémet monopóliu­moknak egyesülése abból a célból, hogy Nyugat-Európa szárazföldi országainak ne* héziparát egy újabb háború előkészítésére használják fel, A szénipari egyesülés létre­hozásáról szóló szerződés ha­tálybalépésének közvetlen kö­vetkezménye Nyugat-Európa és mindenekelőtt a Ruhrvi- dék militarizáláeának foko­zódása, a békeipar fe.göu- gyolítése, A ruhrvidéki mágnások nem elégszenek meg belföldi jövedelmeikkel, hanem a kar teliben résztvevő többi nyu­gateurópai ország piacai felé is pislognak. Már előre uj- jonganak afelett, hogy mi- ;yen ragyogó diadalt aratnak a többi ország szén- és kohó­iparával folytatott konkur rencia harcban. A Schuman* terv ugyanis a szénre és az acélra mindenféle belső vá­mot megszüntet, amelyekkel eddig Franciaország, Olasz ország és Belgium védeni tudta iparát. A német gyár- iparosok a Schuman-terv ré vén eláraszthatják cikkeikkel az említett országok piacait Még a Schuman terv leg- buzgóbb apostolai is kényte lene í beismerni, hogy a tér' vérrehajtása nyomán a >ö* zépírauciaországi szénme dence sok bányáját becsuk ják. Eddig S3 bánya szüntet­te be a munkát és több mint t r bánvász került az ut cára. A belga közgazdászok számítása szerint Belgium csatlakozása a Schuman-terv- hez azt jelenti, hogy az or; szág széntermelése 5 millió tonnával csökken és a mun­kások tízezreit bocsátják eh Pusztító következményekkel jár a Schuman-terv Olaszor­szág kohóiparára nézve. — Nemcsak megnyitja a« olasz piacot a nyugatnémet acél­áruk előtt, hanem mestersé­geden drágítja íe Olaszország kohóipari termelését, mint­hogy megfosztja kedvező al giri nyersanyagforrásától. — Ezenkívül arra kötelezi az olasz gyáriparosokat, hogy kizárólag a Schuman tervben résztvevő országokbó. szerez­zék be nyersanyagszükségle­tüket. Ilyen következményekkel jár a Schuman-terv Nyugat- Európa országaira. Termé szetes, hogy az ilyen kilátá sok nem ragadtatnak el egyetlen hazafias gondolko- zású embert sem, bármilyen politikai vagy vallási nézete­ket vájjon is. Ezért jellemző a nyugateurópai országokban a Schuman-terv ellen kibon takozó harcra az, hogy a 1» kosság legkülönbözőbb réte­gei vesznek részt benne — a munkásoktól, kisioarosoktó1 és parasztoktól a nagyiparo sokig és nagykereskedőkig Természetesen döntő jelentő ségű a munkások harca. De Gelan. a tekintélves belga szakszervezeti vezető ezt írta nemrég: „A Schuman-terv e.len harcolni annyit jelent, mint, harcolni az életért.” A Schuman-terv hatálybalépé sének hivatalos bejelentése után ez a harc különös jelen­tőségre tett szert. A dolgo­zók harca most arra irá­nyul, hogy meghiúsítsák a Sehumau-terv amerikai és bonni kezdeményezőinek el­gondolásait, _ ne engedjék megvalósítani a háborúnak, az éhínségnek és a nyomor* nak ezt a tervét. Fasiszta terror Jugoszláviában Irta. B. Zsirnov Egyetlen hazafi sem érzi magát biztonságban Tito Jugoszlá­viájában. Elég egy helytelenítő szó a fasiszta Tlto-klikk po­litikája ellen, amely az országot amerikai gyarmattá és katonai hídfővé tette, és a kiejtett szót politikai üldözés követi. Nemrég előfordult a következő eset. Disztics alezredes, egy hadosztály titóista biztosa beszélgetett a katonákkal. Tagadta a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hitelerista meg­szállók alól történt felszabadításában. Disztics ezután megkér­dezte Szavo Milovanovics tizedest; — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A káplár így felelt: Jugoszláviát a nép szabadította fel a Szovjetunió segítségé­vel. Ez az igaz felelet éktelen haragra lobbantotta Tito pribék­jét. A káplárt súlyos büntetéssel fenyegette meg, ami elől az csak szökéssel menekült meg. Ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, amelyet Tito fasiszta rendszerének „biztos t. maszává", az óceánontú.i agresz- szorok rohamcsapatává szeretne átalakítani. A belgrádi bakó tisztogatást rendezett a hadsere gben és ennek során börtönbe ve. tett és internáiótáborba küldött 20.000 tisztet, akik végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús" katonát küldött az úgynevezett „munka-zászlóaljakba", ahol az é'et semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még jobban növe.ik az elégedetlenséget a had­seregben. I A jugoszláviai dolgozók uapról-napra fokozzák harcukat az imperialista bilincs és az új háború ellen, a békéért, és az ország visszatéréséért a béke táborába. A francia „Monde" című burzsoá újság Is kénytelen beismerni, hogy Tito számára a legnagyobb „veszély" a nép oldaláról fenyeget. Tito—Rankovics áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtői fosztotta meg a munkásokat és do gozo parasztokat, hogy reszt, vegyenek a választásokon, -— hanem kénye-kedve szerint veti fogságba a hazafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tábort építettek az országban. Csupán Belgrád. ban húsz nagy kazamata és néhány koncentrációs tábor várja a foglyokat. Számuk egyre nő. Ezekben a „halálgyárakban“, ame­lyeket az amerikai ^segítés" alapján az USA-ból hozott leg­borzalmasabb kínzó eszközökkel szereltek fel, több mint 250.000 hazafi senyved, A munkások a büntetések állandó fenyegetése alatt élnek, Az érvényes Tito-féle büntető tö rvény halálbüntetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tudja teljesíteni az emberfeletti termelési normát. A titóista törvényszékek sommá­san ítélkeznek. Maga Rankovics is elismerte, hogy csupán 1950- ben a jugoszláv törvényszékek körülbelül S00.000 ítéletet hoz. tak. A gyárakból és üzemekből minden alap és jog nélkül kidob­ják az ú, n. „nem jövedelmező munkaerőket“. Ebbe a kategó­riába főleg az öregek és az anyák tartoznak, A titóista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszki medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes asszonyokat. A Tito fasisztáknak se milyen terror ellenére sem sikerül Jugoszlávia népét az amerikai imperialisták igájába hajtani. Egyre jobban szélesedik az országban a népi ellenállási moz. galom. Rövid idő leforgása alatt a munkások tízezrei sztrájkol, tak a bányákban és a kikötőkben. Újabban csupán Trepcsá. ban háromezer bányász mondta kl a sztrájkot. Más bányákban és igen fontos ipari vállalatokban Is sztrájkok törtek kl. A hazafiak a legtevékenyebben akadályozzák a katonai intézke­déseket. így Koszovo-Mitrovicán hatalmas katonai raktárt pusz­títottak el. A munkásosztállyal együtt sűrűn zendülnek fel a dolgozó parasztok, akik gyakran vonulnak a hegyekbe, s » kommunista munkások vezetésével kezükben fegyverrel barcol. nak. Jugoszlávia népei ki fogják vívni a békét, szabadságot és. függetlenséget a Tito-fasiszták elleni hősi harcukban, akármennyire bíznak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban. ÁTUTAZÓBAN írta: Stephen Heym Párizsban a Szajna bál- partján van egy kis kávé- hó,.:. egyike azoknak a loká­loknak, amelyeknek atmosz- f érája ellenállhatatlanul vonzza az idegeneket. A lég­kör közelebbről megvizsgál­va hamisítvány: a tulajdo­nos érti a mesterséaét. Végül vsak annyi marad, hogy az italok kétszer annyiba kerül­nek, mint amennyit érnek. Amikor ez előtt a kávéház előtt elmentem, egyszerre kinyílt az ajtó és egy homá­lyos alak botorkált kifelé, tántorgott a járdán, majd lassított és bizonytalanul für­készte a sötétséget. Valami részeg, gondoltam és egysze­rűen elmentem volna, mellet­te, ha az inaadozó alak hang­ja, kétségbevonhatatlan ame­rikai hangsúlya, vissza nem tartott volna. Ez a hang na­gyon magárahagyatottan csengett. ,,Halló, ember!" mondta. — í,7’ulajdonkémoen hol az ör­dögben is vagyok?” „Kidobtak”, mondta olyan panaszosan, mintha legalább­is saját szülei keraették vol­na el és nem valami francia csapos. „S emellett, ne*" is csináltam semmit, egyáltalán semmit. Vagy talán összetör­tem néhány poharat? Nagy valami! Néhány hét. múlva egész mást fogok összetörni, mbit poharakat. Bizony, uram! Mindent össze fogunk tömi!” »Mit fognak összetörni?” kérdeztem. Felnevetett és kezdett bi­zalmassá válni. „Azt akarja, ember, hogy bolondnak tart­sam? Egyáltalán nem lát­szik annyira bolondnak! Ma. ga nagyon jól tudja, mit fo­gunk mi összetörni!” Zsebébe nyúlt és maroknyi francia frankot húzott elő. „Men­jünk valahová! Ma még egy kellemes éjszakát akarok. Holnap már messzi úton le­szek. Ha már q koreaiaknál leszek, ugyan mH érek akkor, a pénzzel?” Találtunk egy kávéházat, amely még nyitva volt. Be­vittem, hogy e9y csészével igyék a keserű, fekete fran­cia kotyvalékból. Kissé ki­józanodott. Arca most sá­padt volt. Állát. mindössze néhány szőke pehely borí­totta. „Hány éves maga tulajdon, képpen?” kérdeztem­„Tizennyolc”, mondta. é,Hogyan került a hadse­regbe?” „A rendőrséa” mondta, >,A rendőrség kapott el” :, Bizony — mondta — en­gem és az egész társaságot. Ugyanis mi telefonokban dol­goztunk.” Észrevette, hogy nem egészen értem és elfin torította az arcát. ,,Ismeri Bronxot?” (newvorki város­rész) — kérdezte.” „OH Bronxban, — mondta — sok lakóházban lent a fo­lyosón telefonautomata van. Ezekkel dolgoztunk mi. Érti már?” Tagadólaa csóváltam a fe­jem. „Maga aztán nehéz felfo­gású! — mondta elhúzva a száját. — Ez igy megy: az egyik fickó kint a ház előtt falaz. Egy a lépcsőkön vi­gyáz. Két másik kicsavarja a telefonkészülék csavarjait és kiszedi a pénzt. Ennyi az egész és mivel a doboz álta­lában tele van, méa tíz dol­lárt is lehet szerezni vete.” „Ilyen ötletem méa nem is támadt” — mondtam én. A vállát vonoaatta „Én se voltam rr ' kitalálta. Szer­vezés kell hozzá- Ilyesmit egyedül nem lehet megcsinál­ni, ezért csapatban dolgo­zunk. Na és éppen volt. egy másik banda is, amelyik a mi területünkön kezdett működ­ni. Az ilyesmi kellemetlenül hat a profitra, érti? Tatán, megkísérelhettük volna, hogy egyesüljünk velük. Ezt azon­ban nem tettük meg Egysze­rűen behatoltunk, az ő térülő­inkre. És akkor ők a nya­kunkra küldték a rendőrsé­get.” „Mennyi ideia ült?” Elképedve meredt rám. — „ülni.. Amikor bevittek az őrs~obára, ez őrmester a kö­vetkezőket mondta; Jól van, fickók, most választattok — vagy néhány év javítóintézet, vary e hadserea■ És mi a hadsereget részesítettük. az előnyben. Egy ideia egyálta­lán nem is volt rassz. Hajón Németországba küldtek ben­nünket és meamanyaráztak nekünk eavet-mást.” „Szeretnémi ha ismét Bronxban lehetnék! — mond­ta. — Az istenverte rendőr, ség... Amikor a hadnagy megmondta nekünk, hogy ho­vá kell mennünk, leültem és kiszámítottam, mennyit ke­restem ezen a telefonüzleten. Az er ősz min*'’-,, 75 dollárt tesz ki, mert a kompániá­ban ki-ki a részesedését kap­ja csak meg. Semmi kedvem sincs, hogy 75 dollárért egy ilyen átkozott külföldi or­szágban megölessem maga. mat!” Felemelte a fejét és úgy meredt rám. mintha először látna éppen. Aztán kinyúj­totta tenyerét és villámgyors mozdulattal a leveaőbe emel- te. „Egyetlen csapással hi­degre tudnám tenni magát!” jelentette ki, »Tökéletesen hidegre!* „Úgy? — mondtam én. — Hiszen akkor Koreában a megfelelő helyen .lesz!” Nevetett. „Tatán azt gon dolja. hogy a koreaiak üyerz barátságosan ülnek majd ve­lem szemben az asztalnál, mint maga most?” Jókedve eltűnt. Kifelé meredt a sötét párizsi utcára, mintha ott i> partizántámaszpont rejtőzne. „Ugyan mozid ja már. ember’' — kérdezte — „tulajdonkép­pen m* az ördögöt, vesztettem én el Koreában, hogy ezek ennem odaküiden&k a front­ra?” NerrC válaszoltam. Felemelkedett, székéből és ök’ét az asztalra támasztva fölém haiolt. „ó ember, nem tud maga rajtam segíteni”, mondta. Aztán megfordult és kilón. torgott az éjszakába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom