Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-01 / 127. szám
A.békefábor ereje tó csatornakg a cső'- és vízvezetékek, Színes körök mutalják a leendő falvak, városok és s-zov- ho-zok, az új gazdasági és kulturális központok helyét. À fekete vonalak — új autóuiak és vasúi vonalak. Tahia-Tasnál hatalmas gát zárja el az Amu- Darja medrét. Innen minden irányban magasfeszültségű áramvezetékek Indulnak ki... Ez a szovjet kelet népeinek holnapja. \ szovjet dolgozók ezéq a holnapért építik a Ttirkmén főcsatornát. 110 ember munkcijál végzi az úifajta éoítőipari gép Az 1100 kilométer hosszú Turkmen fó'csatorna az Amu- Oarjá'ól Krasznovodszkig húzódik. Az új csatornarendszer 1,3 millió hektár földet fog ön- özni, gyapottermesziésre alkalmassá tenni. Héiiuillió hektár a Kara-Kum siva.ag viz'.elen ko. pár fö.djéböl dús |egeló'vé lesz. Három vízierőmű épül. összesen 100.000 kilowattos teljesítőképességgel. A csatornaépítés előkészítő munkálatainak egy részéi már elvégezték. Az idei munkálatok terjedelme és üteme sokszorosan felülmúlja az elmúlt évit. Az épílők kollektívája vállalta«, hogy 1953, november 7„re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára befejezi ezévi tervét. Már ássák a csatorna medrét. Épül a tahia- lasi vizierőmű. Ebben az évben új lég! a-, kó'zúzó- és cementgyárakat, javító- és gépműhelyeket, fűrésztelepeket építenek. Folyik l'ahia-Tas város építése is. A játogaíót bámulatba ejtik a hatalmas UU? sí tőképességű gépek. Mos szerc|ik az Amu-Darja folyó partján a második poríál- darút. Ez a gép többezer rakodómunkás munkáját végzi et. F napokban helyezték üzembe a 133 kilométer hosszú Urge-lerakja-Tas vasútvonalat, amely átszeli a Iíara.Kum sivatagot. ...Visszarion Erisztov, Szlálin- itíjas főmérnök irodájában vagyunk. Beszélgetésünket minduntalan teleíonesengetés szakítja meg. Egymásután fúlnak he a- jelentésen: megérkeztek az Uraiból a cölöp verők; Gorkij, Minszk és Moszkva autógyárai elküldték a hatalmas bipenoautö- kat, teher- és személygépkocsi- kát; az Üzbég Tudományos Akadémia építkezési in.ézetének laboratóriumábau befejezték » Uodzsejii kőbánya anyagának vpgyelemzését! a leiüngrádi Szal- tikov-Scsedrin nyilvános könyvtár elküldte a kért könyveket. A kommunizmus amu-darjai építkezését, a Turkmen föcsa!ornát ezer száj köti össze a* országgal. Az Odera-Neisse békehatár közeiében* a Keleti Kohászati Kombinát •mellett Ryors ütemben évül Fürstenberg, «z olvasztárok úi városa. Az iii város tervei a szov jet és a lengyel tapasztalatok f elhasználd sá ved készü 11 ek el. Tágas utcák és terek, korszerű lakóházak, sok park A román Jermészetáfalakíló ferv és virágoskert, a kombinát felőli oblalon vedig erdő biztosítja az egészséges . lakásviszonyokat a kombinát do'gozói számúra. A város fii helAár területen épül és mintegy 20.000 lakosú lesz. A tervek szerint a kombinátban 10-000 munkás fo•* dolgozni» ha azonban ez a szám emelkedik, a várost tovább lehet építeni. 416 munká-lakás már készen áh és fiknak is bennük; megvédi a a?. Fos és a 2~es 'tallyolvasztó dolgozói- Könyv- táruk is felépült már és 40 ezer kötettel, valamint 000 ’szeméin befogadó képességű olvasóteremmel már várja az olvasókat. . Számos kisebb kullúrház is épül. továbbá a központi nagy filmszínházon kivid öt kisebb m ozihelység. A kombinát nődolgozóinak munkáját korszerűen felszerelt mosodák teszik, könnyebbé, az olvasztárok gyermekeit pedig í iskola várja, három egyenként 2í osztállyal> a negyedik pedig fi osztállyal. A sportpálya mellett. S0 hektár területen kulhírpark létesül a legkülönbözőbb szórakozási , lehetőségekkel. A parkot három részre osztják Az eüyik részt a felnőttek részére tartják fenn a, másodikban h an gver sen vdobogók és színpadok lesznek, míg a harmadik a gyermekek szórakoztatását szolgálja majd. A város nyugati szélén énül a 240 férőhelyes kórház, az éjszakai mhenőszanatórium és a korszerű fürdő. A városnak mind az öt. részében egy-egy napközi otthon és bölcsőde létesül. Az Odera-Neisse békehatár Iszomszédságában felszabadult német dolgozók fáradr hatatlan munkával, lankadatlan munkaversenyben építik a „tűz és vas városát”, amelyben a Keleti Kohászati Kombinál dolgozói boldog, kényelmes otthont, üdítő pihenést és hasznos szórakozást találnak. tuOÍi Építkezés Kínába i# Kína néptömegei nagy lelkesedéssel szállnak harcba a szárazsággal és az áradásokkal. Előzetes adatok szerint 4 körzetben — Linfemben. Jüu. cseng-ben. Csangese-ben és •Tüeöiben — a parasztok egy hónap alatt több mint 440-000 muval növelték az öntözött területet, tehát, többel, mint az egész 1951-es esztendőben. Csupán 50 kerületben 8500 kút épült, vagyis 3520-szal több, mint az egész elmúlt esztendőben: 9459 vízgyűjtő medencét ástak: 40 kerületben 1079 fő* és mellékcsatorna készüli el. Jüucseng é<s Csangcse kerületben 2457 vízikereketi helyeztek műkő* désbe. Épzak'Csiangszu-ban» befedi jezéshez közeledik az öntöző1 főcsatorna építése. Négy hónap alatt több mint 60 millió köbméter földmunkát végeztek itt eh Ez a terv 88 százaléka. Az építők munkaién" d ültének; eredményeképpen valószínű hogy a Huncöhu- tó keleti partján fekvő Kaol- jangcsiang-tól a Sárga-tenger pariján fekvő Pientang- kang'ig húzódó 170 kilómé-“ teres csatorna és két zsilip építése ábriiis végéig, azaz az állami közigazgatási ta* uács határozatában megszabott időobntnál jóval előbb befejeződik. rp-^1 Hazánkban egye több fiatal fiú és lány jelentkezik építőipari tanulónak. Ez elsősorban annak a következményt, hogy az építőipar idéuyjeljegc teljesen megszűnt és állandó jó keresetet biztosít. Az építőiparban a nők számára is egyre nagyobb lehetőségek nyílnak. A Szovjetunióban, mint a termelés műiden ágában, természetesen az építőiparban is megtaláljuk a nöket. Asz- szonyok és lányok szép számmal dolgoznak Moszkva le;hőkar. co|óinak építkezésein, a sztálingrádi, kievi szmolenszki, s általában szovjet városok és falvak építkezéseinél. Sok lánv és asz ■ szony lett már kiváló újító és sztahanovista, Képünk Nagyezscij Ko;esznyikova vakolőbrlgádját%k munkaértekezletét mulatja be. A brigád tagjai Makszimenko nálunk is ismert gyorsfaiazjsi módszerével reudszergSeB 180.-200 százájékra teljesítik tervüket Emclkeclik a csehszlovák nép életszínvonala Csehszlovákia dolgozói tisztában .vannak azzal, hogy csak a szocialista iparosítás biztosíthatja a szocializmus felépítéséhez szükséges elő' feltételeket, a dolgozók élet- színvonalának további emelését. Éppen ezért fogadta a doigozó nép különös örömmel azt a közleményt, amely hírül adta, hogy a nehézipar 1951ben 22.9 százalékkal növelte termelését. 1950'hez viszonyítva. E jelentős eredményt csak úgy lehetőit elérni, hogy iparilag hatalmas . fejlődésnek indult, Szlovákiát, amely jelenleg olyan képet nyújt, mintha az egész országrész egy óriási építkezés volna. Ezt bizonyítják az alábbi adatok: Szlovákia ipari termelése 1951'ben, 1950‘hez viszonyítva. 19.2 százalékkal emelkedett (egész Csehszlovákiáé 149 százalékkal) és közel 3 és félszeresét. tette ki az 1937-os évinek. A nehézipar termelése Szlovákiában 1951'ben 1950‘hez képest 3Ö.4 százalékkal emelkedett. Az 1952. évi terv előírja, hogy Szlovákiában az ipari tér- nyelést. 1951‘hez viszonyítva,' további 2Ö százalékkal kel! növelni. Ez a növekedés akkora. mint amekkora Szlovákia ipari termelése 1937-ben volt. Ezen belül egyébként, a nehézipar 1952'ben a múlt évhez viszonyítva mintegy 40 százalékkal fokozza tclje- BÍiményét. Az. idén 39 új gyárat helyeznek üzembe és a már meglévő vállalatokat 50 nagy ternieiési egységgel bő' vítik. Az iparosítással együtt emelkedik ja csehszlovák dói* gozó nép (életszínvonala. A' nemzeti jövedelem J951-ben, 1950-hez .k-pDest. 10 százalék- kai emelkedett 1937-hez viszonyítva pedig — az 1937-es árakban számolva — 33 százalékkal. • Csehszlovákia iparosításában egyik döntő tényező a Szovjetunió technikai segítsége és a szovjet, tapasztalatok felhasználása. C~ehszlo-‘ vákia szerszámgépeket és az ipar számára szükséges nyersanyagot, ksp a Szovjetuniótól. Ajz 1951 folyamát» Csehszlovákiába érkezett gépek és nyersanyag egész mennyiségének 67.1 százaléka a Szovjetunióból jött. Csehszlovákiában a szocializmus alánjainak építés» elkeseredett] osztálykarc ki — ben megy végbe. A reakciós eleinek, felhasználva az an- gpl-amerikai i inner i a 1 is tá k támogatását, mindenképpen meg akarják hiúsítani Csehszlovákia sikeres fejlődését, E célból összeesküvéseket! kártevéseket szerveznek. A csehszlovák nén kemény kéz' zel bünteti meg az árulókat A nép egyre fokozza ébersé" gél. még nagyobb lendülettel harcot a békéért, tovább erősíti. szövetségét és barátsá-* gát nagy felszabadítójával. >9 Szovjetunióval. Lányok az építőiparban A szovjet kelet népeinek holnapja A Kara-Kapali Au*ononc Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Nukusz főutcáján óriási transzpares vörösük, amelyen a Turkmen főcsatorna terv. rajza látható. Kanyargó türkiz kék vonal, a leendő csatom* vize szeli keresztül a Kara- Kumoj, a csatorna mentén zöld erdősávok húzódnak. Világos smaragdszínű foltok jelzik a leendő gyapotul le; vényeket, legelőket, kerteket, szőlőket. A főcsatornából minden irányba vonalak ágaznak. Ezek az elosz A moszkvai Vörös Proletár-üzem dolgozói új gépet szcrkeszteí- tek amely az épülő ház»k tartóoszlopainak yasbetonvázát készíti. A gép — helyesebben automata-gépsor — hossza 84 méter s mindöss/e három ember Uezeü. A munka termelékenységét jelentősen megnövelte: az alatt az idő alatt, amíg egy munkás egyetlen nehéz vasbetonvázat állít össze, a gén 110 ilyen vázat készít el. VJ VÁROS ÉPÜL‘A 1949-ben kezdődőt meg a Román Népköztársaságban a duna-feketeteúgeri csatorna építése, amely méreteiben és gazdasági jelentőségében a román nép löriénetének legnagyobb a^inyú müve. Elkészülésével megoldódik a dunai hajózás kérdése, mert a jelenlegi Duna.torkolat az alacsony vízállás, iszaposodás következtében már nehezen hajózható. A körülbelül 60 kilométer hosszú, 160—180 méter széles csatorna mintegy ötödrészével rövidíti meg a Duna útját Cser- navodától a Fekete-tengerig és ‘ ezáltal jelentősen olcsóbbá válik a víziszájlítás. A csatorna szint® az ország közcpébe vezeti a tengert. Már az eddig elvégzett munkák is gyökeresen megváltoztatták az itteni lakosság élet- körülményeit. Lehetővé vált az aszálysujiotta vidék vízellátása és csatornázása, amelynek következtében maxis mintegy 10.000 hektárnyi termőföldet nyertek. Uj városok, új ipari üzemek nőttek ki a földből és a tegnap még elmaradott mezőgazdasági tVvA’.W é’épV ipari központtá fejlődött. Teljesen új város js épült ezen a vidéken — Poarta Álba. Ahol ma\ Poarta Ajba áU százhúsz pavillorios munkásia- kás-háztömbbel, állami üzletekkel; mozikkal, előadótermekkel, napköziotthonokkal, iskolákkal, fürdővel, éttermekkel és sportpályákkal, azelőtt sivatagos területen száguldott, a s?el A csatorna építésével pjrhuza- mo3*B nagymértékben megjavult a vidék közlekedése is. Csupán 1949-ben 60 kdömé,er állami út és löbb mint 100 kilométer vasútvonal épült a csator. na mentén A száraz talaj vízellátása érdekében víztárolókat, a forró perzselő szélviharok éjien pedig mezővédö erdösávokat létesítenek ezen a vidéken. -Ezek a munkák máris jelentősen előrehaladtak és egyetlen év alatt a terméketlen terület 33 százalékról 8.7 százalékra csökkeni, miközben a sok vizet igénylő kertészeti terület 8.4 százalékról 36.4 százalékra emelkedett. A munkák teljes ei vég-zésé vei 100.000 hektárnyi terméketlen területet hódítanak vissza a természettől, A duna-feketetengeri csatorna építése gyors ütemben halad előre, hála a szovjet technikusoknak, mérnököknek, akik vállvetve dolgoznak a román szakemberekkel. Az építkezéseknél bevezették az élenjáró szovjet munkamódszereket, a nehéz fizikai munkát nagyrészt gépesítették. A csatorna építése azonban nemcsak ennek a îerü|emck a képét változtatja meg, teszi virágzóvá és fejlődé, hanem megváltoztatja az itt dolgozó embereket is. Számos analfabéta iskolát létesítettek, de ezenkívül igen sóik szakmai iskola is működik, ahol máris sokezer dolgozó szerzett, szakképzettséget. A Román Népköztársaság hatalmas természet át alaki tó terve az ország egyik legelmaradottabb részéből virágzó, fejlett országrészt teremt.
