Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

A vaskúti Dózsa tsz dolgozói a növényápolás fokozásával harcolnak a többtermésért Már több miut 300 hold területen elvégezték a másodszori kapálást À vaskúti termeiőszöveikw izeiben natrv t iendü.'Atel fo­lyik a uövéuyánolas. A tsz 0ő bőid gyapotja másodszor volt jűiegkapálva. A 160 hold ku­korica és a 60 hold naprafor­gó kapálása kétszer történt meg. A Ie hóid burgonya másodszori kapálása után a 1öltö«etés is el van végéivé. A 12 és fél hold hagymát most kapálják harmadszor. A cukorrépa kétszeri kapálaő után ki is van egyelve. A termelőszövetkezetben nao-y segítséget uyu.it a nir vényáuolási munkához az, hogy három Zetorral ke* resztben-hosszábun végzik a kapálást. Most látják a tsz dolgozói, mennyire érdemes •volt négyzetesen vetni. A Ze­torral úgy ekéznek. hogy az ekekapa vasa a uövénysovok- hoz közel (körülbelül 8—10 centiméter) halad. Egy-egy Zetor 7 ekekapát húz. így egy traktoros a 7 ekekapázó dol­gozóval átlag 30 holdat mü­veinek meg. A traktorosok közül legjobb eredményt Bu­dai István érte el. Az egyik napon a hozzája tartozó 7 emberrel 33 hold területet kapált meg. Kisfügedi Ist­ván traktoros. t«z-;ag példá­san végzi feladatát. A jó eredmény eléi’ését nagyban elősegíti az, hogy a területet uem engedik elgazosodni. Amikor a gyommagvak ki­kelnek. nyomban hozzálát­nak az ekézéshez. A növényápolás időben és jó elvégzésé* elősegíti az, ho'Jij a brigádok és a munka, csapatok között városver­senyt szerveztek. Két nö­vénytermesztő-brigád közül az Egyetértés halad az élen. A brigád tagjai a kapálást idejében kezdték és igy a második, de » további gyom­mentesítést is sikeresebben végzik el. Az Uj Élet-brigád­nál a növényápolásnál lema­radás mutatkozo't. de a ver­seny következtében június l;re a megyei béketalálkozó tiszteletére, a lemaradást be­hozták és így most már nem sokkal án az Egyelértés-bri gád mögött. A növényápolás­nál különösen jól végezte fel­adatát Kovács András. Frei dint!er András. Uj. Hajdú Sándor. Noszkó Józsefné Hajdú Fereucné és Berg­man Józsefné. A termelőszö­vetkezetben a dolgozók tud­ják, hogy minden pere ki- használásával jobb ered­ményt, több termést érnek el. Éppen ezért a tsz-ben minden dolgozó kora reggel­től késő estig réeztvesz a munkában. Az eredmények mellett, hiú- nyoxsánok is vannak a tsz- ben. Az egyik ilyen hiba, hogy a növényápolás legfon­tosabb időszakában. __ hétfőn, majdnem minden dolgozó tá­voltartotta magát a munká­tól. Csupán az állattenyészté­si-brigád tagjai és a takai- máuytermelők közül három tag; ifj. Gyöngyösi Imre, Kovács Sándor és Száraz József dolgozott. A többiek ünnepeltek. A vezetőknek, brigád- és muukaesapitfele- lősöknek az lett, volna a fel­adatuk. hogy felvilágosítsák a dolgozókat: számukra a termelés győzelméért vívott harc megnyerése az ünnep A tsz-ben vannak olyanok akik illetéktelenül, csalás ül' ián akartak 'óbb lő/o'dclem­hez jutni. Például Basi Béla, Turbucz Sándor és Gsányi Péter egyegv napra 10—111 munkaegységet írattam ma­guknak. A dolgozók a női- macsalókat leleplezték és kérték méltó megbüntetésü­ket. A né r> bíróság- méltóan megbüntette a normacsaló­kat. Busi Bélától 3 hónapig minden munkaegység érté­kének 20 százalékát vonják le. Turbucz Sáudor és Csüngi Pétertől 6—6 hónapig vonják le munkaegységük 20 száza­lékát. A vaskúti termelőszövetke­zetben így harcolnak a fegye­lem megbontói ellen. Készítsünk a sertések részére is sílótakarmányt A sertés mindenevő állat, ezért megfelelő szoktatás után a jómínőségű sílótakar- máuyt is szívesen fogyasztja. A sílótakarmúnv vitamint tartalmaz. Vizen vas volta, savanyúsága, kellemes sza­ga miatt természetszerű ta­karmány a tenyészkocák. ka­nok, süldők, de a hízottser­tések részére is. A hízottser­téseknél csak a hizlalás első időszakában aljkalmus a siló- takarmány. Télen a legelte­tés hiányában a eílózott zöld- takarmány mindenben pó­tolja a legelő-füvet. A jó sí- lótakarmány sertések részé­re a zöldta,kormányokkal ke­vert tök és főtt burgonya. Az ilven sílótakarmányban a zöldtakarmány 30 százalék, a burgonya 70 százalék le­gyen. A zöldtakarmányok közül a sertésedé készítésére kiváló a lóbab, takarmány­borsó. édesesillagfürt, bük­könyfélék. lóhere, a lucerna és a silókukorica. A burgo­nyát a sílózás előtt, párolni kell, mert a főtt burgonyá­ból készült sílótakarmányt a sertés szívesebbem eszik, mint a nyersből készítettből. A zöldtakarmányból és a főtt burgonyából készült silóból a vemhes koca naponta két- három kilogrammot a szop tatós koca fiadzás után 10— Iá napig egykét kilogram­mot, üres koca bárom-négy kilogrammot, tenyészkan a búgatáei időn kívül két'ba- rom kilogrammot, 3—6 hó­napos süldő 1 kilogrammok 6 hónapon felüli süldő két kilogrammot és a hízót Cer­tes 2—3 kilogrammot kapjon A sértésekét, fokozatosan ken a sílótakarmány etetésére fogni. Etetőékor a sírnia- karmáuyt az abrakke verék.- hez keverjük. A vemhes ko eáknál a sílótakarmányfej' adagot a vemliesség utolsó hónapjában a felére kell csökkenteni, majd elles előtt két héttel teljesen el kell hagyni. A sertések sílótakar- múnyánál fő követelmény, hogy minél magasabb le­gyen benne a uyersrost. Te­hát, hu a sertések részére készítünk sílótakarmányt, a silóba besílózandó növénye­ket, főleg a pillangós zöld növényekből a gumósok és n tökfélékből válasszuk ki. úgy. hogy azok keverten ke­rüljenek be a silóba. Az élenjáró szovjet állat- tenyésztők már régen etettek a sertésekkel sílótakarmányt és ezzel nemcsak abrakmeg­takarítást, hanem jobb meg­termékenyítést, az állatok jobb fejlődést és súlygyara­podást is érnek el. Miről írnak állami gazdaságaink levelezői ? Egyéni verseny a gazdaságban Állami gazdaságunkban a gyapotlsr- melő-brigad versenyre hívta a Kossuth* és a Komszomol-brigádot. A verseny- pontokban a többi között a növényápo­lás minél előbbi és többszöri elvégzése is szerepel. A gyapottermelő-brigádnak átlag 156 százalék a teljesítménye. Kora hajnaltól késő estig fáradságot nem ismerve dolgoznak a iöbbtermés érdekében. A Kossuth-brigád megköze­líti a gijapotosokah Teljesítménye 145 százaléknál áll. .4 Komszomol-brigád 140 százalékra teljesíti napi előirányza­tát. A gyapotos-br igádnak területe egyéni parcellákra van felosztva, o dol­gozók tudják, hogy ineiyik terület az övéké, melyikért felelnek. így az egyéni versenyt is jobban kiszélesiiik és az eredmények naoról-napra nőnek. Ezt igazolja Vajda Júlia, Balázs An-' ialné, Mida Rozália, Halász Katalin, Matos Istvánné, llovácz Józsefné és Kormányos Józsefné 170—180 át tags? á zaléka. A gazdaság dolgozói így áll­nak őrt a gyilkos Tito-banda országá­nak határa szélén BALÁZS ANTAL brigádvezelö, katymárl állami gazdáság. is expresszit ízlalús sikere A szakmán állami gazdaság böddi üzemegység dolgozói az e.vpressz- llízlalásnál jó eredményt mutatnak íel. A havi ráhtelaiási súly 25 és fél kilo­gramm. A daraéitekesitésnél 23 százatéko* értek el. Ezzel a ráhízlalási súly- lyal megrövidítették a sertéshizlalás idejét. Egyúttal csökkentették az ön­költséget ib. Különösen jő munkát végeztek: Juhász János, Krém Ignác, Len gyei Mihály. KOVÁCS ILONA, állattenyésztő technikus, böddi üzemegység Versenymozgalmunk eredményei Áilami gazdaságunkban a veiseny- mozgalom mindjobban kiszélesedik. Nagy Károly, Gubány János traktoros vállalta, hogy egészévi munkáját 150 százalékra teljesíti 15 százalékos üzem* anyagmegtakarítással. Kovács Károly, Szabó István 145 százalékra, 15 szá­zalékos anyagmegtakarítással, Kothecz János, Korsós Margit kombájnotok napi 125 százalékra, 15 százalékos anyagmegtakarítással vállalta, hogy előirányzatát teljesíti. A sertéshizlalda nál jó munkát végez: Juhász János, Krém Ignác, Lengyel Mihály. Ezek a dolgozók lelkiismeretesen gondozzák a jószágokat: az etetési időpontot min­dig pontosan betartják. KIRÁLY JÓZSEF, a Népújság levelezője. « szakmári állami gazdaság. Tszcs-levelezőink írják Alkalmazni fogjuk a pótbeporzást... 1ERMELÖCSOPORTUNKBAN ebben qz évben 80 ltold kukoricát négyzete­sen vetettünk. A keresztben-hosszában való kapálással könnyebbé vált a növény ápolás. Így csak a bokrokat kellett megigazítani. Ide leginkább mun­kakönyves tagokat osztottunk be. Az ifjúmunkások bevonásával a ke­vés munkaerő ellenére meg iudjuk oldani a feladatokat. A fiatal munka- könyvesek közül Papp Katóka, Német Piroska, Szabó G. Margitka, Sziics Mariska már a 30 munkaegységnél tart. Ezek a lelkiismeretes fiatalok túl­tesznek a hanyag asszonyokon. Például Sziics Mártonnón, akinek a férje juhász. En már többször mondtam neki, hogy kapcsolódjon be a munkába, de ö mindig húzódózik. Arra hivatkozik, hogy kis családja vari. Ugyanakkor vannak a csoportunkban olyanok is, akik szintén családosok és már 200 munkaegységnél tartanak. Például Farkas Györgyné és Szabó G. Mátyásáé. EBBEN Aí ÉVBEN alkalmazni fogjuk a pótbeporzást. Eddig nem vol­tunk tisztában ennek a jelentőségével, de mostmár kaptunk siakkönyvekei es igy ismerjük ennek fontosságát. SZABÓ G. ANDRÁSNÉ levelező. Az állattenyésztési terv teljesítéséért Kulákverem Solívadkerlet a sötét éj szárnya alc vette. A Fetöfi-ulcában fekete ■árnyékok imboiyognak. — Tatán mát ez a 29. házszám/ Zseblámpa kattan. Fénysugara a fal­ra kapaszkodik. — Ez!... Varjúék portája. A toronyóra tizet kondit, amikor c kiskőrösi rendőrőrs baj társ ai és c pénzügyön szakasz tagjai a kulák-por­ta udvarába lépnek. /I földszintes ház egyik sarokszobá­jában Varjú János ül az asztal előtt, Számol. Homlokán a ráncok mine sűrűbbre vonulnak. — Mégis csak el kellene adni azt c húsz hektói — szól be a konyháról Ju­liska húga — Biztosabb a pénz a tár­cánkban., mim az a bor.., — Hallgass/ Persze, te most az eskü­vőd előtt mindent pénzzé tennél, c harminc hektó a pincében sem elég... — És tán neked nem kell a pénz... hiszen te előbb esküszöl, mint én... Erős dörömbölés. A két kulák ijedtet néz egymásra. A lány az ajtóhoz siet Az ijedelem sarkantyúzza. — Várjl — kiált János és a sublót­hoz rohan. Kirántja a legfelső flóko\ és a fehérnemű közé csúsztatja a szám adások paksamétáját. — Már kinyithatod/ Belépnek a rendőrök és a pénzügy őrök. Körülnéznek. Majd Varjú János hoz fordulnak. — A borért jöttünk! Azért, amit el ásott... Láng futja cl a kulák arcát. Ds csal egy pillanatra. Szavat mely úrban van A kisszállási Petőfi termelőszövet­kezetben az állattenyésztő Ágoston József meg a hozzája tartozók mindent elkövetnek az állattenyésztési áerv teljesítése és a zooteehnikai eljá­rások alkalmazása érdekében. így el­érték a háromszori fejés bevezetésével, hogy a négyliteres fejési átlagról 8.8 li­terre emelkedett a tej hozam. Bevezették a borjúknál a mesterséges nevelést. Ennek eredményeként elérték a n*pí másfélkilogrammos súlygyarapodást. Ebben a tsz-ben nagy gondot fordítá­nak a baromfitörzs nevelésére. Most építettek egy baromfiólat. tó eredményeket értek el a göböl- J járási Petőfi tsz-ben is. Itt a juhoknál bevezették a két évben vaio háromszori elletést. Tehénál lományuK- nál a háromszori fejést már régebben bevezették. így 3.5 literes átlagról 7.§ literre emelkedett a iejhozam. BODOR JÓZSEF főelőadó, kiskunhalpsi járási tanács. rátapad nyelvére. Székeket tol az asz­tal köré és hellyel kínálja a hatóság embereit:.t — Nem tereferélni jöttünk ml, hanem a borért — utasítja vissza u felkínált helyet az egyik rendőr. A kulák, mint a vad, érzi, hogy háló­ba került. Szeretne kitörni és borát megmenteni. Fejében számok cikáznak. Pénzjegyek ugrálnak szeme előtt... — Nem rejtem én boromat véka alá, még kevésbbé ásom el. — A föld is kiokádná gyomrából a rejtett dolgokat... — veit közbe húga. Közben arra gondol, oda a kelengye. Mit szólnak majd a többi solivadkerii kulákok. Pedig, hegy szeretné még a demokrácia hálán is az ostort elcsat­tantam. — Gyerünk kif Kövessenek/ A két kulák féírezzení, mintha tüt szúrtak volna or rámpájukba. — Hol van a gödör ? Az egyik rendőr körüljárja az ud­vart. Kiváncsi, mit tesz a kulák. Pe­dig pontosan tudja, hol van elásva a bor. A dolgozók ébersége leleplezte a kulákot. Pontosan lerajzolták a rendőr­őrsnek, hol van elásva a bor, A kulák érzi, hogy szorul a kapca. Báránybörbe öltözött farkas módjára \ár el. A pincéhez megy. — Ne ott keresse... — csattan a csendbe a pénzügyőr szava. — Talán megnézné, mi van a kazal alatt. A kulák mérgében nyel egyet. A hi­deg a sarkától a fejéig futott és vissza. Majd csend borul az udvarra. Szinte hallani, hogyan jár ki és be a kulák lélekzeté. — A kazal alatt — ismétli a kérdést. — Ott nincs semmi/ A rendőrök felnevetnek. Majd a kö­zeli pajtából villákat hoznak elő. Szét­dobálják a kazalt. Gerendák bukkan­nak elő. Leszedik a kukoricás zár at, c kazal alját és máris előttük ásít a mély verem. — Hát ez mi? — fordulnak a huták­hoz, Lz még mindig próbálja tartani magát. Töri a fejét, hogyan húzhatná ki nyakúi a hurokból. De minél kevesebb áldozattal. ~ Bevallom, elástam tíz hektó bort...- szól alázatosan. — Beismerem. — Majd mentő gondola ta támad: — Kár most az éjszakában a gödörbe mászni, még baleset is történhet a sö- iétben. Vigyenek a pincéből helyette tíz hektót. Annyi van elásva. De a rendőrök belátnak a gu-\ iaütésre érett kulák koponyájába. — Rossz az emlékezőtehetsége — vá­laszolnak. — Gyerünk csak le. Kínos csend. Majd a verem mélyébőlX {elkiáltanak: ? . 9 — Húsz hektó! A kulák veresebb lesz a főzött rdfc-a nál. Száját harapja. Érzi, hogy sajátp vermébe esett... De szíve csak akkor szorult el iga-Í tán, mikor másnap megtudta, hogtj\ a pincében lévő 30 hektóját adócsalás\ miatt is elkobozza a fiskus. így összeg sen 50 hektó bora hullt a verembe Csak pár liter maradt a kettős lakodat lomra... Cifralakodalom helyett cigány-X iakcdalofn tesz. Pórul járt, mint azok, < akik másnak ' vermet ásnak és maguk} esnek bele..* \ Kibővífjük állatállományunkat SZECiiEN <12 előbbi eredményekre, de meg kell írnom, hogy . bead,is: kötelezettségünket hiányosan teljesítettük. Még pedig a múlt évről 4S mázsa Í0 kilogramm hÍ2ottsertéssel maradtunk adósak az államunknak. Erinek ke. oka van. Az egyik az, hogy a multévi vezetőség nem fordított kellő gondo. íz állattenyésztési teiv teljesítésére, a másik- az ellenség szabotáló munkája. Például a múlt év december elején egyik napról a másikra az egyik disznótörzsállományunk olyan biteg lett, hogy fel sem kelt közötti egy sem. Ekkor tizenhármat kényszeiVágással távolítottunk el, amit. beszol­gáltatásba már nem lehetett beszámítani. EBBEN AZ ÉVBEN az állatállomány kibővítésével, a törzsek féljavitá fával biztosítjuk az állam iránti kötelezettség teljesítését. Már ezidelg a tejbeadási tervünket túlteljesítettük. A növényápolás! munkálatoknál igen jó eredményt értünk el. A tsz-ber « burgonyánál, a napraforgónál és a többi kapásndvényeknél elvégeztük • növényápolást másodszor. SZABŰ GYULA. « kunbajai Rózsa Ferenc tsz dolgozója. A háromszori fejéssel emeljük a fejhozamot A kisszállási Petőfi termelőszö- • vetkezet -dolgozói fáradságot nem ismerve veszik ki részüket a növényápolási munkálatokból. Tanulva b tavalyi hibákból, az idén elsőrendű kérdésnek tartjuk á kapálást. Az ál­lattenyésztők is lelkiismeretesen dol­goznak. Ambrus József tehéngondozó ö tehéntől naponkénti háromszori fejés sei 57—60 literre emelte a tejhozamot Míg a háromszori tejest asm alkalmaz Iák, csak 37 liter volt az átlag. Szö­vetkezetünk még tzideig Csak a szarvasmarha beadásból tett eleget a? állam iránti kötelezettségből. Azon les: a tsz minden dolgozója, hogy a több. is hamarosan 10Û százalékig teljesí’sc A baromfitörzs kibővítése érdekébe: most építenek 200 férőhelyes barom:i- ólat. GRÖSk ETELKA, a JuâszàUÂaï taz dolgozna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom