Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-12 / 136. szám
A KOMMUNIZMUS El'll KEZESEI A Ssfyepan /Aubin t A BÉKÉS MUNKA GYŐZELME Ü DVÖZLÜNK az ünnep alkalmával Volga anyánk! üdvözlünk az ünnep alkalmával Csendes Don! üdvözlünk az új nagyszerű gyöae.em alkalmából békég és dicső szovjet nép, ki retiiontketetlen vagy műnké, ban és harcban egyaránt! Egyesült a két hatalmas orosz folyamnak a Volgának és a Donnak vize, H OSSZÚ időn át, kemény munkában és nagy viták között Született meg a hatalmas mti terve. Népünk, miután kiűzik a rabló fasiszta hordákat, békés munkához látod; és tettek* «ej bizonyította be, hogy az élenjáró szovjet mdománnyal felfegyverezve népi hatalmának, kommunista pártjának, lángeszű vezérének. Joszif Sztálinnak vezetésével minden akadályt legyőz. A Szovjetunió térképén ISO kilométer hosszú és 30 kilométer széles új ,,tenger” születet'; a CimJjanszkája; víztároló. Viharos időben hullámainak magassága eléri a 3 métert. A veszélytelen hajózás érdekében menedék- kikötőket építenek, a csendes öblökben védett mólókat létesítenek. A nép egyszer még dalokat fog költeni a viharzó doni tenger hullámairól. A VIZ a zsilipeken keresztül fokről-fokra emelkedik 44 méier magasságra a Don szintje fölé. Áthalad a vízválasztó gerincen, majd a zsilipeken keresztül ismét lépcsőzetesen leereszkedik a Volga szintjére. így tehát a vizjlépcsökön ét a hajók eljutnak a Volgától ß, Donhoz és vissza. Elhozzák a volgamenü és kámai fát és egyéb árucikkeket a Donhoz, a Fekete, tengerhez, elviszik a donyeci szenet, fémet és egyeb iparcikkeket, mezőgazdasági termel vényu 0 Volgához. A Vojga—Don-csatorna több ïninî háromszorosára növeli a Fekete-tenger vízrendszerébe tartozó hajózható folyók hosz- #zát. A cimljanszkája; .tengerben összegyűjtött 12.5 milliárd köbméter térfogatú víz megfelelő nyomást biztosít olcsó vjllamos- energia. előállításához. A 160.000 kilowatt teljesítményű vízierö- Biü áramot szolgáltat a mező- gazdaság komplex viliamosítá- eáhez, megkönnyíti és gyönyörű költeménnyé változtatja a munkát. Ez a költemény beszél a mesebeli aranykorszak beköszön, téséröl, amire évezredeken át vártak, míg végül két kézévé maga az ember teremtetne meg. az egész szovjet nép munkáját, tehe;ségét és lelkesedését, tajálé- ionyságát és győzelemre törő akaratát. Ezek voltak azok a motorok, amelyek a legújabb technika, a lépkedő exkavátorok és a gigantikus iszapszivattyúk segítségével győzelemre vitték a hatalmas építési munkát. Ilyen hatalmas érőkké} felfegyverezve természetes, hogy nem tud!ák csökkenteni az építők jendüleiét és kitartását sem a száraz sztyeppék hóviharai, s«m a nyárj tikkasztó hőség, sem a hideg esők, amelyek időnként elöntéssel fenyegették az alapárkot és elpusztítással az eddig végzett óriási munka;ä Moszkva — öt tenger kikötője A Volga—Don-csatornával testet öltött a kommunizmus építkezésének e hatalmas műve. Kemény munkában született meg a csatorna. Ez három egyformán fontos gazdasági területet, am«) y kapcsolatban áll a Volgával és a Donna), kapcsol össze, De összefűzi e húrom terület eszmélt is. Az orosz történelem folyamán már számtalan kísérletet lettek, hogy egyesítsék a Volgát a Don!>al. Harminc ilyen terv is megszületett a Nagy Októberi Forraga otn előtt, Amira a cári Oroszország képtelen volt, azt a Szovjetunió megvalósí. tót;», így a szocializmus országának szíve, ragyogó fővárosa, Moszkva 5 tenger kikötője lett. Qsszeölelkeztek a két hatalmas orosz folyó hulámai... A végeláthatatlan száras sztyeppén keresztül csator- »ióf vágott a szovjet ember vaswkurata és ott, afiol eOy- kor üröm, árvalányhaj és kutyafej imbolygóit a szelheti, most hatalmas vízgyűjtő-medence tükrén ragyog a tavaszi nCiysugár. Hosszú évszázadokon ál Innkás hegyvonulatok választották el a két folyó med- rét. amelyeknek az egyesítéséről nemzedékek szőtték álmaikat. Évszázadokon keresztül, nemzedékről-nemzedékre szádt ez a nagyszerű és merész álom• de a természet erőivel az ember akkor még ttem vehette fel a harcol. Av e/ső hajók áthaladnak a Volga—Don-csatorna egyik zsilipjén .. Vízlépcsőkön, zsilipeken ái jutnak a hajók a Volgától a Donhoz és vissza. Elhozzák a uolga- menti termékeket a Donon keresztül a Fekete-tengerhez és elviszik a donyeci szenet, fémet és egyéb iparcikkeket a Volgához, A nagy ta l á l k o » á Folyókat megfordítani, putri taságokbaü tengert teremteni csak a szovjet társadalom képes, a szovjet emberek, akik megváltoztatják a földrajzot, a természetet, szülőföldjük el) ész arouiutdt. Hatalmas, eddig páratlanul ál ó hőstettet vittek véghez í* Volgu—Don-csatorna j)^s frétai. A természetet átalakító lángelméiű sztálini terv útján mintegy 30 ezer kilóméternyi fo'yé-utat kapcsoltak össze és egyesítették Dél éi Észak öt tengerét. 1952. május 3í- örökre megmarad a nemzedékek emlékezetében. Micsoda izgalmas órák és napok előzték meg a nagy pillanatot. — Hol à víz ? ... Hol a vizf.. — száguldott az izgatott kérdés a telefonvezetéke* ken. És jött a víz. A Csendes- fíon szőke hullámai méltóságteljese n1 lépés ről'lépévre közeledtek a Volgához. Szigorú és igényes átvevőké né ellenőrizte « víz az építők munkáját. Útjában befejezetlen munkáló', mulasztásokról szó sem lehetett. Minden fényesen sikerült, A folyó áthaladt a vízválasztón, már a csapurnyiküvi zsiliplétrán ereszkedett a'á, ahol 8 kilométeres. szak0szón öt zsilip állta a víztömeg útját. Az izgalom nőttön-nőtt. Május 20-én a Don vize a ®’0s zsilip előtt morajlott, május 30-án az 5-ös és a. j-cs zsili pen zúgtak keresztül fodros hullámai. Aztán villámgyorsun elterjedt a hír: hama-)QSaH egyesül a két folyó. A telefonkészülékek elhallgattuk, uz izgalom tetőpont- iára hágott, A 3-as zsilipnél ezrével gyűltek össze az építők. hogy szemtanúi legyenek a nagy pillanatnak. G. Tjuriß és I. VüHutov, a betonozó}: ifjú vezetői a zsilipkamra fenekét nézik, amelyet e'Jyve jobban megtölt it folyó, — üdvözölünk. Don! Ml építettünk jobb medret számodra! — lelkendezik a két ifjú, akik itt értek el csúcs- teljesítményeket, A Don kavarogva tódul a 2. számú zsilip felé. Az emberek futva igyekszenek utolérni a vfzet, A 2. számú zsilipnél jelt adnak a klinderek megnyitására. Szabad az út a a harsogó hullámok betóduhiak a széles mederbe. Ezer és ezer, hős építő lelkes felkiáltásokkal, tapssal köszönti Don vizét. A kikövezett partokon folyvást nő az embertömeg. Most megérkezik « Sztálin- g vádiak küldöttsége is, A küldöttség tagjai megszorítják az építők kezét és szívből gratulálnak a nagyszerű alko-r tushoz. Moszkva;, időszámítás szerint 13 óra 3j perckor az tér és a 2-es zsiliptől egyidőben‘ megindul egymás felé a Volga és a D in. A vasúti és a gyalogúidról g jelzők zászló- iclcket váltanak. Egyre k°- silebb és közelebb ér egymáshoz a két hatalmas víztömeg. A partokon hirtelen csend támad■ még a szél is elül,,.\ , — Anyuka\ es a ml vizünk- — kérdi egy pirosruhás. pöttömnyi, kislány <* VolOa vizére mutatva. — A miénk. És az a másifi is a miénk. Még égy pillanat s a kavargó hullámok forgatagában eltűnik a széles meder betonfeneke. A Volga és a Don egyesült, hogy örökre eggyé olvadjon össze. Tajtékot vetve, zúgva ölelkeznek ősz- sze a két folyó hullámai és a tiszta tavaszi légben magasztosan és ünnepélyesen csendülnek fel g, Szovjetunió Állami Himnuszának akkordjai. Az új víziúion iöbp. mint 2000 lóerős Dtcselrt?iQÍQr ros expresszhajok közlekednek majd. Ezek a hajók 100 méter hosszúak és a Fehér-tenger jéghegyeitől a Káspi- iengerig szálfít- jdk az utasokat Moszkvába. a s A HARMADIK, rendkívül fontos hatás, »melyeit a iVolga—-Don-csatoma jelent: az ősidők óta száraz szelek gyötörte aszályos föld öntözése. Az öntözés a rosztovj és sztálingrádi terület mintegy 3 millió hektár kiterjedésű aszályos földjét teszi termékennyé, a föld domborzati Viszonyai a Volga—Don-csator- Bától nyugatra, keletre és délre lehetővé teszik, hogy óriási kiterjedésű földterületet öntözzenek meg természetes lefolyású csatornákkal. A doni éa volgai sík. 6ásr száraz sztyeppéinek mesterséges erdősítése országún):, euró- pai részének déli vidékén az egész éghajlatot megváltoztatja, Az éghajlat ezen a vidéken enyhébb, uedvdúsabb lesz. Gyapot- és rizsültetvények, virágzó szőlők, gyümölcsösök, az állat- tenyésztés fejlesztését elősegítő gazdag, dús legelők jellemzik majd azokat a helyeket, amelyeken az utolsó ötven év alatt az aszály és a száraz szelek tizennyolc ízben pusztították el az emberi munka gyümölcsét. Itt a kommunizmus egyik hatalmas müvében öltött testet • párt bölcsessége és állhatatossága, a Komszomol fiatalos «nunkaheve. Ebbe a műbe küldte teljesedett be 1052 május ifl'én. A nap, amelyen a, Volga és a Don találkozott, ünnep- ként vésődik « szovjet népek emlékezetébe. A kommunizmus nagy építkezéseinek első ilkotása Sztá-ingródtól délre érkezett el a beteljesüléshez. A történelmi földön, apie.yen % forradalom győzelme után a vörös gárdisták harcoltak Cáricinért, negyedszázaddal később pedig döntő vereséget szenvedett a világot lángba és vérbe borító fasizmus, — most megszületett a béke nagy alkotása. A két folyó egyesítésének gondolata már évszázadok óta kísértett. 1696-ban, Azov era- iitményeinek elfoglalása után Nagy Péter is elhatározta, hogy egyesíti a Volgát a, Donnât. Harmincötezer ember állt munkába — lapáttal és a fődet zsákokban hordták el. Három év alatt 650.000 köbméter fokiét nmeitek ki, ami az akkori körülmények között szép teljesítmény volt. Aztán a svéd háborúi miatt abbamaradt a munka és Go i- cin herceg a nagypéterj tervek makacs ellenzője, fölényesen jelentette ki: __ Esztelen gőg arra törekedni: hogy me gváltoztassuk a folyók medrét, folyását» annt*'isten akaraia határozott, meg... Nemcsak a munka maradd abba, de a terv is elaludt. A földesúri, buresoá Orosz- ovszóxf cjazdam^l és technikai chu<ivaduf$á- ga különben sem tudott volna ilyen nehéz feladattal megbirkózni. I ... , I új embereknek kellett eli lj jönHi. hogy a hatalmas terv újra felbukkanjon, de most már — meg is valósuljon. .1 Nagy Októberi Szocialista Forradalomban mcgszü'etet t szovjet hatalom egyik, legfontosabb népgazdasági )feladatnak tűzte ki a Volna és a, Don egye- hitesét. Még javáb°n dúlt a polgárháború, xmikor a fiatat szovjet hatalom szakembereiket küldött a két folyóhoz. A szovjet hatalom első éveiben kidől go- \sott csatornaterv hiányos volt, mert a iVolga—Don-kérdéssel egyoldalúan, csak a {szállítás szempontjából foglalkozat!, holott lezt a kérdést az aszályos sztyeppék öntözéséinek, új villamos erőművek emelésének, a Imezőgazdaság villamosításának és a doni Via józás megjavításának kérdésével együtt \kcU megoldani. I Sztálin elvtárs lángeszű terve mindezeiket felölelte. A gyönyörű tervet az építkezések tortér Inetében páratlanul álló lendülettel valósi- flották meg. A VoWa—Don-csatorna építői lállandóan érezték a sztálini gondoskodást, a ipart pedig a nagy építkezést a szovjet népnek érdeklődésének középpontjába emelte, Egyesük a Volga és a Don I' A Kéneket I és az építési anyagokat másI ” 1 __ félezer gyár, üzem és válla-l at szállította, A Volga—Don-csatorna építői olyan műszaki felszereléssel dolgoztak, ami. re még nem volt példa. Minden feltétéit megteremtettek az óriási feladat sikeres teljesítéséhez, s ez párosulva az építők 1er k esedésével. bátor kezdeményezésével és eredményes munkájával, lehetővé tette, hogy az eredeti tervben megjelölt határidőt két évvel megrövidítsék. 1951 votl a na9y építkezés döntő éve. A cs°torna medréből 35 millió köbméter föulet emeltek ki és több, mint egymillió négyzet- méternyi partot kövezlek ki. A csatornához tartozó építményeknél közel 700.000 köbméter betont hasznáitak fel, A csatorna építésén 185 különböző, fajta exkavátor, 386 földásógép, T25 földegyengető. többezer gépkocsi és traktor. többszáz különböző daru, számos földszivattyú, automatizált betrug y ár, be tonszivaityú és sok egyéb 9ép és berendezői dolgozott, I I h7, Ï nPm könny a terepen folyt. 4 I I munka i sZivattyúk_ csatornák, csövek segítségével vezették a Donból, hatalmas víztárolókat’ messze u sztyeppébe nyúló öblöket kellett létesíteni, 1953 február elseje fagyos reggelén 0 Don elérkezett a kargovk°i szivattyúállomásig, Április 3-án. már a. marinovkai. sZivatu- tyúál'oiriás kezdte meg működését. Április i-cn kezdték megtölteni a. bereszluvxzki víztárolót. Május 21-én az építők eltávolították a záró gálát, a május SOrrót 31-re virradó éjszaka vedig a víz áUtcdfldt °z 5. számú zsilipen. A 1. számú zsilipig — két és fél kilométer távolság — félóra alatt tette meg °z utat. Még ennyi, időbe sem telt, hogy a víz a 3. számú zsiliphez érjen. Újabb tíz méter eséssel a vízáradat a Volgától másfétkilométerre épült 2. sz. zsilip felé hömpölygött. Itt a csatorna kiszélesedik, lioOy a hajók kitérhessenek. Egy óra 35 perckor a doni vígáradat áthaladt a 2. zsilip kamráján és ugyanebben a- időben az 1. számú zsilip felől feltűnt a tavaszi áradások következtében 8 méterrel magasabbra duzzadt Volga vize. Í '~r:: ... , j sárgás-zavaros. Száz kiloméA lton tije j íeres utat tetf weg a vistá. rolókon, csöveken keresztül. Szemben hatalmas erővel közelednek a Volga habos hullámai. Pontosan 1 ófa 55 perekor elkövetkezett a nagy pillanat: a két folyó habzó örvény- léssel egyesült. Olyan volt, mint két testvér boldog találkozása. A Volga örökre egyesült a Donnal.
