Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

JE JE® JT JL A. KO M 3»i: JJ J[ rJL M JJ S A Volga - Don közének és a nagy csatorna útvonalának Hosszanti térképe VIRÁGOK A VOLGÁN À július' 27-éu útadott r,V. I. Lénia csatorna” megalko­tásának feladatát a szovjet nép mindössze néhány esz­tendő alatt, végezte el. Jóné- liány nehéz feladat merült fel az építkezés során. A két folyó között terül el a jerge- nyinszkj magaslat, a vízvá­lasztó gerinc, északon, ahol a két folyó közt a legkisebb a távoteág' — mindössze 60 kilométer választja el a Vol­gától a Dont — a hegygerinc 130—140 méter, magasságú. Délebbre, ahol a folyók el­távolodnak egymástól, a víz­választó már csak 88 méterre emelkedik a Volga ée 44 mé­terre a Don szintje fölé. A szovjet mérnökök azt java­solták, hogy a csatornát itt a déli szakaszon kell megás­ni. A csatorna építőinek 160 millió köbméter földet kellett kiemelniük és mintegy 3 millió köbméter beton és vas­betont építettek be. Nézzük meg, milyen nfat jár be az a haiókaraván, amely a V. I. Lenin csatorna ünnepélyes megnyitása után elsőnek vágott neki a víziói­nak. A „Joszif Sztálin” sze­mélyszállító gőzös elhaladva Sztálingrád mellett, jobbra fordul és betér a csatornába. A bejáratnál magas alapza­ton J. V. Sztálin hatalmas méretű szobra áll. Innen a hajó felemelkedik a jerge- nyinszki magaslat pontjá­ra. Ehhez a ponthoz kilenc betonozott lépcsőfok vezet fel- azaz a csatorna volgai ré­szén épített kilenc zsilip. Az. utolsó öt zsilip mindössze nyo.c kilométer hosszú út­vonalon, egymáshoz közel épült. Ez a csatorna legmere­dekebb emelkedése: a sze­mélyszállító gőzös itt közel 50 méter magasra emelkedik fel. A jerSenyiiiszki magas­laton kezdődik a leereszkedés a Don felé. A csatornához tartozó mes tcrséges víztárolók hossza, nem számítva a Oimljanszki- tengerét, eléri a 45 kilómé tért. Ezeknek a víztárolók­nak a varvaroyszkojei víz­tárolóba 125 millió, a beresz layszkojeibe 48 millió, a kar povkai víztárolóba pedig 155 miliő köbméter víz fér. A csatorna mentén létesített va­lamennyi mesterséges tenger közül azonban a Cimljanszki a legnagyobb. A Cimljanszki tenger 24 milliárd köbméter­nyi vízmennyisége 2700 négy­zetkilométer nagyságú terü­let elárasztására elegendő. ÍHECilYILT A CSATORMA A világ történelme nem Ismer olyan nagyszabású alkotást, mint azok a Szovjetunióban folyó építkezések, amelyeket a kommunizmus nagy építke­zései gyűjtőnév alatt foglalnak össze. A páratlanul * álló hatalmas alkotások alapját több mint harminc esztendeje a Szovjetek VIII. Oroszországi Kongresszu­sának 1920. decemberében tar* tott ülésén rakták le, amikor Lenin emlékezetes beszédében kiadta a harci riadót a szovjet haza villamosítására. Ennek nyomán született meg a híres ííoeiro-terv. A tervet 1931-ben piár teljesítették, 1950-re pedig tizenötszörösen túlteljesítették. Két nagy csatorna született meg ebben az időben: a Szálin. csatorna és a Moszkva-csatorna. A második világháború diadal, más befejezése után a Szovjet­unió Minisztertanácsa egymás, után adta ki határozatait a hatalmas természetátalakitó sztálini tervek újabb nagy alko­tásainak létrehozásáról. A Kujbisevi Erőmű, az egymillió, hétszázezer kilowatt teljesít, ményű Sztálingrádi Erőmű, a Turkmén-főcsatorna, a Dél­ukrajnai. és Északkrími csatorna építkezésének megkezdéséről szóló határozatok ekkor szülét tek meg. 1950. utolsó napjaiban jelent meg a minisztertanács rendelete a Volga—Don hajózható csatorna építéséről, mely a sztálingrádi és rosztovi terület földjeinek öntözését tűzte ki célul. A sztálini nagy építkezések hatal inas programmjából ez valósult meg legkorábban. A 101 kilo méteres Volga—Don csatorna összekapcsolja a szovjet föld két hatalmas folyamát és meg­teremti öt tenger között az egységes vízrendszert. TJj ten- g^f született: a Cimljanszkl-ten- ger, amely közel 1000 négyzet kilométeres roppant medencéjé. vei még az év elején üresen tá. tongott. Ma már a víztároló ha­talmas tengerré duzzadt, az északi szél hullámokat korbá­csol, a hátán inotoroshajók szelik a vizet. A csatorna Vlagyimir lljics Lenin nevét viselj és büsz­kén lürdeti a természet erői fö­lött diadalmaskodó szovjet em­ber mindent akadályt lekiizdő akaratát és alkotókészségét, A béketábor népei határtalan lelkesedéssel és szeretettel gon­dolnak a megnyitás napján a V. I. Le mii-hajózható csatorna alkotóira, a diadalmas szovjet nép fiaira s a csodálatos méretű tervek ihletöjére, a szovjet nép nagy vezérére, Sztálinra. Hajóval a vízválasztón keresztül Irta : Borisa PotevoJ és K. Pogogyin u Pravda kiilöntudósitói .. .C sínké zeit dombvonulat bontakozik ki előttünk. Egy éve még köröskörül síma sztyeppe húzódott, óriási léploedö exkavátor emelte ki ezt a hatalmas földtömeget a csa­torna medréből. itt a vízválasztónál- «-hoi a Volga—Don csatorna építkezésének legnehezebb munkája folyt. Elhajózunk az egyik új település mellett. A kis sztyeppéi városka lakói. akik szintén a csatornaépítők közül valók, itt is a partra sietnek, mikor meglátják gőzösün­ket. Barátságosan inteOetnek felénk sapkájukkal, színes fejkendőikkel. Valaki a parton hangtölcsért forrnál kezé­ből és úgy kiáltja: — Üdvözöljük hajósainkat! Vegyétek minél előbb bir­tokba csatornánkat! — Dicsőség a Volga—Don építőinek! — hangzik a parancsnoki hídról a válasz... Alkonyodik. A? esti pírban kirajzolódnak a vízválasz­tó építményeinek, körvonalai; a csatorna felett, szinte le­begni látszó vasúti híd, amelyen ebben a percben gördül át a hosszú tehervonat és a volgai vízlépcső utolsó zsilip­jének, a 0. zsilipnek a dombok fölött rmgasbanyúló tor­nyai. A mesterséges dombok között hol megjelennek, hol eltűnnek a lépkedő exkavátorok emelőkarjai. Ezek a gé­pek most különös munkát végeznek: a csatorna partján egyengetik az általuk kiemelt földhalmokat. A gőzös egész személyzete •— még azok is, akik szolgá­latuk után yihentek — a fedélzetre tódul. A hajó főgépésze egyike a vOlga-doni veteránoknak. Mint főgépész dolgozott az építkezésen jólismert *Bagra­tion” gőzhajón, amely az őszi jégzajlás és a nyári alacsony vízállás idején egyaránt. szünet nélkül szállította a rako­mányt a cimljanszki vízierőmű építőinek. Bizonyt vnn mire visszaemlékezni a volga-doni veteránnak, mikor a gőzös a 9. zsilipet el­hagyva. a vízválasztó legmagasabb részét mélyen átszelő csatornaszakaszba ér! A lépkedő exkavátorok ezen a sza­kaszon több mint 10 millió köbméter földet emeltek ki. Ebből körülbelül 3 millió köbmétert az uráli gépgyárban készült hatalmas „FS—24/65” exkavátor emelt ki. ... Íme ott áll a villanylámpák fényében a híres ex­kavátor, a kotrógépeknek ez a -.vezérhajója”, óriási merí­tőkanala újra és újra belemélyed a földbe, egyengeti a felhalmozott földtömeget A aép hosszú emelőkarja szinte megdermed a levegő­ben, acéllépcsőjén megjelennek az emberek és messziről üdvözlök a hajót, amely az általuk kivájt mederben halad. A gőzös tiszteleg az óriási gép kezelőinek... Itt a vízválasztói Hatalma* asztalsima fennsíkja alig. észrevehetően hajlik a Volga és a Don felé. A vízválasz­tónál igen széles a csatorna. Csaknem 30 kilométer hosszú­ságban itt nem látunk olyan hatalmas hidrotechnikai lé­tesítményeket, mint a volgai zsiliplepcsőnél. Egyenes vízi- út áll a gőzös előtt. A partokon vörös és zöld fényjelzé­sek villannak. Csupán egy helyen halad át a hajó belülről megvilágított alacsony tornyok között. Ez a javító-záró­kapu, — a csatorna egyik legérdekesebb építménye. Abban az esetben, ha valahol a csatorna útvonalán javítani kell a gátat, a tornyokból masszív acéllemezeket bocsátanak le, amelyek elzárják a víz útját és szárazzá tudják tenni a csatorna egy részét. A kapu megvédi a csatornát a varva­rovszki vízgyűjtő medence felől érkező víznyomástól. Közeledünk ahhoz a helyhez, ahol az építkezés dicsőséges történetének egyik utolsó lapja íródott. Május 2í-én reggel, még hatalmas földgát. feküdt itt ke­resztben a csatorna, előtt és feltartóztatta « Don vizét. A gát védelme alatt folytak a vízválasztó szakaszán az utol­só építési munkálatok, ennek védelme alatt tisztították meg a csatorna medrét és kövezték ki a partokat. Amikor minden elkészült- az exkavátorok lerombolták ezt az utolsó akadályt is. A Don vize hatalmas áradatban tört előre, hogy találkozzék a Volgával. Bűvösödik a szél. Egyre jobban szétfutnak egymástól a pariok. A gőzös eléri a varvarovszki vízgyűjtő meden­cét. Csendes n. vízfelület. Itt-qtt a partokon tábortüzek ég­nek. Valahol messze harmonika szól. A kanyar után elénk tárul a varvarovszki vízmű éjszakai képe. Villánylámpa- sorok fénye jelöli meg a gátat, zsiliptornyokat, a szivaty- tyútelep magas épületét. Közelednek a fények. A gőzös lassan hozzásimul a 10. zsilip beton kikötőfalához. Áthaladtunk a, vízválasztóit. A gát mögött a bereszlavi vízgyűjtő medence vízé ragyog a holdfényben. Előttünk áll az út a Don és a Cimljanszki-tetnger fdé. De most már nem r,felfelé” megyünk; hanem t>leereszkedünk Az Anatolij Szeröv hűtő- hajó befutott, a sztálin­grádi kikötőbe. Az utasok kiszálltak, a matrózok fel­húzták a hidat« a gépek do­bogni kezdtek, a Imié marié folytatta útját Szokatlan volt ez a sietség, de Ivan Jo- szifovies Zverev kapitány mindjárt megmagyarázta; — Kényéé rakományt vi­szünk, idejébe» célhoz aka­runk érkezni! A hajó teljes sebességgel túrta a Volga hullámait Cél­ja; Krasznoarme.iszk volt, a Volga-Don csatorna bejára­tánál épült_ új kikötő. Ide viszik a kényes rakományt. Amerre fordulunk a hajóm mindenütt — virágok tárul­nak elénk. Színes virágok végtelen áradata, a fedélze­ten, a hajóponytvákon, lenn a raktárakban, mintha fü* vészkerti melegház úsznék a Volgán: 130.000 virágtő és bokor, súlyban 49 tonn-a vi­rág! Illatfelhő úszik a Vo'ga felett ée kíséri a hajót. A ka­pitánnyal utazik a felesége; meg 107 esztendős anyja, Ol­ga Makarovna. Az anyóka látni kívánta a „kézcsinálta folyót”, ahogyan a Dont a Volgával összekötő csatornát elnevezte. Több, mint egy év­század van Olga Makarovna mögött; ötven unokával és dédunokával büszkélkedhe- tik és dédunokáinak nem tündérekről, sárkányokról és törpékről mesél, hanem azok" ról a nagy építkezésekről.' amelyekben az ember akara­ta és munkája győzedelmes­kedik. — Tavaly ilyenkor még — emlékezik a kapitány — ce­menttel, kővel, fémmel; fá­val, gépekkel megrakott uszá­lyok jártak a Volgán, vitték nz anyagot az építkezéshez. Azóta elkészült a nagy mű.’ megnyílt a Volga-Don csa­torna s egyesült a Volga és Don vize... Most a nagy al­kotás megszépítéséhez virá­got viszünk! A z úszó virágerdőt a M moszkvai virágkerté- szek küldik ajándékba a Vol­ga-Don csatorna éoítőinek, A Szovjetunió Tudományos Akadémiája füvészkertjének az izmailovoi virágkombinát­nak 3 az összszövetségi Mező- gazdasági Egyesületnek sok­száz kertésze is csatlakozott a moszkvai kertészek széf» kezdeményezéséhez. Díszbok­rok. csodálatos virágfajták szépítik majd a Volga-Don csatorna mentét. Az új vi­rágfajták között, szerepel a Szovjetunió Hőséről, a Kosz- tovnál elesett Filatov őrJ nagyról elnevezett különleges georgina is... A. bátor kato­na emléke gyönyörű virág képében is tovább él és em­lékeztet. azokra a hősökre* akik életüket adták, bogy a gyermekek felnőhessenek; békés; nagy alkotások szület­hessenek és virágok virul­hassanak. ... .. Az Anatolii Szeröv út­ja céljához közeledik. A fo­lyó kanyarulatánál felemelő; ünnepélyes kép tárul a bajó utasainak szetne elé. Tömör gránitlépcsők vezetnek a ma­gasba, ahol széles talapzaton gigászi méretű ércszobor emelkedik: Sztálin! Lenyűgöző* nagyszerű pil- lauat. A hajó méltóságtól .le­sen úszik, a mélyhangú üd­vözlő özirénabúgás árad a víz felett. A Volga-Don csa­torna bejáratúnál vagyunk. Megérkeztek aj virágok, hogy színes pompájukká] és cso­dálatos illatukkal köszöntsék a szovjet emberek nagy alko­tását. ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom