Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI AZ 11)1» is Á c Niíisiiií N n E oïiîi I\í U TI« ï Z 4> T T S \ Á A A t£ LA P.l A VII. évfolyaiib 153. szám Ám üt) fillér 1952 július 2, szerda Farkas Mihály elvtárs beszá­molója a K, V, ülésén, — A megyei tanács végrehajtóbizott­ságának felhívása. — A bolgár nép nagy fia. Kezdjük el Nagy lendülettel folyik me- g,y esze rte dús termésünk ara­tása. Most következik a jó termésért folyó küzdelem kö­vetkező lépése: a behordás és a eséplés. Dolgozó parasztsá­gunk túlnyomó többsége be­csülettel megfogta a munka végét é« számos helyen nap­pallá tették az éjtszakát isi csakhogy a túléréssel járó izempergésnek elejét ve­gyék. Falvainkban sokan vannak, akik szem elől tévesztik, hogy az aratás, behordás és a esép. léé nem három különböző tenni va ló, hanem egyeHen feladat, melye]; folyamatosan, késlekedés nélkül kell elvé­gezni. Hiba lenne, ha most »kár­osak helyenként is úgy véle­kednénk, hogy „egy kis léled. letet veszünk a következő lé- l>édg”. Nem szabad elveszte­nünk a vámon a?fi amit a ré­ven megtakarítottunk: nem szabad a késedelmes hehor- dással elvesztegetni azt a ga­bonát, melyet a' gyors aratás­sal megmentettünk a pergés- től. Ezért az aratás mellett igen fontos feladat, hogy min­den erőve], szervezetten; fo­lyamatosan és gyorsan befe­jezzük a behordás t is. A keresztbe rakott gabonát a eséplés elölt sokféle kár ér­heti. Ha eső van. a gabona csírázásnak indulhat-. A kár­tevők és a madarak meffdézs- málhatják. A szalma minősé­ge is elromlik és nem lesz al­kalmas takarmányozásra, ezért a learatott gabonát -mi­nél előbb osztagba kell rakni és elcsépelni. A gyors csép- lésfbl nemcsak óvjuk gabo­nánkat, hanem az aratásnál mutatkozó elmaradást is be­hozhatjuk és így megyénk az alkotmány tiszteletére folyó országos versenyben az elsők között végezhet. Falun most nincs idő, hogy így kis lélegzetet ‘vegyünk. Gabonáink nagy része még Keresztekben áll a tarlón. El kell követnünk mindent a be­hordás teljes sikeréért. Vilá­gos legyen előttünk, hogy, amint az aratás is politikai, harci feladat volt — harci fel­adat a behordás és eséplés is: és erről pártszervezeteinknek egy pillanatra sem szabad meg fel edkezniö k­Tavaly sok termelőszövetke- eetben és állami gazdaságban aeni raktak asztagot, hanem közvetlenül a keresztektől hordták a gabonát a cséplő­gépekbe. A tavalyi tapaszta­lat azt mutatja, hogy ez a módszer — a munka megszer­vezésének fogyatékosságai mi­att —- nem előre vitte, hanem késleltette a cséplést. Vég- jpredménybgn több munkaerők a cséplést! vont el egyéb munkáktól. Az idén a minisztertanács hatá­rozatának megfelelően el ke if érni minden termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban, hogy a eséplés megkezdésére a gabona legnagyobbrésze asztagban legyen, hogy sem átmeneti eső, sem a behordás fennakadása ne hátráltassa a ç-séplést. Ott tehát, ahol gabo- uánk még keresztekben a tar­lón van, a eséplés érdekében mindenütt meg kell gyorsíta­ni a behordást. A eséplés: harci feladat Ebből az következik , hogy mindenütt meg kell erősíteni a felvilágosító munkát. Sehol sem lehet arra bízni a eséplés sikerét, hogy ,.a dolgozó pa­rasztok úgyis tudják, hogy sürgős a dolog, majd igyekez­nek vele." Így csak azok be­szélnek, akik nem törődnek, vagy nem eléggé törődnek a dolgozó nép kenyerével. A gyors eséplés jelentőségét nem lehet eléggé magyarázni, nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni. Népnevelőink saját tapasz­talataikból, helyi példákon keresztül világítják meg a gyors csép'.és, a gyorsabb be. adás jelentőségét. Igen fon­tos dolog. hogy. ez a felvilá­gosító munka tervszerűen, szervezetten menjen. Mi a gyors és a jó eséplés „titka”: a jó munkaszervezés. Itt- különösen nagy gonddal kell megszervezni a munka folyamatosságát. A munka folyamatosságát mind az egyé­ni termelők, mind a termelő­szövetkezetek és állami gazda­ságok úgy érhetik cl, ha tel­jes munkaerejüket, minden igaerejüket és az összes ren­delkezésre álló gépeket — tervszerűen kihasználják. És a munka minden részét pon­tos időre elvégzik. Tavaly a folyamatos munkára Kecel községbeli cséplőmunkás-esa- pat mutatott példát. Ez a eséplőmunkás csapat a csá­szártöltési gépállomás egyik gépével 6 nap alatt 1200 má­zsa gabonát csépelt el. Ami­kor az idő megengedte, kora reggeltől késő estig dolgoztak a csapat tagjai. Jó munkájuk­nak kulcsa az volt. hogy köl­csönösen segítették egymást a munkában. Amikor például megkezdték az asztagot és a kéve-adogatás könnyebb, az asztagosoik közül ketten segí­tenek a gabonát kocsira rak­ni és elszállítani. Amikor az asztag felső részét már elcsé­pelték, akkor a kéveadogató- kat segítették munkájukban. így biztosították az egyenle­tes adogatást,’ így növelték a cséplőgép teljesítményét. De megrövidítették a húzatás idejét is. A csapat tagjait ilyenkor ugyanúgy összedől.-; Előre a megyei pártbizottság versenyzászlajáérr! A Magyar Dolgozók Pártja bácskiskunniegyei bizottsága augusztus 20-án. Népköztársa­ságunk alkotmányának év­fordulója tiszteletére emlék­zászlót adományoz az aratás., eséplés-, jnásodvetési. tarlóhán- tási és begyűjtési munkában élenjáró járásnak. Megyei-bizottságunk meg var. győződve arról, hogy pártszerve, setéink, dolgozó parasztságunk szeles tömegeivel egyetértésben lelkes és elszánt küzdelmet foly­tatnak az előttünk álló felada­tok, különösen a begyűjtés si­keréért. Tudjuk, hogy' az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásá­val újabb súlyos csapást mé­rünk az imperialistákra, ku- lákokra klerikális reakció­ra és a titóista ügynökök­re. Megyénk minden becsületes dolgozója, — magyarok és dél­szlávok — személyes példamu­tatásukkal segítsék a begyűj­tési csatát, hogy augusztus 29- ra, alkotmányunk évfordulójá­nak tiszteletére 10!) százalékig, Illetve azon felül tegyünk ele­get törvényes kötelezettségeink, nek. Klóré pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével hazánk erősítéséért, a béke megszilárdításáért, kö­telezettségeink példás teljesíté­sével alkotmányunk ünnepének méltó megünneplésére. MDP bácskislcunmegyei bi­zottsága. GYORSAN ÉRIK A GABONA, FOKOZNI KELL AZ ARATÁSI MUNKA ÜTEMÉT Szerte a megyében aratnak. Dolgozo parasztságunk nagy igyekezettel dolgozik, hogy szemveszteség nélkül gépbe ke rüljön a gabona, ideieben hoz­záláthasson a csépléshez. Me­gyénkben a dolgozó parasztság erősen közeledik az árpaaratás befejezéséhez. Több mint 50 százalékát már learatták a rozstermésnek , is. Helyenként aratják már à búzát. Elmaradtunk azonban a má­sodvetésben és a tarlóhántás- ban. Dolgozó parasztságunk ezen most úgy segít, liogy meggyorsítja az aratás ütemét, hogy az elmaradást ezen a te­rületen is behozhassa Ipari dolgozóink július első 10 napjá­ban koreai műszakkal, kiváló munkával segítik a koreai nép harcát. ,,Korea nincs messze, Korea itt van a mi szívünkben“ — mondják sokan az üzemek­ben. Dolgozó parasztságunk szolidaritását, tiltakozó szavat úgy nyilvánítja ki, hogy már most felkészül a vasárnapi ara­tásra. Vasárnap is aratnak, hogy a munkában elért ered­ményeik adják meg szolidaritás érzésüknek, tiltakozó szavuknak a súlyát. Dolgozó parasztságunk a va­sárnapi aratással hitet tesz a koreai nép iránt érzett testvéri szolidaritásról, az impe­rialisták elleni olthatatlan gyű­löletről. Az aratás e döntő pil. lanatában még nagyobb lendü. lettel, még nagyobb lelkesedés­sel versenyeznek mindennafü munkájukban. A járások közt folyó aratási verseny jelenlegi állása a követ­kező : 1, kiskunfélegyházi járás, 2. kiskőrösi, :i kiskunhalasi, 4. kunszentinlklósi. 5. bács­almási, ö. kecskeméti, 7. dunaveesei, 8. bajai, 9, ka­locsai járás. A városok versenyében Kecskemét halad az élen. Utána Baja következik. Az elmaradásnak az az oka, hogy a községek egy része nem teljesíti aratási tervét. Taná­csaink éppen úgy, mint a ter­melőszövetkezetek, gépállomá­sok, állami gazdaságok vezetői naprói-napra, óráról-órára karcolj a na k mindenegyes nap tervének a végrehajtá­sáért. A. minisztertanács azt a határo­zatát, hogy az aratást minden gazdaság a meghatározott időn belül befejezze, csak úgy lehet elérni, ha mindenegyes Uoigozo. ha minden gép és minden mun Kacsapat a maga részfeladatát a tervezett idő. ben elvégzi és nem hátrál­tatja az utána következő munkát Megyénkben az idén számbeli, leg jelentősen megnövekedtek a gépek. Azt várjuk a traktoros kombájnvezetöktől, hogy ne csak messze túlszárnyalják a tavalyi teljesítményeket, hanem a leg­kiválóbb gépkezelők megközelít­sék az olyan teljesítményeket, amilyenekre ipari munkásaink és a szovjet traktoristák és kombájnvezetök mutatnak pél­dát. Nem mindenütt használ­ják ki azonban az aratogépeket. és nem minden traktorista mu. tat példát. Kiemelkedő ered­ményt értek el a csátaljai gép­állomáson. Hercz Janos a nagybaracs kai Petőfi tsz-ben két nap alatt 42 katasztralis holdat aratott le kombájnnal. A legjobb aratótraktoros a megyében Tóth László, a hartai gépállomáson, aki jú­nius 28-ig inár közel 100 holdon végezte el a hartai Lenin tszcs-bcn a munkát. A kiskunfélegyházi járásban azonban a kombájnok és Knok- tek-aratőgépek nincsenek meg­felelően kihasználva. A kalo­csai gépállomáson is a négy aratógép gyenge munkát vég:z. Ennek oka, hogy sem a ver­senyt, sem a műszaki feltétele­ket nem szervezték meg kielé­gítően. Jó munkát végez a kis­kunfélegyházi gépáüomás, de ezt a kunszentmiklósira már nem mondhatjuk. Gépállomá sainknak az a feladata, hogy gépparkjukat fokozottabb arányban használják ki. Brigád brigáddal, munkacsapat munkacsapattal, dolgozó dolgozóval versenyez termelőszftvetkczeleinkbeii Megyénk termelőszövetkeze­teiben is egyre fokozódó lendü­lettel folyik az aratás. 151 ter­melőszövetkezet, 198 brigád és 470 munkacsapat áll egymással aratási versenyben. A Drigádo. kon és munkacsapatokon belül pedig a 2300-at is meghaladja azoknak a száma, akik az ara­tási munkák megindulásakor párosversenyre hívták ki egy­mást. Termelőszövetkezeteinkben a növekvő versenylendület azt eredményezte, hogy már a mait héten több mint 230 termelőszövetkezetnél fejezték be az ősziárpa ara­tását és sok helyen végez­tek a rozs aratásával is. A kiskunhalasi járásban június 30-ra elvégezte a rozs aratását a borotai Vörös Október, a harkakötönyi Kossuth, a kis­szállást Szabadság, a tompái Szabadság, Szabad Föld és Uj Élet, a kunfehértói Béke és Vö. "ös Hajnal. Megyénk legnagyobb termelő- szövetkezetében, a kiskun­félegyházi Dózsában június hó 30-ig 330 hold gabonát arat­tak le és 110 hold másodnövényt vetettek el. A kecskeméti Dó­zsában is végeztek a múlt hé­ten az ösziárpa aratásával és nagy területen a rozsot is le­aratták. Ugyanakkor elvetettek 70 hold másodnövényt. Hétfőn megkezdték a búza aratását Is.. goztak, mint eséplés közben. Ilyen munkamódszerrel vit­ték győzelemre a cséplést. A jövő évi kenyérért folyó munka, a eséplés : tehát harc is. Harcunk a killákkal, aki elkeseredetten aeearkodi'k a begyűjtés, a gépi munka el­len. Érzi, iro;iy a gsépléssel dolgozó népünk új győzelme érik, liogy a eséplés munkája is tovább szilárdítja a meg­bonthatatlan munkás-paraszt szövetséget. Pártszervezete­ink irányításával elsősorban a kommunisták leplezzék le az ellenség minden mesterke­désé^ kárle vö kíséretét, ébe. ren ügyeljenek; hogy gazdag termésünk minden szeme a zsákba kerüljön. Vigyázzunk úgy gépeinkre, mint az anya vigyáz gyermekére: ne tör­ténhessék semmi 'baja. így az ellenség kártevő szándéka nem okozhat, kárt kenyerünk- : ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom