Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

Amiről a kimbaracsi népnevelők beszélnek KUNBARACS KÖZSÉG iiatá. rábaa lendületesen folyik a cséplés. Ahogy a cséplés er kezdődött, a népnevelők is hozzáláttak a felvilágosító munkához-. A pártszervezet idejében megszervezte a nép* uevelőgárdát. Állandóan Ki­lő dolgozó jár a csepelietek­nél- A népnevelőkkel a part­szervezet vezetősége rendsze­resen foglalkozik. Hetenként összejönnek a népnevelők s ezen az értekezleten kicserélik tapasztalataikat- megbeszélik a legfontosabb feladatokat. Az értekezletekre meghívjak a tanácselnök elvtársat is. aki elmondja a csépié«, a begyűj­tés állasát, az ezzel kapcso­latos problémákat. A legutóbbi értekezleten is­mét felvetődött- hogy a nép­nevelők mit tapasztaltak, s egy-egy dolgozó parasztnak hogyan magvarázták meg a begyűjtési rendeletet, hogyan világosítottak fel. hogy a be­gyűjtés sikere a dolgozóknak egyéni érdeke is. lfj. Bencsik József elvtárs népnevelő elmondta, hogy Soltész Pál 12 holdas dolgozó parasztot kérést« fék El­mondta. hogy a beadási köte­lezettség cséplőgéptől való teljesítése törvény, amelyet mi, a dolgozók alkottunk, s amelynek betartását már ak­kor vállalta minden dolgozó, amikor tavasszal a tervfel­bontás alkalmával aláírta, hogy egy-egy terményféleség­ből mennyit ad be. Soltész Pál ekkor azt mondta, hogy megérti és teljesíteni is fog­ja a törvényben előírt köte­lességeket. Ennek ellenére a cséplés alkalmával az első zsák gabonát mégis a kam­rába szállította és azt kezdte számolni- hogy a fejadagon és vetőmagon felül mennyi ma­rad a beadásra. BENCSIK ELVTARS ekkor újra beszélt Soltész Pállal. — Arról ibeszélt» hogy milyen nagy eegítséget nyújt a dol­gozó parasztoknak a három­éves tervben készült öt és fél­kilométeres úi bekötőút, Sol­tész Pálnak éppen az út men­tén van a földje. Emlékezeté­be idézte Bencsik elvtárs azt, hogy a homokos úton. milyen nehézségek között közelítette meg földjét, hogy azt meg­munkálhassa. Vagv a betaka­rításkor órákig, sőt nem egy esetben napokig vesztegeltek a félig megrakott szekerek- — Mennyivet könnyebben és jobban meg tudja munkálni a földjét most Soltész Pál azál­tal, hogy több mint egymillió forint költséggel megépítet­ték az utat. De nemcsak ezt. hanem Ladánybene felé veze­tő utat lg újjáépítették, mely hét kilométer hosBzú- Ezt az utat azért ie építették újjá. mert Kunbaracsot bekapcsol­ták az autóbuszhálózatba s most már úgy Kecskemét, mint Budapest felé'kényelmes autóbuszon közlekedhetnek a kunbaracsi dolgozók. Soltész Pál ekkor elmondta, hogy ő is felment több esetben Pest­re- mert ismerőse van ott. akit többször felkeresett. És bizony nagyon örült annak, hogy gyorsain és kényelmesen autóbuszon tehette meg leg­utóbb az utat. Bencsik elv­társ ekkor megkérdezte Sol­tész Pált. hogy ha a gaboná­ját a kamrába szállítja, s ké­sik a beadással, vájjon előse- gíti'o a község további fejlő­dését. A párt, az állam úgy számol: első a dolgozók ér­deke, második, harmadik és mindig a dolgozók érdeke- — Hiszen a dolgozók állama- a mi államunk. Vájjon helyes az, hogy mi nem a mi álla­munk érdekeit tartjuk első­nek? Soltész Pál megértette a vi­lágos beszédet. Most már a beadásnál kezdte a számolást és kiderült, hogy így is ma­rad vetőmagra és fejadagra is. Soltész Pál neve a beadás­ban élenjáró jó hazafiak kö-' zött olvasható a dicsőségtáh Ián. A DICSÖSÉGTABLAN OLVAS. HATÓ Makai János kispa- raszt neve is, akit Lénárd Im­re népnevelő keresett fel- Ar­ról beszélgettek: milyen so­kat jelent a dolgozóknak- hogy a felszabadulás után ön­álló község lett Kunbaracs. Azelőtt Tatárszentgyörgyre kellett elmenniük ügyes-bajos dolgaik elintézése végett. Ti­zenhat kilométert kebett meg- tenuiök, aminek legnagyobb- része földút volt. Makai Já' nos is de sokszor megtette ezt azt dtat. Hol passzust Íratott, hol valami igazolvány kelleti de még az adót, meg a be­szolgáltatást is leginkább csak ott lehetett elintézni- — Sokszor együtt jártak Tatár szentgyörgyre Makai János és Lénárd Imre s akármilyen kevés dolguk volt ott. egv egész napot vett igénybe. Most pedig Kunbaracs ön­álló községként állandóan fw- lődik. A 185 ezer forint költ «éggel épült tanácsházán la tézik ügyeiket a dolgozók. — Azonkívül arról beszélgettek hogy gyermekeik szintén a tervben épült új iskolában ta­nulhatnak. Azelőtt rossz, sok­szor ablakuélküli termekben inkább dideregtek, mint ta nultak a gyerekek s oly meez- szo volt az iskola, hogy sok gyermeknek 12 kilométert ke1 Ifett gyalogolnia. A régi isko­lában oly rossz volt a víe hogy több gyerek megbete godett tőle- Most mélyfúrató kút van az új iskola udva­rán, amely nem csak a tanu­lók számára biztosítja a jó ivóvizet- hanem a község la­kói részére is. A népnevelők jő munkájá­nak eredménvéről a tanácsel­nök elvtárs számol be, ami­kor elmondja, hogy eddig 150 dolgozó paraszt szérűién vég­zett a gép és 130 dolgozó 100 százalékban vagy azonfelül teljesítette beadási .kötelezett­ségét, II DÍVSZ Végreliajtizottságáiá határozatai Osló (TASZSZ) A DÍVSZ Végrehajtőbizottságának cslói ülésszaka határozatot hozott a DÍVSZ részvételéről a népek békekongresszusának előkészí­tésében, az ifjúság jogainak vé. delmében összehívott nemzetközi értekezlet előkészületeinek me­netéről és a DÍVSZ tanácsa so. ronlévö ülésszakának összehí­vásáról. „A fiatal nemzedék kötelessé, ge — hangzik a határozat, hogy tevékenyen résztvegyen a Béke Világtanács- által kitűzött cé’ok megvalósításáért folyó harcban és elérje, hogy minden fiatal békeharcos összefogjon ebben a küzdelemben'*, A Végrehajtóbizottság rámu­tat, hogy az ifjúsági szerveze­tek legfontosabb feladata az ifjúság széleskörű egységének megvalósítása a békeharcban és a fiúk és lányok újabb ezrei, nek bevonása ebbe a harcba. A jugoszláv dolgozók nem hajlandók megjizetni az elviselhetetlen adókat Szófia. (BTA) A jugoszááv dolgozók nem hajlandók megfi­zetni a titóisták által kivetett elviselhetetlen adókat, A Szkopljeban megjelenő „Nova Makedonija“ beismeri, hogy Gosztlvar megyében az adóbehajtási terv teljes kudarc­ba fulladt. A megye községei­nek nagy többségében a kivetett adóknak csupán néhány szá. zaléka folyt be. Szarblnovo faluban és Goszitlvar városban a kivetett adóknak csupán 15, illetve 16 százalékát sikerült behajtani. (MTI) Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata* a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához Csu Te élvtársnak, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokságánab Peldng. A kínai népi felszabadító hadsereg fennállásának 25. évfordulója alkalmából a magam és a magyar néphadsereg névében forró üdvözletemet küldöm önnek és a kínai népi felszabadító hadsereg minden liarcosának, tisztjének és táborno­kának. Kívánom, hogy a hffs kínai népi felszabadító hadsereg » kínai nép bölcs vezére. Mao Ce Tung elvtárs vezetése alatt tovább fejlődjék, újabb sikereket érjen el a kínai nép békó* épít »munkájának megvédése és a nagy Sztálin vezette béke. tábor további erősödése érdekében. Budapest, 1953. évi július hó 31-én. Farkas Mihály vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Egyiptomban megszűnt a „pasa“ es a „bej“ cím Egyiptomban eltörlik a „pasa" ég a „bej“ címet. Ezeket a cíiiicj két a király adományozta. (MTI) A „Reuter“ kairói tudósítója szerint AU Maher miniszter, elnök a szerda esti miniszterta­nács után bejelentette, hogy Sztrájkok a kapitalista világ minden táján BELGIUM Mint az AFP jelenti, Liege egyik acélipari üzemének többezer muukása 24 órás sztrájkkal tiltakozott a kato­nai szolgálat időtartamának felemelése ellen. DÉLAFRIKA A Délafrikai Unióban lévő Port Elisabeth egyik gyárá­ban 157 afrikai munkást le­tartóztattak, mert — mint a Reuter jelenti — „állítólag jogellenesen sztrájkoltak”. A gyár dolgozói tüntettek a Maian kormány újabb terror­intézkedése ellen­CHILE - ■ Santiado» Valparaiso és Aconcagua chilei tartomá* nyok eiektromosipari munká­sai sztrájkba léptek. A kor­mány, mint az ÀFP jelenti! katonaságot vezényelt ki ,.a szolgálat ellenőrzésére”. USA >St Louis hat nagy szállo­dájában mintegy ezer alkal­mazott sztrájkba lépett, — A sztrájkolok béremelést köve­telnek, GÖRÖGORSZÁG A görög tengerészek dere­kasan kiveszik részüket az amerikai-angol háborús u6zí- tók agressziós tervei ellen ví­vott harcból, A Szabad Görög Rádió je­lentése szerint egy kereske­delmi hajó legénységének gö­rög tagjai sztrájkba léptek, és elhagyták a hajót, amint meghallották! hogy az hadi­anyagot szállít Koreába. Versenyben végzik az agitáclós munkát Kiskunmajsán a tanács és a földművesszövetkezet dolgozói A gyorsbegyüjtés érdeké­ben a kiskunmaisai szövet­kezet valamennyi üzemágá­nál az elmúlt héten hetipiac napokon 10 perces röpgyülé- seken ismertették a szövetke­zet dolgozói, hogy miért sa­ját érdekük is a dolgozó pa­rasztoknak a cséplőgéptől való azonnali beadás. Jó munkát végzett a röpgyűlé- sek előkészítésében Szikora Fülöpné. a főbolt dolgozója, Szalai Jenő, Nyerges Dávid. Terbe Sándor iboltkezelők és Fisohoff Imre, a felvásárló­telep vezetője. A községi tanács dolgozói Dragoljovics Szavó tanácsel­nök irányításává! szintén ko­moly munkát végeznek a népnevelés terén. Az ered­mények naprakész állapotban kimutathatók az eredményla­pokon. így 24 óra leforgása után azonai elszámoltatják a késlekedőket. A tanács vb.- tagjai is felkeresik a cséplő* gépnél a dolgozó parasztsá­got és vállvetve a szövetke* zeti aktívákkal erősítik a versenymozgalmat községük­ben. Tanult mestersége: ügyvéd Adenauer arcképe cete ekkor csiszolgatta azokat a módszereket, melyeket a né­met nép félrevezetése céljából olyan nagy igyekezettel szeret ma használni. Már az első világháború utáni Időkben, amikor a nyugatnemet- • országi nagytőkések fejében fel­villant az úgynevezett Rajnai Köztársaság gondolata Aden­auer úr nyíltan lándzsát tört a Nyugat-Német Köztársaság megalakítása mellett. íme, Adenauer már 30 évvel ezelőtt kész lett volna szétdarabolni Németországot. Arról ábrándo­zott, ez a „megvesztegethetetlen férfiú“, hogy a Rajnai Köztár­saság elnöke ő lesz. Terveit az­zal támasztotta alá, hogy állan­dóan a „vörös veszélyről“ riká­csolt és az ország szétdarabolá- sát követelte a veszély elhárí­tása céljából. Titokban terjné. petesen a ruhrvidéki nagyiparo. sok pénzeszsákjai felé kacsinga. tolt. Konrád Adenauer 1875-bei született. Tanult mestersége ügyvéd. 30 éves korában, min állami tisztviselő, már a magas rangú hivatalnokoknak jári hintón kocsikázott Köln utcáin Amikor az első világháborúbal a nagytőkések a vér áradatá préselték ki a német népből Konrád Adenauer Köln föpol gármestere volt. Kölni uraimá nak éveire az a legjellemzőbb hogy zsaroló üzelmek és meg vesztegetések az .ügyvéd úr' védőszárnyai alatt olyan ará nyokat öltöttek, hogy a nép szá­ján közmondások születtek róla. A monarchia éveiben Aden­auer a Centrum Párt egyik ve­zetője. A weinmari köztársaság Idején kebelbarátjaivá fogadja a különböző poütikai szélhámoso­kat, akik szociáldemokraták­nak becézték magukat és Igen leleményesen takargatták Jcisebb-nagyobb spekulációikat, Adenauer és közvetlen köraye. Adenauer ma is a régi. Ma is a nyugat-német ágyukirályok érdekeiéit darabolja fel Német országot. Erről tanúskodik a pénzreform, a Schuman.terv aláírása Párizsban, s végül az a kísérlet, hogy a „keretszerző­dés“ segítségével az amerikai zsoldosok kényszerzubbonyát húzza a nyugat-német ifjúság­ra. A kancellár mesterkedései csupán folytatásai 30 évvel ez. előtt megszületett tervének. Köln határai azonban régen nem elégítették lei Adenauert. Megszerezte az egyik nyugat, német nagyüzem részvényeinek egy csomagját és vértől szeny. nyezett pénzösszegeket keresett a fasiszta csapatok felfegyver­zésén. A fasiszta rendszerrel szorosan együttműködött. Azon­ban elég ügyes volt ahhoz, hogy a háború végén a fasiszta állam összeomlása után rövid börtönbüntetéssel úszta meg. Pompás szimattal azonnal át­nyergelt és az amerikaiak elra­gadtatott rajongójává vált. Már régebben bebiztosította magát ezen a vonalon. Elnöke volt 15 nagy részvénytársaság és kon. szem, köztük a Német Bank. és a német polgári légiforgalom megfigyelő tanácsának. Ebben a pozíciójában kapcsolatokat létesített az amerikai pénzmág­násokkal, Morgannal és mások, kai. Gazdasági helyzetét igyekezett családi kapcsolatokkal is elmé­lyíteni. Felesége John McCloy amerikai tábornok, a nyugatnó- metországi helytartó unokanövé- re. Közeli rokonságban van Adenauer az USA londoni köve­tével is. Az amerikaiaknak pont ilyen emberre volt szükségük, 1949. szeptemberében valóban őt „vá­lasztották meg1' a bonni báb­kormány élérc. Megkezdődött Adenauer pályafutásának egyik legaljasabb tevékenysége; a né­met nép érdekeinek elárulása, a világ békéje elleni harc. Ami ezután történt, az már mindenki előtt ismeretes. Nyugat-JS&émat- országban Adenauer bábásko­dása mellett feléledt a nőmet fasiszta hadsereg. Börtönbe ve­tette a békeharcosokat. Egymás­után visszautasította a Német Demokratikus Köztársaság va. lamennyl javaslatát az össz.né- met választásokra. A néptöme- gek félrevezetésével titokban alkudta ki“ a nyugati hatalmak­kal a keretszerződést. Hitler legklpróbáltabb tábornokainál« vezetésére bízta a megalakult) fasiszta zsoldos seregeket, Nyu.-, gat-Németország ma az ameri­kaiak háborús hídfőállása lett. Míg Adenauer legközelebbi munkatársai is beismerik, hogy Nyugat.Németország polgárai­nak túlnyomó többsége ellenzi az újrafelfegyverzést és a ke­retszerződést. A felháborodott néptömegek újabb és újabb tüntetésekkel, figyelmeztető sztrájkokkal hívja fel a kancel­lár figyelmét arra, hogy a végső szót Adenauer űzőiméivel szem­ben maga a német nép mond­ja kl. A német nép Adenauert hazátlan bitangnak tekinti, az Igazság, az emberiesség ádáz ellenségének tartja és tudja, hogy Adenauer mesterkedései kudarccal fognak végződni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom