Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-25 / 147. szám

Arassunk időben! A szemvesztesés: elleni harc ejj:yik fontos eszköze a késedchneskedés kiküszöbölése Pártélet Fejlessze tavalyi jó agitációs módszereit a kelebiai egységes falusi pártvezetőség A TESTVÉRI NÉPI DEMOKRÁCIÁK HÍREI A csehszlovák gyermekek boldog elete A mai Csehszlovákiában megszűnt a munkanélküliség, a ti.>/omór es az éhezés. Meg­változott a gyermekek élete. meSválLozott a csáiád hely­zete. A családról, az anyáról és a gyermekről az állam kü­lön gondoskodik• Köztársasá­gunk örömmel és reménység­gel fogadja ugró állampol­gárait már születésük percé­ben. Az anya szülési szabad­ságra megy és szülés idán 2500 koronát kap. ezenkívül az állam még 250 koronát jut­tat számára gyermekkelen­gyére. Az állam ezévi költ­ségvetésében egyedül erre « célra 859 millió korona van előirányozva. Ez harmincöt- * szőröse unnak, amit a háború előtti években a fiatalok ed ész nevelésére fordítottak­Óriási jelentősége van a sokgyermekes családok segé­lyezéséről szóló törvénynek. Az idén a sokgyermekes csa­ládoknak 6 milliárd 721 mil­lió körönéit fognak kifizetni, dz állam nagy összegeket költ betegségmegelőző rend­szabályokra és különböző 1 'gúszseg ü g y i in tézm ények fenntartására. N"pr ól-napra bővül a gyermekklinikák és rendelőintézetek hálózata. A bölcsődék, napközi ott­honok falun és városban eO y aránt lehetővé teszik az anyák számára a termelő­munkába való bekapcsoló­dást. Egyedül a pilseni terü­leten az idén 100 százalékkal növekedett a napközi ottho­nok száma 1937-hez viszo­Az albán nép alkotómunkája A Drin folyó torkolatánál festői tó pártján terül el Bkodra. Albánia egyik ipari és kulturális központja, amelyben 4U iparú üzem és műhely vau. A régi város napról-napra lij színnel gaz­dagodik. Épülnek az új üze­mek. klubok, iskolák és lakó­házak. A topolyák és vad- gesztenyék völgyében büsz­kén merednek a magasba az új építkezések vázai. A város szélén emelkedik az új do­hányfermentáló gyár; ame­lyet az albánok szovjet mér­nökök és technikusok segítsé­gévei építettek. Az építők a szovjet sztahanovisták mun­kamódszereit alkalmazva 200 százalék körül teljesítik nor­májukat. Az új várossal új emberek is születnek. A könyvtárak, olvasótermek mindig tömöt­tek. Az iskolákban munkások és parasztok gyermekei ta­nulnak. A városban műkö­dik a Zooteehnikai Kísérleti Állomás, amelynek dolgozói szoros kapcsolatot tartanak az állami gazdaságok állatte­nyészeteivel. a termelőszüvet­nyitva. 1917-ben még csak minden száznegyedik gyer­meket lehet bölcsödében el­helyezni. 1919-ben már min­den ngo!cva-n h a tpdika t, 1950- ben pedig minden harminc negyediket. A kapitalizmus idején a munkás gyermekek í-5 -száza­léka járt csak iskolába, ha­sonló volt a helyzet a pa­raszt gyermekeknél is. Ma már a dolgozók gyermekei­nek döMö többsége tanul. Az iskolák száma ez évben már meghaladta a négyezret és az idén több mint 7.5 milliárd koronát költ az állam elemi és középiskolákra. A múltban az inasuk helyzete siralmas vo!t. Most az ipari tanulók­ról még iskolába menetelük elöH gondoskodnak, a mun­kaerőtartalékok állatni isko­láiban különleges gyakorlati is általános oktatásban része- tülnek. Az állam különös gondot fordít <i gyermekek üdülte­tésére. Az elmúlt évben 500 millió koronát fordítottak a gyermekek üdültetésére és az úttörőtáborokban, üdülőkben 235-000 gyermek nyaralt. Ez évben már 300.000-en fognak üdülni. Az üdülőhelyeken az idén még jobban megszerve­zik a nevelőmunkát, « gyer­mekek étkeztetését, tanítását és szórakoztatását. Megváltozott a csehszlovák dolgozók élete, megváltozott a gyermekek élete is. _ Cseh­szlovákia ma, már a fiatalság boldog, szabad hazája. kezetekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Két évvel ezelőtt alakult meg Skodrában a kultúr- együttesek tehetséges tagjai­ból a városi színház- Műso­rán időszerű albán és szov­jet darabok ézerepelnck. Albánia északi kerületei' nek dolgozóija Munkapárt é* a kormány felhívására nagy vállalkozásba kezdtek. A Mát folyón építik a 12000 ki" lowattos vízierőmüvet, amely évente 100 millió kilowattóra villamosárarpot fog termelni. A vízierőmű építésénél a környék parasztjainak tízez­rei vesznek részt. Az. új vízi' erőmű Albánia északi és kö­zépső területeit látja majd el vi'ilamosénergiával.' lehe­tővé téve az ipari termelés jelentős fokozását, a földmű­velés és az állattenyésztés kultúrájának emelését. A vízierőm0 villanyáramot szállít majd a városokba é-' falvakba, azokra a helyekre, ahol nem is olyan régen mé" a nyomor és elmaradottság uralkodott.) Kelebia község egységes falusi pártvezelösége az aratás, csép­ié®, terményből akarj tás nagy munkájának küszöbén veze:o- frégi ülést tartott. Itt megtár­gyalták, hogy a kommunisták miként segítik elő agitációs munkájukkal a nyári mezőgazda­sági munkák határidőelötlj si­keres végrehajtását. A kommunisták és a becsüle­tes élenjáró dolgozók tudatában vannak, hogy az aratási, csép­ié^ munka, a másodvetés jó elvégzése alapja annak, hogy löbb termést, az állammal szem­beni kötelezettségük teljesítésé és életszínvonaluk növe.ését elő­segítse, biztosítsa. Ennek tudatosítása kiisgyülé- seken és egyéni beszélgetések során már folyik a községben. A pár vezetőség tisztában van azzal, hogy most még lendületesebb agi- lációs munkát kell kifej­teniük a gyors és szem- veszieségnclküli aratás, ». cséplés és a gabona a gép. töl való beadása érdekében, Ez! a szép és nagy feladatot az egész falu mozgósításával tud­ják sikerre vinni, A pártveZetöség, a népnevelők bátran Iá- maszkodnak a tavalyi 1a- • pasztalatokra. Hiszen Kejebia az elmúlt évben a gabona begyűjtés terén Szép eredményt ért el. Kevés olyan dolgozó volt, aki ne teljesítette volna tál az állammal szembeúj ktj. telezett ségét. Ez eisö3orban a pártszervezet jó munkájának, a jo agitációs módszereknek, a kommunisták példamutatásának volt nagyszerű eredménye, s annak a hatalmas versenylendüjetnek ami akkora dolgozó parasztok között meg­mutatkozott. Az egységes falusi pártvezetó- ség ebben az évben is alkalmaz­za azokat az agitáoiós módsze­reket, amelyék az elmúlt évben eredményesek voltak Rendsze­resen tartanak kisgyüíéseket, továbbá falunapokat. A nép­nevelők állandóan végzik a felvi­lágosító munkát. Ennek ered­ménye az, hogy az idei begyűj­tési eredmények sem a legrosz- szabbak Kelebián, hogy alig van dolgozó, aki el lenne niarauva a növényápolási munkával, ËPPen e2 az oka annak, hogy « pár.vezetőség munkáját bi­zonyos fókú elbizakodottság jel­lemzi. Nem látják vi'ágosan azt, bogy nemcsak az eredmények let­tek mind nagyobbat,, hanem a feladatok is nőttek. Az elmúlt év bebizonyította, bogy a község magyar és dél­szláv dolgozói nagyszerű teltek­re képesek, hogy öntudatosak, hazafias helytállásuk fokozó­dott, — helytelen lenne azonban azt hinni, hogy nme* szükség még alaposabb és módszereiben fejlettebb agitációs munkára a növekvő feladatok sikeres elvég. Zése érdtkében. Elsősorban a versenynio'/gatni<‘t k^l! fejleszteni. A kommunistáknak mai szinte vérükké vált a szo­cialista verseny. Mégis,— bár az aratás már megkezdődött — alig néhány dolgozó paraszt vesz részt a versenyben b a pártszervezet elhanyagolja ennek fejlesztését. Jó |ejiet a község páros­versenyben van Tompa köz­séggel, s ennek a verseny­nek a kölcsönös értékelése rendszeresen meg is történik. A Föld-járás a Sztipics-járással versenyez és általában verseny folyik a dűlők között. Tímár István és Fodor János, líkov cs Félix és Oltyán Gábor elvtársak között is folyik a párosverseny és még néhány magyar és délszláv dolgozó resztvesz a versenyben. Azonban a. népnevelők nem foglalkoznak kellőképpen a versenyeredmények tudató, sításával. nem vonnak be újabb élenjáró dolgozókar a mozgalomba. A pártvezetöség és a tanács dol­gozói nem olvassák rendszeresen a pártsajtót, ezáltal nem értesül­nek -idejében a verseuymoz- ga;om kérdéseiről, nem értesül­nek az újabb jó módszerekről, amelyek alkalmazásával elöre- lendi jhetik munkájukat. A pártvezetöség javaslatára a tanács ezévben is közrebocsá" egy felhívást, amely a miniszter, tanács határozatának vég--'-haj­tása ra szólítja fel a község min­den dolgozóját, ^Cséplőgéptől a begyűjtő­be: yre:'’ Ennek végrehajtását célozza a felhívás, amelyre minden dol­gozó aláírásával ja fogadalmat tesz. Ezzé] a felhívással a r.ép­Június 20-án ismé* ülést tar­tott a Biztonsági Tanács, amely most a szovjet küldöttségnek azzal az indítvánnyal foglalko­zik, hogy szólítsák fei az álla­mokat: csatlakozzanak a bakié - rjumfegyver alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyző könyvhöz és ratifikálják azt. A délutáni ülésen Gross, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Megismételte Truman állítását, hogy a genfi jegyző­könyv ,,elavult” és továbbra is azt követelte, hogy a Szovjet­unió által felvetett kérdést ter­jesszék az ENSZ lőszereié;! bi­zottsága elé, Ezután Maiik elvtárs, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. Be-zedében foglalkozott a szov­jet javaslattal kapcsolatban kialakult vi’a eredményeivel. „Mindenekelőtt meg kell állapi, lanunk — jelentette ki —, hogy mindazoknak az országoknak küldöttei, amelyek a genfi jegy. zőkönyvet ratifikálták, most újra megerősítették, hogy ezek az országok továbbra is követik e jegyzőkönyvet. .Valamennyien — bî'eértve az angol küldőin et is — a kellő tisztelettel szólot­ták a jegyzőkönyvről é» kijelen­tették, hogy országuk továbbra is követi a jegyzőkönyvet. E kérdésben senki sem követte az Egyesül! Államokat... Ez a mai vita legfontosabb ered­ménye," Malik etvtárs kiemelte, hogy Gross, amerikai küldött hiába próbálta -kollégáinak megnyilat­kozásait a maga javára írni. A genfi jegyzőkönyvet ratifikáló országok felszólaló küldöttel egyhangúan kijelentenék, hogy továbbra is tisztelik ezt a jegy­zőkönyvet, de — az USA nyo­mába. miatt — nem, tudtak to­vább menni és nyíltan kijelen­teni, hogy ez «a jegyzőkönyv azí is kötelezettségül rója rájuk, hogy minden eszközzé. igyekez­zenek a többi államot Is arra nevelőkön kívül 'tanácslagOa és az állandó bizottság tagjai ke­resik fel a dolgozókat. A pár1.- vezetöség feladata, hogy a fel­hívást megelőzően alapos felvi­lágosító munkát szervezzen hogy minden dolgozó tisztában legyen a miniszter.ádács h&.tí ro­vatával, átérezze annak nagy jelentőségé! és Öntudatosan ma­radéktalanul teljesítse vállalását. A pártvezetöség a népnevelők agitációs munkáján keresztül hivja fel minden dolgozó figyel­mét az eddiginél fokozó’ tabb éberségre. Nc-m elegendő csupán a tűzrendészé'.!) rendszabályok pontos és szigorú betartása. Szükséges, hogy a dolgozók felfigyeljenek az ellenség legkisebb .megmozdulására is, amellyel kárt okozhat. » leplezze le azokat, Kplebia dolgozói öntudatosan és bátran tekintenek délre. Ter­melési és beadási e, ed- ménysikke! mutatják meg ere­jüket a kizsákmányolással és pestisháborút folytatókkal szö­vetkező Tito-fasi-szia bandá­nak. A pártszervezet, a kommunis­ták és a becsületes dolgozó pa­rasztok legyenek büszkék a ta­valyi jó eredményeikre, de ne fe­ledjék egy percre sem, hogy ez újabb, még nagyobb eredmények elérésére kötelez, Ennek érdeké­ben javítsák meg az agitációs munkát. bírni. csatlakozzék a jegyzö- 1-öny‘yhöz és ratifikálja aat Erre a’körülményre feltétlenül, figyelmet kell fordítani. Az a tény azonban, hogy közülük senki sem ismételte meg az amerikai elnök által a genfi jegyzőkönyvvel kapcsolatban al. nalmazott kifejezést csak hang­súlyozza az*a körülményt, hogy ebben a kérdésben az Egyesült Államok elszigetelődőit. Malik eivtárs a továbbiakban utalt arra, hogy az amerikai kormány nem ratifikálta ezt a jegyzőkönyvet. Az áment,kai küj. dött hiába próbált ezzel kap­csolatban arra a „különbségre” hivatkozni, amely 1926-os és 1952-es év’között van. (1926-ban utalták ez* a kérdést az USA szenátusa elé.) Az USA kormá­nyának állásfoglalásában o jegyzőkönyvvel kapcsolatban több mint húsz esztendő alatt semmiféle változás Sem -tőrén". Az amerikai tábornokok, po­litikusok nyíltan kijelentik, hogy a baktériumfegyver és a vegyi­fegyver olcsóbb és hatásosabb, mert kevesebb költséggel több embert lehet vele megölni. Második indokként azt hangoz­tatják, hogy nem hisznek a Szovjetuniónak és ezért uem ratifikálják a genfi jegyzőköny­vet. Ez az érv csak derültséget kelthet: A kérdés lényege to­vábbra is az marad ami hu­szonhat esztendővel ezelőtt vojí. Az Egyesült Államok uralko­dó kerti nem bízlak a többi ál­lamban és népben huszonhat év. vei eaelöit és most sem biznai:. A milliárdos vegyikor, rzernek at­tól félnek, hogyha az Egyesül! Államok ratifikálja a genfi jegyzőkönyvet, akkor ez befo­lyásolja „business”-üket, profit­jukat. íme, három döntő mozza­nat, amely megmutatja, miért nem ratifikálta az Egyesült Ál­lamok a genfi jegyzőkönyve; több mint bú y e-.z'endön á* miért nem akarja ratifikálj! rao;! som. HELYES... — hogy az imrehegyi Béke tsz már befejezte az Osziárpa aratását és a ’a a jt előkészítette a másodnövények vetéséhez. — hogy a kiskunhalasi Vö­rös Szikra tsz-ben Kovács Mária vezetésével állandóan folyik a házilag égetett tégla készítési, mert így biztosítva van az olcsó tégla az építkezéshez. — hogy a hajóst József Attila iSí-böt -34 kisgyerek jár napközi oíthcnb?. és ezáltal a kisgyerekes anyák is rés£tvehe;nek rendsze­resen a közös munkáoan. — hogy a fülopszállási Vörös CsiU g tsz-ben meg e’ték as előkészületeket egy 40 férőhe­lyes sertésfiazta ó, egy 1000 fé­rőhelyes szírva?marhaistálló és e.gy 1O00 férőhelyes baromf i! építéséhez. NEM HELYES... — hógy a kiskunfélegyházi városi tanács még nem szer­vezte meg a szövőlepke tár- sadahni ú.on való irtását és így a kártevők máris nagy pusztí­tást okozlak. — hogy a dunavecsei járási mezőgazdasági osztály még egy­szer sem küldöti be verseny jelen, lést a hariai Lenin Isz-ről, pedig értesülésünk szerint igen szép eredménnyel fo'yik a tsz-ben » munka, — hogy Szabó elvtárs, a kis­kőrösi járási mezőgazdaság, osz­tály tsz-szervezőjo június 12.én még nem ismerte a tsz-ek nyári munkájára vonatkozó FM-u'así- iást és ebből kifolyó'ag június 10 hciye.t 17.rc készült. el a nyárj munkák terve a tsz-cknél. Az USA elszigetelődött a Biztonsági Tanács vitájában Malik elviárs beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom