Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

A íassl PeioSi tax tagjai megértették : Mindnyájan felelőnek a beadási kötelezettség pontos teljesítéséért Amióta a tassi Petőfi tsz megalakult, sokszar érezték már a vezetők és a tagok a közös munka. a közös küzde­lem szívet vidító, embert formáló örömeit. Átélték az át­meneti nehézségek, bajok okozta megtorpanások keserűsé­gét is. Szívósan kellett harcofniok az ellenség alattomos támadásai ellen. És politikai felvilágosító munkával, a kommunisták példamutatásával sikeresen győzik le az aka­dd'gokat. A nehézségek legyőzésének, a kitartó munkának meg is leltek az eredményei. Ma a tassi Petőfi búza- és rozsten­gere legszebb a határban- — Házából H -16 mázsás ter­mést becsültek, rozsból pedig 12 mázsást. Az egyénieké búzából 7—8, rozsból talán 6.5—7.5 mázsa tesz. A tsz tag­jai nem akarnak a természet kény ét öl-kedv ét öl függő rab­szolgák lenni. Mindinkább a föld urává válnak. Bátran al­kalmazzák az új. korszerű agrotechnikát amely módsze­rek nagyobb .jövedelmet biztosítanak a szövetkezet tagjai­nak. , Az elmúlt időben nagy gondot fordítottak a gépesítésre és az új agrotechnikai mód­szerekre. Kevés gondot for­dítottak azonban az áilatái- lomáuy fejlesztésére. Elha­nyagolták a sertés- és barom­fiállomány szaporítását is. — így aztán a csoport nem tud­ta államunk támogatását a beadásig kötelezettség pontos teljesítésével meghálálni. Mi­kor a beadási rendelet meg­jelent, akkor döbbent rá a vezetőitek, hogy sík időt ve­szítettek el azzal, hogy osuk mellékesen törődtek az állat­tenyésztéssel. A begyűjtési rendelet meg­jelenése után eleinte tanács­talanok voltak. Amikor kiszá­mították, mennyi jószágot, terményt kell beadniok föld­jeik után, mindnyájan egyet­értettek abban, hogy könnyen tudnák teljesíteni beadási kö­telezettségüket, ha a gazda­sághoz mérten elegendő álht­juk lenne. De mindez hiány­zott- Hegyi József elnök, aki azelőtt éjjel-nappal azon töp­rengett, hogyan lehetne még jobban gépesíteni a munkát, most azon törte a fejét, ho­gyan lehetne megteremteni a begyűjtésnek az alapját. — Amint megoldotta az öntözé­ses gazdálkodást, a szivattyú- rendszert, amely segítségével az istállóban az állatok folyó­vízből ihatnak, úgy megol­dotta ezt a feladatot is. Vá­sároltak 100 darab tojótyú­kot. Vettek még 527 darab na­poscsibét. Továbbá 82 darab libát. Ebből teremtették meg baromfiállományukat. Sokan a csoportban annak a téves nézetnek adtak hangot, hogy nincs szükség a közös gazdaságban a baromfira, — ennek az árát az idén fizette meg a csoport. Törhették a fe jüket, honnan teremtsék elő a beadásra szükséges barom­fit és tojást- Eddig kénytele­nek voltak megvásárolni a tojást. Saját kárukon tanuk ták meg. hogy a közös íöidte: rület után eső jószágbeadási kötelezettséget csak úgy tel iesíthetik időben és mara­déktalanul, ha a szövetkeze1 nek elegendő jószág állomány g van. ezért határozták e> a 0"■ r om fit eile v felállítását. A begyűjtési rendelet meg­jelenése óta többet tett a cso­port a sertéstenyésztés érde­kében is. Itt is tanultak az ed­digi Jiifiuyosságból. Beállítot­tak 42 darab süldőt é*s hama­rosan befognak még 1® dara­bot. Vau már 50 anyakocájuk, amelyek most sorra fialnak. A csoport vezetői és tagjai megértették, liogv nemcsak kötelességük, de becsületbeli ügyük és érdekük is eleget tenni annak, amit az állam joggal elvár tőlük, ezért igye­keznek megteremteni minden feltételét annak, hoev ponto­san eleget tehessenek legelső kötelességüknek, a beadásnak. Érdemes másodnövényt vetni Bibily Antal csikériai délszláv középparaszt tapasztalata Csikérlán is megkezdődött a munka dandárja: az aratás. A gabonák letakarítása után a be- hordás, cséplés mellett igen fontos feladat előtt állunk. Ebben az időben cl kell végezni a tarló- hán;á,st is. En aZ ugarolást közvelenül az aratás után megkezdem, öt hold tarlót kell lebuktatnom. Ebbő; két és fél hold területet má.,odnövénnyel vetek be. Ül­tetni fogok körülbelül 1 hold 400 négyszögöl száznapos kukoricát, s ugyanolyan területen vetek muhart. Tavaly a tarlóháníás után egy hold kukoricát ültettem. Mivel közvetlen az aratás után bele­került a mag a földbe, a jó ned­vesség következtében gyorsan kikelt és szépen fejlődött, Szeptember végétöl kezdtem a másodvetésü kukorica ete­tését és egészen december elejéig tartott. A jószágállományt,- a két lovat, a három disznót és a két süldőt, december elejéig az egy hold nyáriüjtetésü kukorica termésé­vel etettem. Az egy hold terület, röl nyers állapotban, úgy ha­jasán — körülbelül 18—20 má­zsa kukorica termett. Emellett többszáz kéve csalamádészerű kukoricaszár is gazdag takar­mány volt három hónapon ke­resztül a jószágállománynak. Természetes addig, amíg ez a ta­karmány tartott a rendes ter­méshez egyáltalán nem nyúltam, így a három hónapon kérészül megtakarított kukoricát eladhat­tam, Az elmúlt évben egy hold te­rületen vetetem muhart is. A kedvező időjárás következtében két kocsi Szénát takarítottam be. A 8 mázsányii muharszéna ete­tése tovább tartott, mint három hónap. A csalamádészerű kukorica­szár és a muharszéna igen értékes takarmány a jószá­gok számára. Különösen a nagy dologidő alatt, a beta­karítás, az őszi mélyszántás, vetés ideje alatt használt sokat a lovaknak. De ez egyidejűleg azt is jelen­tette, hogy az árpaszajmát és a búzaszalmát három hónapon ke­resztül úgyszólván meg sem vo![ kezdve. Ebben az évben, most az ara. tás után néhány nappal később vetni fogok ismét másodnövény’. Számításom az, hogy az egy hold és 400 négyszö- göl terűiéiről, ha kedvező időjárás iesz, akkor 18—20 múzsa kukoricát megint le­szedek. Az a terület, amejy most be lesz vetve, jóval magasabb fek­vésű, mint az eimult esatendel vetésterület s ezért most sem számítok 20 mázsás termésnél többet. Igaz ez a termés ismét kisegít bárom hónapon keresztül. Tóth Mihály a nemesuácT udvari állami gazdaság sük°s- di üzemrészlegének vezetője súlyosan visszaélt az állam, a nép bizalmával, amikor olyan munkára is kifizettetett mun­kabért, melyet az üzemegység dolgozói el sem végeztek. — Tóth Mihály 4000 négyszögöl káposzta és kalarábé megka- pálására adott munkalapot Oszwald István brigád-vezető­nek. akit utasított, hogy áz általa kiadott munkalápba a A közel másfélhojdnyj muhar a kedvező időjárás cselén 8—10 mázsa széna! eredményez arm az; jelenti, három nőnapon ke­resztül az idén is lápanyagdús takarmánnyal etethetem a jószá­gokat. Kiszámítottam, ha idejében ve­tem a másodnövényeket, akkor a termés értéke a két és fél hol­don körülbelül fedezni fogja az idej adótartozásomat. Tehát a másodnövények termesziése igen kifizető. Másodnövényt érdemes vetni annál Is inkább, mert ezután adó- és beadási kötelezettség egyáltalán nincsen. Itt tulajdon­képpen a másodnövények ter­mése ajándékot jelent a fáradsá­gos munka nyomán, Érdemes tehát az aratás után mindjárt hozzálátni a másodnövények ve­brigádvezető 1800 uégyszögöi el nem végzett, palántázást K vegyen fel. Az így kiállított munkalapot aztán aláírta és ezzel a gazdaság becsületesen dolgozó munkásait 700 forint­tal megkárosította. A bajai járásbíróság Tóth Mihályt, aki súlyosan vétett a gazdaság érdekei és a min­denkire kötelező tervfegyelem ellen. 5 hónapi börtönre és a közügyektől való 1 évi eltil­tásra ítélte. DUNAVECSEI, BAJAI ÉS KUNSZENTMIKLÓSI JÁRÁSI TANÁCSOK! A mai napig nem igényeltétek a tszcs-k részére a má­sodnövényekhez a vetőmagot, pedig erre mér szük­ség van- . KECELI TANÁCS! Versenyben vagytok. De még mindig nincs verseny- táblátok! leséhez. El nem végzett munkáért is bért fizettetett a uemesuádudvari állami gazdaság üzemrészlegének vezetője Megyénk földművesszövetkezefe' felkészülten várjál az új MMiest Szövetkezetei'ufe dolgozói­nak lelkes munkája az új termés begy üjtée előkészüle­tei terén meghozta gyümöl­csét. A raktarterek 70 száza­lékra biztosítva vannak és ha ebhez hozzávesszük azokat « községeket, ahol a raktárterü­letet szállítási rendelkezéssel (diszpozícióval) biztosítják, úgv elmondhatjuk, hogy szö­vetkezeteink általában jó munkát végeztek ezen a té­ren is­Ugyancsak komoly eredmé­nyekről számolhatunk bo a rakodómunkások időre való szerződtetése vonalán is. Szö­vetkezeteink előrelátó gon­doskodása biztosította a za~ vartalap rakodást is. A tűz- renuészeti fehzerefeek be­szerzése is folyamatban vau- a i'öldművesszövetkezetck sa­ját zsákkészletükön felül igénylésük alapján a Ter­ményforgalmi Vállalattól a ta valvi mennyiségnél 15 szaza­inkkal több zsákot szereztek be. A raktárhelyiségek egy­két kivétellel rendbebozva, kitakarítva, fertőtlenítve vár­ják az új begyűjtést. Kiemelkedő munkát vég­zett a terménybegyüjtéere való felkészülés terén Mán- dit y István, a csávolvi föld- művesszövetkezet, termenyfel- vásárlója, aki a raktárak rendbehozatalát társadalmi munkával szervezte meg, ő maga új munkamódszerek bevezetésével, egyszerűbbe, észszerűbbé íeffe a munkát. Sajátmaga készítette felvo novai, újszerű lefolyó létesí­tésével négy munkaerő fel­szabadítását, a munka meg­könnyítését érte cl. A esávo- !yi gabonar«ktárak Mándity István kiváló munkája nyo­mán mintaszerűen rendbe­hozva, fertőtlenítve várják az új begyűjtést. Szép eredményeket ért el «2 alpári földművesszövetke­zet is a raktárak rendbehoza­tala, a begyűjtési előkészüle­tek megtétele terén. Kiss József ügyvezető irányítású­val a szövetkezet dolgozói fel­mérték a raktárszükségletet a várható termés alapján, majd a helyi tanáccsal szoro­san együttműködve biztosí­tották a raktárak rendbeho­zatalát, jóval a kitűzött ba­táridő előtt. Ma már kita­karított. fertőtlenített, min­den szempontból megfelelő raktárhelyiségekkel néznek az alpári szövetkezet dolgozói «z új terménybegyüjtés elé­Nem minden ' szövetkezeti vezető tartja legfontosabb fel­adatának azonban ia begyűj­tési előkészületek megtételé-. Ezek közé tartozik Szües Jó­zsef. a kát y muri szövetkezet ügyvezetője is, aki a Mb' SZŰY által kiadott utasításo­kat nem hajtotta végre, a helyi tanaecsal sincs megfe­lelő kapcsolata és a szövetke­zeti dolgozókat sem mozgósí­totta a munkák elvégzésére. Ennek következménye azu­tán az, hogy a MÉSZÖV el lenőrzós megállapította, hogy a várható termés 10 százaié ka számára sincs megfeie <" helyiség biztosítva Katyniu- ron és a meglévők is piszko­sak. elhanyagolt állapotban vannak. A MÉSZÖV megyei titkári megrovásban részesí­tette Szües József ügyvezetőt hanyag, laza munkájáért, mellyel a begyűjtés sikerét veszélyeztette­Az ilyen és ebhez, hasonló hiányosságok azonban nem jellemzői a megye szövetke­zeteinek munkájára, többsé­gükben teljesen felkészülve, lelkesen tekintenek az új ter­ménybetakarítás terén rájuk háruló hatalmas feladatok elvégzése elé. Kiskunhalason a dolgozó parasztok a közös szérű megszervezéséről tanácskoztak A kiskunhalas; városi tanács nyilvános tanácsülésre meghí­vott 150 dolgozó parasz.ot. Er­re az álhatómra több mjnt 200 dolgozó párását látogaiott ei. A nyilvános gyűlésen leg­inkább szó esett a közös szérű megszervezéséről, Szécsi Fe- rencné, a városi tanács elnöke ismertette a közös szérű jelen'ő. ségét. Elmondotta, hogy zz el­múlt esztendőben több mint 2000 gazdához kellett búza’ni a cséplőgépeknek. Ez igen bonyo­dalmas volt, mert egy-egy állí­tás órákat elvett. de a huza'ás sok esetben napokba került. Dél. dául Zsanaeresztön, Szarkásde- beják-pusz án, Fejsőkistelek. pusztán sokszor napolt ei'.öl- :öttek a huzatássat. A homokos területeben a hőinek hat napjá­ból négyet huzattak, kettőt pe­dig dolgoztak. Egyébként a esép- íés egy-egy helyen Igen rövid ideig tartóit, mert 50—100, eset­leg 200 kereszt gabonát raktak Mivel legtöbb időt házalás­sal töltötték ei » cséplőgép munkásai, így a keresetük is igen sovány volt. Emel­lett egészen szeptember vé­géig kihúzódott a cséplés. A végrehaj.óblzoits.ág elnöke ismertette azt a határozatot, amelyet a minisztertanács ren­deled éneimében a vb legutóbb hozott a cséplés és behordásra vonatkozólag. Szécsi elvtársnő különösen azt omette ki. hogy a szérűkre való rakodást a tanács engedélye nélkül nem kezdhetik meg. Ez elsősorban a tűzrendészet szempontjából követelendő meg. A tanácselnök javasolta, hogy ebben az évbén 450—500 közös szérűnél többet ne Szervezzenek. Minél több gabona lesz egy helyen, annál hamarabb et lehet végezni a cséptést és a költségek Is sokkal kisebbek. A vb-ejnök azt is elmondotta, hogy a tanács a mezőőrökön ke­resztül megszervezi azt, hogy azok, akik nem rendelkeznek igaerővel idejében berakják a gabonájukat. Ennek előfeltétele, hogy azok a dolgozó paarsz.ok, akiknek nincs fogatjuk, jelent­sék be igényeiket a mezőőrök­nek. A közös szérű azért is elő­nyösebb, mert így a termés ha­zaszállítása és a beadásra kerülő gabonának szállítása, olcsóbba kerti}.'Szécsi elvtársnő elmondó . ta még, hogy a szérüsgazda fe­lelős a tűzrendészet! szabályok betartásáért­A dolgozó parasztok a vita so- 1 rán beszámoltak tapasztalataik­ról. Szóbakerúú, hogy az elmúlt esztendőben azokra a heyakre, ahol 100—200 kereszt gabonát raktak be, oda n-m szívesen hu- zatták a cséplőgépet. így sok esetben előfordult a A hogy azo­kat a gazdákat kikerü’ték, akik­nek kisebb volt a szérűjük. A dolgozó parasztok azt is elmond­ták, bogy a közös szérű e|őuye abban is megnyilvánul, hogy a cséplőgépnek a teljesítőké, pességét így jobban ki tud­ják használni. Nem kell minden kis boglya el- cséplésénél a rostákat kicse­rélni, mert a közös szérűn nemcsak utcánként, hanem ga- bonanemeaként is sorba rakják Ezzel a módszerrel nemcsak azt érik ei, hogy gyorsabban csé­pelnek,’ hanem a gabonát a oséplö jobban ki tudja tisztí­tani. A gyorsabb oséplesné! job­ban ki tudják küszöbölni a tűz­veszélyt is. Ezen túlmenően a nagyobb szérűnek előnye abban is áU, hogy olcsóbban csépelnek, hiszen több gazdára megoszlik a felmerült költség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom