Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

ülfikölöj CsumakOY: -4 Volga találkozott a Donnal Szeretettel koszöntjük tanárainkat —* HELYSZÍNI RIPORT — DiáUlevetesóink a pedagotrusnapról rohan egymásfelé. Egyre kes­kenyebb a két folyót elválasztó szárazság. Ezen a részen még sok ember áll örvendező, ra­gyogó arccal. A viz mind kisebb helyre szorítja őket. Lármásan, nevetve, tréfálkozva hátrálnak és szinte elbüvölten nézik a vizet. A. zenekar tust húz. — HURRA! — ' harsan fel mjndenüit a csatorna körül, ami­kor a két folyó találkozik. Az órámra nézek: 13 óra 55 perc moszkvai idő szerint. Felejthe­tetlen pillanat. Tapsorkán tör ki. Majd újból és újbói felzúg a hatalmas orosz hurrá. Fel­csendülnek a Szovjet himnusz ünnepélyes akkordjai. Nézem az új viziútat megalkotó embe­rek boldog, büszke arcát. Min­denütt meleg, szívbö;jcivő jókí­vánságokat hallani. Meghatott, eifogódott hangok hallatszanak: „Járj szerencsével Volga—Don” — mondogaiják. A szél szétzavarta a felhőket. Ragyogó a tavaszi nap. Sugarai fényözönbe borítják a természet- fitoiakúó tervek nagy jhletöjé- nek, J. V. Sztálinnak fensé­ges szobrát, Megvalósult az orosz nép évszázados álma. A Don vize megtelte a nagy ú'at, egyesüjt a Volgával. 1962. MÁJUS 31 esővel kö­szöntött be, de a rossz idő nem ronthatta ei az emberek ün­nepi hangulatát. Sok tízezer sztálingrádi igyekezett ezen a napon a város déli szegélye felé, a Vo;ga—Don hajózható csa'torna zsilipjeihez, hogy szemtanúja legyen a két nagy orosz folyó, a Volga és a Don találkozásá­nak, A történelmi je entőségű esemény 1952 május 31-én 1 óra 55 perckor ment végbe. A Vo ga és a Don vize találkozott, a kom­munizmus építésének első szülöt­te, a Volga—Don-csatorna elkészült, A Don vize négy hónappal ez­előtt, február 1-én kezdte meg útját a Volga fc.é. Az egymás­után üzembehelyezett haia.mas szivattyúállomások, a karpovkai, bereszlavi, majd a varbarovkai Víztárolóba emelték a folyamot, A környező falvak lakói ekkor hallották először a folyóvíz cso­bogását, a hullámok fölött kerin­gő sirályok vijjogását. Elvirág- zottak az új helyre költözött ko­zák falvak kertjei, jöttek az első viharok és a Don vize csak egy­re emeJkedett a vízválasztó ma­gaslata, felé. A MUNKALATOK BEFEJE- ZESENEK időszakában n»m lehe­tett már élenjárókról beszélni, A höa.es-ég általános jelentőség, gé vált. A Volga—Don-csatorna bokcZcrfönyi építő-kollektívájá­nak szíve egy ritmusban dobbant. Május 24-én megnyílt az út a Don vize előtt a vízvá­lasztótól, a két folyót elválasztó 101 kilométeres távolság leg­magasabb pontjától, a Volga felé, Ettől kedve az építkezés dolgozói már nem napokkal, éa órákkal, hanem a víz közeledé­sével mérnék az időt. Reggel éb­redéskor jóreggelt helyett azzal a kérdéssel köűzöntötiték egy­mást az emberek, hogy mennyi­re jutott az éjjel a Don vize éa hol van most. „A 8-as számú zsilipnél”, „most érkezik el a 7, kapuhoz”, — „elhagyta a ö-oi”, l.most érkezett az 5-höz”, Így hangzottak a válaszok. EJJEL-NAPPAL jött a vts viharző, zajló áradással. Zúgva ömlött be a zsüipek vasbeton celláiba. Esésének zaja összeke­veredett az emberek vidám hangjával. Az éjszakában vörös Megyénk dolgozóinál együtt Is­koláink tanulói, középiskolás diákságunk is ünnepli az első pedagógusnapon a közoktatás dolgozóit, megyénk pedagógu­sait. Egyik diáklevelezőnk, Pit'.l k Elemér küldte hozzánk az alábbi meleghangú levelet, hogy diáktársai nevében üdvözölje azokat a nevelőket, akik az ifjúság mellett állva, ké­szítik őket elő a jövő nagy fel­adataira, felvértezik őket a mély és korszerű tudás minden fegyverével. A pedagógusnap. június S-a. diákságunk életében is jelentős esemény. — írja le’ velezőnk — hiszen mi tudjuk csak igazán értékelni neve­lőink munkáját. Valamikor az iskolákban két had sere y volt, — folytatja PPtlik elv társ. — Ez a két egymással szembenálló csoport küzdött egymdssaL A diákoknak az voit a céljuk> hoau minél „hősiesebben” kihuszák a vc~ velőket — tanulás helyett. Ma már gyökeresen más a helyzet, A felszabadulás új élet kezdetét jelentette min­denki számára. Az urak gyerekei helyére munkások és varasztok tanubnivágyó fiataljai kerültek, akik va­lóban tudásuk és szorgal­muk jutalmául kapják a bi­zonyítványt. Az elmaradt falusi iskolák színvonala el­éri a régi városi iskolákat. Középiskoláinkban sokk'H magasabb szinten mozog az oktatás, mint a Horthy- időkben. Egyetemeinket ö*z- sze sem lehet hasonlítani « felszabad\üás ' előtti egyete­mekkel. Pártunk és kormá­nyunk biztosítja a mi zavar­talan tanulásunkat és mi igyekszünk is megállni he­lyünket a tanulás frontján. Legfőbb se g dóink ebben a, munkában tanáraink. Az órákra jól felkészít,ten ér­keznek. Magyarázatukkal igyekeznek meakönnyíten i az anyag elsajátítását, mód­szereket, mindennapos se­gítséget. nyújtanak legfőbb politikai feladatunknak, a tanulásnak a véarehajtásá- 1 ban. A tanulmányi színvonal, az iskolai fegyelem emelésé. ben nagy szerepe van isko­lánk igazgatójának: Szabó Adorján elvtársnuk. Utasítá­sait annak a tudatában adja ki, hogy őt a párt. a dolgozó nép állította erre a he.yre és megbízói azt várják cl tőle. hogy diákjaiból nagytudású, művelt embereket neveljen. A sorohlévő feladatokat rendszeresen megbeszéli a DISZ-szervezet vezetőségé­vel. Figyelemmel kíséri az osztályok munkáját. Az ü egyszemélyi vezetésével uta­sításait diáktársaink annak a tudatában hajtják végre, hogy az az ő fejlődésüket, emberré válásukat szolgálja. T anáraink valamennyien arra törekszenek, hogy új­típusú értelmiséget alakítsa­nak ki. Gazdag tapasztala­taikkal, a haladó pedagógu­sok módszereinek alka,mazá- sóval iskolánkban mindenki által megbecsült, szeretett segítőtársakkái váltak. Nem mindenki számára könnyű- például a nve-vek tanulása. Orosz tanárunk mégis meg- szereltette velünk "s orosz nyelvet. Igen sok fáradságos órájába került, neki, — de ne' künk is. '■ Nehéz a matema­tika és a fizika is. Tanárunk mindkét tantárgyat, úgy ta­nítja meg nekünk, hogy ma már lelkesen készülődünk a matematika- és fizika-órákra. Munkájuk nem szorítkozik az anyag száraz közlésére, Történelemtanárunk például a történelmet a kor haladó íróinak müveiben is bemu­tatja, Arra készteti az osz­tályt, hogy többet olvasson és tudásút, klasszikus müvek ismeretével gyarapítsa. Igaz­gatónk a mi osztályunkban földrajzot tanít. Térképekt szemléltetőeszközök segítsé­gével nemcsak megismertet•* te, hanem meg is szerettette velünk hazánk földrajzát. Ez az oka annak• hogy az év­végi vizsgák előtt csak na­gyon kevesen izaulnak. Nyu­godt lélekkel megyünk, az is­kolába vizsgázni, mert tanul’ tünk és tudjuk az anyagot. Tanáraink a szakkörökben is aktív munkát véOeztek. Bi­ológiai szakkörünk Kriscóf András vezetésével fejlődés­tani sorozatot, növény- és rovar gyűjteményt szemlélte’ ?tő falitáblákat készített, ez- ízel teHe könnyebbé a tan- hanyag elsajátítását. Orosz I szakkörünk Szőts Rudolf ve’ ) zetésével orosznyelvű fali- jújságot szerkesztett. Sztálin \elvtárs 72, születésnapjára I orosz kultúrversenvt szerve­zett és szakköri ülésein I orosznyilvü előadásokat tar- 1 tott. Rádiótechnikai szak- I körünk felszerelte a fizikai I előadót. Tanárunk, Engedi 1 István Vezetésével, sok ki" I sértett eszköz készült. Ma’ gyár szakkörünk vezetője Khoór Miklós, kinek vezeté­kével a szakkör taaiai való­ban úttörő munkát végeztek. Katona József: Jeruzsálem pusztulása” című tragédiáját adta elö\ gimnáziumunk diák’ sága május végén a kecske­méti szmházban. Az előadá­son réstvevö nagyhírű kri" tikusok Gyárfás Miklós< Pándi Pál és az iroda om- történeti társasán megjelent tagjai elismeréssel nyilatkoz­tak erről a munkáról. Az első pedagógusnap e>~ kalmábó' meleg szeretetteP köszöntjük tanárainkat. ígér­jük, hogy munkájukat, lel­kes és áldozatkész segítségig két még jobb munkával, még eredményesebb tanulással tá­masztjuk alá, Velem együtt — érzem és tudom — nem­csak iskolánk ■minden nővén’ déke, de szerte az országban városaikban és falvakban minden diák szeretettel gon­dol ezen a napon a nevelőkre, szocialista jövőnk harcos és áldozatkész munkásaira. Pittjik Elemér levelező. Katona József.gimnázium Kecskemét Az új víziúton expre&szhajók is közlekedhetnek. Képünk egy ilyen új hajómodellt mutat, amelyet 2000 lóerős Diesel-motor hajt, 101) m hosszú, 500 hálóhelyes. Képünkön a tervezők js láthatók. csillagok gyúllaik ki, azoknak a zsilipeknek a tornyain, amelye­ken á haladt már a víz. ...Május 31-én 12 óra után a Don vize ott csobogott már a 2-es számú zsihp bejáratánál. A Volga vize az első zsilip cellá­jáig jutott, A két zsilip között tízezrek nézték a csatorname­der utolsó száraz Szakaszát. A bz-áiingrádi üzemek és a csa­tornaépítés dolgozói ellepték a csa'.ornameder lejtőjét és sokan a csatornamederben várták a folyó vizének megérkezését. A LEZUHAND VIZ zaja el­nyomja az emberek ujjongását. Még eltelik egy kis Idő és azután iajtékozva megindul a hullámzó áradat a második zsiliptől az első felé. A csatorna két ojdalán fiatalok futnak versenyt a Don­nal. Sokan ültek le a csatorna fenekére, most feiäUna« és vár­nak. Türelmetlenül nézegetnek az első zsilip felé, „Miért késik a Vo.ga? Miért nem jön ponto­san a találkozóra?” Es ime az első zsilipnél szé'es vizcsik csillan. Egyre nő és kö­zeledik, „Jön! Jön!" — haüa-- szanaik mindenfelől az örvendező kiáltások, a két folyó, a Volga és a Don mostmár neki-neki- csankodva a csatorna rsartiainak Moszkva öt tenger kikötője A CGT francia dolgozók érdekeinek harcos védelmezője Az Általános Munkaszö’ vétség, közhasználatú fran­cia rövidítéssel CGT. több mint félszázaddal ezelőtt jö't létre. A CGT eSé&z története: a dolgozók fáradhatatlan harca gazdasági és szociális érdekeiért, soraik egységé' ért. A munkásosztály ellen­ségei már többször megkísé* relték. hogy megbontsák a dolgozók egységét, lényeges eredményt azonban nem, tud* tak elérni. A CGT mindig határozottan síkraszáHt az ország demokratizálá-nért. a fasizmus gyökeres kiirtásá­ért és a fasiszta ügynökök megbüntetéséért. A Kom­munista Párt és az Általános Munkaszövetség felhívására tett a francia munkásosztály hatalmas erőfeszítéseket, az ország gazdasági életének helyreállítása, a fasiszták ál­tal tönkretett francia ipar újjáépítésére. Az öntudatos munkások azt. hitték, hogy az ipar fellendülése. a7, élet- körülmények (munkaviszo­nyok) megjavulását, is ma­gával hozza. A jobboldali szocialista kormány azon* , ban Leon Blummal az élén megtagadta a CGT jogos bér- követeléseinek teljesítését. ,1947. májusában a kommu­nista miniszterek eltávolí­tása a kormányból éles for­dulatot jelentett jobbfelé a kormány politikájában. En­nek következtében féktelen támadás indul a munkás- osztály életszínvonala ellen és hallatlan mértékben emel­kedett a vállalkozók, a fe* 1 ketciyaci üzérek nyeresége. ­A CGI’ komoly akadályt je; lentett, a nemzetközi, és belső reakció útjában,- ezért igye­kezett egységét megbontani és egy Amerika felé orientá­lódó szakszervezeti közpon­tot létrehozni. A dolgozók azonban tnern követték a sza- kadárok vezérét, Léon Jou* hauxot. Csak a CGT tagjai­nak 10 százaléka ment át a Force Ouvrière nevű szak­szervezeti szövetségbe. Az Általános Munkaszövetség a szakadárok minden erőfeszí­tése ellenére, a francia mun­kásosztály legnagyobb tö­megeket felölelő, legtekinté­lyesebb szervezete maradt. Egyesíti az Összes szervezett munkások és alkalmazottak körülbelül 80 százalékát. Ezidő szerint a CGT-hez 35 országos szakszervezeti szö­vetség tartozik, melyek 12 ezer helyi szervezetet, és a legkülönbözőbb üzemekben többezer szakszervezeti szek­ciót egyesítenek magukban. Az a körülmény, hogy az ország gazdasági éle­tét az amerikai háborús uszítok érdekeinek rendel­ték alá. a legszélesebb nép- tömegek számára nyomort, munkanélküliséget, a kizsák mányolás fokozódását jelen­tette. Mi sem mutatja ezt világosabban, mim az a kö­rülmény. hogy a francia dol­gozók vásári óképessége a fo­lyó év,elején a háborúe'őlti 1928, évi felére csalikén1. e Ugyanakkor * néptömegek 0 elszegényedésével egyidőbeu- szakadatlanul nő a kapitalis­1 tát nyeresége. A tőkések ré*- ezesedése a nemzeti jövede­- lemBől 54 százalék. A mun- í kabér ugyanakkor csak 29.5- százaléka a nemzeti jöve­• delemnek. Nem csoda tehát.- hogy a dolgozók ©légedetle- 1 nek az egymást váltogató- burzsoá kormányok nemzet- z ellenes politikájával. Felis- i merték, hogy ezek a kormá­- nyok amerikai gazdáik pa­- rancsait hait.iák végre. A- CGT —; mint félszázados- múltja alatt olv sokszor — . eevik szervezője a sztrájk" t mozgalmaknak. tüntetések- : nők. A midi évben január­tól októberül 2<i00 sztrájk í volt. Ezek 80 százaléka a- munkások győzelmével vég- ) ződött. A dolgozók akció- » egysége következtében a tő­kések és a kormánv kényte­■ lenek voltak a biztosított bér­minimumot a7. ipar minden- ágában 15—25 százalékkal fel­• ■ emelni. A francia dolgozók milliói ■ a CGT jelszavainak hangoz­■ tatásával harcolnak: emel- . jók fel a biztosított bérmini­mumot és vezessék be a • mozgó bérskálát. Az utóbbi ; idő sztrájkjaiban építőmun­ká,ok. vasutasok.- vasmun­kások és vegyipari munká­sok vetlek részt. A sztrájk"1 mozgalom hulláma egyre ma- ■ gasabbra çsap. A dolgozók, miközben egy1 séges frontot alkotva száll nak síkra, az új háborút elő­készítő bűnös politika követ­keztében ibeálló életszínvonal- csökkenéssel. egyre jobbár felismerik, hogy közös erővei kell harcolniok az. ellen a po­litika ellen, amely Francia- országot amerikai haditá­maszponttá változtatja. Va­lóban a CGT szervezetei ak­tívan harcolnak a Schuman' terv, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen és határozóban követelik a bé­ke és demokrácia politikáját. Nem véletlen, hogy a dol­gozók harca gazdasági szük­ségleteikért: összefonódik az egész demokratikus tábor harcával, mely bátran síkra- száll a békéért, a demokráciá­ért és a haladásért. A sztrájk- harc, amely a Kommunista Párt és az Általános Munka­szövetség vezetésével folyik, világos megnyilvánulása a francia dolgozók szilárd elha­tározásának. hogy végetvet- nek a nemzeti érdekeket eláru-l ló kormánypolitikának. Most a háborús keretszerződés alá-1 írása után újabb fontos fel-] adatok hárulnak a francia' munkásosztályra és amint a] legújabb hírek bizonyítják.i a Francia Kommunista Párt] a fokozódó elnyomás és ter’i ror ellenére —. karöltve a' CGT-vel — még nagyobb erő ] vei szervezi a dolgozók har-i sát a háborús agresszorok és] a7 őket kiszolgáló kormányoki ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom