Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

Arassunk időben! A veszteség ellőni harc egyik fontos eszköze a késedelmeskedés kiküszöbölése Korea li(^ fiai velrtek va»_vimî» î Szabad és öntudatos magyar népünk becsületbeli ügyének tartja, hogy kivegye részét a koreai népnek nyújtandó segítségből ^ugygynléH a kamui háború kitörésének második évfordulóján A Várod Színházban as imperialisták koreai «yresz- idő ja kirobbamásának má­sodik évfordulója alkalmából nagygyűlést rendeztek. Az elnökségben helyetfoglul- tak: Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának több tagja. Dobi Istvánnal. a minisztertanács elnökével uz élen a miniszter• tanács számos tagja, Dénes István elvtárs, a DISZ főtit­kára. Megjelent a ngygyűlé­sen Rákosi Mátyásáé elvtárs­nő is, akit a részvevők ferge­teges tapssal és étjeimet kö­szöntöttek. Kristóf István elvtárs beszéde A nagygyűlést Andies Er­zsébet elvtársnő, az Országos Béketanács e.nöke, a,Béke-Vi- lágtanáca. tagja nyitotta meg. műjtl Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezető­ben elmondott:.), hogy a Szak- szervezeti Világszövetség fel­hívása alapján június 25-éu. u koreai háború kirobbantá­sának második évfordulója alkalmából -ai dolgozók az egész világon forró testvéri szolidaritásukat nyilvánítják a szabadságáért, függetlensé­géért küzdő hős koreai nép iránt. Ismertette az amerikai agresszió célját és a kínai ön­kéntesekkel megerősödött ko­reai néphadsereg hősies har­cát. — A koreai agresszió a.z egész világ előtt leleplezte az amerikai imperializmus iga­zi ábrázatát. Leleplezte az amerikai imperialistákat, & népek leggonoszabb ellensé­geit, akik a „szabadság” és az ..emberi jogok” jejszaváva, békés »lépek kiirtására tör­nek, hideg kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékk 7! a. hitleri barbárokat túlszár­nyaló alj:js gonosztetteket kö­vetnek el — mondott Kristóf elvtárs. Ezután beszé't a nemzetközi mőbizottság és a demokratikus jogászok nemzetközi szövet­ségének vizsgálatáról, ame­lyek jelentésükben uemesak tömeges kínzásokról* hanem u buktériumháborúról is be­számolnak. — A koreai nép hősi küz­delme az emberiség történel­mének legragyogóbb fejezetét jelenti — mondotta. — Majd beszámolt arról, hogy a ko­ré: i nép iránti segítség a leg­több országban valóságos népmozgalommá vált, s ebből a magyar nép is kétszeri gyűjtéssel vette ki részét. A magyar nép azonban úgy ér; zi. hogy tovább is segíteni kell Korea hősi harcát. Hóna­itok óta levelek százai érkez­nek az Országos Békét inács­hoz s ezeknek írói felvetik egy újabb koreai gyűjtés ter­vét. Ezért hatdrozolt. úgy kedden délelőtt az Országos Béketanács elnöksége, hogy Korea szabadságharcának 2. évfordulóján felhívással for­dul az egész dolgozó magyar névhez: a koreai név megse­gítésének és a béke megvédé­sének navját tegjJilk emléke­zetessé újabb koreai, gyűjtés megindításával. A július 1- től augusztus l'ig tartó or­szágos gyűjtés* változatos formában adjon lehetőséget arra, hogy dolgozó népünk kifejezhesse tényleges segí tőkészségét a koreai néphad­sereg harcosai iránt éppen- úgy, mint a hátország dolgo­zói és a gyermekek iránt. Legyen a koreai gyűjtés hón.(pja nagy tanuságtétel a közös ellenség ellen harcoló koreai nép megsegítés© mel­lett — mondotta befejezésül Kristóf István elvtárs. Az < )r»zá^os Béketamíi'g felhívása újabb koreai gyűjtés megindítására Ezután Benke Valéria elv- lárenö, az Országos Béke tanács titkára felolvasta a Béketanács felhívását, amelyet a részvevők egyhangúig és nagy lelkesedés, sei elfogad.ak. .,A kétéves harc minden napja — mondja a többi között a fel­hívás — azt bizonyltja, hogy a háborút ma is és mindig: embe­rek vívják egymással, s nem a fegyverek. A szabad hazájukat védő harcosok pedig mér hetei le. ntil erősebbek a legKegye.jenebb Zsoldosodnál is. Hősök serege fe­le, t zso dosok és bandi.ák serege sem hi.szegésseí, sem ember,e- lenséggel. sem technikai fölény­nyel ) sem peslises bombával nem tud diadalmaskodni: ez a koreai háború kél esztendejének ha,almas tanulság'*. Történelmünk .egdlcsőbb hagyo­mánya — folyta jd a fölhívás —, vérbefoj.ott szabadsághar­caink emléke és kivívott szabad­ságunk is arra kö,clez beimü". két. hogy a szabadságáért ha­lálos el -zántsággal harcoló korcai nép mel.é álljunk teljes szivünk­kel. Dolgozóink ezrei kérték — hangoztatja a felhívás —, ja­vasol .ák táviratokban és levelek­ben, hogy újabo gytij ésse[ adjunk tanúságot a harcoló Korea iránU szolidaritásunkról. Ezért Korea szabadságharcának második évfordu óján az Orszá­gos Békc.anács felhívással fordul az egész dolgozó magyar nép. bez: június 25-ct, amely a szak- j szerveiéi világszövetség ha áro- za.a éneimében a koreai nép megsegí ésének és a béke védel­mének napjai legyük emlékeze­tessé újabb koreai gyiij és meg. indí ásával. Áldozatkészségünk­ké; enyhítsük a kor,.ai nép szen­vedéséig segítségünk nyomán szálljon (öbb mosoly a koreai gyermekek arcára, s még több erő a harcosok karjába. Csá­kánnyal, kalapáccsal, a szem- vesztcségnélküli gyors aratássá1 az állami kö e ezeitségek ma­radéktalan teljesítésével segí síik harcukat. Erősítsük hazánkat; a béke táborát — hogy gyön. güljön a háború tábora, a Koreá­ban öldöklők tábora. Ezt kí­vánja tőlünk a becstiletj az em­beriesség és a hazaszero'et, Segítsük a szabadságáéit! küzdő hős koreai népet! Éljen Kim ír Szón népéuck és Rákosi Má.yás népének örök barátsága! Éljen a Szovjetunió vezetlo legyőzhete len békeiábor és an­nak vezére, a nagy Sí’áün!w A nagygyűlés Andics Erzsébet elvtársnö zárszavával ért véget. Elkészült a Német Deniokraíikiis Közíársasáö iegnapyotii] békemüve : az Odera — EHia-csatorna Június 21-én ünnepé yes külső­ségek közölt felavatlak a Nemei Demokratikus Köztársaság leg­nagyobb békemíivét, a Nied -r- neudorf ős P»rctz közön épüli Odera—Elba.csa.ornát. Ez a leg­rövidebb hajózható ú vonal a két folyó között. Az Api kezés egy évvel ezelö t kezdődött és azó.a a csa'orna hős építőinek több mint négymillió köbméter földel kellett megmozgatniok, A 84 kilométer hosszú, 88 méter szé­les és öt mé er mély csatornán ezortonnús hajók is közlekedhet­nek, \ külpolitikai helyzet Han Hjo Szám elvtárs, koreai követ beszéde Kristóf elvtárs beszéde után Han Hjo Szám koreai követ emelkedett, szólásra. — Rámutatott arra, hogy az cimerikai imperialisták min­den erőfeszítése ellenére a k(> reai nép győz. mert igazsá­gos háborút folvtat hazája sza badsá gáért, függetlensége megvédéséért, és a békéért. „A magyar nép állandóan lelke­síti a koreai r>'-v»t azzal — mondotta —. hogy a koreai néo megsegítésére hat fimas mozgalmat fejleszt ki és han got ad tiltakozásának az ame­rikaiak kore'ii gaztettei ellen A magyar nép testvéri segít­ségét és támogatását a koreai nép nemzedékről nemzedékre emlékezetében fogja tartani és soha el nem felejti” — mondott:* majd így folytat­ta: ,.A koreai nép saját véré­vel oltja el a háború tüzet és ezzel hálálja meg a béketá­borba tömörülő népeknek az önzetlen testvéri segítséget és támogatást.” Makrai Jáuos sztahanovista felszólalása A békenagygyMés részvevői viharos lelkesedésed fogadják MaJcrai János bejelentését; „A m°i üzemi röpgyülésün- kön elhatároztuk, hogy július 1-től 10-ig koreai hetet tár­tunk.” Makrai elvtárs java­solta. hogy rfc ország minden üzemében tartsanak koreai műszakot. Kim Vol Ok hozzászólása A koreai asszonyok nové- beu köszönte meg a magyaff népnek, a magyar kormány­nak. a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyás elvtársnr'k azt a szerető gon­doskodási amellyel a Ma­gyarországra érkezett koreai árvákat fogadták­Beszéde végén a jelenlévők hat'lhnas tapsa közben piros nyakkendőé koreai úttörők. ; Kim ír Szen-iskola növendé­kei vonultak a színpadra, ke­zükben színes virágcsokorral. A megjelentek viharos taps­sal köszöntötték a koreai hő­sök gyermekeit. Ekkor el­lepett Cse Joung Hun koreai úttörő és elszava’ta „A béké­ért tanulok” című versét. Faragó Károlyné iskola-igazgatónő : 5,A mi gyermekiünk arm készülnek, hogy orvosok, mér. nökök. technikusok, .'igroiió- musok legyenek — rnona'a. — A koreai m-'-erinekeknek az amerikai gyilkosok rabszol- gíisorsot szánnak. Nem tűr­hetjük ezt a gyalázatos eljá­rást! Mi. MNDSZ-asszonyok jól ki akarjuk venni részün­ket a testvéri nép számára in­dított gyűjtésből. S nemcsak mi, MNDSZ-asszonyok fo­gunk hozzá a gyűjtés gyö­nyörű munkájához, segíte­nek minket E úttörők egész ifjúságunk. Megmutatjuk, hogy szeretetünk nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul és boldogan adunk, hogy ezzel is erősítsük békénket és szítbadsá£unk: í.” A Biztonsági T;ináosban megvitatták azt, az amerikai javas,atot, ameiy indítványozza, a Bt téri um fogj1 ver koreai .aka.mázasának kivizsgálását. Malik, a Szovjetunió küldötte hangsúlyozta, hogy ezt. a kérdést csak ;,y. esetben lehet na. pirendr© tűzni, in. Kínai Népköztársaság és a Korcai De­mokratikus Köztársaság képviselői is részt vesznek az illé­sen. A tanács nem hozott határozaitot ebben a kérdésben, hanem n következő napra halasztotta «/, ügy további tár­gya,ását. Az amerikai iniperiJ|isták koesedószigeti vandál vérengzéséről számol be Thacsenko. a Pravda phenjnoi tudósítója- A koesedószigeti helyzetről egyébként a lon­doni Times is beismeri, hogy az amerikai mesterkedések, nmolyck megsértik :»/. IÖ4U- évi genii egyezményt, akadá­lyozzák a fegyverszünet megkötését. A Timet) cikke a to­vábbiakban megjegyzi: „A doutés, amely idáig juttatta a do.gokilt, nem volt túlságosan bölcs és arra sem alkal­mas, hogy az emberiesség ügyét szolgálja. A rostálás törvényességét erősén vitatni lehet.” Változatlanul a német kérdés ßzerepel a világpolitikai érdeklődés előterében. A német kérdéssé,; kapcsolatos ügyek ulkotják a három nyugati kü.ügyminiszter június 27-én Londonban ö-^zeülő értekezlö.ének első napirendi pontját is. Az AFP washingtoni értesülése szeriut: Francia-ország es Nagy-Britannia esetleg javaslatot terjeszt elő, boSy ,.tartsanak a nemet kérdésről négyhatalmi értekezletet a főbiztosok síkján”. A londoni külügyminiszteri értekezle­ten egyébként még a koreai kérdésről. Indokína és Dél* kelet-Azsia problémáiról, továbbá a Szovjetunióval való kapcsolatokro. lesz szó. ha az AFP washingtoni informá­ciói megfelelnek a tényeknek. Az angol sajtó máris bőven foglalkozik a londoni külügyminiszteri értekezlet, előkészü­leteivel. A legtöbb jap ifit írja. hogy a főkérdés: vájjon •egyeu-d négyhatalmi találkozás a német kérdésbeu? A Sunday Times, a People és a kapok egész sora nyíltan rá­mutat arra, hogy kétségtelenül véleménykülönbségek mu­tatkoznak Achespn és európai kollégái között. A Sunday limes hozzáteszi: „Washingtonban el akarják érni. hogy e vé,emfcnykü:önbsegek ne Oo.itsák meg a nyugatiak szö­vetségei.” A Times hosszasan megvilágítja londoni kül­ügyminiszteri értekezlet hátterét. „Aehesom. Eden és Schuman londoni tárgyalásai plyao időpontban kezdődnek, amikor Berlinben, Nyugat-Németországban és Francia- országban erős mozga.om vaa a bonni szerződések és az európai védelmi egyezmény ratifikálásának megakadályo- zasara. Kétségtelen, hogy a külügyminiszterek tanácsko­zása kiterjed majd^ a koreai helyzetre is, ajhol az ENSZ Zsákutcába keriht.” Kedden délben az AFP jelentése szerint Londonbrto meg kezdődött Acheson, Eden és t>chuman tanácskozása. Acbe- sont elkísérte Philip Jessup js. A megbeszélések napirend­jén a német kérdés, a középkeleti problémák s a koreai Helyzet szerepel. Az angol lapok jelentse!. szerint a ta­nácskozások egyik főcélja az ellentétek áthidalása. am» lyek egyrészt Washington, másrészt London és Páriz» között iennállnak a Szovjetunió jegyzékére adandó válasz tekintetében. A Daily Telegraph így ír: Aéheson azzal ér­vel. hogy a négyhatalmi tárgyalás elodázná a bonni egyez­mények ratifikálását a, washingtoni törvényhozás részéről Schuman viszont meg van győződve, hogy a francia par­lament és más európai parlamentek sem riítifikálnák az egyezményeket, amíg kísérletet nem tesznek újabb négy­hatalmi találkozóra. A háborús egyezmények ratifikálásá­val foglalkozik a New York Times is. A-lap bonni jelen téso szerint Jákob Kaiser» az ..össznémet kérdések” rainisz tere Adenauer kormányában, határozottan állást foglalt a négyhatalmi értekezlet mellett. A lap lehangoltan megái' l ‘niíja, hogy Adenauer saját pártjának egyre több tagja ellenzi a kormány politikáját. A Salzburger Nachrichten­ben Adenauer maga jelentette ki, hogy ‘ nem túlságosan derűlátó a bonni szerződés ratifikálásának kérdésében. Biickeburgból jelenti a DPA, hogy llidgway tábor­nok, az atlanti fegyveres erők főparnesnoka. hétfőn — az amerik.d, angol és francia fegyveres erők több vezérkari tisztjének kíséretében — Nyugat-Németországba _ érkezett. Az Adenauer-kormáuy — látva a franciaországi és olasz- országi tüntetéseket, s ismerve a német nép h/lsonló ielha- Oorodását .— példátlan méretű rendőri előkészületeket tett a generális fogadására. A _ rendőrség 12.000 tagja már Vasárnap reggel óta riadókés/ültségben vem. A készültségi rendőrség fedezésére az amerikai megszálló csapatok 72 roham öveget. 18 tankot és GO lángszórót bocsátónak Lehr belügyminiszter rendelkezésére. Adenauer kancellár vasár- u 'p este vidéki kastélyából Bonnba érkezett és jelentést kért Lehrtöl a Bidgway látogatásával kapcsolatos „biz­tonsági intézkedésekről”. A nvugatnémetországi városok­ban, elsősorban a Rrjua- és Ruhr-vidék ipari központjai­ban, vasárnapról hétfőre virradóra tiltakozó feliratok ke­rültek a házak falaira. Sok helyen ezt lehetett olvasni: ..Bidgway, takarodj h:lza é« vidd magaddal Adenauert!” A Freies Volk, a Német Kommunista Párt központi lapja, rtrról írt, hogy Bidgway Nyugat-Németokszágban . meglát­hatja: az amerikai imperialisták homokra építették a né­met ágyútöltelékekre vonatkozó terveiket. VlLLkl A Kecskeméti ÉpUIetlakatcsIpari Vállalat faliújság felelőse a nagy nyári meleg ellenőre is téli álmát alussza. A i'a|on üre­sen ásítanak a faliújság ábiák és várják azokat a* eredménye­ket, eseményeket, melyek az tizem dolgozóinak tervét segítik, vagy gá ojják. Helyes len"e ha a mozgalmi szervek nagyobb gondot íőrdí'anának a faüújságszerkesz és munkájára, és fel­használnák az eredmények további kiszélesítésében. A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói sokszor megállnak a faliújság.ábla előtt és szomorúan állapítják meg. hogy még azon a május 1-i cikk van. A dolgozók rövidesen befejezik a félévi tervet, és egyre több munkahős;et)|et haj'anak végre. Felvetődik a kérdés, miért nem használják fel n faliújságot? Nincs 6zllkség rá? Minden olyan állapítják meg. hogy még

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom