Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

Jacques Diiclos pénteki nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt Jacques Duclos a június 13-i kihallgatásán aktatáskája «ko­pásával és a jobboldali sajté hazugságaivá; kapcsolatban —- mely szerint aktatáskájában a május 2S-1 tüntetés előkészítésé­vel összefüggő térképet találtak — rámutatott: „Hitler rendőrsége ponto­san így járt el, amikor megszer­vezte a Reichstag felgyújtására irányuló összeesküvést,” Duclos ezután hangsúlyozta: a kormány — akkor, amiikor megbízta a vizsgálóbírót; hogy a május 28-i tüntetést „Ösz- szeesküvés jel,egével” ruházza te; — nem tett mást, min: elővette Gőringnek Dimitrov ellen felhasz­nált érvelt. — Figyelemreméltó, vizsgáló­bíró úr, a különös hasonlóság a.z öu ál ta, emelt vádak és al­jas Gőring áhal emelt vádak indokai között — már pedig mindenki tudja, hogyan fe­jelte be GÖting hamisító és háborúsbünös karrierjét, Duclos a továbbiakban így foly­tatta: — Ön felszólított mond, jam ■ meg, mi a Francia Kommunista Fárt politikája a Pinay-kormánnyal összefüg­gésben, Kési Vagyok kifejteni a Francia Kommunista Párt áiiáspontját a Pinay-kormány po. litikájának különböző oldalairól, és kész vagyok magyarázato­kat adni, bár ezeket a magyará­zatokat voltaképpen a nemzetgyü, lésnek kellene adnom. A kor­mány azonban nem érzi képes­nek magát arra, hogy meggyő­zően válaszoljon érveinkre, ezért önkényesen börtönbe vetett, Duc,os ezután kijelentette: m ndi'nnél megdöbbentőbb, hogy ön, vizsgálóbiró úr, nem tudja megmondani nekem: mire ala­pozza „az állam belső biztonsá­ga ellen irányuló összeesküvés” ellenem emelt vádját? A május 28-i tüntetést önök „összeesküvésnek” minősítik ho_ ,o:t május 28-án egyszerű betil­tott tüntetés zajlott le. Párizs népe már korábban is többször tüntetett, azonban e tüntetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy össze­esküvést emlegessen. Nemrégiben egy újságíró meg­állapította: „Általánosan elismert dojog, hogy az állam belsö biz­tonsága e,lén irányuló összeeskü­vés katona; alakulatodat, pol­gárháborús hadifelszerelést, s az államcsíny végrehajtására’ irá­nyuló szándékot feltételez.” Duclog ezzel kapcsolatban m;g- állapl'obta, hogy mindezek a feltételek nem voltak meg a má­jus 28-i tüntetésen — majd Így folytatta: Ës ha ön ennek ebene­re mégis azt állítja, hogy állam­csíny volt a május 2S-i tüntetés célja, én erre csak azt válaszol­hatom, hogy a tüntetés jelmon­datai a következők voltak: „Ridgway go Home!” és „Sza­badságot André Stílnek!” Mindehhez még a követke­zőket akarom hozzáfűzni: az összeesküvésre, jellemző a titkos jelleg. MárpedTg — amint ezt ön is tudja, — nyíltan, a sajtó útján, röpcédulák, falragaszok útján hívták fel ?„■ tüntetőket, hogy május 28-án nyilvánít­sák ki tiltakozásukat a bakté- riumháború tábornokának Fran­ciaországba érkezése ellen. — A Ridgway ellen irányuló iüntetée nemzeti jellege íalán ér'holeíleh azoknak a volt pétainistáknak, akik ideiglenesen a hatalmat bitorolják Francia- országban, viszont pontosan megfelel a francia nép mély ér­téseinek, Duclos ezután emlékeztette a vizsgálóbírót 1935, június 25-ére, amikor az akkori parlament baloldalának kliláötsége kifejezte a népi tömegek nyugtalan,; ágát a kormány ama magatartásával szemben, hogy betiltotta a népi tüntetéseket. Az akkori minisz­terelnök kijelentette: „A frank védelmére alapozott politikánk miatt elhatározott szándékom a fend fenntartása^ — Ezt a miniszterelnököt Lé­vainak hívták. Nem hangsúlyo­zom, mi történt vele azóta, vi­szont a nemzetgyűlés ba oldalá; képviselő küldöttségben volt egy olyan részvevő, akinek Pinay elősorban köszönheti, hogy Le­vai 1935-ben biriokoit tisztségé: ma ő blrioko ja. — Vincent Auriol köztársasági elnökről van szó. Vincent Auriol jogi tudása és régi tapasztalatai alapján érdekes dolgokat mond. hatna azokroi a betiltásokról, amelyek ellen annakidején har­colt és azokról a betiltásokról, amelyeket most tekintélyével fe­dez. Duclos ezután hangsúlyo®ta: az az összeesküvés, amely­ikei vádol, sohasem léteze t. Van ugyan összeesküvés: az, amelyet a külföld Szolgálatá­ban átló miniszterek szőnek a haza ellen. Az ön dolga; vizsgálóbíró úr, hogy eldöntse, Vájjon továbbra ia összeesküvésről bőszéi jsi-e, akkor, amikor összeesküvés nem létez:k. Ma — mint mindenegyes eset­ben — isméi követelem annak a jogi eljárásnak a megszünte­tését, amelynek tárgya vagyok. Duclos végül kijelentette: a demokratikus szabadságjogok védelméért, a bebörtönzönek szabadonbocsátásáért, a béke vé­delméért folytatott harc — ha mindenütt állandóan ős egysé­gesen, az adott körül ménycKnek megfelelően folytatják — Fran­ciaország legnagyobb hasznára megdönti majd Pinay gyászos politikáját, amelyről rosszul tenné vizsgálóbíró úr, ha az! hinné, hogy örökkévaló, (MTI) Pák Hen En távirata Pák Hot. En, a Koreai Népi Démolira tikus Közt,, rsaság kütügymiuisztere táviratot intézett az ENSZ titkárságá­hoz, «me.y ben erélyesen tilta­kozik az amerikai tt g re-szó­róknak a koreai és kínai hadi­foglyokkal szentben elkövetett kegyet ion kedései miatt. A ti1-* káv-aghoz eljuttatta, egyúttal a Koreai Egységes Demokra­tikus Hazafias Arc vonal Köz­ponti Bizottságának június 12-én kiadott tiltakozó nyilat­kozatát is­A távirat a többi között le­szögezi: — A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya telje« mértékben azonosítja magát a Koreai Egységes De­mokratikus Hat-aí.uis A révo­ltai álláspontjával, amely &szak és Dél-Korea valameny- nyi hazafias politikai pártjá­nak és társadalmi szervezeté­nek közös felfogását képviseli és amely tiltakozik a hadifog­lyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések eben, A ku- csedoszigeti fogolytábor volt parancsnokai ie , kénytelenek voltak beismerni, hogy az -amerikai megszálló hatóvá-, goknak a hadifoglyokkal szem­ben elkövetett kegyetlenkedé­sei durván megsértik a genfi konvenciót és más nemzetkö­zi megállapodásokat. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének azok a tagállamai, amelyek végrehajtják az ante* rikaí imperialisták parancsait és támogatják a koreai ag­ressziót. az Egyesült Államok­kal együtt osztoznak abban a felelősségben, amely a koreai néppel szemben az agresszoro' kát, teiheli. A Koreai Népi Pemokra- tJVu8 Köztársaság kormánya követeli, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete tegyen haladéktalan intézkedéseket a kegyetlenkedések megszünte­tésére és a háborús bűnösök szigorú megbüntetésére- (MTI) A Tito-klikk újabb provokációja - a „Rabotnicseszko Delo“ cikke „j A . .Rabot uicseszko Delo”, a Bolgár Kommunista Párt központi lapja a Tito-bauda újabb provokációjával foglal­kozik. A Lap többek között ezeket írja: Még a burzsoá lapok is kénytelenek elismerni, bogy Párizsban évek óta nem vo,* bak olyan tiltakozó tüntetések, mint most. Pinay kormánya «okezer rendőrt mozgósított, sok tüutetőt letartóztattak. Mindezekről, a francia nép navy tiltakozó gyűléseiről, a sokszázezres sztrájkoló tömeg­ről a belgrádi lakájok a ..Bor­ba” című tanban azt írják, hogy ,,Néhány tüntető cso­port megkísérelte, hogy átha­ladjon a téren, de a rendőrség visszaszorította őket. A tüntetőcsöporíokból sok revolverlövést adtak le.” Titóék nyiltan és félreért­hetetlenül a tegnapelőtt! nácí- együtműködő Pinay oldalára állnak, aki ma az amerikaiak bábja. Azt írják, hogy sem a ma ms 28-i tüntetés, sem az álta­lános sztrájkra való felhívás nem tartalmazót semmi tele olyan gazdasági követelést, vagy legalább egv olya,) tár eadalmi problémát, amely a francia munkásosztály letér* dekét érinti. Titóék számára az olyan fo­galmak, mint becsület, nem­zeti függetlenség, vagy béke, már régen értéküket vesztet­ték. Titóék lakáj és áruló lei* ke újból „megmutatkozott a Francia Kommunista Párt, ős a francia uép hős harcával szemben tanúsított magatar­tásukban. Titóék ismét bebizonyítot­ták, hogy az amerikai hábo* rús gyujtogatók piszkos ügyé­nek védelmében mindig a leg- reákeiósább fasiszta elemekkel éreznek együtt, minden or­szágban; minden alkalommal (MTI) Páríhiveh A Pártok tat is Házában június 19-én délután 6 órakor „Polliikat tömegmunka az aratás csépié», begyűjtés végrehajtása érdeké­ben” címmel Borbély Sándor elv. társ előadást tart. * Június 33-án konzultáció lesz a Bolsevik Párt felső- és közép­fokú káderképző laniolyam hallgatói részére. — ViiavezcUi: K»rajkó János e|vtá*s. * Június 20-án, osle g órakor „Elhajlások, ferdítések az önkén­tesség, fokozatosság kérdésében” címmel » következő községek­ben lesznek előadások: C»ávOly (Előadó: Borbély Sán, dór). KeiHöezentjvMn (Halustylk Mi­hály). Sükiisd (Szabó János). Hercegszántó (Petőfi Sándor). Jánoshalma (Zsoldos László). Mélykút (Brán András). * „Az amerikai imperialisták atíanfl politikájának vá'sága” címmel június 20-án, este 8 óra­kor a következő községekben lesznek előadások: Dnnaveosc (Előadó; Mezei Fő­rendié), Kiskunul,,jsa (Cseh László). Csjkéria (Monori Dezső), Kelcbía (Szűcs Béla). Tompa (Pai'.kövica tfóZséfflé). Vaskút (Karajkó dános). (pír(Huba János), Ma .hetven éve születeti Georgi Mihajlovies Dimitrov Dimitrov, a nemzetközi prole­tariátus nagy harcosa, a bolgár nép halhatatlan vezére. 1882. jú­nius 18.án született, íorrad:Umár munkáscsaládból. Tizenkét éves korában már kénytelen volt elhagyni az iskolát és kenyeret keresni. Nyomdai munkás lett. 1993-ban lépett be a Bolgár Szo­ciáldemokrata Pártba. A Bolgár Szoclái démolira ta Párt 1903. évi áettéhasadásukor Dimitrov hatá­rozottan a forradalmi sziáldemo. krafa párt oldalára állott. 1909- ben a forradalmi Bulgáriai Szak- szervezetek Általános Szövetsé­gének élére kerüli. Nem voit Olyan sztrájk, olyan nagyobb akció, amelyben ne vett volna részt tevékenyen. Közben kímé­letlen harcot folytatott a »zak- szeryezeiekbPh dolgozó opportu­nistákkal szembe11. 1909. óla Dimitrov megszakí­tás nélkül tagja a Forradalmi Párt Központi Bizottságának. I9>3.ban Dlhiltrovof a párt listá­ján a bolgár parlament képviselő­jévé választották. Dimitrov az 1911-es impe­rialista háború irején hatal­mas harcot folytatóit a hábo­rú ellen. 19í7-ben háború- ellenes tevékenységéért letartóz­tatják, de a böríönből is tovább folytatta háborúe|lencs agitáelót, 1918-ban szabadit) ki a börtön­ből. Dimitrov 103O.tól tagja a Nemzotközi SzakszerveZéli Szö­vetség Végrehajtó irodájának és 1919-ben tagja lesj, a Komin­tern Végrehajtó Bizottságának is, 19.23. szeptemberében Bul­gáriában a Kommunista Párt ve­zetése a'att munkások és pa­rasztok fegyveres felkelési szer­veztek. A megmozdulásnak Di­mitrov volt az egyik vezetője, A túlerő eltiporta a felkelést és Dimitrov kénytelen volt külföld-' re rmVekiilni. Dimitrovot akj ekkor már » fasizmus elleni harc egyik Ismert Szereplője volt 1933 márciusában Németországban jctarióztaták. Azzal vádol ák, hogy szerepe voM a Reichstag Rágyújtásában. A per a lipcsei törvényszék előtt: 1933, szeptember 20-án kezdő­dött. A tárgyaláson Dimitrov a várható halálos ítélet ellené­re is féleiém nélkül védői­mé*!« a kommunizmus ügyét ft» ostorozta a fasizmust. Dimitrovot kénytelenek voltak felmenteni. Megkapta a szov­jet állampolgárságot és a Szov jotuhlóba utazott. Ge°rgi Dimitrov a második vi­lágháború alatt a moszkvai rádió Botév-adóján naponta szólott a bolgár néphez. Dimitrov ve­zette a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép harcát a fnsjs/ta rendszer megdöntéséért. Miután a Szovjet Hadsereg fclszabadUti||a Bulgáriái, 1945. novemberében, 22 évi távoliét, útán, Dimitrov visszakért Bul-, gáríába, A folsznbudu'ás utáni válasz­táson a Hazai ja s Fron! ragyogó győzelmet aratott és Dimitrovot megvá|asz(ol!ák a Bolgár Nép- köztársaság első mlnl;*teré|nökc, Vé. Dimitrov vezetésével hallot­ták végre Bulgáriában a földre formol, dolgozták ki a Bolgár Népköztársaság alkotmányát, a Szocializmus építésének minden döntő lépésé) ő irányította. Születésének 70. évfordulóján a bolgár dolgozókkal együtt ke­gyelettel emlékezik Georgi ÍUihajlovics Dimlf-ovra a világ protetáriátusa, a béke mindé» harcosa az égés* haladó em­beriség, •T. A. Malik összehívta a ISiztonsági Tanács ülését New York. (TASZSZ) J. A, Malik, a Szovjetunió ENSZ-belj képviselője — aki június hónap, ban a Biztonsági Tanács e,nöke — június 18-re összehívna a Biz­tonsági Tanács üiését. Az ülés napirendje a kővetkező: 1. Felhívás az államokhoz, hogy csatlakozzanak a bakté- riUmfegyver alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt, 2. Ajánlás e,fogadása a köz­gyűléshez, hogy egyidöben ve gyék fel az EN3Z-be mind a ti­zennégy felvételét kérő államot. Mindkét kérdést a Szovjetunió küldöttsége Javasolja megvjua- 'ââi’a a Biztonsági Tanácsnak. A szovjet küldöttség a kérdé­sekkel kapcsolatban két határo­zattervezetet nyújtott be. Az e,sö kérdésre vonalkozva a többi között ebeket mondja: Fel kell hívni minden államót, — akár tagja az ENSZ-nek, akár nem, — amely még nem ra­tifikálta a baktériumfegyver al­kalmazását eltiltó 1925. június JT-én Genf ben aláírt jegyző­könyvet, vagy nem csábi akozott ehhez a jegyzökönyvhöz, hogy csatlakozzék hozzá ás ratifikálj» azt.-* A második kérdésre vonatko­zólag a szovjet küldöttség hatá- tozattervezebe Így hangzik: „A Biztonsági Tanács indít- váhyoziza a közgyűlésnek, hogy egyidöben vegye fel az ENSZ tagjai közé a következő, felvé­telüket kérő államokat: Albá­niát, a Mongol Népköztársasá­got, Bu,gáriát, Romániát, Ma­gyarországot, ’ Finnországot, Olaszországot, Portugáliát,1 Ír­országot, Transzjordánját, Auszt. rxát, Ceylont, Nepált és Líbiát.” (MTI) III1 Bayíot úr newyorki tapasztalatai Jéah Bayl°t, párizsi rendőrfőnök nemrégen New Yorkban járt jenki kollégáinál. Newyorki útja során az amerikai rendőrség terrormódszereit tanulmányozta. Tapasztalataiból a franci» sajtóügynökség (AFP) kiemeli a következőket :.,Jean Baylot rendőrfőnököt legutóbbi new­yorki u! ázás a során különösen megragadta a*, hogy az is. kólák előtti átjáróknál a rendőrség nem gondoskodik » gyermekek bizlonságáról... IP'iiok a módszernek az „ nagy előnye, hogy a rendőrséget nipt'iesitik egy felesleges teher­től.0 Baylot úr visszaérkezve Párizsba, azonnal örlékesílétie a szerzett tapa*z|>i;atoka1. Párizs iskolái elölt, a veszélyes át­járóknál már nem vigyáznak reíidörörszemek a gyermekek biztonságára. Talán kiesi a párizsi rendőrség létszáma? Baylot úr ma több rendőrrel rendelkezik, mint rendelkezett valaha is a párlz»! rendőrfőnök. De ezek a rendőrök ma igen „elfoglaltak” — a fr«ncía békeharcosok eljön vezénylik őket. Baylot urat New Yorkban arra oktatlak, hogy « gyermekek biztonságának védőimé felesleges, amikor Wall S'rrpl érdekeiről van sző. De • franci» nép bebizonyítja, hogy Baylot úr és amerikai gazdái a feleslegesek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom