Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

A népnevelőm unka fokozásával és a törvény következetes alkalmazásával Kelebia most is az elsők közé kerülhet a gabonabegyüjtésben Az elmúlt esztendőben me­gyénk valamennyi dolgozója, büszke volt. arra. hogy Kelo- bia országos viszonylatban' kiváló eredményt ért el a gabona beadásbal). A község a begyűjtési verseny végén a harmadik helyezést hódította el Ezért,a kelebia,iaknak ju­talmul egy új vágóhidat építettek 32 ezer forint értékben. — Ezenkívül létesítettek egy korszerű labdarúgópá­lyát, rendbehozták o, tno- ziépütet tetőzetét, amely közel iO ezer forintba , . került. Ezeket mind, mind terven fe­lül, ajándékba kanták a köz­ség dolgozói,, mert a gabona- beadásit túlteljesítették. Ha a tavalyi eredményeket nézzük, feltűnőnek tartjuk, hogy Kel ebián most jóval gyengébb a teljesítmény/ A község a járási viszonylatban a hatodik helyen áll. Mi en­nek az oka’ Az egyik: két­ségkívül az-' hogy ezen a nyáron Kelebián rosszabb termés lett; a másik — a főbb ok —, hogy a dolgozó parasztok megfeledkeztek vállalásuk teljesítéséről. Kora tavasszal minden ter­melő személyea aláírásával vállalta, hogy az állam szá­mára előirányzott gabonát teljesíti. Nagy hiba. hogy a tanács nem szólította fel a csépié® kezdetével a dolgozó parasz­tokat az ígért szavuk betar­tására. A mai navio az elmara­dók közül csak egyné­hánynak emelték fel 5 százalékkal a beadását, vedig a törvény kimond­ja, hogy annak, aki nem a géntől adja be gaboná­ját, fel kell emelni a kö­telezettségét, ha pedig további 24 óra alatt sem tesz eleget az előirány­zatnak, el kell számoltatni. Kelebkin a minisztertanács határozatát figyelmen kívül hagyják. Eddig körülbelül 80 száza.ékát csépelték el az ossz gabonának. A cséplé«sel végzett 282 termelő közül csu­pán 48 teljesítette 100 száza" lékig, vagy annál magasabb százalékra a beadását. Ötven dolgozó paraszt pedig csak részlegesen tett eleget köte­lezettségének. Ha tovább nézzük, azt látjuk, hogy 182 termelő teljesen elha- nyagolla a beadását. Ezekkel szemben a tanács nem alkalmazta a törvény szigorát. Nem emelte fel a kötelezettségeiket, de még ke­vésbé tartott helvszíni elszá­moltatást. A cséplés kezdetén olyan nézet alakult ki. hogy „megy a begyűjtés magától, löszén tavaly is jól haladt.” Lebe­csülték a némievelőmunkát, A falu vezetői korábban nem gondoltak arra, hogy amíg a népnevelők nem folytatják a felvilágosító munkát, addig az ellenség, a kulákok és a klerikális reakció rémhíreket suttog a dolgozó parasztok fülébe. Az utóbbi napokban a köz­ségi pártszervezet megmoz­dult. A népnevelőket mozgó­sították ugyan- de nem adtak konkrét helyi érveket a fel­világosító munkához. Ilyen pedig a községben igen sok vaa. A népnevelők esak álta­lánosságban beszéltek a be­adásról. Nem magyarázták meg például a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a beadott 27 vagon gabo­nából csaknem fele visz- szatérül a községbe ke­nyér és Uszt formájában. Ezen túl közvetett úton, kü­lönböző alkotások során több­szörösen megtérül amit be­adnak. A többi közül nem keli mást említeni, mint azt- hogy az 1952—53-as gazdasági évben másfél milliónyi értékű beruházással fej­lesztik a, községet. Most fognak a 25 ezer forint értékű modern iskola építé­séhez. A bölcsőde most^ ka­pott 11 ezer forintért új be­rendezést. A népnevelők arról seui beszélnek, hogy hamarosan megkezdik az 500 vezetékes rádió beszerelését a dolgozó parasztok lakásába. He kevés szó esik a üorista-dülő villa­mosításáról is, vagy a kultúr- báz építéséből- A dolgozó parasztok ebeket az alkotásokat természetesnek tartják, hiszen a népi demokráciákban a fejlődés törvényszerű. Ligyaiiakkor elfelejtkeznek arról, hogy nekik is van kö­telezettségük az állammal Jugoszláviában a dolgozó parasztok egy szemig bevi­szik a termést és még sem építenek kiilturház»t, is­kolát, villanyhálózatot. Egyébre nem terjed ki a titóista terv, mint a kato­nai erődítmények kibő­vítésére. Most mindent a jugoszláv hadsereg fejlesztésére fordí­tanak. Csupán azért, hogy al­kalmassá tegyék támadó had­műveletek folytatására. De ka a mi községünkben, me­gyénkben, vagy országunkban a beadás teljesítésén keresz­tül iijabb békés alkotások születnek.’ meglorpuuuak erőink láttára a burbár háborús kalandorok, az amerikai imperialisták és cinkosai a titóista banditák. A község vezetői a népne­velő munkába vonják be a becsületes, élenjáró dolgozó parasztokat is. Ilyen Keie- bián szép számmal akad. 01- tyán Gábor 8 holdas dolgozó középparaszt 111 százalék, Só- U Imre 118, Kozla János 123, Kunyi Pál 131, Ki&s György 146 százalékra tett eleget elő­irányzatának. A felvilágosí­tó munkába azokat is heíyes volna bevonni, akik mindjárt a cséplőgéptől teljesítették 100 százalékosan a beadásu­kat. Ilyeuek: Szabó Mihály 4 holdas, Vörös Mihálynó 4. Bácskai Tamás 3, Dorozsmai József ué. Kovács Benő, László Antal, Fenyvesi Ist­ván dolgozó parasztok. A faluban minden becsüle­tes dolgozó harcoljon azért, hogy Kelebia minél hama­rabb teljesítse a beadási kö­telezettségét, ezen keresztül minél hamarabb visszakapja a község a gabona szabadpia­ci értékesítési jogát. A dol­gozó parasztok a kötelezettség teljesítésével is harcoljanak a szomszédságban lévő Tito bandája ellen, amely kiszol­gáltatja a jugoszláv népet a háborúnak, a nyomornak. Vessünk minél több másodnövénvt Az aratás végétért megyénk, ben. Bármerre járunk a határ, ban kereszteket és asztagokat láthatunk. A cséplőgépek bugá­sa üdvözöl bárhol megállunk, mintha mondaná egyik is, má­sik is: „A dolgozók jövöévi ke­nyerét csépeljük“, ömlik a ga­bona. Lesz kenyér! Lajosmizsén villanymotorral csépelnek De több helyen így végzik már a cséplést. Ez is bizonyítéka an­nak, hogy szocializmust építő hazánk hatalmas lépésekkel ha­lad előre. A Terményforgaimi Vállalat raktárai ünnepi díszbe öltözve várják az új gabonát. A raktá. rak bejáratánál nemzetiszinü és vörös zászlók köszöntik a beadókat. Gyűlik a gabona az állami termenyraktárba, így van ez rendjén, hiszen csak ezen keresztül biztosítjuk minden dolgozónak a jövöévi kenyerét. A begyűjtéssel azonban mun­kánk még nem ért véget. A szocializmus építésében minden teljesítést újabb vállalás, újabb teljesítés követ. Nem állhatunk meg. Népgazdaságunk megkí­vánja, hogy a szántóföldeket a lehető legnagyobb mértékben használjuk ki. Ezért, szükséges, hogy a learatott termények után rövid tenyészidejű növény, magvakat vessünk. Ezzel is emelhetjük takarni ánykészie­tünket, ami előfeltétele állat- tenyésztési tervünk sikeres tel­jesítésének. Mint másodnövényt elsösor. ban a rövidtenyészidejü kukori­cát vegyük figyelembe. Ez igen sole abraktakarmányt is ad A másodvetésnél, amennyiben a szemtermésre helyezzük a súlyt, úgy az igen rövidtenyészidejü Iregi-fajtát, zöldtakarmány cél. jából pedig a dúslevélzetü, ma. gasszárú Pignoletto, Cingvánti. Red King kukoricákat vessük. Állatállományunk szaporodá­sa minden dolgozó paraszt ér­deke. Ezért szükségés, hogy bő­vítsük takarmánykészletünket a rövidtenyészidejü termények vetésével. Bráti András, Kecskemét. L1 — □ □ Di csőségtábla Nap mint nap növekszik azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik megértik, hogy a beadással eró'sítik ha­zánkat, a béketábort és egy úttal életszínvonalunk emelését is elősegítik. Ilyenek: KISKŐRÖS: Balázs Mihály, aki beadását 257 százalék­ban teljesítette. Kurucz András 257 kilogramm helyett 399 kilogrammot adott be. Id. Komholcz János 132 kilogramm helyett 829-et szállított le. Plichta András 448 helyett 511-et adott be, Jancsó Pálné és Viczián Pálné szintén példamu­tatóan teljes!tették beadásukat. CSAYOLY: Agatity Béla, 354 százalék, NEMESNADUDVAK; Deák Ferenc, 90 kilogramm he­lyett 900 kilogrammot, BACSSZENTGYÖRGY: If j. Aladics István, 67 kilogramm helyett 402 kilogramm. Szövetkezeti kereskedelmünk megnövekedett feladatai Szövetkezeti kereskedel- műnk mely jelenté­kenyen fejlődött a? utolsó hét év során, most kettős feladat előtt áll: felszámolni elmara­dottságát és úgy megszervez­ni az ellátást, hogy az a ter­melésnek jelentős ösztönzője, az ötéves terv feladatainak se gítője legyen. Ha a szövetkezeti keres­kedelem jól oldja meg felada­tát, ösztönzőiévé válik a ter­melőszövetkezeti, mozgalom növekedésének. Ilyen példa Berta Sándor né, a. kiskunfél­egyházi szövetkezet iizemág- felelősé, aki az áruellátás za­vartalan biztosításával, jó tö­megszervezeti munkával elő­segítette a termelőszövetkeze­tek kialakulását, fejlődését. Szövetkezeti kereskedel­münk legdöntőbb feladata je­lenleg a gyorsbegyüjtés győ­zelmének. jövőévi kenyerünk biztosításának előmozdítása. E felelősségteljes feladatnak megoldásában jó néldá t mu­tat megyénkben Szép Ferenc alpári főboltos, aki munkatár­saival együtt helyes pultagi- táción keresztül állandó meg­győző munkát végez a dolgo­zó parasztok között hazafias kötelességük maradéktalan teljesítése érdekében. I l a a szövetkezeti keres­II kedelem az áruelosz­tásban következetesen a dol­gozó érdekeit tartja szem előtt, helyesen tervezi meg területén a vásárló erő és az árualap közötti arányt, akkor nemcsak <i. kereskedelem fel­adatait oldja meg jól, hanem az ellátás mea szervezésével jelentős ösztönzője lesz a ter­melésnek is. Szép példáját mutatja ennek Garzó István, kerekegyházi üzemág felelős, aki helyes tervezéssel zavar­talan áruellátást, biztosított a begyűjtés nagy munkáját végző dolgozó parasztok szá­mára. Ugyanezt a mozgalmi feladatot oldják meg jól és helyesen föld mű vesszövetke- zetetnk mozgóboltjai is, me­lyek hűsítőitalok, dohányáru- feleségek helyszíni árusításá­val könnyítik a cséplőgépnél dolgozó munkások és dolgozó parasztok munkáját. Semmiesetre sem segítik eió a begyűjtést olyan szövetke­zeti alkalmazottak, mint Vi­rág//, Gáspár■ volt oáhi bolo- kezelő, aki eav 800 forintos kerékpárt 1100 forintért adott cl és 12.000 forinttal károsí­totta men a szövetkezetét, a dolgozó névet. Ez a példa mu­tatja, hogyha a szocialista, ke­reskedelem szervezetébe az el­lenség ügynöke befuralcodik, ott romboló munkát, végez, mely következményeiben ki­hat. népgazdaságunk többi eredményeire is. Ahogy a szocializmus építé­sének feladatai növekednek, ft külső és belső ellenség elleni harc feltételei változnak-, asze­rint változik a követelmény az áruellátás munkájával szem ben, aszerint kell fejlődniek a szövetkezeti, kereskedelem- aeg is. A dolgozó parasztság megnövekedett igényei• élet-] színvonalának emelkedése* megkövetelte a szatócs jellegű boltok, megszüntetését és he­lyettük korszerű, körzeti é* szakosított boltok létesítésé*.: G arán és Katymáron például] a régi, korszerűtlen kis boA tok helyében ma már komoly árum ennyi s éO g e ! ellátott rtt-j háza ti textilszakiizletek hirde­tik. a szocialista kereskedelem, fölényét. Fejlődésünket mu­tatja a. szabadszállási mező- gazdasági szaküzlet, vagy <» dunavecsei reprezentatív áru­ház is. Felszámoltuk az átkot emlékű kocsmákat, helyettük korszerű italboltokat létesítet­tünk, mint például a keceli, vagy a bajai külterületi szö­vetkezet italboltját. A fentiekből megállapit- hatjuk tehát, hogy az áruforgalom feladatainak megértése lényegében nem más, mint felismerése nép­gazdaságunk feladatainak, A MÉSZÖV, mint a földműves­szövetkezetek gazdáin, a? áru­ellátás terén ráháruló hatal­mas feladatokat — a dolgozó nép érdekében, a gyorsbe- gyűjtés, ötéves tervünk győ­zelmének biztosításáért. —-• maradéktalanul v.é.ore fogja hajtani. STRAUSZ JENŐ Mészöv fogyasztási o v. Kisszálláson elismerő oklevéllel tüntették ki a beadásban élenjárókat Kisszállás községben a ta­nács és a földművesszövetke- zet elismerő oklevéllel tün­tette ki a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat. Az el­ismerő okleveleket kifüggesz­tették az élenjárók kapujá­ra. A jutalmazottak között vau Juhász Lászlóim dolgo­zó partasztasszonv is. Aki az elismerés alkalmával a követ­kezőket mondotta: — Tisz­tában vagyok azzal, hogy lia mi falun nem telizi tjük a ter­vünket, neon várhatunk « vá­rostól sem támoífatást. Nem volna egy nyugodt pillana­tunk sem. hu a városban éjő testvéreink egyszer is azt ír­nák hogy nem tudnak ke­nyeret venni a gyerekeknek. Jagad'ws János, aki szinten túlteljesítette beadási tervét és ezért ő is a kitüntetettek között szerepel, az oklevél át­vételekor hangoztatta, bogy a kitüntetés további :ió mun­kára ösztönzi. Tavaly is el­ismerő oklevelet kapott és az idén többet adott be. mint tavaly. Lógó Miháív dolgozó paraszt a kitüntető oklevél átvétele után még 75 kilo. gramm búzát, adott be. He­gedűs fí. János és fíepka János is a kitüntetettek kö­zött vau. Ilepka János ú S y nyilatkozott, hogy az adófi­zetés mindenkor törvény volt. A Horthy-rendezerben a párnát is kihúzták a fejük alól, lia nem teljesítették az adókivetést. Most a saját ér­dekük a teljesítés.^ Ha adóban és beadásban fizetnek, _ az másfajta júttatáeba/n bősége­sen térül vissza. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MÍG­AMOiGALTATÁS traumámrnmrnmtmmtmmnmmmmmBm A hibák forrása leginkább az elbizakodottságból ered szemben. A népnevelőknek a: a feladatuk, hogy megma gyarázzák a termelőknek ’ Lzös érdek a beadás teljesí tése, hiszen ezen keresztül les: szebb és gazdagabb a község JEzzel párhuzamosan el­mondhatnák, hogy Jugoszlá viában, — amelv csak né hány kilométerre van ide — az összbeszolgáltatás ellenére sincs kenyér. Egy napig kei dolgozni egy szegény ember­nek a napi kenyér ellátásért Minden élelmet feketén vásá rolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom